Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)

2002-12-11 / 288. szám

2. oldal 2002. december 11., szerda SZÍNVONALAS DIÁKKÖRI KONFERENCIA VOLT Értékes dolgozatok Dinya László tudo­mányos és kutatá- • si főigazgató-he­lyettes megnyitóbeszédében méltatta a hallgatók és témave­zető tanáraik igyekezetét és a Tudományos Diákköri Tanács (TDT) munkáját, hogy az őszi félévben ismét megrendezhette a kar e jeles eseményét. A kon­ferencia előtt a hallgatók két példányban nyújtották be a TDT-hez dolgozataikat. Ezeket a témához értő szak­emberek - a bírálóbizottság tagjai - értékelték, a tudomá­nyos diákköri munka hosszú évek alatt kialakult szempont­jai szerint. Az írásban benyúj­tott munkákat szóban is elő kellett adniuk a pályázó hallga­tóknak. A szekciók bírálóbi­zottságai és az érdeklődők színvonalas előadásokat hall­hattak. A konferencia ered­ményhirdetésén a szekciók el­nökei (társintézmények pro­fesszorai) külön kiemelték a hallgatók felkészültségét, mely az oktató tanárok lelkiismere­tes témavezetői tevékenységét is mutatja. Az egyes szekciók első és második helyezettje mentesül az államvizsgán a dolgozat védése alól, arra jeles osztályzatot kapva. A helyezet­tek jelentős pénzjutalmakat és különdíjakat kaptak, de mini­málisan egy könyvutalvány mindenkinek jutott. A bírálóbi­zottságok a legjobb dolgozato­kat javasolták az Országos Tu­dományos Diákköri Konferen­cián való részvételre. Lakatos Márk karj TDTitikár A 2002/2003. évi tudományos diákköri konferencia helyezettjei a következők: ________________A6BÁBTUD0aÁIITI SZEKCIÓ________________ 1. Orgoványi Balázs: „Fémionokkal szennyezett talaj biológiai állapotának vizsgálata” Témavezető: Dr. Szabó Lajos egyetemi tanár Dr. Máthé Péter tudományos munkatárs 2. Törőcsik Bernadett: „A strucc tenyésztésének gazdasági lehetőségei Ma­gyarországon egy farm gazdálkodásának tükrében" Témavezető: Dr Liebmann Lajos egyetemi docens _____________KÓZSKZUSÁS-TWMTI I. SZEKClj_____________ 1 . Dinya Anikó: „Utazási irodák helyzete és megítélése az utazási szokások változásainak tükrében” Témavezető: Domán Szilvia főiskolai adjunktus 2. Szegő Szilvia Piroska: „A vállalati hozzáadott érték és a vállalati többlet- érték kapcsolatának elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel" Témavezető: Zakár Tivadar tanszéki mérnök _____________KÖZ8«IASÄG-TUB0«ÄITI II. SZEKCIÓ_____________ 1 . Illés Katalin: „EURÓ 2002 - Az euró bevezetésének feltételei és várható hatásai Magyarországon” Témavezető: Dr Magda Róbert egyetemi adjunktus 2. Hernádi Gábor: „GYEREKCIPOBEN.HU avagy a magyar e-business helyze­te és megoldási lehetőségei” Témavezető: Domán Szilvia főiskolai adjunktus EGY ÉRDEKES KÖNYVRŐL Az állatbarátok figyelmébe... T~X Gere Tibor és dr. I 1T* Csányi Vilmos tol­i-Zl • Iából jelent meg A gazdasági állatok viselkedése - Általános etológia című tan-, il­letve kézikönyv 336 oldal terje­delemben. A mű a Mezőgazda- sági Szaktudás Kiadó gondozá­sában, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával látott napvüá- got. A munka hézagpóüó jelle­gű, hiszen a gazdasági állatok viselkedését táigyaló, a korsze­rű etológiái ismereteket össze­foglaló mű eddig nem állt az ál­latok magatartása iránt érdek­lődő szakemberek rendelkezé­sére. A könyvben a két ismert professzor arra vállalkozott, hogy a hagyományos etológia legfontosabb ismereteit ötvözze a gazdasági állatok tartásának különleges szakértelmet igénylő A könyvet a szerzők az állat­barátok figyelmébe ajánlják. El­sősorban állattenyésztő, állat­orvos, inszeminátor, állattartó szakemberek és felsőfokú ag­rár-, biológus-, állatorvostan­hallgatók szerezhetnek hasz­nos ismereteket a tankönyvnek és kézikönyvnek egyaránt al­kalmas munkából. A műben a két ismert tudós tudományos igénnyel megfo­galmazott, olvasmányos stílus­ban, a gyakorló állattenyésztő számára is érthető módon mu­tatja be az állatviselkedés-tant, mint tudományt, az etológia történetét, vizsgáló módszereit. Hogyan élnek az állatok, mi­lyen módon történik a viselke­dés szabályozása, öröklődneke a magatartással kapcsolatos tu­lajdonságok, milyen az állatkö­zösségek szerkezete, hogyan kommunikálnak, és gondol­kodnak-e az állatok. A könyv áttekintést ad az ál­lati viselkedés teljes repertoár­járól, részletesen tárgyalja a magatartás evolúcióját, a visel­kedés egyedi fejlődését, az anyagcserével, a tájékozódás­sal, a szaporodással kapcsola­tos viselkedésformákat, az álla­tok érzeti (percepciós) világát, a tájékozódást, a mozgást, a ta­nulást és az állatok játékos vi­selkedését. A szerzők a bevezetőben körvonalazott célkitűzésüknek megfelelően a gazdasági állatok viselkedését az állat és környe­zete közötti kölcsönhatásként fogják fel. Az állatok viselkedé­se nemcsak közérzetük kifeje­zője, hanem jelzés arra vonat­kozóan is, hogy miként reagál­nak termelésükkel az őket ért környezeti hatásokra. A viselke­dés módja gyakorlaülag is a leg­jobban megfogható és a legjel­lemzőbb mutatója környezetük „használati értékének”. A könyv szerzői munkájuk­kal jelentős ismeretelméleti űrt töltöttek be. Beszerezhető: az Állatte­nyésztés- és Takarmányozásta- ni Tanszéken (Jeszenszky Lászlónénál). Megrendelhető: Szaktudás Rt. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B. Dr. Herczec Béla Gyöngyösi Főiskola A MATRAAUA LEGNAGYOBB BÁLJÁN SOKAN BULIZTAK Hallgatóink kiemelkedő' eseménye: a gólyabál E stére a Mátra hegycsúcsai is felöltötték hófehér báli ruhájukat, műit ahogyan a keringőt előadó gólyalá­nyok. Az arra alkalmas telefonok kijelzőjén „Gyöngyös" helyett a „Bee Gólyabál" felirat jelentkezett, és aki még nem tudta, ráébredt, hogy kezdetét vette a Mátnaalja leg­nagyobb szabású bálja. Karcag Szilvia HÖK-elnök el­mondása szerint a rendezvény szervezése már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, de a hatalmas mun­ka meghozta gyümölcsét, és az ed­digi legsikeresebb gólyabált tudhat­ják maguk mögött. Este 8 órakor felcsendült a zene, és a jelenlévők kápráztató keringő tanúi lehettek. A Mojito zenekar lemezbemutató koncertjét követően az Unique csa­pata szórakoztatta a bál résztvevő­it. A Happy Club-ban DJ- és Karaoke Partyn vehettek részt az érdeklő­dők, míg a kar ebédlőjében szalon­zenére mulathattak a szórakozók. A Bon-bon együttes élő műsorát követően rituális gólyaavató vette kezdetét, és az eskütétel után a tra­dicionális gólyatej-ivás követke­zett. Az éjféli programokat tombo­la és bálszépe-választás színesítette Vágó Piros, a Danubius Rádió nép­szerű műsorvezetője segítségével. A.hajnali 4 órakor történt kapuzá­rásig az időt a Hevesi La Bomba ne­vű csapat töltötte ki, hatalmas bulit produkálva. A tömeget zsonglő­rök, tűzfújók és ördögpálcás mu­tatványosok kápráztatták el. Lakatos Márk, Educateo Press Köszöntötték a bál szépét is DIPLOMAOSZTÁS UTÁN: A TÁVOKTATÁS JELENE ÉS JÖVŐJE A gyöngyösi modellről A gyöngyösi főiskolán a távoktatás 13 éves múltra tekint­het vissza. Büszkén mondhatjuk, hogy Magyarországon főiskolánk vezette be elsőként a távoktatási képzést a fel­sőoktatásban, és a reményeinket is meghaladó társadal­mi érdeklődés, a jelentkezők nagy száma és foglalkozás szerinti összetétele egyértelműen igazolta annak a dön­tésnek a helyességét és szükségességét, amely feloldotta a korábbi felsőoktatási képzési struktúra „zárt” jellegét. A kezdetekre visszate­kintve az alapgondolat, ami cselekvésre ösztön­zött és egyben készte­tett is bennünket, a munkavi­szonyban álló felnőttek felsőfokú képzésének elősegítése volt. Bár voltak már ismereteink a távokta­tás külföldi és hazai tapasztalatai­ról, mégsem azt vezettük be, hi­szen ennek feltételei még nem áll­tak rendelkezésünkre. Ehelyett ar- m vállalkoztunk, hogy a távokta­tás egyes elemeinek felhasználásá­val az addigi levelező képzési for­mát korszerűsítjük, természetesen azzal, hogy fokozatosan megte­remtjük majd a távoktatás szemé­lyi és tárgyi feltételeit. A kidolgozott koncepciót „Kí­sérleti levelező képzésinek ne­veztük el. A hagyományos levele­ző képzést sem szüntettük meg - azóta sem -, ami folyamatosan le­hetőséget biztosít a két oktatási forma összehasonlítására. Úgy vél­tük, egy reformlépésnek csak ak­kor van értelme, ha olyan képzési formát tudunk kialakítani, amely­ben a képzési célok és a tananyag azonos a nappali képzés követel­ményeivel, ebből következően a megszerzett diploma is egyenérté­kű a nappali és levelező tagozaté­val. A többéves előkészítő munka eredményeként sikerük olyan kép­zési formát kidolgozni és beindíta­ni, amelyet büszkén nevezhetünk „Gyöngyösi modeü”-nek, amely a magyar felsőoktatásban addig se­hol nem alkalmazott, új és lénye­ges elemeket tartalmazott. A kísérleti levelező képzésben az ismeretanyag elsajátítását dön­tően egyéni tanulás útján tervez­tük. Ezért is volt nagyon fontos, hogy a jelentkező hallgatóknak minden tantárgyból írásos tan­anyagot, különböző segédleteket, példa- és feladattárakat készítsünk és biztosítsunk. Az előadások és konzultációk az egyéni tanulást kí­vánták elősegíteni. Előre láttuk, hogy két tárágyból (matematika, számítástechnika) felkészítő tanfo­lyamra is szükség lesz, ezért annak feltételeit biztosítottuk. Új elem­ként építettük be a képzési idő új­szerű felosztását. A hallgatói státus fenntartásának időtartamát mini­mum 3, maximum 6 évben hatá­roztuk meg. A tantárgyakat 3 blokkra (ciklusra) osztottuk fel. Le­Korszerű rendszer hetővé tettük, hogy a hallgató a rendelkezésére álló tanulmányi időn belül maga dönthesse el, hogy egy-egy tárgyra, illetve egy- egy ciklusra mennyi időt fordít. Azt írtuk csupán elő, hogy egy ciklust be kell fejezni ahhoz, hogy a követ­kezőbe beiratkozhasson. Végül koncepciónk részét képezte annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy hallgatóink a tanulmányi idő során - többlet tantárgyak felvételével - fakultációban mérlegképes köny­velői oklevelet is szerezhessenek. A kísérlett levelező képzés hato­dik évében - I995ben - a képzési formát „nyitott oktatás" elnevezésre változtattuk Ez lényegi változással ugyan nem járt, de öt esztendő ta­pasztalatai és eredményei, az addig beiratkozott több mint háromezer hallgató és a 305 végzett diplomás e képzési forma melletti hitvallása fel­jogosított bennünket arra, hogy ezt a változtatást megtegyük, már ne tekintsük a formát kísérletinek, zár­juk azt le, és tegyünk határozottabb lépéseket a távoktatási forma beve­zetésére. Bár a nemzetközi gyakor­latban a nyitott oktatás és a távokta­tás majdnem szinonim fogalom, gyakran úgy is nevezik, hogy „nyi­tott távoktatás”, mi ezt akkor még­sem alkalmaztuk. Még két évig szervezetileg és tartalmilag tovább gazdagítottuk a képzési rendszert, és a Kari Tanács a „távoktatás” el­nevezést 1997-ben hagyta jóvá. Nem lényegi, de mégis motiváló té­nyező volt a döntésben, hogy a „Gyöngyösi modell” alapulvételé­vel már két felsőoktatási intézmény indított be távoktatást. Az elmúk 13 évben az új képzé­si formám több mint 41 ezren je­lentkeztek Meghaladja a 27 ezret azoknak a száma, akik a főiskolai kar hallgatóivá váltak A távokta­tási tagozat hallgatói létszáma 2002 szeptemberében meghalad­ta a 12.500 főt, a végzettek szánra pedig a 3000 főt. A kísérleti levelező képzés bein­dítása óta eltelt évtized eseményei­nek röviden összefoglalt története bizonyítja, hogy sokoldalú mun­kálkodással leraktuk egy, a jövő­ben sikeresen működtethető táv­oktatási rendszer alapjait. Ezekre az alapokm építve a következő évti­zed minden területen a minőség fej­lesztésének az évtizede lehet. Ezek sem lesznek könnyű feladatok, de a felhalmozott tapasztalatok már sokat segítenek megoldásukban. A jövő sikerének is az az alapvető zá­loga, hogy képzési kínálatunkkal mennyiben igazodunk a társadal­mi igényekhez, mennyire vesszük figyelembe a hallgatók sajátos helyzetét, és nemcsak figyelembe vesszük, de azokat minél tökélete­sebben ki is elégítjük. Mind a már működő, mind az újonnan terve­zett szakokon a szakirányok bőví­tését az igényekkel összhangban tervezzük megvalósítani. Az előbbieken kívül még szá­mos feladat megoldásra vár, hogy az elkövetkező években a főiskolai karon folyó távoktatást tartalmá­ban és oktatási módszereiben ma­gasabb színvonalra emelhessük. A képzési szakok és szakirányok bő­vítése az oktatók folyamatos to­vábbképzését, a főhiuatásúak lét­számának növelését teszi szüksé­gessé. A tervezett képzési létszám várhatóan száznál több oktató munkáját igényli, ezért a címzetes és az óraadó tanárok még fokozot­tabb bevonására lesz szükség. Az elmúlt évtized tapasztalatai, ered­ményei, a felismert hiányosságok megszüntetésével kellő alapot biz­tosítanak ahhoz, hogy a jövőben még magasabb színvonalon kép­zett szakembereket bocsáthasson ki az intézmény. Szegedi László TTTKÁRSÁGVEZETŐ A távoktatási képzésünkről Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a következőket mondta: „A gyöngyösi kezde­ményezést azért tartottam első pillanattól korszerűnek, mert sok embert enged be a rendszerbe, de ugyanakkor szigorúan meg­követeli, hogy a tömegesség elvének érvényesítése mellett jelen legyen az elitértelmiségi gondolkodás, a továbbfejlődés tehetősé­ge. Tehát tömegesség és elitképzés valóban egyszerre lehet je­len ebben a rendszerben. ” (Forrás: Dr. Magda S. - dr. Misi S.: Kísérleti levelező oktatás - Táv­oktatás 10 éve Gyöngyösön, SZIE-GMFK Gyöngyös 1999,112 p.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom