Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-25 / 249. szám

2002. Október 25., péntek MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL Otthontalanul, mégis befogadva (Folytatás az 1. oldalról) Nem sokkal később azonban az apa nyilatkoza­tot tett a gyámhatóságnál, hogy többé nem há­borgatja családját. így egy idő után valóban ha­zaköltözhettek a védtelenek. Megtörtént, hogy egy asszony munkahelyéről jelezték: átmeneti segítségre lenne szüksége. Az idekerülőknek jelképes havi térítési díjat kell(ene) fizetniük a szállásért, rezsiért, s a napi háromszori étkezésért. Az itt dolgozók minden eszközzel segítenek a rászorulóknak a munka­Nagyné Síkos Erzsébet két éve került ide férjével és két kicsi gyermekével. A harmadik babát már az otthonban szülte meg. Az ő helyzetük is hamaro­san megoldódik, mivel Egerfarmoson sikerült há­zat vásárolniuk önkormányzati segítséggel és saját erővel. Már csak a bútorok beszerzése van hátra, és költözhetnek is. Erzsébet bízik abban, hogy ta­nult szakmájában, varrónőként talál munkát a környéken, és a párjának is sikerül elhelyezkednie a lakóhelyük közelében. Jékü Sándor, az alapítvány elnöke szerint pár éve két dolog indokolta az átmeneti otthon létreho­zását. Egyrészt a Kertész utcai hajléktalanszálló al­kalmatlan volt gyermekes családok befogadására, másrészt törvény írta elő e forma kötelező működ­tetését. Az otthonban szociális gondozó, szo- ciálpedagógus, családgondozó segít a válságba ju­tott családokon. Az elsődleges cél az lenne, hogy a famíliák visszakerülhessenek eredeti környezetük­be, ám sokan a nyomorból, a szegénységből mene­külnek ide. Az átmeneti otthon szó szerint is átme­neti helyzetű, hiszen a bérelt épületet értékesíteni szeremé a tulajdonos megyei önkormányzat, így előbb-utóbb új helyre kell költöztetni a lakókat.- Szeretnénk 40 férőhelyes új otthont építeni, ahol két-három szoba valóban arra szolgálna, hogy a váratlanul krízishelyzetbe jutott csalá­doknak nyújtana azonnali megoldást, menedé­ket - tájékoztat Jékli Sándor. - Terveink szerint jövő tavasszal megkezdhetnénk az építkezést, amely pályázati, önkormányzati támogatással és saját erőből valósulna meg. Arra is ösztönöz­nénk a bent lévőket, hogy próbáljanak meg taka­rékosabban gazdálkodni és tartalékot képezni a kikerülésre. Tapasztalataink szerint előbb-utóbb minden családnak sikerül önállóan túljutni a vál­ságos időszakon, és saját otthont teremteni. Bárki bekopoghat Az otthonlakók összetartó közösséget alkotnak fotói ötvös imre helykeresésben, a hivatalos ügyek intézésében, s hogy megtegyék az első lépéseket a saját otthon megteremtéséhez. Mivel a bekerülők a legtöbb esetben sorstársak is, egymásnak is próbálnak se­gíteni akár a gyerekek felügyeletében, akár prakti­kus életvezetési tanácsokkal. Nagyné Váradi Melinda állami gondozottként cseperedett fel, és Bükkszentmártonban élt egy ideig a volt férjével, akitől két gyermeke született. Házasságuk megromlott, elváltak, majd a fiatalasszony újra férjhez ment egy olyan emberhez, aki vállalta a két gyermek nevelését. Jövő áprilisra vár­ják első közös gyermeküket. A férj az egri öntödében dolgozik hét éve, az asszonyka takarítást vállalt, amíg egészségi állapota ezt lehetővé tette. Az egri albérletet egy idő után nem tudták fizetni, rokonoknál húzták meg magukat, de ott sem ma­radhattak. így kerültek a szállóra. Abban remény­kednek, hogy sikerrel pályáznak az épülő szociális bérlakások egyikére, s jövőre talán már új ottho­nukban folytathatják közös életüket. Díjmentes az intim műtét A stressz-incontinentia lényege: köhögéskor, tüsszentéskor, neve­téskor, de sokszor lépcsőn járás közben is elcsöppen a vizelet. Et­től a szégyenletesnek tartott betegségtől nagyon sok nő szenved. A fiataloknál is előfordul, de a 60 év feletti asszonyok 43 százaléká­nál kimutatható a vizelettartási nehézség. Pedig van megoldás. A krízisszállóra elvileg bárki, bármikor bekopoghat gyermekével, ha úgy érzi, hogy teljesen kilátástalan a helyzete, s nincs hová menekülnie a hétköznapok szorításából. E lépésre azonban rendszerint csak a végső esetben szánják el magukat a nők. Patikai rabló Egy harminc év körüli rabló be­tört egy Üllői úti patikába, s fegyverével a kasszában lévő húszezer forint átadására kényszerítette az ott dolgozó­kat. A férfi a rabláskor sapkát viselt, ám a szemtanúknak fel­tűnt az orrán lévő hatalmas pi­ros szemölcs. Minden bizonnyal jobban járt volna a merénylő, ha a pénz mellé egy szemölcs-eltávo­lító tinktúrát is kért volna a pa­tikusoktól. Az ormótlan sze­mölccsel az orrán ugyanis bizo- nyosan nem jut messzire, ib. m MŰSZAKI BEMUTATÓ. Elő­adással egybekötött műszaki bemutatót rendez az Egri Mé­hész Egyesület szombaton fél tíz órai kezdettel Egerben, a Mezőgazdasági Szakközépisko­lában. Ezen - az előzetes ter­vektől eltérően - Sándor József okleveles méhész mutatja be a motoros füstölőt, Simon Sán­dor okleveles méhész pedig az általa tervezett automata per­getőgéppel ismerteti meg az ér­deklődőket. GYERMEKVARÁZS. Kisgyer mekes családoknak, továbbá gyermeket váró pároknak szer­veznek programokat október 26-án, szombaton délelőtt 10- 14 óra között a Zellervári Közösségi Házban, a Hadnagy út 34. szám alatt. A védőnői ta­nácsadás mellett lesz játékbe­mutató, babamasszázs, hallha­tók egészséges életmóddal kapcsolatos előadások, vala­mint szépségápolási trükkök. A játszósarokban a gyermekek felügyeletét is megoldják. DEDIKÁLÁS. A Libri Könyv­kereskedelmi Kft. e heti rendez­vényeinek sorában ma délután négy órakor a gyöngyösi Skála Áruház Skála Divatházában La­jos Mari dedikálja 99 vendégvá­ró című kötetét. HIT-VALLÁS. Az Egri Városi Televízió Hit-Vallás című ma­gazinműsora e hét végén, októ­ber 27-én, vasárnap este fél hétkor jelentkezik. Ezúttal Molnár István temetkezési vál­lalkozóval beszélgetnek a ha- lottainkat megillető tisztelet- adásról, majd egy filmbeját­szást láthatnak Apor Elemér „A várvédők ereje nem a falakban volt” című könyvének bemuta­tójáról. E héten is szerepel a műsorban az Életkérdések - Igei válaszok című rovat, mely­nek vendége Aklan Béla Sán­dor evangélikus lelkész lesz. TRAFFIPAX. Ma reggel 6-tól 14 óráig a 24. számú főúton, 11- től 19 óráig Hatvan belterü­letén, 14-től 22 óráig pedig Gyöngyös belterületén végez­nek műszeres sebesség-ellen­őrzést. ■ Eger A Markhot Ferenc Megyei Kórház­ban tavaly már bemutatták az úgy­nevezett TVT műtétet, amely a fes­zítésmentes szalagtechnikai eljá­rást takarja. Az operáció 90-95 százalékban eredményes, vagyis évek múltán sem jelentkeznek újra a panaszok. Ha mégis, úgy megis­mételhető a beavatkozás. A műtét során két, egy centiméteres vágást ejtenek a hasfalon, a páciens gyor­san gyógyul, hamar visszanyeri munkaképességét. Altatni sem szükséges a beteget, helyi érzéste­lenítéssel kezdődhet a műtét. S bár az orvosok tudják, hogy bizonyos esetekben ez az eljárás az egyedü­li üdvözítő megoldás, mégsem vál­hatott gyakorlattá, mert a szalag költsége 130 ezer forint. A gyártó cég jóvoltából rendelkeztek né­hány darabbal, ezt fel is használ­ták. De miután elfogyott a készlet, kénytelen volt a beteg megvásárol­ni a kelléket, hogy elvégezhessék rajta a korszerű műtétet. A tegnapi sajtótájékoztatón dr. Kocsis István főorvos, az urológiai osztály vezetője és dr. Hernádi László főorvos, a nőgyógyászati osztály vezetője elmondta, hogy ezentúl évi 50 műtét teljes költségét vállalja az Országos Egészségbizto­sító Pénztár. Reményeik szerint ez elegendő is lesz, ugyanis a betegek túlnyomó többségénél egyéb gyógy­mód is segíthet. Sokak panaszát már az intimtorna vagy a gyógysze­res kezelés is megszünteti. Viszont akiknek erre a műtétre van feltét­len szükségük, azoknak nem kell fizetniük. Dr. Hernádi László arra is kitért, hogy a betegek előzetesen a nőgyógyászati ambulancián je­lentkezhetnek szerdán délutánon­ként. A főorvos megjegyezte azt is, hogy az asszonyok - restellve álla­potukat - meglehetősen ritkán for­dulnak csak ezért a nőgyógyász­hoz vagy az urológushoz. Inkább megvásárolják a nélkülözhetetlen, ám drága betéteket. ________iw.z.) B ARTA KATALIN Már megint gyalázat Az ünnep délelőttjén figyelem a tv-ben a beszélgetős műsort, amelyben egy bősz MIÉP-es fiatalember sokadjára azon mél­tatlankodik, hogy a miniszterelnök miért nem megy el koszorúzni az Új köztemető 301-es parcellájá­ba. A riporter visszakérdez: Ugyan miért menne? Miért tegye ki magát újabb atrocitásoknak a kormányfő ott, ahol az el­múlt években egyetlen méltóságteljes megemlékezésre sem nyílt lehetőség? Mert mindig akadt egy csoport, amely han­gos füttyszóval, ordibálással tette lehetetlenné a csendes fő­hajtást. A harcos ifjú nem tágít, s állítja, ilyen ma már nem fordulna elő. Nem sokkal később érkeznek a hírek: valaki széttépte és a bokrok közé hajította a szocialista párt reggel kirakott koszorú­ját, majd vászonlepellel borították le azt, s rápingálták: gyilko­sok. Ezek után már azon sem lepődtünk meg túlságosan, hogy Kuncze Gábor és Mécs Imre beszédét folyamatos füttykoncert kí­sérte, olyannyira, hogy az '56-os halálraítélt türelmét veszítve visszaszólt a rendzavaróknak. A képsorokat nézve az évek óta megszokott méltatlankodás­sal szűrjük a fogunk között: Gyalázat! Már megint gyalázat! Aztán a kamera egy tíz év körüli fiúcskára fókuszál, aki fel­menője kezét fogva lelkesen belekiabál a szónokló Mécs Imre mondandójába: Hagyd abba! Hagyd abba! Az édesanya is mo­solyogva, büszkén feszít, akinek gyermekei szintén ütemesen üvöltenek minősíthetetlen szavakat az egykori forradalmárnak. Elhűlve nézzük a cirkuszt, s már minősíteni sem tudjuk a lá­tottakat. Persze, tudjuk: provokáció az egész. Évek óta az. Ám napirendre térni a történtek felett nem könnyű. Különösen úgy, hogy kiskorú gyerekeket is belesodomak ebbe a több mint szá­nalmas attrakcióba. Mert gondolkozhatnak emberek másként, de arra nincsen magyarázat, hogy egy temető csendjét évről évre válogatott trá­gárságokkal harsogják tele egy bizonyos napon. Azon morfondí­rozom, ezek után vajon érdemes-e megkockáztatni a személyes jelenlétet a rendre kifütyülteknek? Arra a következtetésre jutok, hogy igenis ott kell lenniük. Egészen addig, amíg a szégyenteljes megnyilvánulásokat nem váltja fel a közös emlékezés csendje. Ha másért nem, az egykori mártírok nyugalmáért. Zsebbe nyúlnak a kutatók? Rex keresés közben megsérült Heves Csak ebben a hónapban már harmadik alkalommal riasztot­ták a Szikla Speciális Mentőcso­port tagjait eltűnt személy kere­séséhez. Ezúttal Tiszacsegére hívták, sürgősen segítséget kér­ve, a dél-hevesi város különle­ges alakulatát. — Tulajdonképpen egy 61 esztendős férfi nyomait kellett keresnünk, mivel a családja im­már egy hete semmit sem tu­dott róla - mondta el a Hírlap­nak tegnap Sági János, a men­tőcsapat vezetője. — Tiszacsege és környéke egyébként rendkí­vül nehéz terepnek számít. Az első napon, vagyis szerdán, a nemzeti ünnepen a Holt-Tiszát csónakkal vizsgáltuk át, majd másnap a környező ingová­nyos, bozótos terepet is alapo­san átfésültük. A környék ne­hézségi fokozatát az is mutatja, hogy Rex ezúttal sajnos megsé­rült. A keresés másnapján any- nyira feldagadt a lába, hogy to­vább már nem lehetett terhelni, így őt hazahoztam, és másnap egyedül mentem vissza a kollé­gákhoz, hiszen a helyszínen ezt követően is nagy erőkkel keres­tük az eltűntet. Kint voltak a miskolci, a szolnoki és a nyír­egyházi speciális mentők is. A település környékét egy tíz kilo­méteres sugarú körben vizsgál­tuk át, de a keresett személy nem lett meg. A 61 éves férfi egészségi álla­pota nem volt éppen jó, ezért fé­lő, hogy nem egyszerű elbo- lyongásról van szó. A következő napokban szórólapok segítségé­vel próbálják a Csege környé­kén élőket bevonni a keresésbe, majd a tervek szerint a hét vé­gén visszatérnek a mentők a fér­fi felkutatását folytatni. Mint már szó volt róla, e hó­napban a harmadik riasztást kapták a mentőcsoport tagjai. A lelkes tűzoltókból alakult csapat továbbra is nagyon szűkös anya­gi körülmények között dolgozik. Kérdésünkre - miszerint mi tör­ténik akkor, ha már csak saját zsebből lehet finanszírozni eze­ket a távoli utakat? - Sági János azt válaszolta: akkor saját zsebbe nyúlunk, hiszen nemet mondani úgysem tudnánk. ______iszuromh A fény értéke az első (Folytatás az 1. oldalról) Ezt segítendő, a gyöngyösi gyár néhány szakemberét az ázsiai or­szágban képezik majd tovább. A társaság a gyöngyösi beru­házással a világ 14 országában rendelkezik gyártókapacitással, Európában az egyetlen üzemük a mátraaljai. Mint elhangzott: a cég termelé­sének 60 százalékát adja az autó­lámpák gyártása, a fennmaradó rész egyéb világítástechnikai esz­közökből tevődik össze. A gyön­gyösi gyár felépítéséhez a Széche- nyi-tervből 100 millió forint támo­gatást ítéltek oda a cégnek, az ön- kormányzat pedig hároméves helyi iparűzésiadó-mentességet adott. A 14,1 millió euro törzstőkéjű Stanley Electric Hungary Kft.-t 80 százalékban a Stanley Corpo­ration, 20 százalékban egy ausztrál konzorcium alapította. Ez utóbbi­ban a Stanley és a Hella ötven-öt- ven százalékban tulajdonosok. Jelenleg 28 embert foglalkoztat­nak, a „felfuttatás” után több száz embernek kínálnak majd munkát. Az ünnepélyes átadáson Hiesz György polgármester köszönetét mondott a beruházóknak, amiért Gyöngyöst választották, s azt is kijelentette: az ipari park első gyára olyan korszerű, minden igényt kielégítő létesítmény, amely a későbbi betelepülőknek is minőségi mércét adott.- Bár mi nem a felkelő nap or­szága vagyunk, azt mondják, Gyöngyös az a hely, ahol a hegy és a nap összeér. S örömteli, hogy itt, a mezőgazdaság által megha­tározott térségben egyre nagyobb szerep juta gazdaságban az ipar­nak. Mindez egy tudatos és folya­matos városfejlesztés eredménye­ként - fogalmazott a város első embere. iespé) Viseletek régen és ma Eger Fodor Eta ruhatervező iparművész munkáit bemutató kiállítás a For­rás Gyermek-szabadidőközpont Galériájában. A művész — aki pályafutása so­rán rendszeresen publikált, divat­történeti cikkeket írt és ruhaterve­ket készített több magazin számára - elmondta: a tárlat megismerteti a látogatókkal a ruhatervezés és - készítés valamennyi mozzanatát, s megteremti a középkori és a mai viseletek összehasonlításának le­hetőségét. Ennek megfelelően a ki­állításon egyaránt láthatóak XIV. és XV. századi viselet-reprodukciók és mai öltözetek. A 11 kiállított ru­hán kívül ruhaterv-rajzok és fény­képek segítségével követhetik nyo­mon az érdeklődők az öltözékek megszületésének folyamatát. A tárlat november 13-ig tekint- hető meg.___________________■ A kiállítás az alkotó utóbbi években készült sikeres munkáinak keresztmetszetét mutatja FOTÓ: PILISY ELEMÉR Az otthonban egyelőre egri, illetve Eger környé­ki - Balatonból, Bekölcéről, Mikófalváról, Szúcsról jött - családokat fogadhatnak, de különösen indo­kolt esetben más községekből is kérhetnek segít­séget, ha egri kötődésük (munkahely, albérlet) iga­zolható. (BARTA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom