Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-05 / 181. szám

2002. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ Ára: 66 Ft. Előfizetve: 47,20 Ft MEGYEI!] EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, XIII. ÉVFOLYAM 181. SZÁM ítLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II Ügyeletes újságíró: Rénes Marcell • Tel.: (36) 513-614, fax: (36) 513-605 www.hevesmegyeihirlap.hu Hirdetés tel.: (36) 513-628, fax: (36) 513-630 • Terjesztés tel.: (80) 513-646 MAI SZÁMUNKBÓL HEVES ÉS KÖRZETE KÖZÖS ÁGYBAN A vasárnap esti Egri Fesztivál Ba­lett-esttel véget ért az Erlau Tánc­fesztivál másfél hetes rendez­vénysorozata, sok remek színhá­zi estével ajándékozva meg a vá­rost és az ide látogatókat. Pénte­ken a publikum A csodálatos mandarint láthatta a Szegedi Kor­társ Balett tolmácsolásában, míg szombaton Ladányi Andrea és együttese, a La Dance Company mutatkozott be. (4. oldal) STÍLUS Egyre tikkasztóbb a szűnni nem akaró kánikula, s ezzel párhuza­mosan mind nehezebben elvisel­hető a közéleti hangzavar. Annál is inkább, mivel a polgárok zöme bé­kére, nyugalomra vágyik. Ez olyan igazság, amelyet lehet kétségbe vonni, de eredményesen, hitelesen megkérdőjelezni nem. Dívik a fo­galmi káosz. Olyannyira, hogy tisztességes nagyra becsült kifeje­zéseink lassan értelmüket vesztet­ték, devalválódtak. (5. oldal) FOCIÜNNEP Pétervásárán került megrendezés­re a VII. Heves Megyei Labdarúgó Nap. A nagy közönségsikernek örvendő eseményen tíz csapat lé­pett pályára és ekkor került át­adásra a helyi új sportöltöző is. A 28 millió forintos beruházásként megvalósított épület pillanatnyi­lag a megye legkorszerűbb üyen jellegű létesítménye. (11. oldal) Lottónyerőszámok A Szerencsejáték Rt. tájékozta­tása szerint a 31. játékhéten tar­tott sorsolás után az 5/90-es lot­tó nyerőszámai a következők: 9, 28, 56, 87, 90. A Jokerszám: 413972. A 6/45-ös lottó nyerőszámai: 1, 16, 21, 28, 33, 44. A pótszám: 22. ____________■ É letveszélyes a társasház A korlátot és a homlokzati díszítő fémidomokat rögzítő pántok korrodálása miatt életveszélyessé vált egy hatvani a társasház egy része. A jegyző a lakástulajdonosokat kötelezte a veszély megszüntetésére, ám a lakóknak nincs pénzük a több mint négy­millió forintba kerülő munkálatok elvégeztetésére. Támogatást is szeretnének a várostól, mivel úgy vélik, korábban az akkori tu- lajdonos önkormányzat nem megfelelően javíttatta meg az ominózus házrészt. Részletek az 5. oldalon.________(fotő.tjji.i F enyegető árhullámok Tisza: elemzések és tapasztalatok A Tiszán 1998-2001 között le­vonult árhullámok átformál­ták a folyóról alkotott eddigi ismereteket - mondta lapunk­nak dr. Kovács Sándor kandi­dátus, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi csoportjának vezetője. Kisköre, Közép-Tisza-vidék A szakember abból az elemzés­ből idézett, amely az elmúlt négy­éves időszak méréseinek tapasz­talatait öszsze- gezte. A folyó felső és középső szakaszán a Vá­sárhelyi Pál által irányított re­formkori szabá­lyozás óta pél­dátlan, 130-140 centiméteres ár- vízcsúcs-növe- kedések alakul­tak ki. Az emlí­tett munkák egyik irányítója arról is szólt, hogy az árhullámok levonulása során a Tisza főmed­rében és hullámterében megmér­ték a vízhozam, az áramlásirány és a hordalék jellemzőit. Ezeket hasonlították össze az eddigi tör­ténelmi mérések értékeivel. Szelíd a folyó Hazánk második legnagyobb folyója ezen a nyáron szelíd. A szárazság miatt alacsony a vízszint, de a júliusi csapadék hatására nem is csökkent. A viz minősége is megfelelő, ám a folyó mentén óriási az aszály a földeken, ami nagy károkat okoz a mezőgazda­ságnak. A számításaik szerint arra a megállapításra jutottak, hogy a Tisza középső szakaszán az ed­dig nem tapasztalt magas vízszin­tek kialakulása a hidrometeoroló- giai tényezők kedvezőtlen egybe­esése mellett, döntően a főmeder és a hullámtér vízszállító képes­ségének csökkenésével és a víz­gyűjtőn bekövetkezett változá­sokkal is magyarázható. A Tisza vízszállító képessége az elmúlt száz évben jelentősen romlott. Dr. Kovács Sándor kifejtette, hogy a Közép- Tisza árvízi helyzetét nagy­ban befolyásol­ják a folyó felső szakaszán kép­ződő árhullá­mok, mert azok a folyó középső részén Kisköre és Csongrád kö­zött egymásra futnak és ko­moly méretű ár­hullám formájá­ban vonulnak le. Két évvel ezelőtt Kiskörénél sikerült kellő védelmet nyújtani az ár ellen, amely a víz­lépcsőnek köszönhető, mert a töl­tések erőseknek bizonyukak és el­lenálltak a víz nyomásának. (Folytatás a 4. oldalon) Megszépül a Megyeháza Az évtizedes „némaság” után Heves megye, Eger- Miután a kivitelező készre je­lentette a beruházást, a hivata­los műszaki átadás időpontját a szerződésben foglaltaknak megfelelően augusztus 12-re tűztük ki - tájékoztatta lapun­kat Bartók Józsefné, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Igazgatóságá­nak vagyongazdálkodási iroda­vezetője. Mint ismeretes, a beruházás magában foglalja a díszterem és a hozzá tartozó két kisebb te­rem felújítását, a „B” épület te­tőtér-beépítését és homlokzat­felújítását, valamint a „C” épület homlokzat-felújítását. Mindez összesen 115 millió forintba ke­rült, amihez további 15 millióra volt szükség a díszterem beren­dezéseire, a bútorzatra, a han­gosításra és a szavazatszámláló berendezésre. A rekonstrukció anyagi fedezetét az épület tulaj­donosai, a megyei önkormány­zat, a Heves Megyei Közigazga­tási Hivatal, valamint az Állami Számvevőszék Heves Megyei El­lenőrzési Irodája biztosította, amit a Heves Megyei Területfej­lesztési Tanácstól elnyert pályá­zati pénzekkel egészítettek ki. A dísztermet a közgyűlés az au­gusztus 30-i ülésen veszi majd birtokba. A Megyeháza megúju­lását elősegítendő, e beruházás­sal párhuzamosan futott egy másik is: az épületegyüttes konyháját is sikerült menet köz­ben EU-konformmá varázsolni. (Folytatás a 4. oldalon) A város egyik legrégebbi, szerkezetét tekintve szinte eredeti állapotában megmaradt része az úgynevezett Zsellérközök. A kis utcácskák sok fejtörést okoznak. Gyöngyös Több évtizede napirenden szerepel a Zsellérközök rehabilitációja, különféle építészeti megközelítés­ből születtek már elképzelések, tervek, ám ezek­ből semmi sem valósult meg. Most napirendre került a terület rendezésének kérdése, a képvise­lő-testület elfogadta a környék szabályozási ter­vét. Az elképzelést az Észak-magyarországi Regi­onális Tervtanács is megfelelőnek ítélte, így olyan koncepció született, ami a szakmai közvé­lemény szúrnám is elfogadható. A problémát az utcák szűk keresztmetszete okozza, mert a közművek megépítéséhez előírt vé­dőtávolságok hiányoznak. Mint a városi főépítész­től megtudtuk, a szabályozási terv főbb alapvetései közé tartozik, hogy a terület jelentős részén megold­ható a hagyományos közművesítés, a településszer­kezet csekély mértékű megváltoztatásával A legelavultabb részekre telekösszevonásokat, határmódosításokat irányoz elő, s lehetővé teszi a közök egy részének „visszatelkesítését", azaz a közterület jellegű zsák-közök szomszédos tel­kekhez csatolását és magántulajdonba adását. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a végrehajtás szerteágazó, költséges és időigényes lesz A legelső feladat, a közmű-nyomvonalak kijelölése szükségessé teszi a telekalakításokat, ennek érdeké­ben az ingatlan adásvételeket, bontásokat. Minden­nek végbe kell mennie, hogy a konkrét kiviteü terve­zés megkezdődhessen, s a ennek birtokában pályáz­hatók legyenek állami pénzek. Úgy vélik: a gyors és sikeres megvalósítás legalább annyim múlik az érin­tett tulajdonosokon, az engedélyező hatóságokon, mint az önkormányzat pénzügyi segítségén. A hatalmas költségek miatt minimum öt-hat évre ütemezhetők a munkák, ám biztató, hogy legalább már elmozdult a holtpontról a város egyik legrégibb részének ügye. _____________i«.p.i A z akvarellek líraisága Eger A város alpolgármesterének dr. Horuczi Csabának a köszöntő­jét, illetve Szeifert Judit művé­szettörténész rövid értékelését követően szombaton délelőtt - mintegy 150 érdeklődő előtt - megnyílt a XVIII. Országos Akva- rell Biennálé, amelyen szeptem­ber 25-ig 132 művész alkotásai láthatók. A Trinitárius templomban ki­alakított galériában 190 mű te­kinthető meg, amelyeket 362 al­kotó 900 akvarellje közül válasz­tott ki a művészettörténészekből és képzőművészekből álló zsűri. A fődíjra Kopócsy Judit és Földi Péter munkáit találta érdemes­nek a bíráló grémium: előbbi Eger város polgármesterének, utóbbi pedig a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának díját kapta. A Magyar Vízfestők Társasága és a Cleartex Kft. díját Benes Jó­zsef, à Magyar Alkotóművészek Dí­ját Borgó, a Heves Megyei Közgyű­lés elnökének díját pedig Újházi Péter kapta. Miskolc polgármester­ének díját Pál Csaba érdemelte ki, Baranyi Vilmost a Cleartex Kft., Vá­nyai Magdolnát a ZF Hungária Kft. részesítette elismerésben. A biennálé anyagát egyébként Molnár Péternek, az előző bien­nálé nagydíjasának kamara-kiál­lítása egészíti ki. A tárlat megnyi­tója alkalmából H. Szilasi Ágota művészettörténész, a kiállítás kurátora és rendezője az akva- rellfestészetet jellemezve el­mondta: legfőbb sajátossága az áttetszőség, ami líraivá és nyitot­tá varázsolja a vízfestményeket. Mint fogalmazott, a művek válo­gatásánál az új művészi gondol­kodásnak és technikai megoldá- soknak igyekeztek teret adni. ■ Sziréna Aktív tolvajok Egerben egy Budapestről érke­zett strandoló őrizetlenül hagyott mobiltelefonját, személyes irata­it, valamint személygépkocsija forgalmi engedélyé és indítókul­csát vitte el ismeretlen tettes. Tiszanánán a szövetkezetei érte jelentős kár, miután isme­retlenek a település és Kömlő között elterülő lucematábláról 25 mázsa körbálás lucernát vit­tek el. A lopással okozott kár öt­venezer forint. Novajon az egyik zöldség­gyümölcs üzletbe mászott be a nyitott ablakon az éjszaka egy tolvaj. A boltban található kon- zerveket, üdítőket, fűszereket és zöldségeké dézsmálta meg ti­zenötezer forint értékben. Füzesabonyban az egyik par­koló lakókocsiba surrant be is­meretlen tolvaj. Mobiltelefon­nal, 30 ezer forint készpénzzel és rádiós magnóval távozott. ■ A Trinitárius templomban ezúttal százkilencven festmény látható

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom