Heves Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-14 / 215. szám

6. OLDAL AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Egerbakta Polgármester: Varga Tibor Alpolgármester: Veres Sándor Jegyző: Hortobágyi Szilveszter Képviselők: Berzeviczi Miklós, Bogár-Németh Lászlóné, Bozó Ferencné, Mata Józsefné, Szálkái József, Szálkái Miklós, Tisza Szilárd, Varga Miklósné A Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Szabó Sándor Kisebbségi képviselők: Balogh István (elnökhelyettes) Balogh Sándor, Varga Miklósné, Szabó Andrea Intézményvezetők: Óvoda: Kácsomé Lippay Zsuzsanna Iskola: Sandrik Judit idősek Napközi Otthona. Varga Ferencné Plébános: Kiss Gábor A lakosság száma: 1555 A község területe: 3237 hektár A falu költségvetésének fő összege: 190 millió forint A település történetei Egerbakta a megye észak­keleti térségében, a Bükk aF ján található. A település első okleveles említése 1261-bőt való, Bakiba néven, míg 1275-ben Bokta, s 1647-ben már a ma Bakfa névalakban fordul elő. A más helységektől megkü­lönböztető Egerbakta elneve­zést 1901-ben kapta. A XIII. század elején a falu Sándor bán, illet­ve fiainak tulaj- dona volt. majd 1275-ben And­rás püspöksége idején csere folytán került az egri püspökség birtokába. 1476-1486 között a püspök­ség szarvaskői várához tarto­zott. 1552-ben a török el­pusztította, a következő évtől újra népesült, de 1596-ban, Eger elestetor ismét pusztá­vá lett. 1611 körül megint él­tek itt emberek, de 1688-tól tíz éven át ismét lakatlan volt. 1699-től 1710-ig lakták, de a pestisjárvány miatt ismét más­fél évre néptelenné vált. Az 1718 és 1724 között Abaúj megyéből ideszökött magyar, német és szlovák családok ugyan régi nevüket magyaro­sították, mégis a jászói pré­post követelésére nagy ré­szüket visszatetepítették. Miu­tán a falu a XVII. században a Bük család kezén volt, 1703- ban Telekessy István egri püspök per útján szerezte vis­sza, s ettől fogva az egri püs­pökség, majd az 1804-ben felállított egri érsekség tulaj­dona maradt. A XVIII. század elején a lakos­ság zöme fuvarozásból és er­dei gallyak eladásából élt, í744-ben már szőlőt is'tele­pítettek. 1770-1796-ig kő­szénbánya, 1770-től 1920-ig téglaégető gyár, 1825-től kő­bánya működött itt. 2002. Szeptember 14., szombat Úgy élhetnek, mint a városiak Pengeélen táncolt több éven át a település, de mára úgy tűnik: fellélegezhetnek, vége a bi­zonytalanságnak. Varga Tibor polgármester büszke rá, hogy több tehetős ember költözik a faluba, s az ingatlanok ára itt is jelentősen megemelkedett. Aki vendégként, vagy üzleti ügy­ben megfordul a faluban, vagy csak a Mátra vagy a Bükk felé au­tózva átsuhan a községen, megérti, miért kívánatos sokak számára Egerbakta. Itt nincs egyetíen egye­nes utca sem, mert a házak úgy épültek, ahogy a természet paran­csolta. Dombnak föl, völgynek le, aztán még egy kis kanyar. Nincs olyan kert, amelyből ne lehetne el­látni az erdőkig. Mégis, összkom­fortos az egész. Nagy ára volt ennek, de megér­te. Új az iskolájuk, van telefonhá­lózatuk, gáz- és szennyvízcsatorna, kábeltévés hálózat húzódnak a föld alatt. Miután csaüakoztak a regio­nális ivóvízhálózatra, az ellátásuk is biztonságos, s ami a legfonto­sabb: egészséges ivóvíz folyik a csapokból. A falu vezetése azt sze­remé, ha mindenki jól érezhetné itt magát. Ezért egy olyan szociális ellá­tó rendszer működtetését tervezték, amely a rászorultság elvére figye­lemmel nyújt támogatást. A legjobb segítség persze, ha itt helyben mun­kát kaphatnának az emberek. Ezért zelmúltban megkezdték a felmé­rést és a kivitelezést, az útfelületek és közterületek felújítását. A múlt évben az Arany János út, az idén a Szalóki út, „Giri-szög”, az úgyneve­zett kis Siroki út és a Kővölgy út fel­újítása történik meg. A munkálatok költségeire 19 millió forintot pályá­zattal nyert el az önkormányzat, s a pénzt további 10 millióval toldot­ta meg saját erőből. Az önkormányzat fel­adata továbbá az alapel­látást biztosító intézmé­nyek, az óvoda, az iskola, a háziorvosi és védőnői szolgálat, az isko­laegészségügy és az orvosi ügyelet működtetése. Mi­után a faluban nagyon sok idős, egyedül élő em­ber él, az önkormányzat nem tehe­ti meg, hogy ne gondoskodjon ró­luk. Bár számos olyan község léte­zik a környéken, ahol egyszerűen képtelenek megteremteni az Idősek Napközi Otthonát, Egerbakta kivé­tel. Áldoznak az intézményeik kar­bantartására, felszerelésére. A városközeli települések helyze­te egyfelől derűs, lévén többen vá­gyódnak a csend és a ter­mészetközeli élet iránt, így sokan szívesen építkeznek ezekben a fal­vakban. Ugyanakkor borús is a helyzet, mert a városok visszaszip­pantják, elcsalják az iskolákból a gyerekeket. Bakta is ezzel a problé­Az idősek napközi otthonában csodaszép rongyszőnyegek készülnek az önkormányzat sokat fáradozik azon, hogy élénkítsék a helyi gazda­sági életet, és megnyerjék a letele­pedni szándékozó vállalkozókat. Két közeli, mindenki által óhaj­tott céljuk az is, hogy korszerűsít­sék a közvilágítást. Ennek érdeké­ben előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az ÉMÁSZ-szal azért, hogy a 24. számú főút mentén is biztonságosan közlekedhessenek, s a mellékutcákban is történjék meg a lámpák cseréje. A csapadékvíz-elvezető rendsze­rek kiépítését ugyancsak feladatá­nak érzi az önkormányzat. A ko­mával küzd, holott számítástechni­kai, nyelvi és zenei oktatás is folyik az intézményben, mégis a tanulók létszáma egyre csökken. Öröm az ürömben, hogy a pedagógusok az itthonmaradókkal alaposabban fog­lalkozhatnak, mindent megtesznek azért, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyerekeket felzárkóztassák kü­lön oktatással, az óvodában logopé­diai képzéssel. Az önkormányzat is­kolai napközi otthoni ellátást fenn­tartja, sőt, a térítési díj egy részét át is vállalja azért, hogy minden kisdi­ák meleg ételhez jusson. Egerbaktán a tankönyveket is ingye­nesen kapják a gyerekek. Itt jegyez­zük meg, hogy nemcsak a tinik, ha­nem a nyugdíjaskorúak is kedvesek az önkormányzatnak. Ezért az Idő­sek Napközi Otthona díjának 30 százalékát ugyancsak átvállalják. Régebben sok kifogás érte az or­vosi ellátást személyi problémák miatt. Az önkormányzat úgy segí­tett ezen, hogy szolgálati lakást biz­tosított az új háziorvosnak, dr. Domoszlai Évának. A vé­dőnői körzet fenntartása érdekében is komoly lé­péseket tettek, s ez is megoldottá vált. Az orvo­si ügyeleti szolgálat folya­matos biztosítása érdeké­ben társultak az Eger kör­nyéki településekkel, s közösen működtetik a megyeszékhelyen, a Szálloda utcá­ban az ügyeleti felnőtt- és gyermek- orvosi rendelőt. Annak érdekében, hogy a betegek a lehető legrövi­debb időn belül gyógyszerhez is hozzájussanak, fiókpatika nyílt, amelyet dr. Sípos Jenő üzemeltet. Elkészült tavaly a település rész­letes rendezési terve. A lakóterület beépítési módozatai mellett gon­doltak a gazdaságfejlesztés lehető­ségeinek feltárására is. A közel­múltban jelentős szőlőtelepítés kez­dődött, s ez munkát adott a helyi munkanélkülieknek. Annak érde­kében, hogy a mezőgazdasági föl­dek megközelítése csapadékos idő­ben is biztonságos legyen, megépí­tették a település déli részén az asz­faltozott mezőgazdasági utat és a patakátjárót az FVM-hez benyúj­tott pályázatukra kapott támoga­tásból. A vállalkozók letelepedését azzal ösztönzik, hogy Egerbaktán nincs iparűzési adó. A település szépítése, formálása érdekében ez évben jelentős len­dületet vett a közterületek rendbeté­tele, parkosítása, gondozása, és megalkották a köztisztasági rende­letet. A polgármester és a testület különösen fontosnak tartja az új fa­luközpont kialakítását. Ennek első lépéseként díszkaput állíttattak - Bírta Béla helyi fafaragó alkotását - a templom előtti feljáróhoz. Az ősszel közmunka szervezésével megkezdik a régi, feltöltődött, elga­zosodott vízelvezető árkok rendbe­tételét, s bíznak abban, hogy a la­kások előtti szakaszokat látva a la­kosság sem tétlenkedik. Az önkormányzat és az egyház- község kapcsolata harmonikus, je­lentős támogatást nyújtottak a templom felújításához, s 2001-től a polgármesteri hivatalhoz tartozik a temető üzemeltetése. Utóbbi beke­rítésére, új parcellahelyek kialakí­tására, WC építésére az idén egy­millió forintot költöttek. Az Állami Számvevőszék átfogó­an vizsgálta az önkormányzat el­Egerbakta új díszkapuját Bírta Béla fafaragó készítette FOTÓ: ÖTVÖS IMRE múlt kétéves gazdálkodását. Nem találtak hiányosságot, annak elle­nére sem, hogy ebben az időszak­ban jelentős, államilag támogatott beruházásokat bonyolítottak. A sport mindig is fontos volt Egerbakta fiataljainak. Miután a bí­róság döntése megtiltotta a régi pá­lya használatát (a labda hol a virá­gokat, hol pedig a naposcsibéket tarolta le a szomszédban), az ön- kormányzat belekezdett az új sportcentrum építésébe. Az ISM 6 millió forinttal támogatta a beruhá­zást, de ez a pénz csak az első ütem megépítését tette lehetővé. Az öltöző és egyéb létesítmények megvalósításához újabb pályázatot kell benyújtaniuk, s biztosítaniuk kell az önerőt is. További fejlesztési céljaik között az idegenforgalmi beruházásokat, a mezőgazdasági vállalkozókat se­gítő szőlőfeldolgozót, a régi plébá­niába tervezett faluközpontot, a kö­zösségi házat, a Mátra ABC mellet­ti játszóteret, a Kővölgy és a Dobó út közötti összekötőt, több utcában a járdát, s a falu közterületeinek csi­nosítását említette Varga Tibor pol­gármester. Kitért arra is, hogy ki­dolgozzák, miként juthatnak ked­vezményesen telekhez, és kamat­mentes kölcsönhöz azok a helybéli fiatalok, akik Egerbaktán kíván­nak házat építeni. Az sem halogat­ható tovább, hogy új nevet kapjon több utca, mert a jelenlegi névazo­nosság, továbbá logikátlan házszá­mozás miatt zavarba jönnek a mentősök, s az alkalmi postások. Varga Tibor bízik benne, hogy az EU-csatlakozás küszöbén, a falu lakóinak összefogásával tovább gyarapodhat ez a több száz évet megélt, erdők öleke kis település. Társasági élet a magányosoknak Az Idősek Napközi Otthonában mindig nyílik alkalom egy kis be­szélgetésre, közös imádkozásra. Ezért nem véletlen, hogy a 92 éves Pichler Edéné, Hona néni, ha bottal is, de mindennap elballag ide. Álta­lában húszán, huszonketten üldö­gélnek a társalgóban, ha pedig va­laki ténykedni szeretne, a szom­szédos szobában várja a szövő­szék. A 89 éves Mata Józsefné, Klá­ra néni is itt tölti legszívesebben az idejét, örül, hogy alkothat. Az intézmény vezetője, Varga Ferencné elmondta, hogy rendsze­resen megtartják a névnapokat és a piros betűs családi ünnepeket. Ilyenkor az óvodások és az iskolá­sok is eljönnek hozzájuk. A nyugdíjasok közül többen, fő­leg akik jó erőben érzik magukat, csak az ebédért jönnek el, mert az önkormányzat támogatása révén olcsóbban jutnak finom, meleg ételhez, mintha otthon főzőcskéz- nének. ■ Kiválónak minősített óvoda Ötven kisgyereket fogad Egerbaktán az óvoda, melynek vezetője Kácsomé Lippay Zsuzsanna Csatlakoztak a Comenius 2000 minőségbiztosító programhoz. A közelmúltban lezajlott országos ellenőrzés során kiváló minősítést kapott az intéz­mény. A pedagógusok a komplex prevenciós óvo­dai programnak megfelelően nevelik a gyereke­ket, igen nagy szükségük van az egyéni bánás­módra. Hetente két alkalommal tornaórát tarta­nak nekik, ilyenkor, mint a „nagyok” tomaruhába öltöznek az óvodások, s az e célra berendezett, mind jobban felszerelt tornaszobában vesznek részt a foglalkozáson. Lakóhelyük adottságai kínálják a természetjá­rást, az óvónők gyakran viszik a kicsiket kirándul­ni. Esetenként, amikor távolabbi célt tűznek ki - jártak például Budapesten és Gyöngyösön -, a szülők is felülhetnek a bérelt autóbuszra. A baktai óvodában rendszeresek a bábműsorok is, Egerből érkeznek az előadók. Kácsomé Lippay Zsuzsanna megemlítette azt is, hogy az önkormányzat kibérelte az egri fedett uszodában a tanmedencét, s októbertől heti egy alkalommal tizenkét középsős és nagycsoportos gyereket visznek majd úszásoktatásra. Több pályázatuk volt eredményes, így az ön- kormányzat támogatásával beszerezhették az alapvető taneszközöket. A későbbiekben fajátéko­kat szeretnének az óvoda kertjébe. Fajátékokat szeretnének a későbbiekben az óvoda udvarára Az intézmény épületében működűt az a kony­ha, amelyben nemcsak az óvodásoknak, hanem az iskolásoknak és az időseknek is készül az ebéd, naponta 180 adag. _____________■ E gymillió az iskolának A természet és a zene szeretetére nevelnek A baktai iskolában nincs sok ér­telme fogadásokat kötniük a gyerekeknek: vajon kinél nyílik ki feleltetés előtt az osztálynap­ló. Mert ha a tanárnő úgy dönt, akár az egész osztályt is számon kérheti egyetlen óra alatt, kö­szönhetően az intézmény ala­csony létszámának. A gyerekek szempontjából ez nyilván nagy pech. Holott - s ké­sőbb ennek hasznát is veszik -, a kis létszámú osztályokban több lehetőség kínálkozik a fel­zárkóztatásra, a tehetségek ki­bontakoztatására. Sandrik Judit iskolaigazgató­tól megtudtuk, ebben a tanév­ben 94 diák tanul náluk. A tago­zatként működő zeneiskolában pedig 46-an - köztük heves­aranyosiak - kerülhetnek baráti viszonyba a hangszerekkel, így a fúvósokkal és a zongorával. Egerbaktán fontosnak tartják a pedagógusok, hogy a gyerekek szeressék és óvják a természetet. Ezért az idén is biztosítják szá­mukra az Erdei iskolát. Azt is tudják, hogy a XXI. század a szá­mítógépek világa, így a pályáza­tok révén megvásárolt gépeken ugyanolyan képzést kapnak az itteni gyerekek, mint a városok­ban tanulók. Mind több tárgyat tanulhatnak szaktantermekben, természetesen szaktanároktól. A könyvtámknak zenekönyvtári részlege is lesz, hifi-toronnyal, fejhallgatóval, komolyzenei CD- lemezekkel. S ha már a szabad­idős programoknál tartunk, meg kell említeni azt is, hogy az idén is szerveznek sítábort a diákok­nak. Az igazgatónő elárulta, hogy ezen a télen Ausztria hó­födte hegyeit célozzák meg a sí- talpasok ___________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom