Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-12 / 239. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2002. Október 12.. szombat Pontosabban? Olvasom: dr. Orbán Viktor, a polgári Magyarország miniszter- elnöke. Egy másik szórólapon: dr. Lévai Anikó, a polgári Ma­gyarország miniszterelnökének felesége. Nem bánnám, ha földrajzilag valami közelebbit mondana ne- kiink valaki! isikéi GYAKORLAT. A Magyar Hon­védség Légierő Parancsnokság kijelölt alakulatai október 15-16-17-én, keddtől csütörtö­kig kutató-mentő gyakorlatot hajtanak végre a Mátra-Bükk térségében, Gyöngyös Pipis- hegyről történő felszállással. A helikopterek a bajba jutott repü­lőgépek személyzetének menté­sét gyakorolják, melynek során zajhatás várható. A honvédség a lakosság megértését kéri! CSERKÉSZJUBILEUM. A Bor­nemissza cserkészcsapat alaku­lásának 80 éves jubileumi ün­nepségét október 13-án, vasár­nap 10 órától 16 óráig rendezik meg a Megyei Művelődési Köz­pontban. FOGADÓNAP. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon októ­ber 14-én, hétfőn 13 órától 16 óráig dr. Orosz Gyula r. ezredes főkapitányi fogadónapot tart a lakosság részére. Ugyanebben az időpontban az állampolgárok javaslataikkal, bejelentéseikkel, panaszaikkal az egri, gyöngyösi, hatvani, hevesi és a füzesabonyi rendőrkapitányságok vezetői­hez is fordulhatnak. HIT-VALLÁS. Az Egri Városi Te­levízió magazinműsora, a Hit­vallás október 13-án, vasárnap 20 óra 20-kor jelentkezik új mű­sorával, melyben egyebek kö­zött az októberi egyházi ünne­pekről folytatnak beszélgetést dr. Lengyel Gyulával, a Fájdal­mas Anya-templom plébánosá­val. Látható lesz egy filmbeját­szás is Pataki József tűzzománc- művész kiállításáról. TÁNCKULTÚRA. Az egri Művé­szetek Háza Kepes György Vizuá­lis Központban - A nap fája cí­mű előadás-sorozat keretében - Bőm Gergely tart előadást Örök­ségünk, a tánc - lakodalmi tán­caink jelképes üzenete címmel. A rendezvényt hétfőn 18 órai kezdettel tartják a Vitkovics- házban. NYERTESÜNK. Az október 5- én közölt keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: „Igen kisfiam, csak ne kapcsold be”. A jó vá­laszt beküldők közül Simándi Gyulánénak (Eger) kedvezett a szerencse, könyvutalványt nyert. TRAFFIPAX. Ma 14-22 óráig Eger és Heves belterületén szá­míthatnak a gépjárművel közle- kedők sebesség-ellenőrzésre. ■ Ünnep a győzelem napján Eger Négyszázötven éve, október 17-én kezdték meg az ostrom után a tö­rökök a vár falai alól az elvonulást. Ezen a napon az évfordulóra ala­kult emlékbizottság és a Dobó Ist­ván Vármúzeum, valamint a me­gyei és városi önkormányzatok az egriekkel közös, egész napos meg­emlékezést tartanak a városban. E napon a vár valamennyi kiál­lításával ingyen látogatható. Vala­mennyi helyszínre és eseményre várják azokat az egrieket, iskolá­kat, civü szervezeteket, akik egy- egy szál virág elhelyezésével akar­nak emlékezni azokra a hősökre, akik helytállásukkal megvédték a „Felvidék kapuját”. Reggel 9 óra­kor mindenkit várnak a Baziliká­ban tartandó-szentmisére, majd a délelőtti várprogramokra, könyv- bemutatóra, kulturális műsorra. Délután fél kettőtől a Dobó térre hívja az emlékezni vágyókat a Helyőrségi Zenekar, ahol dr. Nagy Imre beszédét követően mindenki 4 elhelyezheti a Dobó-szobornál vi­rágait. Ezt követően a várban, majd a Dózsa György téren folyta­tódnak a programok. Az emlékbizottság tagjai azzal a kéréssel fordulnak az egriek­hez, illetve minden, Egert szerető emberhez, hogy e napon minél nagyobb számban jöjjenek el a rendezvényekre, hiszen a kétezer- nyi végvári katona hősi tette ala­pozta meg a megyeszékhely eu­rópai hírnevét, így az utókor köte- lessége az emlékezés. ■ Olcsóbb lesz a fűtés jövőre (Folytatás az 1. oldalról) Tavaszra születhet meg az építési engedély, a beru­házás pedig, melyhez a környezetvédelmi hatásta­nulmány is rendelkezsre áll a védett Mátrai Tájvé­delmi Körzetben fekvő terület esetében, a közbe­szerzési eljárás után jövő ilyenkorra már el is ké­szülhet - bizakodik Stutter András polgármester, aki szerint az előkészítés és az engedélyezés elke­rülhetetlenül szükséges lépcsőit végigjárva, a fo­lyamatot nem lehetett lerövidíteni. A műszaki és pénzügyi részleteket a TIGÁZ-zal egyeztetve úgy döntöttek, hogy a 100 millióval olcsóbb megoldást választva Parádsasvárról vezetik föl a gázt. A meg­valósítás folyamatát gyorsíthatja, hogy egy augusz­tusi rendeletváltozás értelmében a vezeték mint­egy 5,5 kilométeres nyomvonalának a korábbi ki­lenc helyett csupán egyméteres környezetére vo­natkozóan kell egyeztetni a szolgalmi jogot a terü­lettulajdonosokkal. A falugáz-rendszert üzemeltető Prímagáz Rt. hajlandónak mutatkozik arra, hogy a mintegy 50-80 millió forintot érő hálózatot - az in­gatlantulajdonosok korábbi sajáterő-ráfordításának figyelembevételével - 35 millióért átadja. A jelenle­gi, már kiépített hálózat ugyanis a földgázüzemre való rákötéssel jól hasznosítható, amivel százmilli­ós nagyságrendű új beruházás spórolható meg. A hegy jelenlegi első számú problémája a gázkérdés, ebben mindenki - a térség országgyűlési képviselője, a polgármester, az önkormányzat, a helyben lakók, az idegenforgalmat és a vendéglátást képviselő üdü­lőtulajdonosok és panziósok is - egyetért. A nagy vál­lalkozáshoz a település a Gazdasági Minisztérium ígéretét bírva és a segítségben bízva támogatást is vár. Ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ország te­tejét, a Felső-Mátrát, megint vonzóvá tegyék. Ehhez viszont komoly tőkebefektetésre, fejlesztésekre, be­ruházókra van szükség. Különben marad a mostani kép: az üdülőtulajdonosok szabadulni igyekeznek értéküket vesztő ingatlanjaiktól. ___________ikjj A város mostohagyermeke Eger, Felnémet- Az utóbbi években Felnémet nem sokat kapott Egertől, minek eredmé­nyeként rna már számtalan problé­mával kell szembenézniük az itt élőknek - jelentette ki tegnapi felné­meti sajtótájékoztatóján dr. Löffler Erzsébet, a Szövetség az Egriekért választási formáció polgármesterje­löltje. Példaként megemlítette egye­bek mellett a Béke-telepen tapasz­talható, emberhez nem ntéltó körül­ményeket, az infrastrukturális, víz- és áramellátási hiányosságokat, vagy hogy a településrészen eleddig egyetlen fedett buszvárót sem építet­tek. Miként leszögezte, az elkövet­kezendő időszak egyik fontos fel­adatának éppen ezen problémák felszámolása kell hogy legyen. Jakab József, a Szövetség felné­meti képviselőjelöltje mindehhez hozzátette, hogy Egernek most már nemcsak a bevételek tervézésekor kéne e városrésszel számolnia, ha­nem a kiadásoknál is. Szerinte az utóbbi nyolc évben nem sok min­den történt -itt, : hoiotti Felnémet megérdemelné, hogy a megyeszék­hely méltó északi kapujává válhas­son. - E választókörzethez azonban - tette hozzá - méretei és adottságai miatt nem szabad sajnálni az időt és az energiát, az itt élők képviselete mellékállásban nem működik <-nei Magántulajdonba kerül a tó? (Folytatás az 1. oldalról) Semmiképp sem akarják, hogy a tóhoz ne férhessen hozzá a köz­nép, hogy szélsőséges esetben ve­rőlegények zavarják el az ostorosi- akat a partról. Az önkormányzat rendezési tervében és fejlesztési programjában is foglalkozott a tó­val. Azt tervezték, hogy körüljár- hatóvá teszik, pihenőket alakíta­nak ki, és erdei-vízi táborként hasz­nosítják a sekélyebb résznél. A mélyebb víznél pedig vízisport-ob- jektum maradhatna, s persze a hor­gászok is látogathatnák kedvükre. A polgármester arra is kitért, hogy a víztározó eredetileg árvízvédelmi célból létesült, s ha nem lenne, Os­torost elmosná a nagyobb esők al­kalmával az Eged déli oldalából le­zúduló csapadék. Már csak emiatt sem nézheti karba tett kézzel, hogy a terület magánkézbe kerül­jön. Ugyanakkor a közpénzért is fe­lelős, nem versenyezhet, mint ne­vezte, a „pénzeszsákokkal”. Kisari Zoltán megjegyezte: a fa­lu szempontjából a lehető legrosz- szabb időpontra időzítette a hirde­tés megjelentetését a szövetkezet. Mert a jelenlegi képviselő-testület már döntésképtelen, az új testület pedig nem kezdheti azzal az ala­kuló ülését, hogy: „Gyerekek, ve­gyünk fel 15 millió forint hitelt”. Miután az önkormányzat évi 130 millió forintos költségvetéséből le­hetetlen kifizetni ezt a pénzt. Az Eger-Tarna-völgyi Vízgaz­dálkodási Társulat igazgatója, Bátkay György véleményének kifej­tését a jövő hétre ígérte, mert még tárgyalni szándékozik a szövetke- zet igazgatóságával, wégyessy zita _________EGRES BÉLA ________ Ú ttaposók A Fikában volt, talán kilencszáznyolcvan- ban lehetett. Tudják, ez az épület a Nép- köztársaság útján, a szovjet nagykövetség tőszomszédságában állt, és becsületes neve Fiatal Művészek Klubja volt. Gondolhatják, hány óva őriző szempár vigyázta a hajnaltájt hazafelé botorkáló festőket, író­kat, szobrászokat, muzsikusokat, művészbarátokat. Nos, itt mondta Tarján Tamás, a még fiatal, de már mégis öreg irodalomtörténész meg színikritikus, bizonyos poharak társaságában, hogy kérem, a magyar irodalmat mindeddig a költők uralták. Mostanra pedig be kell látnunk, hogy a honi poéták - bár szép számmal vannak - mégsem képesek átütőt alkotni. Jellemző, hogy ma a legnépszerűbb költő egy prózaíró: a Bereményi. Igaz, hogy az ő verseihez penget a Cseh Tamás, de a tény marad. És valóban így volt. Ugyan a Magvető még ontotta az Új termés sorozatának köteteit, a mennyiséggel nem volt baj, de közben fölnőtt egy új prózaíró nemzedék, amely helyet követelt és foglalt magának. Nem törődve sem más műfaj­ban dolgozó társaikkal, sem a nagy öregekkel, a középnem­zedékről meg ne is beszéljünk! Jöttek hát a Péterek: Nádas, Esterházy, Hajnóczy, sőt költő létére már Szentmihályi is kezdett kacsingatni a prózaírás felé. Meg jött Czakó, Vámos, Spiró, nyomult már a „poros” Temesi. A szűk irodalmi tér­ből egyre nagyobb szeleteket, karéjokat hasítottak ki, mint az oldalszalonnából meg friss kenyérből szokás. És bár ak­kor reális esélyt nem látott rá senki, hogy lesz irodalmi No- bel-díjasa Magyarországnak, ha se Illyés, se Juhász, se Nagy, és főleg Weöres sem jutottak el a Svéd Királyi Akadé­mia elé, mégis a csodákban hinni tudók úgy képzelték, majd ez, a - mára már nem is olyan fiatal - generáció hord­ja ki önmagából azt a magyar írót, aki kivívja a maga és az egész magyar irodalom számára, a már rég dukáló elisme­rést. És mentek, mennek is előre. Volt, aki nagyon belehalt, s volt olyan is, aki „csak” kicsit, lélekben pusztult bele a menetelésbe. De mennek tovább, ta­possák azt az utat, mely elvezet az áhított, nemzetközi - a leg­nagyobb visszhangot kiváltó - elismeréshez. És ez az út most ért el Stockholmig, és ennek az útnak a végén, a sors furcsa fintoraként a honi írásművészet egy nagy öregje léphet majd föl a pulpitusra, hogy átvegye az első magyar embernek ado­mányozott irodalmi Nobel-díjat, hogy magához ölelhesse ott fönn, a dicsőség fényében költő elődeit, író kortársait, és ezt a fiatal, a díj felé vezető utat kitaposó nemzedéket, mert ez a díj mindannyiuké. Mindannyiunké. Nobel-díjasok szoborparkja Az avatásra Kertész Imrét is meghívják Eger Kultúrtörténeti értékkel bír a megyeszékhelyen a Wigner Je­nő Műszaki Informatikai Kö­zépiskola és Kollégium szobor­parkja, amely eddig 12 magyar, illetve magyar származású No- bel-díjasnak állított emléket. Kertész Imre friss irodalmi Nobel-díja kapcsán az oktatási intézmény igazgatója, Szabó Péter tegnap már az örvendetes fejleményhez kapcsolódó tár­gyalásairól tudott beszámolni:- Ahogy hírét vettük a Svéd Királyi Akadémia döntésének, az első gondolatunk az volt, hogy ezt a sikert nálunk is meg kell örökíteni. Az iskola szobor­parkja bővíthető, így nincs aka­dálya annak, hogy elhelyezzük benne az újabb világhírű ma­gyar személyiség bronz mell­szobrát. Több cég segítségét kértem az alkotás mintegy egy­milliós költségének előteremté­séhez. A cél érdekében létreho­zott alapítványunk pénztartalé­kai ugyanis kifogytak, az feltöl­tésre szorul. Nagyon szeret­nénk, ha Kertész Imre is elfo­gadná meghívásunkat, s a jövő év első felében tervezett szobor­avatáson részt venne. Bízom abban, hogy az íróval sikerül egy számára is megfelelő idő­pontot egyeztetni, s akkor teljes lesz az ünnepünk. A középiskola vezetése pá­lyázati forrásokból is remél tá­mogatást terve megvalósításá­hoz. A szororparkban látható alkotások zömét Kampfl József budapesti szobrászművész ké­szítette, akivel ismét felveszik a kapcsolatot. A hazánkhoz köt­hető Nobel-díjasok szoborpark­jára nemcsak az iskola, de Eger város is büszke lehet, (budavári) Eszmecsere a fogyasztókkal Távfűtés: vita a loggiák engedély nélküli beépítéséről Gyöngyös Nyílt nap keretében tartott tá­jékoztatót elsősorban társas­házi közös képviselőknek, fű­tési megbízottaknak, szám- vizsgáló bizottsági tagoknak a Patina Rt. a Mérges úti kazán­házban. A távfűtéssel kapcso­latos fejlesztések, a berende­zések üzemeltetésének megis­merésén túl a megjelentek helyszíni bejáráson is részt ve­hettek. Mint azt Nyerges Pál, az rt. vezetője hangsúlyozta: sze­retnék az érintettek felvetése­it, igényeit, problémáit figye­lembe véve alakítani a szol­gáltatás módját, hogy az a fo­gyasztók komfortérzetének valóban megfeleljen. Elmond­ta, hogy 2001-ben felügyelet­mentessé tették az Olimpia úti kazánházat, s ugyanezt, vagyis a számítógépes távfel­ügyelet rendszerét kívánják megvalósítani valamennyi hőközpontjukban (összesen ötvenegy működik a város­ban). Ha ez megtörténik, az esetleges meghibásodásokat hamarabb érzékelheti a szol­gáltató, mint a fogyasztó. Az igazgató és munkatársai tájékoztatást adtak a Búza té­ren már üzembe helyezett, költségmegosztó rendszerű, ún. termosztatikus radiátor- szelepek előnyeiről, melyekkel a gyártók szerint 20-25 száza­lékos megtakarítás érhető el. A beruházás kritikus pontja, hogy csak olyan lakóközössé­gekben valósítható meg, ahol mindenki vállalkozik erre, la­kásonként nincs mód az átala­kításra. Több megjelent vetet­te fel problémaként a loggiák engedély nélküli beépítését, ami az egyik vélemény szerint a lakás fűtött légköbméterei­nek számát növeli, mások azonban energiatakarékos szi­getelőréteget látnak benne.- Szolgáltatóként nem szí­vesen vállalnám fel ennek a megoldását - mondta Nyerges Pál -, mivel ez inkább az építé­si hatóságra tartozik. Amennyiben azonban a la­kóközösség meg tud állapodni egy másfajta, nem a légköbmé­terek számán, hanem például valamilyen százalékos ará­nyon alapuló költségmegosz­tásban, akkor semmi akadálya, hogy a Patina eszerint szám­lázzon. J.Á. NYERJEN EGY PERC ALATT! Nyereményjátékunk fődiját, egy mikrohullámú sütőt, Madarassy József noszvaji előfi­zetőnk nyerte. A nyereményt lapunk részéről Farkas Gábor terjesztésvezető adta át fotó: ötvös imre HEVESE HÍRLAP A helyi érték

Next

/
Oldalképek
Tartalom