Heves Megyei Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-13 / 264. szám

4. oldal 2002. november 13., szerda Városi kispályás labdarúgás F őiskolai karunk csapata szinte a kezdetektől részt vesz a városi kispályás labdarúgó-bajnokságban. Sze­replését az I. osztályban 10 éven keresztül megtartotta. Napjainkban a II. osztályban szerepel, váltakozó sikerrel. A szélsőséges szereplés oka a je­lentős fluktuáció. A végzős hallgatókat szeptemberben pó­tolni nem kis feladat. Jellemzően az őszi fordulók végén most is jó eredmények születnek. Az ez évi példa is ezt illusztrálja; október köze­pén a bajnok Vamav ellen igen jó iramú mérkőzésen döntetlen eredmény született. Az utolsó fordulóban, amely az osztály­ban maradást jelentette, a New Color ellen 5:2 arányú győzel­met arattunk. Az évzáró ünnepség után akár elégedettek vagyunk, akár nem, bizakodunk, hogy jövőre jobb lesz. Ennek a cin­nek nem feladata, hogy a kis­pályás labdarúgó szövetség munkáját vizsgálja, most még­is kedves kötelességemnek tartom - nem csak mint testne­velő, hanem mint az egykori első bajnokcsapat tagja -, hogy elismerésemet fejezzem ki a szövetség minden tagjá­nak, akik, precízen, hozzáér­téssel végzik munkájukat. Bodó Attila TESTNEVELŐ TANÁR Magabiztos hölgykoszorú Ebben az írásban szeretném Önöknek kicsit köze­lebbről és részletesebben bemutatni a főiskolán működő női kézilabda szakosztályt. Ez a szakosz­tály is már több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, amelyet többségében sikerek jellemeztek. A kezdetekkor természe­tesen lányaink is a me­gyei bajnokság résztve­vői voltak, majd a '90-es évek közepén kivívták a jogot a Nemzeti Bajnokság II. osztá­lyában való indulásra, ahol az­óta sikeresen próbálgatják oroszlánkörmeiket. A csapat megalakulásakor Bodó Attiládé tanárnő irányításával folyt a munka, amit Pintér Ti­bor, napjainkban pedig Cseh Zoltán folytatott, illetve foly­tat. Mindhármuk munkája és hozzáértése nagyban hozzáse­gítette a csapatot ahhoz, hogy az idei bajnokság egyik meg­határozó csapatává váljanak. Az idei bajnokságot szem előtt tartva meg kell említeni, hogy a fordulók megkezdése­kor mintegy tíz új játékos érke­zett a kerethez. Ez nem történ­hetett másként, csak tudatos csapatépítés segítségével. A já­tékosok a kézilabda mellett természetesen iskolánk hallga­tói, ami azt jelenti, hogy a most kialakulni látszó csapat­egység a későbbiekben még legalább három évig megma­rad, ami egy csapatjátékban el­engedhetetlen. Továbbra is cél új fiatal játékosok beépítése, hiszen egy iskolai csapat eseté­ben a legnagyobb problémát a játékosok gyakori cserélődése, ebből adódóan az örökös csa­patépítés jelenti. Úgy gondolom, azonban si­került megtalálni a helyes utat, amit az eredmények is igazol­nak, hiszen a lányok hazai mérkőzéseiket rendre nagy magabiztossággal - gyakran tíz, vagy annál is több góllal - nyerik, egyre inkább vonzva ezzel a közönséget. Most már idegenben is képesek „otthon érezni” magukat, hiszen októ­ber végén ezt igazolva az egy­koron NB I-es Kisvárdát fektet­te két vállra a csapatunk. Bízva az Önök biztatásában és szur­kolásában, kívánok további sok sikert és győzelmeket az ősz hátralévő mérkőzésein! Hajrá, Főiskola! Dr. Magda Róbert EGYETEMI ADJUNKTUS Labdarúgó házibajnokság A 40 éves főiskolánk sportéletében jelentős szerepet játszik a labda­rúgó házibajnokság. A jubile­um tiszteletére a 40 órás torná­val emlékeztünk, amelyen fi- úk-lányok egyaránt részt vet­tek, közel kétszázan. A jubile­umi torna mellett folyik a szo­kásos évi labdarúgó-bajnok­ság 14 csapat részvételével. Színesebbé teszi a házibajnok­ságot, hogy a főiskola tanári válogatottja is szerepel a csa­patok között. A mérkőzések heti három alkalommal kerül­nek megrendezésre, az esti órákban, villanyfénynél. A hallgatók nagy ovációval vesznek részt a mérkőzéseken. Öntevékenyek; szerelést vásá­rolnak, és szinte taktikusan ké­szülnek egy-egy mérkőzésre. Örömteli, hogy a szurkolótábor akár esik, akár fúj, nagyszám­ban biztatja hallgató társait. Jelen cikk írásakor még folyik a bajnokság és a tabella képe: első helyen áll a pedagógus (Habil) csapat, de messze van még az utolsó forduló. „Sors bona, nihil aliud. ” (Jó szerencse, semmi más.) Nagy Gábor TESTNEVELŐ TANÁR Gyöngyösi Főiskola A Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Mátra-Tan Kht. fizetett kiadványa. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Elnök: Dr. Ferenczi Márta. Tagok: Bárdosné Kocsis Éva, Jónás Zoltán, Dr. Dinya László, Dr. Wachtier István. 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. Gyöngyösi Főiskola BEMUTATJUK FŐISKOLAI KARUNK SZOBORPARKJÁNAK ALKOTÓIT Lantos Györgyi szobrászművész A gyöngyösi főiskolai karon szép hagyomány, hogy a je­les ünnepeket, rendezvényeket képzőművészeti alkotá­sok avatásával is emlékezetesebbé tesszük. Mára szá­mos szobor, festmény, üvegablak díszíti az épületet és parkjait. Külön érdekesség, hogy az alkotások jelentős része egy művészházaspár munkája, nevezetesen Lan­tos Györgyihez és Máté Istvánhoz kötődnek. Nincs még egy olyan város, ezen belül egyetlen intézmény sem, ahol egy-egy alkotónak, sőt egy művészházaspámak ilyen nagyszámú alkotása lenne elhelyezve. A kar alapításának 40. év­fordulója alkalmával Magyar Bálint oktatási miniszter leplezte le Lantos Györgyi alkotását, KlebelsbergKúnó egykori kultusz- miniszter életnagyságú szobrát. Az avatóünnepség egybeesett a magyar oktatásügy kiemelkedő szakpolitikusa halálának 70. év­fordulójával. Klebelsberg Kúnó törekvései az iskolahálózat fej­lesztésére, a tehetségek felkarolá­sára, a felsőoktatási intézmények helyzetének megalapozására egy­beesnek főiskolai karunk törekvé­seivel, így méltó helyre került ez az alkotás, ahol hirdetni fogja a tudás társa­dalmába ve­tett hitünket. Lantos Györgyi 1953- ban született Hódmezővásárhelyen. 1971-től 76-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakos hallgató­ja, mestere: Szabó Iván. A Képző- és Iparművészek Szövetségének a Klebelsberg Kúnó szobra a parkban Magyar Alkotóművészek Orszá­gos Egyesületének diplomája kéz­hezvételétől, 1976-tól tagja. Jelen­leg Csongrádban él és dolgozik sa­ját műtermében és bronzöntő mű­helyében férjével, Máté István szobrászművésszel együtt. Közel félszáz köztéri alkotása közül: II. világháborús emlékmű: Hódmezővásárhely, Detk, Csong- rád. Niké: Győr. Városalapítók: Cegléd, István király, Gizella ki­rálynő és Imre herceg: Budakeszi, Géza és Sarolt: Hódmezővásár­hely. Barokk kút: Parassapuszta, szőlős díszkút: Soltvadkert. Klebelsberg Kúnó: Gyöngyös, Fő­iskola. Üvegablakai: Barokk templom Detk, „A 9 hős”: Hódmezővásár­hely, Városháza, Templom: Halmajugra, A Tudás Istennője: Gyöngyös, Főiskola. Kiállításai, díjak és kitünteté­sek: Helsinki, Stockholm, Bécs, Budapest, Zenta, Iserlohn, Darmstadt...Ravenna: Dante Biennale első díja, 1985, Firenze város aranyérme: 1989. Hódmezővásárhely: Tornyai Plakett, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt: 2002. Dr. Wachtier István EGYETEMI TANÁR, OKTATÁSI FŐIGAZGATÓ-HELYETTES KULTURÁLIS, SZÓRAKOZTATÓ PROGRAMOKAT SZERVEZ A HÓK Együtt a hallgatókkal, a hallgatókért A z 1993. évi Felsőoktatási Törvény rendelkezik a Hallgatói Önkormány­zat (HŐK), a főiskola önkormányzata részeként műkö­dő szervezeti egységéről. A HŐK jelen van főiskolai karunkon, el­sődleges feladata a hallgatói érdek- képviselet, kulturális és szórakoz­tató programok szervezése. A HÓK-ről szóló paragrafus megalkotása előtt főiskolai karun­kon nem találkozunk a maihoz ha­sonló szervezettel, de a korábbi évek iskolavezetői kérhették több esetben a hallgatók véleményét. Ennek oka feltehetően az alacsony hallgatói létszámban keresendő. Korábban valamennyi hallgató kol­légiumi elhelyezést kapott. Ez a családiasnak mondható közösség és az akkor még „működő” kollégi­umi nevelőtanárok jelenléte produ­kálhatta, hogy külön hallgatói ér­dekképviseletet tömörítő szervezet­re nem volt szükségMára mindez megváltozott. A törvény rendelke­zése szerint a HŐK tagja minden hallgató, függetlenül, hogy mely képzési formában végzi tanulmá­nyait. A HŐK tisztségei: elnök és helyettes, gazdasági, tanulmányi és diákjóléti, külügyi, sport- és kul­turális alelnök, sajtóreferens-fő­szerkesztő, tördelőszerkesztő, ol­vasószerkesztő, stúdióvezető, és a négyfős Ellenőrző Bizottság. A kari HŐK élén a mindenkori elnök áll, aki beosztása okán tagja az Egyete­mi és a Kari Tanácsnak is. Szerve­sen nem kapcsolódik ugyan a HÖK-höz, de mivel szintén a hall­gatókat képviseli, ide sorolható a mindenkori Kollégiumi Diákbizott­ság (KDB) elnöke is. A HŐK legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, mely a csoportvezető hallgatókból tevő­dik össze, és átlagosan kéthetente ülésezik. A Küldöttgyűlések lebo­nyolítását, az ott történő választá­sok menetét, a tisztségviselők munkáját és feladatát a HŐK Szer­vezeti és Működési Szabályzata rögzíti. A HŐK kapcsolatot tart or­szágos szervezetével, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konfe­renciájával (HÖOK), melynek ve­zetőképző kurzusain és Közgyű­lésein rendszeresen részt vesz, ott a társ Hallgatói Önkormányzatok­kal közösen igyekszik megoldást találni a problémákra, melyet a HÖOK szakminisztériumokkal egyeztet. Az érdekképviseleten, valamint az intézményvezetés és a hallgatók közötti kapcsolattartá­son kívül a HŐK másik fontos fel­adata a kulturális és szórakoztató programok szervezése. A legjelentősebb programok közé a gólyabál, a farsangi mulat­ság, a Főiskolai Napok, a majális, a ballagóbál tartoznak. Ezen ren­dezvények közötti napok sem tel­nek eseménytelenül. A hallgatók­nak lehetőségük van táncház kere­tében elsajátítani modem és klasz- szikus táncokat, az egn Gárdonyi Géza Színház előadásai bérlettel látogathatók, a városi mozi és a HŐK közötti megállapodás alapján kedvezményes mozilátogatás ve­hető igénybe, de az intézményi Filmklub vetítéseit is sokan kedve­lik. A HŐK toborozza a hallgatókat a kétévente esedékes Agrár-köz­művelődési Napok rendezvényei­re. A főiskola 40 éves fennállása al­kalmából 40 órás focibajnokságot rendeztünk. A HŐK által működ­tetett Diákcentrumban, a kollégi­um II. emeletén, lehetőség nyílik fénymásolásra, nyomtatásra, inter­net-elérésre, és egyben informáci­ós központként is szerepel. A főiskolai kar által szervezett rendezvények előkészítésében és lebonyolításában is részt veszünk, támogatjuk a szakesteket és a Tu­dományos Diákköri Konferenciá­kat, szakkiállítások látogatását szervezzük. Gondolva leendő hallgatóinkra, tájékoztatást adunk az Educatio oktatási kiállításon, a felvételt nyert hallgatóinknak pe­dig elsőként a gólyatáborokban. Lakatos Márk TANÁRKÉNT VISSZATÉRT EGYKORI DIÁKJAINK... Nyitottan a világra, a szakmára Beszélgetésünk elején rög­tön a pedagóguspálya vonzásáról beszél Erdélyi Tamás egyetemi tanárse­géd, a Vállalatgazdaság­tan Tanszék fiatal dok- torandusza; de mellette azonos súllyal kerül terí­tékre hivatásává vált ér­deklődési köre, jelenlegi munkája, amely még a pályaválasztás időszak­ára nyúlik vissza. É szérvekkel győztek meg azok a kedves ismerőse­im, akik a gyöngyösi főis­kolát ajánlották érettségi után. Az érvek sorában az élre ke­rült, hogy a gyöngyösi tanulmá­nyok folyatásaként mérnök-taná­ri diplomát szerezhetek és mellé közgazdasági szakképzettséget. Pedagógus - mérnök - közgaz­dász: ez már eldöntötte a válasz­tásomat, amit azóta sem bántam meg, mert ez az iskola jól felkészí­tett az életre.- Jól felkészítette. De mi volt az a plusz, ami azután mindvé­gig megtartotta a pálya közelsé­gében?- Ezt nagyon egyértelműen tu­dom megfogalmazni; Az a szaktu­dás és lelkes kitartás, amit akkori tanáraim - ma már kollégáim - minden megnyilvánulásán ta­pasztalhattam. Azt hiszem, ez a kötődés tartott mindvégig a pálya közelében és hozott vissza Gyön­gyösre.- Nem panaszkodhat a pá­lyakezdésre sem, hiszen rögtön külföldi tapasztalatokra tehe­tett szert, Amerikába került...- Igen, egy évet fizikai munká­val töltöttem el egy amerikai állat- tenyésztő farmon. Hatott rám a munka mellett az a szemlélet, a munkamorál, ahogyan az ameri­kai mezőgazdaság üzeme műkö­dik, de sok minden mást is megta­pasztalhattam az egy év alatt. Mindezt jól egészítette ki egy két­hetes kaliforniai egyetemi lehető­ség. A farmon szerzett gyakorlatot és az egyetemen tanult elméletet próbálom kamatoztatni itthon.- Át lehet ültetni a magyar valóságba az amerikai tapasz­talatokat?- Különböznek a viszonyok, de bizonyos szinten megoldható.- Aztán egyre jobban az elmé­let felé kötelezte el magát - me­lyik terület vált a kedvencévé?- Elsősorban a diplomamun­kám témája: A földhasználat és földtulajdon kérdései. Ezt próbá­lom kiemelni a magyar környe­zetből, és - a csatlakozás közelsé­ge miatt is - az Európai Unió ta­pasztalatai felé vinni. Ezek elem­zésével, értékelésével foglalkoz­tam. Ezen túl pedig az oktatásban a beruházások értékelése, projek­tek menedzselése, ami elég új szakterület.-Az idők során pedig munkája jellemzőjévé vált igái hamar, hegy bekapcsolja a külföldi tapasztala­tokat. Befolyásolta-e döntését, amikor visszatért tanítani az al­ma materbe, hogy a gyöngyösi fő­iskolának kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van?- Igen! Azt hiszem, ez minden­képen befolyásolta döntésemet. Ezt nagyon fontosnak tartom a fel­sőoktatási intézményeknél min­denütt a világon! És ez ismét elő­térbe helyezi a nyelvek tanulását. Én ugyan csak angolul beszélek, s ez elsősorban az angol, amerikai kapcsolatokban segít, de föl tu­dom használni áttételesen a né­met és belga kapcsolatokban is.- A főiskola révén még egy­szer Amerikába mehetett, az lowai Egyetemre.- A két főiskola közötti szerző­déses kapcsolat alapján kerültem ki ismét, egy féléves oktatási gya­korlatra, ami nyelvtudásban és ok­tatásmódszertanban is egy óriási kihívás volt.- Amerikai, angol, belga, né­met tapasztalatai alapján ho­gyan látja európai uniós csatla közősünk küszöbén a magyar mezőgazdaság érettségét?- A jelenlegi helyzetében alkal­mas és érett a magyar mezőgazda­ság, át tudja lépni a küszöböt, de még sok a tennivaló. Gyors dönté­seket kell hozni például a magyar termelők támogatási rendszerében. Ezen a területen szerencsére ennek a főiskolának a vezetésétől nagyon sokat tanulhatok, amit a gyakorlat­ban is szeretnék hasznosítani. Jónás Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom