Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-18 / 244. szám
6. OLDAL G A Z D A S A G I T Ü K Ö R 2002. Október 18., péntek Az első 100 nap megmutatta: a jóléti rendszerváltás programja szilárd alapokon áll. Építsük együtt a jövőt! Október 20-án szavazzon ismét a szocialistákra! Politikai hirdetés Tartjuk a szavunkat. * fe ■MSZP RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 17.) Borsodchem 4 680 Ft Ű Egis 12 800 Ft 8 Matáv 750 Ft Û Mól 4 920 Ft Û OTP 2 048 Ft fi Richter 12 085 Ft ű TVK 4 600 Ft ff Zalakerámia 1395 Ft 8 BUX: 7121,66 +2,61% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 390,52 Cseh korona 7,94 Euró 245,75 Japán jen (100) 202,51 Lengyel zloty 60,40 Svájci frank 167,51 Szlovák korona USA-dollár 5,85 ■ 251,41 __________Hírek_________ BÁB OLNA. Állami kézben marad továbbra is a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Bábolna, a köréjük épült nagy gazdaságok viszont a dolgozók tulajdonába kerülhetnek- jelentette be Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára, europress EGYBEKELNEK. Fúzió le hetőségét vizsgálja a Funda- menta és a Lakáskassza- Wüstenrot Rt. Az egyesüléstől a tulajdonosok piaci pozícióik további erősödését remélik, az így létrejövő lakás- takarékpénztár vezető szerepet vehetne át a piacon. A fúzióra 2003 közepén kerülhet sor. EUROPRESS DIGITÁLIS. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Belügyminisztérium együttműködésbe kezd az e-köz- igazgatás mielőbbi kiépítése érdekében, különösen nagy súlyt fektetve a digitális aláírás alkalmazási feltételeinek megteremtésére. Az elektroni- kusaláírás-project keretében az IHM eszközök beszerzésével és átadásával segíti a BM által létrehozandó központ kialakítását, europress VESZÉLYBEN. A magyar könnyűipar kapacitásának kétharmadát elvesztette a rendszerváltás utáni években, a maradék egyharmad működése is veszélybe került- hangzott el a Magyar Köny- nyűipari Szövetség ülését követően. Ezért a szervezet a fix egészségügyi hozzájárulás eltörlését, a munkaerő intenzív ágazatok lehetőségeinek vizsgálatát, és szakmai érdek- egyeztetéseket javasol a kormánynak. EUROPRESS Kedvezmények befektetőknek Három lábon áll a kormány új befektetésösztönző programja. A parlament előtt lévő tervezet szerint a gazdasági minisztérium adókedvezménnyel, közvetlen állami juttatásokkal, illetőleg speciális ajánlati csomagokkal kívánja megtartani, az országba vonzani a gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás alapját adó beruházókat. PÉCS A kormányzat által már elfogadott beruházásösztönző stratégia egyik legfontosabb eleme az adó- kedvezmények rendszerének változása. A tervezet lényege, hogy az új beruházásokba kezdő vállalkozásokat - legyenek azok ha- zaiak vagy külföldi tulajdonúak - hozzáigazítják az Európai Unió normáihoz. Az előkészületben lévő rendelkezések szerint az újdonság minden 2003. január 1-je után elkezdett beruházásra vonatkozik majd. Jelenleg is zajlanak viszont az Unió képviselőivel a tárgyalások arról, hogy a korábban szerzett kedvezmények eredeti lejártukig - esetenként ez 2011-ig is szólhat - megtarthatók legyenek. A gazdasági tárca illetékeseinek nyilatkozata szerint ugyanakkor még a jelenlegi kedvezmények érvényesek az idén végrehajtott beruházásokra. Az új adókedvezmény-rendszer hangsúlyos eleme, hogy a kormányzat javaslata szerint a képződő nyereséget az eszközölt beruházás összegéhez mérten lehet majd adómentesen visszaforgatni a cégbe. A tervezet szerint ennek általános mértéke 50 százalék lehet, ugyanakkor egyes ágazatokban - mint például az autógyártás - 35-37,5 százalék. A kedvezmény mértékének megállapításakor területi elvek is érvényesülhetnek a jövőben. Azok a cégek, amelyek elmaradott, magas munkanélküliséggel sújtott térségekben eszközölnek beruházást, akár alacsonyabb tervezett munkáslétszám mellett is részesülhetnek támogatásban, illetve magasabb szintű kedvezményben. Az állam által biztosított közvetlen támogatásoknak is lehet területí differenciáló hatása. A vidéken végrehajtott teljesítménynövelő, foglalkoztatást bővítő beruházások - de a fejlesztés lehet akár egy hasonló hatást elérő üzemcsarnok hosszú távú bérlése is - ugyancsak igényt tarthatnak az állami juttatásra, ezen felül pedig a meglévő pályázati alapok is nyitva maradnak számukra. A stratégia speciális eleme az az új program, amelynek keretében a kormány különleges ajánlati csomagokkal segíti majd elő a befektetők vonzását, megtartását. Az újdonság nem közvetlen anyagi kedvezményeket biztosít a Magyarországot választó gazdasági érdekeltségek számára, hanem inkább egyfajta egyablakos rendszer bevezetésével segít a cégek letelepedési helyének kiválasztásában, a vállalkozásalapítás, a beruházás, az engedélyeztetés, a termelés és piacra jutás bürokratikus terheinek elintézésében. E programban kulcsszerepet játszik majd a gazdasági tárca irányításával működő ITD Hungary. KASZÁS ENDRE A KÖRNYEZET KÖZELRŐL. A budapesti vásárvárosban a legtöbb kiállító víz-, illetve hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó termékeket, szolgáltatásokat kínál. Képünkön az olajszelektív felitató anyagok (amelyek a vizet nem szívják fel) használatát bemutató stand látható. A felső akváriumban olajjal szeny- nyezett víz van, amely a felitató anyagon átszűrve tisztává, a halak számára is megfelelő minőségűvé változik. ___ FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY H asznot hozó kiadások Nagy költséggel, de még nagyobb haszonnal jár az Európai Unió környezetvédelmi irányelveinek betartása: előzetes számítások szerint az irányelvek alkalmazása akár évi 1800 milliárd forintot is megtakaríthat Magyarország számára 2010- től. Az idei évben 170 milliárd forintot fordítanak környezet- védelmi beruházásokra. Budapest A lakosság jogos igénye, hogy értesüljön, milyen konkrét haszonnal, illetve kötelezettségekkel jár hazánkra nézve az uniós csatlakozás, ezért a kormány összefoglalókat ad ki a már lezárt csatlakozási tárgyalások eredményeiről. Az első lezártnak minősíthető terület a környezetvédelem. A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország vállalta, hogy - néhány kivétellel - a csatlakozás napjától elfogadja és alkalmazza az uniós környezetvédelmi normákat, és megteszi a megfelelő intézkedéseket, megteremti a szükséges feltételeket. Hazánk négy területen kapott mentességi haladékot az EU-tól. Ezek a csomagolási hulladékokról, a veszélyes hulladékok égetéséről, a települési szennyvíz elvezetéséről és a nagy tüzelőberendezések (vagyis erőművek) által kibocsátott légszennyező anyagok korlátozásáról szóló irányelvek. A legnagyobb problémát a települési szennyvíz elvezetése okozza, melyet 2015 decemberéig kell megoldani, és körülbelül 810 milliárdos beruházást jelent. A környezetvédelmi beruházások az idei évben 170 milliárd forintot emésztenek fel, amelynek 73-75 százalékát állja az állam. A költségek 20 százaléka a vállalkozói szférát (főként a nagyvállalkozókat), 5-7 százaléka pedig a lakosságot terheli. Külső forrásból a költségek körülbelül hat százalékát lehet finanszírozni, amelynek nagy része az uniós támogatásból származik. A környezetvédelem azonban nem csak kiadásokkal jár. Az EU öt tanácsadó cége által végzett kutatás szerint a beruházások következtében csökkenni fog az erdőpusztulás, a tiszta környezet fellendíü majd a turizmust, csökken a légzőszervi és a baktériumos fertőzéssel terjedő megbetegedések száma, illetve a termelési költségeknél is megtakarítások várhatók. Az előzetes számítások szerint minimum 250, maximum 1800 milliárd forintos haszonnal jár 2010-től, ha betartjuk az EU- normákat. stein er kata Csúcstalálkozó készül Budapest A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) országainak csúcstalálkozóját november 13. és 15. között Macedóniában tartják - jelentette be Gyenge András, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Hangsúlyozta, hogy Magyar- ország számára a KEK az egyik legfontosabb tömörülés. A 17 tagországban ugyanis 250 millió ember él, míg az együttes GDP 1800 milliárd dollárt tesz ki. A tagországok exportja összesen 520 milliárd dollár, míg importja 570 milliárd dollár. Magyar- ország külkereskedelmi forgalmának 26 százalékát ezzel a térséggel bonyolítja. Ezért a regionális együttműködés jelentősége az európai uniós tagság után sem csökkenhet. A csúcstalálkozón a 17 tagország miniszterelnökei és külA Közép-európai Kezdeményezés (KEK) 1989-ben alakult Olaszország, Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia részvételével. Mára tagországainak száma 17-re emelkedett. Célja a tagállamok gazdasági és szociális szférájának fejlesztése a két EU- tagállam, Olaszország és Ausztria koordinálásával. ügyminiszterei találkoznak, valamint gazdasági fórumon vitatják meg a tagországok gazdasági eredményeit és tapasztalatait. A gazdasági fórum keretein belül szóba kerül a kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint az egyes tagországok befektetési lehetőségei és privatizációs projektjei. Napirenden vannak az infrastrukturális és közlekedési fejlesztés, valamint az információs technológia kérdései is. EUROPRESS Start előtt a felvásárlás Budapest Lapunk információi szerint napokon belül megjelenik a kukorica intervenciós felvásárlásáról szóló rendelet. A gazdálkodók már november 1-jétől beszállíthatják a termést a közraktárakba. Mint azt az agrártárca már korábban bejelentette: az állam tonnánként 21 ezer forintért felvásárolja kukoricát a termelőktől. Az intervenciós felvásárlásban azok vehetnek részt, akik nem vették igénybe az FVM- rendeletben meghirdetett köz- raktározási támogatást. A gazdálkodóknak 2003. március 31. és május 31. között kell majd eldönteni, hogy maguk értékesítik vagy az államnál hagyják a termést. 2003. május 15-ig a termelő jogkövetkezmény nélkül elállhat intervenciós értékesítési szándékától, és eladhatja áruját más piaci szereplőnek, ha jobb árat kap érte. Az értékesítés során a közraktárból kivett minimális mennyiség ötven tonna lehet. Az intervencióra november 30-ig lehet jelentkezni az Agrárintervenciós Központnál (AIK). A hamarosan megjelenő rendelet szerint az egy termelő által felvásárlásra felajánlható kukorica mennyisége minimum 50 tonna, illetve hektáronként legfeljebb 5 tonna lehet. Az AIK a befogadott kérelmek alapján ígérvényt ad ki a pályázók részére, akik ennek birtokában november 1-jétől beszállíthatják a termést a közraktárba. A termelők a közraktárjegy fedezete ellenében - az áru ellenértékének (tonnánként 21 ezer forint) mértékéig - évén belüli lejáratú hitelt vehetnek fel. A ténylegesen femerült kamat száz százalékát az FVM hét hónapra, a november 1-jétől 2003. május 31-ig terjedő időszakra, átvállalja. Ezen felül ugyancsak hét hónapig tárolási támogatást nyújt a tárca. Ennek mértéke művi tárolás esetén hetenként és tonnánként 20, a közraktár saját telepén történő tárolás esetében pedig tonnánként és hetenként 100 forint. A gazdálkodók a kamattámogatást negyedévente, a tárolási támogatást utólag egy összegben igényelhetik. ________________________________________(ÚJVÁRI) Megszűnik a kényszertagság Tatabánya A Komárom-Esztergom Megyei Vadászszövetség az Országos Magyar Vadászkamara kötelező tagságának jogszerűségét kérdőjelezte meg abban az indítványban, amelyet az Alkotmánybírósághoz nyújtott be egy másik megyei szövetség támogatásával. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vonatkozó törvény kötelező tagságról szóló bekezdése alkotmányellenes, így 2003. március 31-ei hatállyal megsemmisítik. Dr. Vörös László, a Komárom- Esztergom Megyei Vadász és Vadgazdálkodók Szövetségének elnökhelyettese elmondta: Magyarországon a vadászok érdek- képviseletét teljes egészében a megyei vadászszövetségek látják el. Ugyanakkor a kamaráról szóló törvény kötelező tagságot ír elő minden vadász számára. Az éves tagdíj 10000 forint a sport- és hivatásos vadászoknak is. Sőt, 1997 előtt a földművelés- ügyi hivatalok által kiadott vadászjegyek értékesítési jogát is megkapta a kamara. A befolyt pénzösszeg felét saját költségeire fordíthatta a szervezet. Ebből az összegből a vadászok semmilyen módon nem profitálhattak. A megyei vadászszövetségek vadász- társaságokat tömörítenék, ahol a közvetlen kapcsolat segítette az érdekérvényesítést is. A kötelező kamarai tagság eltörlésével azonban valószínűleg ellehetetlenül a szervezet is, mivel nagyon sokan nem fogják vállalni az önkéntes belépést. Más kamarák kötelező tagságának megszüntetésekor is a tagok aránya 10-15 százalékra csökkent, a vadászkamara esetében valószínűleg még kevesebben maradnak. ■
