Heves Megyei Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

2002. November 19., kedd MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Lehetőség Egy magyar és egy harkovi haj­léktalanhoz került március vé­gén a First VIP Security Kft., amely csaknem egymilliárdos alvállalkozói feladatot kapott az autópálya-építésnél a Nemzeti Autópálya Rt., illetőleg a Vegyép­szer megbízásaiból. És ezek után még mondják, hogy az igazi nagy lehetőség ma Magyarországon a Big Brother házban élni! _____ i-romii C SODASZARVAS. Az Arany­szamár Színház előadásában ma 10 és 14 órakor az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban A csodaszarvas meséje című da­rabot láthatják a kisiskolás gyer­mekek. FILMKLUB. Ma este 6 órakor az egri Keresztény Ifjúsági Klub és Ga­léria helyiségében filmklubot tar­tanak. Ezúttal a 25 éves a Bükki Nemzeti Park és az Élő kövek (film Legányi Ferenc egri őslénygyűjtő­ről) című alkotásokat vetítik. ERZSÉBET-NAP. November 22-én az iskola névadójára em­lékeznek az egri Szilágyi Erzsé­bet Gimnáziumban. Délelőtt 10 órakor avatják fel a magyar tör­ténelem kimagasló nőalakjának, Szilágyi Erzsébetnek a szobrát, Halassy Csilla alkotását. Ünnepi köszöntőt tart Jókai Anna Kos- suth-díjas író. GYÁRALAPÍTÓK. Ma 17 órai kezdettel az egri Vízmű étterem­ben tartja hagyományos évi talál­kozóját a Bervai Gyáralapítók Ba­ráti Társasága. Az 1982-ben ala­kult közösségnek 53 tagja van. IRODALMI EST. Szerdán 18 órakor az egri Kálvin Házban Az úristen őriz engem címmel zenés irodalmi est hallható, ahol XX. századi magyar költők művei hangzanak el. A rendezvényt a Kálnoky László Irodalmi Egye­sület szervezi. INFORMÁCIÓK AZ EVA-RÓL. Az APEH Heves Megyei Igazgató­sága november 22-én rendldvüli tájékoztató napot tart Egerben (Szvorényi út 52.), Gyöngyösön (Fő tér 13.), Hatvanban (Kos­suth tér 2.) és Hevesen (Erzsé­bet tér 3.) a december 20-ig vá­lasztható egyszerűsített vállal­kozói adóról (ÉVA). A nevezett napon 9 órától könyvelőirodákat és könyvelési szakembereket, míg 11-től a „civil" érdeklődőket várják. A tájékoztató jelentősé­gét az is növeli, hogy december 20-át követően az ÉVA választá­sára már nem lesz mód, azaz: a döntési határidő igen szoros! TRAFFIPAX. Ma a járműveze­tők traffipaxos sebességmérésre számíthatnak 6-14 óra között Gyöngyösön, a 3-as számú fő­úton, valamint 14-22 óra között Eger belterületén. __________■ V eszélyes hulladék a moslék (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalatok szerint ugyanis a sertéspestis az emberi fogyasztásból megmaradt étel közvetíté­sével is eljuthat az állatokhoz. Minderre itthon az Európai Unióhoz történő csatlakozással együtt járó jogharmonizáció miatt van szükség. Az általunk megkérdezett vendéglátóhelyek, éttermek jelentős részében még egyáltalán nem hallottak arról, hogy az általuk folytatott eddigi gyakorlat már tiltott és jogszabályba ütköző. Semmit sem tudnak az új rendelkezésről, sőt akadt olyan érintett, aki egyenesen téli áprilisi tréfának minősítette az új szabályozást. Mások is csupán annyival voltak böl- csebbek, hogy hallották már hí­rét a dolognak. A megyeszékhely egyik leg­nagyobb forgalmú vendéglátó- helye, az Expressz étterem vezetőhelyettese is megerősí­tette kollégái bizonytalanságát, amikor elmondta: a rádióból szerzett tudomást a szigorítás­ról, ám az erről szóló hivatalos rendelkezést, a konkrét jogszabályt és a végre­hajtásról szóló iránymutatást még nem látta. A szakember azt is hozzátette: most tájékozódnak a feltételekről, feltérképezik a számukra elérhető ártalmatlanítási lehetőségeket, és pontos áraján­latot kémek ennek költségéről. Azonban többek­hez hasonlóan az étteremfőnök-helyettes is úgy véli, amennyiben ez újabb számottevő terheket ró majd a vendéglátó-ipari vállalkozásokra, úgy a cégek a fogyasztókra továbbhárítva kénytele­nek lesznek áraikban is érvényesíteni a többlet- költségeiket. Ez pedig esetleg egyes, egyébként is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat nehéz helyzetbe sodorhat. Eddig egyébként az egri Expressz étteremből is rendszeresen sertéshizlalásra szállították el a keletkező ételhulladékot, akárcsak a város más vendéglátóipari egységei esetében. Egyetlen olyat sem sikerült találnunk, ahol az étkeztetési vállalkozók már fizetnének az ételmaradék ve­szélyes hulladékként történő elszállításáért és az ártalmatlanításért. Csak a megyeszékhelyen becslés szerint évente több száz tonnás nagy­ságrendű ételmaradék képződik. Egyelőre azt sem lehet tudni, milyen szigorral hajtják majd végre az előírást az illetékesek, s mely szank­ciók lesznek a mulasztás következményei. ___________________________________oy> A z ártalmatlanítás kora A földművelésügyi miniszter 75/2002. (Vili. 16.) számú ren­deleté szeptember elsejétől megtiltja az étkezési hulladékok sertésekkel való feletetését, és úgy rendelkezik, hogy ezt a hulladékot el kell szállítani és meg kell semmisíteni. Ez meg­oldható például, ha szerződést kötnek az állami hulladékfel­dolgozóval, az ÁTEV Rt.-vel a megmaradt étel ártalmatlanítá­sára, amelynek díja kilogrammonként mintegy 30 forint. Megyeháza: bizottsági helyek Tíz testületben hetvenkét posztról döntöttek A megyei közgyűlés október 31-i alakuló ülésével immár az is hivatalossá vált, hogy a grémium kebelén belül működő bizott­ságokba kiket delegálhatnak a közgyűlésben mandátumot szer­zett pártok, politikai erők. A választásokon kialakult erővi­szonyok ezen a szinten is jól kitapinthatóak. Heves megye A megyei közgyűlésben működő 10 állandó bizottságban - a külsős, szakértői delegáltakkal együtt - az MSZP-nek 41, az SZDSZ-nek 3, a Nyugdíjasok Választási Egyesületé­nek (NYUVE) 5, az Összefogás He­ves Megyéért Egyesületnek (ÖHME) 4, a Polgári Frakciónak (PF) pedig 19 helye van. Az alábbi listából egyebek mellett az is kide­rül, hogy a baloldali erők mind a tíz bizottságban kényelmes több­séggel rendelkeznek, amit egyéb­ként a jobboldali koalíció tagjai erősen nehezményeztek is, mond­ván: a bizottsági helyek szétosztá­sánál a szocialisták visszaéltek erőfölényükkel. Ezeket a vádakat azonban az MSZP részéről határo­zottan visszautasították. Ezek szerint a 9 tagú egészség- ügyi és szociális bizottság elnöke dr. Lénárt András (MSZP) lett, közgyűlési tagként Berta István (MSZP), Bujdosó Sándomé (NYUVE), dr. Mánya Kristóf (PF), illetve a mandátumáról idő­közben lemondott dr. Fodor Gá­bor helyére lépő Kocsa Erika (SZDSZ), míg külsős tagként dr. Tasi István, Pelle Sándor és dr. Valentinyi Pál (MSZP), továbbá dr. Magyarítván (PF) foglal ben­ne helyet. Az 5 tagú jogi és ügyrendi bizott­ság élén Szabó Gyula (MSZP) áll, tagja Berta István (MSZP), dr. Nagy Tamás (PF), külsős tagja pedig Kisari Zoltán (ÖHME) és Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna (PF). A 7 fős ellenőrző bizottságot Keresztes György (PF) vezeti, he­lye van benne Földi Gyulának, Buda Sándoménak és Oláh Fe­rencnek (MSZP), külsősként pe­dig Vince Jánosnak és Sáránál Istvánnak (MSZP), valamint Palo­tai Sándornak (PF). Az 5 emberből álló mezőgazda- sági bizottság elnöke Faludi Sándor (PF), tagjai közt találhatjuk Csu- vikovszky Lajost (MSZP), Szinyei Andrást (PF), külsősként pedig An­tal Lászlót és Tajcs Ferencet (MSZP). A 9 tagú művelődési bizottságot Sebestyén János (NYUVE) vezeti, tagja lett Beer Ferencné, Hangrád Lajos, Farkas Antal (MSZP), illet­ve Zay Andrea (PF), külsős dele­gáltként Balogh Attila és Szuromi Rita (MSZP), Keresztesi József (SZDSZ), valamint F. Molnár Gab­riella (PF) kapott benne helyet. A 7 fős nemzetközi kapcsolatok és idegenforgalmi bizottság elnö­ke Lukács László (MSZP), tagja Bornemissza Jánbs és Fekete Lász­ló (MSZP), valamint dr. Tatár László (PF), külsős szakértőként Pataki Sándort és Dudás Jánost (MSZP), illetve Varga Antalt (NYUVE) találjuk ott. A szintén 7 tagból álló pénzügyi bizottságot Barabásné Czövek Ag­nes (MSZP) irányítja, benne ül még Lőrincz Ferenc (MSZP), Lakatos Ist­ván (ÖHME) és Balázs József (PF), külsősként pedig Sasi Károlyné és Dobróka László (MSZP), továbbá Derecskéi Csaba (PF). A 9 főt számláló sport- és ifjúsá­gi bizottság élén Tuza Gábor (PF) áll, tagjai Sárosi Károly, Hudák Ta­más, Kiss Helga (MSZP), valamint Ambrus Zoltán (PF), külsősként pedig Bocsi János és Hreskó Gábomé (MSZP), illetve Kovács Gyula (NYUVE) és Somlai György (SZDSZ). Az ugyancsak 9 tagú területfej­lesztési és környezetvédelmi bizott­ság elnöke Kontm Gyula (MSZP) lett, tagja pedig Kohón. István és Tóbi János (MSZP), Herman Ist­ván és Csáki Zsigmond (PF), kül­sősként Bátka László és Havellent László (MSZP), valamint Szamosvölgyi Péter (ÖHME) és Szabó Istvánné (PF). Az 5 fős Eger várossal egyeztető bizottságot Sós Tamás (MSZP) irá­nyítja, rajta kívül a négy frakcióve­zető, így Lakatos István (ÖHME), dr. Tatár László (PF), Sebestyén Já­nos (NYUVE) és Szabó Gyula (MSZP) kapott benne helyet, i-mei FESZTBAUMBÉLA Árpád-házi módra A nevük napját ma ünneplők jeles elődje, a XIII. század elején élt Árpád-házi Szent Erzsébet, királylányi vagyona jelentős ré­szét szétosztotta a szegények, a betegek, az elesettek között. Cselekedetével hite szerint kedveskedett Isten előtt,^azon túl természetesen az emberek is hálálkodtak az adományokért. Ezért nem ment feledésbe emléke. Az élet szükségszerű velejárója a szenvedés, az esetenkénti vagy a folyamatos nélkülözés. Az adakozás, mint dicséretes tulajdonság, sem vesztett soha az időszerűségéből, ám az em­beri gyarlóság következtében messze nem minden tehetős, a földi javakban bővelkedő készséges a történelmi Erzsébet kö­vetésére. „Ünnep lévén” maradjunk azonban a pozitív példák­nál, név nélkül is méltassuk a szívesen adakozókat. Azokat, akik árvizek, földrengések és hasonló csapások idején kinyit­ják pénztárcájukat, esetleg pénzeszsákjukat (ilyenek is adód­nak immár a magyar valóságban), s teszik a dolgukat. Ala­pítványokra és számlákra utalnak, átvételi elismervényekre fi­zetnek, vagy perselyekbe pengetik forintjaikat, remélve a baj­bajutottak hathatós segítését. A politikai változást követő gazdasági átalakulásban ter­mészeti csapás nélkül is bőven szakadhat gond egy népe­sebb családra, az élete javát ledolgozó munkanélkülire, a magára maradt nyugdíjasra. A XXI. században is szükség van „Erzsébetekre”. Egyének, közösségek nélkülöznek. A társadalmi szervezetek elvesztették az állami gyámolítást, ám változatlanul élni akarnak, szükség is van rájuk, sőt újabb fontos alakulatok szerveződtek. Eleven valóság a sze­génység, a másokra utaltság. Hiábavaló kísérlet szőnyeg alá söpörni a valóban nem szalonképes adatokat és számokat, az előforduló eseteket. Illesse jó szó és köszönet az adakozókat. A nemes emberi cselekedetek önmagukban, a pénz összegétől függetlenül is képesek lágyítani az elhidegült, olykor kővé meredt szíveket. Mindannyian „fogyaszthatóbb” világra vágyunk, elegünk van az értékek lerombolásából. Őszinte emberi érzésekből is épít­kezhetünk a tehetségünk szerint. Az erkölcsi váraknak is van­nak kimunkált téglái, megbízható építőkövei, stabil pillérei. Az összetartó kovász keverőkanalának nyelét megmarkolni mindenkinek megadatik. Az Erzsébeteket pedig Isten éltesse! Folytatódik a privatizáció (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Mészáros Tamás arról is be­szélt, hogy az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. jelen­leg a legnagyobb hazai társa­ság, amelynek munkáját a leg­többet ellenőrzik, így tevékeny­sége átlátható. Az elmúlt évti­zedben az egyes ágazatok közül főleg a vegyipart, a gyógyszer- ipart, az olaj- és a gázipart, az áramszolgáltatást, az élelmi­szeripart, a dohányipart, a sőr- és a szeszipart, a nyomdaipart, a bankokat, a telefóniát, a kis­kereskedelmet, valamint a szál­lodákat és a vendéglátást magánosították. Nem vagy csak részben privatizált a hajózás, a gépipar, a légi közlekedés, a közúti szállítás, az erőművek, a nagyfeszültségű villamos háló­zatok és egyes mezőgazdasági üzemek. Az ÁPV Rt. elnöke azt is beje­lentette, hogy a kormány 2006-ig szóló programja alapján folytatja a privatizációt. Arra törekszik, hogy a stratégiailag fontos cége­ket befektetők közreműködésé­vel magánosítsa. Arra számíta­nak, hogy a Mól Rt. állami rész­vényei eladásra kerülnek. Szeret­nék, ha a Postabankot szakmai befektető venné meg, aki lehet magyar is. A Bábolna Rt. nemrég a magyar mezőgazdaság zászlós­hajója volt, jelenleg viszont 7-8 milliárd forintos veszteséggel küzd és 22 milliárd forint a hitel- állománya. Ezért olyan befekte­tőnek kívánják eladni, aki to­vábbra is fenntartja a cég integrá­tori szerepét, és foglalkoztatja a dolgozókat. Az ÁPV Rt. abban is érdekelt, hogy a komoly anyagi gondokkal küzdő Dunaferr Rt. is jó "kezekbe kerüljön. Jelenleg 83 milliárd forint az adóssága és 14 milliárd a vesztesége. Ezek mel­lett legalább százmillió forintot kellene költeni a technológia kor­szerűsítésére. A Magyar Villamos Művek Rt.-t piaci alapon kívánják értékesíteni. Dr. Mészáros Tamás hangoz­tatta, hogy a kormány fontos­nak tartja a régen húzódó kár­pótlás mielőbbi befejezését és a szociális piacgazdaság tovább­fejlesztését. MENTUSZ KÁROLY Béke a területi csatában? (Folytatás az 1. oldalról) Lőrinciben 1995-ben népszava­zást is tartottak arról, hogy adja- nak-e külterületet az önállósult községnek. Akkor a városlakók úgy döntöttek, hogy ne engedje­nek át külterületet, így a pető- fibányaiak több mint egy évtize­de azzal szembesülnek, hogy te­lepülésüket közigazgatásilag Lő­rincihez tartozó föld veszi körül. A törvény szerint végzett elő­zetes számítások alapján a belte­rületi arány alapján 523, míg a lakosok száma alapján 1103 hektár illetné meg Petőfibányát. A község korábbi egyezségi ja­vaslata 813 hektár volt. A kör­nyező települések irányába ter­jedő külterület természetesen Petőfibányát illetné meg, míg a város felé a földet nagyjából ket­téosztó Zagyva folyó lenne a ha­tárvonal. A lőrinciek viszont úgy vélték, hogy az önállósult köz­ség távlati rendezési terve csak 146 hektár átadását teszi szük­ségessé. A külterületi vita három éve mozdult ki a holtpontról, amikor az Országgyűlés megalkotta a te­rületszervezési eljárásról szóló törvényt, amely többek között az új közigazgatási határvonal megállapítása tekintetében a bí­róság hatáskörét állapította meg. Elrendelte azt is, hogy az 1990- ben megalkotott önkormányzati törvény hatályba lépése előtti községgé nyilvánítás esetében is alkalmazni kell a rendelkezése­ket. A Heves Megyei Bíróság 2001 februárjában meghozott úgynevezett közbenső ítélete megállapítja, hogy Petőfibánya külterületi igénye jogos. Az ítéle­tet Lőrinci megtámadta, ám a Legfelsőbb Bíróság az első fokon meghozott döntést jóváhagyta. Fellebbezésnek immár helye nincs. Lőrinci új polgármestere, Víg Zoltán leszögezi: mindenképpen a békés megoldást szorgalmazza, hiszen ideje már véget vetni a külterületi szomszédvitának. Fekete László petőfibányai polgármester is lát esélyt a tár­gyalásos megegyezésre, de hoz­záteszi, hogy Petőfibánya képvi- selő-testülete várhatóan átgon­dolja a per előtti 813 hektáros külterületi igényajánlatát. A tör­vény szerint a lakosság arányá­ban jóval többet kaphatnak. A törvény szerint egyébként a külterület-megosztást a lakosság arányában vagy a belterület alapján kell elvégezni. Ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor „a település külterületét a belte­rületi népességgel arányosan kell megosztani”. Egyezség hí- ján a bíróság dönt. ______it. z. m.) Ö tvenedik házassági évfordulóját ünnepelte a hét végén Egerben Huszti János és neje, Erzsiké. Az 1956 óta a hevesi megye- székhelyen élő házaspárt a város nevében dr. Horuczi Csaba alpolgármester köszöntötte______________fotó: perl marton

Next

/
Oldalképek
Tartalom