Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-08 / 235. szám

'llll 2002. Október 8., kedd MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Sörszomj A tavalyi rendezvényhez képest jelentősen több sör fogyott az idei bajor Oktoberfesten, a világ legnagyobb sörünnepén, amely vasárnap ért véget. A fesztiválon 5,7 millió liter sört ivott meg az 5,9 millió vendég. Az eseményt 14, fntballpálya méretű, 10 ezer vendéget befogadó óriássátor­ban rendezték meg. Fesfzjtelenül sem féltem én a németeket... _____________ib. s.i K ATONADIPLOMÁCIA. Szer dán osztrák katonai küldöttség ér­kezik Egerbe, a Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságra. A kétoldalú kapcsolatok kereté­ben dr. Sütő Tamás vezérőrnagy, a HM Hadkiegészítő és Kiképző Pa­rancsnokság parancsnoka vezeté­sével tájékozódnak a vendégek a megyénkben folyó hadkiegészíté­si feladatok végrehajtásáról. DINNYÉSHÁT VERSENY­BEN. A Tisza-tavi Regionális Tu­risztikai Projekt Iroda májusban meghirdette az „Év turisztikai szolgáltatója” pályázatát. A cím elnyerésére Tiszanána önkor­mányzata is elküldte pályamun­káját. Egyebek mellett a dinnyés­háti szabad strand és csónakki­kötő egyedi tervezése, színvona­las működtetése miatt remélnek sikert. Az eredményt október 29- én hozzák nyilvánosságra. A leg­jobb három szolgáltató jövőre ki­emelt támogatást kap. VÁRLEGENDA. Ma 16 órakor Egerben, a Művelődési Köz­pontban Patkós Attila idegenve­zető tart előadást. Témája: Az egri vár történelme, legendája. ÚTJAVÍTÁS. Újlőrincfalva ön- kormányzata a település útháló­zatának korszerűsítését a lakos­sági igények és a költségvetés teherbíró képessége függvényé­ben valósítja meg. Most a Petőfi út felújításával javulnak a helyi közlekedési feltételek. A mun­kálatok 2,2 millió forintba ke­rülnek. IDŐSEK KÖSZÖNTÉSE. A vá­ros önkormányzata, az Idősek Berva-völgyi Otthona, a Család- segítő Intézet és az Egri Család- segítő Alapítvány szervezésé­ben szerdán 10 órakor az egri városházán műsoros ünnepkö­szöntőre kerül sor az idősek hó­napja alkalmából. TRAFFIPAX. A megyei közút­jain ma is számíthatnak sebes­ségmérő ellenőrzésre a jármű­vezetők. A rendőrség 6-14 óra között Eger belterületét, 11-19 óra között a 21-es számú főút Hatvan városi szakaszát, 14-22 óra között pedig a 24-es számú főút Gyöngyös-Mátrafü- red-Mátraháza útvonalát figye­li. A megengedett sebességha­tárokat túllépő autósok bünte­tésre számíthatnak. ■ Az idén több vendég érkezett (Folytatás az 1. oldalról) A külföldi látogatók sorában az osztrák és német ajkúak, szlovákok mellett olasz és lengyel turisták is jelentős számban látogattak a régióba. Míg az osztrák és német vendégek leginkább a horgászat miatt keresik fel a térséget, addig a lengyelek Be­rekfürdő és Tiszaájváros gyógyturisztikai kínálata miatt érkeznek a Tisza-tóhoz. Mind a bel-, mind a külföldi vendégek utazási célját elemezve megállapítható, hogy nőtt az öko- turizmus jelentősége és szerepe, növekedett az igény a vízzel kapcsolatos programok, a csónaká­zás, a csónakáztatás, a szervezett hajótúrák, a ka- jak-kenuzás, a horgászat-horgásztatás, a madár­megfigyelés iránt. A vonzerő részét képezik a meg­teremtett kerékpározási, lovaglási lehetőségek, s jól látszik: előtérbe került a természetközeli élmé­nyek utáni vágy. Összességében elmondható, hogy a keresletnövekedés a komplex, több igényt kielégítő programcsomagoknak köszönhető. Ezek hatására egyre nagyobb hangsúlyt kap az aktív tu­rizmus, e tekintetben a régió kedvező és további kiaknázható adottságokkal rendelkezik, ami meg­alapozhatja a további fejlődést. A Tisza-tó halászati jogának rendezése már két éve várat magára, pedig erre szükség lenne - mondták el a regionális turisztikai irodánál. Annál is inkább - hangsúlyozzák -, hiszen ez lenne a fel­tétele a mára kidolgozott projektnek, mely a Ti­sza-tó horgászturizmusának felvirágoztatásával foglalkozik. A programot 10 fős szakmai csoport állította össze. Kidolgozásának alapvető célja volt tisztázni az eddigi spontán módon kialakult horgászat jelentő­ségét a régió turizmusában, meghatározni a horgá­szat alapfeltételét nyújtó halállomány helyzetét, iránymutatást adni a horgászigények alapján a halállomány minőségi és mennyiségi fejlesztésére, meghatározni a horgászat fejlesztési irányait, ja­vaslatot tenni a helyi horgászrend kialakítására és a helyi horgászetika megfogalmazására. Az elkép­zelés pontosan megjelöli a horgászat, mint komp­lex szolgáltatási csomagot jelentő turisztikai termék célcsoportjait. Esettanulmányokon keresztül határozza meg a legfontosabb kritériumokat egy-egy szolgálta­tás fejlesztéséhez (kikötők, szál­láshelyek), az értékesíthetőség szempontjai és a kereslet igényei alapján. A középtávon megfogalmazott fejlesztési javaslatokra építve regionális szintű, termékspeci- fikus marketingtervre tesz javaslatot. (budavári) Horgászturizmus A Tisza-tó horgászturizmusának felvirágoztatásával foglalko­zó programterv megismertetésére minden önkormányzat­nak, turizmusban érdekelt szolgáltatónak lehetőséget biztosí­tanak. A fórumok november második felében kezdődnek. Pedellusok: nem iskolaszolgák A Heves Megyei Munkaügyi Központ figyel a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősor­ban a roma lakosság élethely­zetének, munkaerő-piaci pozí­ciójának javítására. A roma kö­zösségfejlesztő asszisztens­képzés után most beindult a Pedellus-program. Heves megye Tizenheten - főleg fiatalok - már asszisztensként segítik a megyé­ben a kisebbségi és települési ön- kormányzatok munkáját. A prog­ramszintű esélyjavítás folytatódik, a Heves Megyei Munkaügyi Köz­pont - tanulmányozva a borsodi szervezet ózdi kirendeltségének munkáját - nálunk is megvalósítja a Pedellus-programot, amely a ro­ma származásúak foglalkoztatási problémáinak újfajta kezelését szolgálja. Fő célja olyan romák munkába állítása a kisebbség által is lakott települések általános isko­láiban, akik pedellusi munkakör­ben iskolai asszisztenciát látnak el.- Az elnevezés nem a hagyomá­nyos „iskolaszolga" munkakör fel- támasztását takarja, csupán arra utal, hogy az iskolában új segéd­erő kerül a gyerekekkel, a gyerekek mindennapi életével kapcsolatba. A program eddigi eredményei azt mutatják - hangsúlyozza Gárdián Edit, a Heves Megyei Munkaügyi Központ képzési osztályvezetője -, hogy rövid időtartamú képzéssel és közhasznú foglalkoztatás támo­gatásával segítséget tudunk nyúj­tani a roma származásúaknak, a pedellusokon keresztül, a gyere­keknek és családjuknak is. A Heves Megyei Munkaügyi Központ az idei tanévben beindí­totta a pedellusképzést, a helyi igényekhez igazodva. Szeptember 30-tól kezdődően a tanév végéig közhasznú foglalkoztatás kereté­ben 28 pedellust alkalmaznak az alábbi települések általános isko­láiban: Mátraderecske, Péter- vására, Erdőkövesd, Kompolt, Kál, Sarud, Poroszló, Tamabod, Tar- naörs, Tiszanána, Heves, Kisköre, Átány, Erk, Erdőtelek, Pély, Tar- nazsadány és Kömlő. Olyan roma származású mun­kanélküliek alkalmasak a munka­kör betöltésére, akik legalább alap­fokú iskolai végzettségűek, megfe­lelő elhivatottságot éreznek a fel­adat iránt, jó kommunikációs kész­séggel és problémamegoldó képes­séggel rendelkeznek. A kiválasz­tásban a Heves Megyei Munkaügyi Központtal sikeresen együttmű­ködtek a roma foglalkoztatásban kritikusnak tekinthető térségek - Pétervására, Heves és Füzesabony - önkormányzatainak vezetői és a települések iskolaigazgatói. Az iskolai munkát a jelenleg is tartó felkészítő képzés előzi meg, melyet a munkaügyi központ tré­nere, Hegedűs Pál vezet. Meghí­vott előadók is segítik a színvona­las ismeretátadást, köztük Burainé Csigi Klára (Családsegítő Intézet), Dönsz Lászlóné (Pedagó­giai Intézet), Gyarmati Lászlóné (Benedek Elek Általános Iskola, Heves), Mészárosné Pusztai Éva (Forrás Gyermek-szabadidőköz­pont) és Nagyné Váradi Anna (Megyei Művelődési Központ). Az osztályvezető néhány példát felsorolt azokból a hasznos tevé­kenységekből, amelyeket a kép­zést követően a pedellusok ellát­nak. Részt vesznek a reggeli ügye­letben, az iskolába érkező tanulók fogadásában, felügyelnek az óra­közi szünetekben, segítenek az új tanulók beszoktatásában, a higié­niás szokások betartatásában. Közreműködnek az adminisztrá­ciós tennivalókban, a szabadidős programok szervezésében, orvosi vizsgálatokra, sporteseményekre kísérik el a tanulókat. Rendet tar­tanak a szertárakban, előkészítik a szemléltetőeszközöket, és ezenkí­vül számos egyedi feladat vár rá­juk, amely az iskolai életben fel­vetődik. Á gyerekek személyiség- fejlődésére kedvező hatással lehet jelenlétük, eredményesebbek lesznek a tanulásban. A pedellu­sok munkája példaértékű lehet a gyerekek számára is. Tevékenysé­gük révén várhatóan javul a fegye­lem ezekben az iskolákban, csök­kenhet a hiányzások mértéke. A program befejezését követő­en - fejezi ki reményét Gárdián Edit - a pedellusok nagyobb esél­lyel indulnak a munkaerőpiacon a megfelelő állás megtalálásában. Remélhető, hogy mind a gyere­kek, mind az iskolai közösség úgy értékeli majd munkájukat, hogy arra a következő iskolai évben is igényt tartanak. ____________b. s. T OMPA Z. MIHÁLY Határportya Az ember azt gondolná, hogy ősszel általá­ban boldogabbak a gazdák. Lassan befeje­ződik a hajnaltól késő estig tartó munka, már csak a betakarítás marad hátra. Érthe­tően nagy öröm a gazdának kisétálni a határba, szemrevételez­ni egész éves munkájának gyümölcsét. Ilyenkor már kevesebb a tennivaló, a kórokozók nem támadnak olyan hevesen, a föld sem szorul művelésre. Már csak be kell gyűjteni azt, amiért egész évben megdolgozott. Persze, ha van mit begyűjtenie. Mert bizony ilyenkor nem­csak a gazdák járják a határt, hanem más „gyűjtögetők” is. Nem a néhány almát elcsenő gyermekek, hanem gépjárművel, utánfutóval felszerelkezett begyűjtők. Ők is tudják a beérés ide­jét, és jó néhány esetben egy-két nappal a betakarítás előtt por- tyáznak sikerrel a határban. Nem válogatósak, visznek mindent, ami valahol pénzzé tehe­tő. Módszeresen kopasztják a gyümölcsfákat, kiássák a krumplit a földből, letörik a kukoricát. Nem sietik el a dolgot, aprólékos munkát végeznek, hogy semmi se vesszen kárba, azaz lehetőleg minél kevesebb maradjon. A gazda pedig bosszankodik, szomo­rú, meg szitkozódik is. Nagyjából csak ez maradt neki. Még sze­rencsésnek is mondható, ha nem éri tetten a hívatlan betakarító- kat, hiszen ezek a legények nem ijedősek, és a nem várt találko­záskor ők vannak többen. Nem tanácsos velük ujjat húzni. Persze vannak mezőőrök is. Nem mindenhol, de vannak. Elő­fordul, hogy puska is lóg a vállukon, de a fegyvernek látszó két­csövűt jobb, ha nem kapják elő. A fegyver használatának jogos­ságát utóbb nehéz bizonyítani. Tény, hogy a határban sok az illetéktelen betakarító. Az ön- kormányzati képviselő-testületek időnként összeülnek, és kosz- szán vitáznak arról, hogy szükséges-e a mezőőri szolgálat. Az­zal jobbára egyetértenek, hogy szükséges. Ám a mezőőröket fi­zetni is kell, a települések kasszáiban viszont általában kevés a pénz. így hát a mezők őreit az önkormányzat fizetni nem tudja. Azt is mondogatják, hogy a rendőröknek kellene többet por- tyázniuk a határban. Ám ehhez terepjárók kellenének, de a kapitányságokon kevés a gépkocsi, örülnek, ha a rendszeres járőrözésre jut autó. Fizethetnék a mezőőröket a gazdák is, ám ők általában azt mondják, hogy nekik is kevés marad. Ha azt is az őrzésre köl­tik, akkor bizony jövőre nem jut vetőmagra. Csak kevés helyen tudnak alkalmazni mezőőröket. Mindezt a mezők termékáré szakosodott tolvajok is tudják, és ki is használják. A jelek szerint még kell egy kis idő, amíg rend lesz a határban is. Mert itt is nehezebb helyrehozni vala­mit, mint romolni hagyni. Gépekkel a téli utakon Az elmúlt évtizedben a sok ne­hézség után is talpon maradt és bizonyított az abasári székhe­lyű He-Do Kft., amely a Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht.-vel együttműködve jelen­tős útfelújításokban vett részt. Eger A magyar tulajdonú családi vállal­kozás munkáját ismerhették meg tegnap a Közlekedéstudományi Egyesület Heves Megyei Szervezete állal működtetett közlekedési klub szakemberei októberi találkozóju­kon. Mint Dobróka László, a cég menedzsere elmondta, az elmúlt időszakban a szakmai elismertsé­güket jelentősen növelte, hogy - alvállalkozóként - részt vehettek az M3-as autópálya Gyöngyös-Fü- zesabony közötti szakaszának 5,8 kilométer hosszú sztrádarésze építésében. Az is sokat jelentett, hogy Abasáron 120 millió forintos költséggel a legkorszerűbb, zárt technológiával és számítógép-ve­zérléssel működő keverőtelepet létesítettek. Jelenleg Heves megyén kívül Nógrád, illetve Jász-Nagykun- Szolnok megyében is dolgoznak önkormányzati és állami megren­delésekre is. Többek között Po­roszlón részt vettek a szennyvíz- beruházást követő útfelújításban, a Gyöngyös-Heves közötti út re­konstrukciójában, illetve a 3-as fő­úton, a bükkábrányi úgynevezett kapaszkodósáv kialakításában is. Ebben az évben az árbevételük el­éri a másfél milliárd forintot. Kovács Gábor, a Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. osztály- vezetője arról szólt, hogy az elmúlt teleken a He-Do Kft. gépeivel részt vett megyénkben az utak síkossá­gának megszüntetésében. Ameny- nyiben a közelgő télen rendkívüli helyzet alakul íd, újra számítanak a társaság munkájára. ______im.k.) Ú j útikönyv jelent meg a Bükkről és vidékéről A Balatoniéi vidékről és a Keszt­helyi-hegységről, valamint a Bükk vidékéről jelentetett meg turistaatlasszal kiegészített, szí­nes fényképekkel illusztrált úti­könyvet a Cartographia Kft; a kiadványokat a napokban mu­tatták be Budapesten. Budapest A kiadó képviselői elmondták: a Balaton-felvidék és a Keszthelyi­hegység című kiadványban - a ta­núhegyek, bazalttömbök és me­dencék között kalandozva - első­sorban azt szerették volna bemu­tatni, milyen természeti csodákat rejt a partvonal mögötti táj. A kötet két turistautat mutat be: az országos kéktúra útvonalát Nagyvázsonytól Sümegig, vala­mint a balatoni kéktúrát Bada­csonytomajtól Révfülöpig. Az úti­könyv rövid ismertetőt is közöl az útvonalak mentén fekvő települé­sek építészeti és művészettörténe­ti emlékeiről. A másik, megyénká is érintő újdonság a Bükki Nemzeti Park vi­lágába kalauzolja a túrázót, is­mertetve a kisvasutak és a bánkú­ti turistaház történáá, húsz túra­útvonalat és a téli sportlehetősége­ket is. Papp-Váry Árpád, a Car­tographia Kft. ügyvezető igazgató­ja elmondta: a sorozat korábbi kö­teteiben a Mátra, a Pilis és a Viseg­rádi-hegység, valamint a Bör­zsöny térségével kapcsolatos in­formációkat foglalták össze, a kö­vetkező rész pedig a Mecsek vidé­kével összefüggő tudnivalókat öleli majd fel. _______________■ A helyi érték A Napsugár-díjról a premieren hatja szavazatát. A legtöbb voksot szerző művészek kerülnek föl az évad végén arra a szavazólapra, mely lapunk hasábjain lát majd napvilágot. Közülük a szavazólapo­kat visszaküldő olvasóink választják majd ki azt a színészt, színésznőt, illetve rende­zőt, aki az évadzáró társulati ülésen átve­heti a Napsugár-díjat. A rendezők szemé­lyét nem kell jelölni, hisz az összes pro­dukció automatikusan részt vesz a majda­ni szavazáson. Egres Béla végezetül, a vér­tanúk napjának előestéjén idézte az ismert artisztichon első sorát: Pannónia vergiss deine Toten nicht! - Magyarország, ne fe­ledkezz meg halottaidról Majd e mondatot profanizálva hívta föl a közönséget a jelö­lésre, illetve szavazásra: Agria vergiss dein Theater nicht! - Eger, ne feledkezz meg színházadról! Eger A Valahol Európában című musical pénte­ki bemutatója előtt Csizmadia Tibor, a Gár­donyi Géza Színház igazgatója köszöntöt­te a publikumot és az új évadot, majd la­punk munkatársa, Egres Béla elmondta: az immár hatéves múltra visszatekintő Nap­sugár-díj, mely 1997-ben az első volt, ami­vel a színészek, rendezők éves teljesítmé­nyét jutalmazni lehetett, megújult formá­ban indul útjára ebben a szezonban. A színház és lapunk, a Heves Megyei Hírlap összefogásának köszönhetően a színház- látogatók jelölhetik azokat a művészeket, akiket érdemesnek ítélnek az egyes elő­adások alapján arra, hogy elnyerhessék a díjat. A színház előcsarnokában elhelye­zett szavazóumába minden néző bedob­A bemutató ritkán látható sikert hozott. A közönség állva tapsolt, ová­cióval ünnepelte színészeit fotó: cál cábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom