Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-16 / 191. szám

I 2002. Augusztus 16., péntek 5. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Áremelés a „senki szigetén” BUDAVÁRI SÁNDOR Etnohatárok Az etnobiznisz fogalma - az őszi kisebbségi önkormányzati választásokra való készülés startjakor - egyértelműen negatív értelem­ben terjed. Tapad hozzá valami, amiről azt szokták mondani, hogy nincs szaga. Pedig... Hallhattunk példá­ul - igaz, románok áltcd támadt - álromán önkormányzat ala­pítási szándékról. Vagy szlovákosodási kísérletről ott, ahol na­gyítóval sem látható tisztán a helyi etnikum. Elgondolom, vajon a szélhámosság határát súrolná-e, ha mondjuk Egerben jelentkezne a török kisebbség is. Az oszmán birodalom meggyengülésekor a kivonuló törökök közül - ezt tör­ténészek látják igazoltnak - számos család nem Konstantiná­poly felé vette az irányt, hanem itt maradt a várfalak tövében. Egy kis név-etimológia, családfakutatás - előtérben az ö hang­zás famíliák -, s máris kiderülhetnének a gyaurozó gyökerek. Jöhetne a költségvetés 700 ezer forintja, oszthatók lennének a tiszteletdíjak. A kitalált etnikai hovatartozást üzleti haszonként kamatoz­tatni akarók sorsa - ha átvágják az OVB-t, a kincstárt - remél­hetően a megbélyegzés lesz. A kapott állami, működési támoga­tás önzetlen visszaforgatására valljuk meg, kevés a kirívóan po­zitív példa. Ez esetben okkal lehet akár ujjal is mutogatni Tófalu roma kisebbségi vezetőire. (Nem az „Elment az eszük!" című kommentárokra gondolok.) Az önkormányzat három választott tisztségviselője ugyanis háromhavi járandóságáról - cirka 60 ezer forintról - mondott le, s azt a roma gyerekek beiskolázási támogatására ajánlották fel Olyanok, akik kedvezményes áron szerzik be az övéiknek a vetőmagvakot, bálás ruhát osztanak a rászorultak között, negyedik éve törődnek a megoldható és félre nem söpört fogósabb problémákkal. Ha létezik etnobiznisz, lám, van etnohumánum is. Szerencsés adottságú régió Dr. Nagy Imre: „Nagyobb önállóság kell" Kirakósdi Ha a korábbi kormányok és a je­lenlegi kabinet tagjainak ügy­nökmúltját feltáró bizottság ne­tán nem nevesítene, akkor is nagy valószínűséggel mindenki előtt összeáll majd az érintettek listája Sőt az adatbiztos állás­pontját sem sérti. Máris beindult az össznemzeti kirakósdi. Aki hozzájárul a vele összefüggő adatok nyilvánosság- m hozatalához - ezek száma egy­re több -, akkor abból olvashat a közvélemény. Aki pedig megtiltja azt1 Nos, annak is van üzenetér­téke. Minél kevesebben marad- nak, annál nagyobb... m. so SIKERES VÉRADÁS. A Vörös kereszttel közösen szervezett a hét elején Egerben háromnapos akciót a véradóállomás. A szű­rést követően a donorok közül végül nyolcvanon nyújthatták karjukat, hogy életmentő vért adjanak. Az eredmény várako­záson felüli volt, amiért az ön- zeüen segítőknek ezúton is kijár a köszönet. NAGYGYŰLÉS. Politikai nagy­gyűlés helyszíne lesz ma 18.30- tól Egerben az Eszterházy tér. Az esemény szónoka Csurka Ist­ván, a MIÉP elnöke. PÁVAKÖRI JUBILEUM. Au­gusztus 19-én ünnepli fennállá­sának harmincéves jubileumát az Egerbaktai Pávakör. Az ese­mény tiszteletére riépdalkörök találkozójának és zenekari feszti­válnak ad otthont a település. Az általános iskolában 11 órától az emlékidézés keretében filmvetí­tésre is sor kerül, 16 órától pedig több - Felsőtárkányból, Novajról, Hevesaranyosról, Cserépfaluból érkező - hagyományőrző együt­tes fellépése színesíti az ünnepet. KIÁLLÍTÁS. Egerben a Keresz­tény Ifjúsági Klub és a Segít a Város Alapítvány galériájában szombaton délelőtt 11 órakor nyitják meg Takács István tárla­tát. A festőművész munkásságát dr. Löffler Erzsébet, az egri Fő­egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója méltatja. POLLENJELENTÉS. A megyei ÁNTSZ-től kapott jelentés sze­rint a csapadékos idő ellenére je­lentősen megnőtt a pollenszám, elsősorban a parlagfű allergén virágporának köszönhetően. A magas páratartalom miatt a gombaspórák számának további növekedése várható. TRAFFIPAX. A járművezetők ma is számítsanak közúti sebes­ség-ellenőrzésre. A rendőrség akciócsoportja 6-14 óra között a 24-es számú főúton, Gyöngyös, Gyöngyöspata belterületén és a 2406-os alsóbbrendű közúton áthaladó forgalmat figyeli. A 32- es úton 7-15 óra között lesz traf- fipaxozás. ________________■ ( Folytatás az 1. oldalról) Kergyikék mindeddig - a lakásvá­sárláskor aláírt szolgáltatási szer­ződés szerint - a MÁV Rt.-nek a mindenkor hatályos jogszabály­ban meghatározott víz- és csator­nadíjai fizették. A napokban kéz­besített csekken azonban a koráb­biakhoz képest dupla összeg sze­repelt.- Az áremelésről semmilyen elő­zetes értesítést nem kaptunk a MÁV-tól. Minderről csak akkor szereztünk tudomást, amikor küldték a csekket. Érthetetlen szá­munkra ez a drasztikus változás, főleg azért, mert a víz minősége nagyon rossz, inni már nem is me­rünk belőle. A háziasszony sérelmesnek tar­totta a hirtelen megemelt víz- és csatornadíját, ezért levélben for­dult a részvénytársasághoz, ahon­nan hamar meg is érkezett a vá­lasz. Az illetékes szakemberek azt javasolták a családnak, hogy csat­lakozzanak a település közműhá­lózatához. és építsenek szennyvíz- tárolót. A József Attila úti ingatlan­hoz tartozó telek azonban túl kicsi ahhoz, hogy ott szabványos, enge­délyezhető derítőt alakítsanak ki. Az ügyben megkerestük a MÁV Pálya-, Híd- és Magasépítményi Szakigazgatóságának osztályve­zetőjét, Molnár Gábort.- A MÁV alaprendelkezése sze­rint a szolgáltatásért járó díjat minden évben az rt. vezetése hatá­rozza meg. Kergyik Ferencnének tudnia kellett az áremelésről, miu­tán a közművekért felelős Ingat­lankezelő Kft., amellyel keretszer­ződéses viszonyban állunk, min­den érintettnek elküldte a csekkel együtt azt a szerződéstervezetet, amelyben az árváltozásról értesí­tették a fogyasztókat. A család azonban ezt nem írta alá. (Kergyikék ezzel szemben azt állítják, nem kaptak a szerződés­tervezetből. A fizetőutalvánnyal csak azt a tájékoztatót juttatták el nekik, amin a fogyasztásukat tün­tették fel. Ráadásul a számlát és „mellékletét” a befizetési határidő előtti napon kapták kézhez.) Az osztályvezető többszöri pró­bálkozásra sem adott választ arra a kérdésre, hogy mi indokolta az áremelést. Mint mondta, a rendel­kezésen nem áll módjában változ­tatni, ezért ismét csak a levelük­ben leírtakat tudja javasolni.- Ha fodrászhoz megyek, akkor is én döntöm el, hogy a drágábbat vagy az olcsóbbat választom-e. Ha az ellátás nem felel meg, akkor a szolgáhatók között is ugyanígy le­het válogatni - tette hozzá Molnár Gábor. A triplájára emelt csatornadíj Kergyikéken kívül még öt családot és a polgármesteri hivatalt is érin­ti. Torna István, a település polgár- mestere szintén írásban fordult a MÁV Rt. Pénzügyi Számlaviteli Hivatalához.- Négy évvel ezelőtt, a lakosok első bejelentése után indítványoz­tam a MÁV vezetésének, hogy az érintett József Attila utcaiak csatla­kozhassanak a község vízhálózat­ára, és kértem az rt.-t, intézkedjen ez ügyben. Felvettem a kapcsola­tot a Heves Megyei Vízmű Rt. gyön­gyösi kirendeltségével, ahol azt az ígéretet kaptam, hogy ha elkészül a közműhálózat bővítési tervezete, akkor el is kezdik a rákötéshez szükséges 60-70 méteres szakasz kiépüését. Nem tudom, hogy mi­ért, de egy ideje megtorpant a MÁV-nál a csatlakozás előkészíté­se, bár azt az ígéretet kaptam, hogy még az idén eleget tesznek a lakók kérésének. Ezzel az intézkedéssel viszont a panaszosok problémájának csak egy része oldódna meg, mert ad­dig, amíg a településnek nem lesz saját szennyvízhálózata, kénytele­nek a MÁV adta lehetőségekkel él­ni. A polgármester ígérete szerint ha többévi elutasítás után végre si­kerrel pályáznak az állami támo­gatásra, akkor 2003-2005 között Adács, Atkár és Csány községek­kel együtt Vámosgyörkön is meg­épülhet a szennyvízelvezető rend­szer és a tisztítómű. A falu vezető­je szerint erre jó esély van, mert információik szerint a 2003-as év­re a Környezetvédelmi Alap Cél- előirányzat tárcaközi bizottsága már kedvezően bírálta el a pályá­zatukat. (JUHÁSZ) Észak-Magyarország, Eger Úgy érezzük, hogy az elmúlt idő­szakban a Regionális Idegenfor­galmi Bizottságok (RIB) szak­mai funkciói háttérbe szorultak, saját hatáskörüket enyhén szól­va is korlátozták, s csupán ta­nácsadói grémiumként működ­tek - jelentette ki tegnapi egri sajtótájékoztatóján dr. Nagy Im­re, a megyeszékhely országgyű­lési képviselője, a város polgár- mestere, akit júliusban Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hiva­talt irányító miniszter felkért a Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét tömörítő Észak-magyarországi RIB elnö­kévé. Nagy Imre szerint a RIB na­gyobb önállóságára lenne szük­ség, s egyben a regionális jelle­gét is erősíteni kell. Úgy látja ugyanakkor, hogy - bár e régió­ban nem - általában meglehető­sen kaotikus állapot és informá­cióhiány jellemzi a bizottságok körüli pályáztatási rendszert, amit szintén át kell gondolni. Ezzel kapcsolatban elmondta: a pályázatokat elbíráló testület­ben - a RIB-tagok mellett - a kü­lönböző minisztériumok dele­gáltjai is helyet kaptak. A pénzt ugyanakkor a Vállalkozásfejlesz­tési Kht. osztja szét, ám ennek részleteiről nincs semmi infor­mációjuk. Az észak-magyaror­szági régióban az idén 180 mil­lió forint pályázati pénz felett rendelkezik a RIB. Összesen 208 pályázat érkezett be, de ed­dig csak 73-at bíráltak el, ame­lyek 93,5 millió forintot kaptak, de a korábbról meglévő kötele­zettségvállalások miatt a meg­maradó keret már csak 50-60 millió lehet. így ezeknek a kér­déseknek a tisztázására mind a RIB-et, mind pedig a bírálóbi­zottságot szeptemberben össze kívánja hívni Nagy Imre. A RIB-ek szerepéről szólva el­hangzott: az önkormányzatok és a megyék idegenforgalmi mun­káját hivatottak segíteni. Dr. Nagy Imre szerint ez a régió sze­rencsés adottságokkal bír, lévén itt szinte minden megtalálható, amit az ország nyújtani tud. Kü­lön kiemelte a gyógyfürdőket, melyek jobb kihasználása révén a vendégéjszakák számának nö­vekedését lehet joggal remélni, il­letve a borászatban rejlő lehető­ségeket is. Ez utóbbi kapcsán ak­képp fogalmazott, hogy régóta dédelgetett terv az itt található négy borvidék közös megjelení­tése. Ez annál is inkább indokolt lenne, mert hazánkban kis, elap­rózott borvidékek vannak, ám az itteniek termékei - az egri vö­rös-, a mátraaljai fehér- és a to­kaji deszszertborok - jól kiegé­szítik egymást. ______________________________IkOhhe) Gyakorta megszegett szabályok Az első fél évben a Heves Megyei Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség hét országos vizsgálati programban vett részt, emellett munkater­vének megfelelő ellenőrzéseit is végezte - tud­tuk meg Bisztriczki László igazgatótól. Heves megye A felügyelőség kiemelt feladata volt a vásárokon és a piacokon történő értékesítés folyamatos ellenőrzé­se, valamint a gazdasági reklámtörvény betartásá­nak a vizsgálata. Mindkét területen a szabályok gya­kori megszegésé tapasztalták. Piacfelügyeleti jog­körükben ellenőrizték a villamossági termékek, a gáztűzhelyek és a flexibilis gázbekötő tömlők biz­tonsági előírásainak betartását. Sor került a bébiéte­lek, a gyorsfagyasztott és konzerv halkészítmények vizsgálatára is. Helyi kezdeményezésre vizsgálták a kenyér és egyéb sütőipari termékek értékesítésének körülményeit, valamint az Országos Mezőgazdasá­gi Minősítő Intézettel közösen a vetőburgonya for­galmazását. A tervszerű ellenőrzések mellett csak­nem 130 egyedi, döntően az iparcikkekkel, cipőkkel és a javüó-karbantartó szolgáltatásokkal kapcsola­tos panaszok ügyében járt el a megyei felügyelet. Az első fél évben végzett 524 ellenőrzést 114 szabálysértési eljárás követte, melyből 102 pénz­bírsággal, 12 pedig írásbeli figyelmeztetéssel zá­rult. A bírságok összege csaknem kétmillió forint volt, ebből több mint másfél millió már jogerős. Ál­lamigazgatási határozattal 21 minőségvédelmi bír­ságot szabtak ki élelmiszerek szabálytalan forgal­mazása miatt, 1,2 millió forint értékben. Csaknem nyolcvan fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki 5,1 millió forint értékben, jellemzően olyan esetek­ben, amikor a szabálytalan gyakorlat a fogyasztók széles körét érintette. Reklámbírságot két esetben, 1,5 millió forint értékben róttak ki. A további mér­leg: 121 olyan államigazgatási határozatot hoztak, amelyben jogkövetésre szólították fel az ellenőr­zött gazdálkodószerveket. Nyolc végrehajtási bír­ság is született 105 ezer forint összegben. Az ide­genforgalmi főszezonban a társszervekkel közö­sen ellenőrizték a szálláshelyeket, vendéglátóegy­ségeket, utazási irodákat, ajándéküzleteket. A közeljövőben kezdődik a fűszerek és teák ér­tékesítésére vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata. A felügyelőség tervei között szerepel a kórházi és iskolai büfék, a ruházati termékek, va­lamint a barkácsoláshoz használatos eszközök for­galmazásának ellenőrzése is. Egyúttal folytatják a piacok és a vásárok, továbbá a gazdasági reklámte­vékenységek vizsgálatát is. ____________________________________(55 Á rak és szolgáltatások Az emelés óta egy köbméter vízért 100, plusz ugyanennyi szennyvíz elvezetéséért 552 forintot kell fizetni. Szemben a korábbi árral, ami­kor a két szolgáltatás együttes díja alig 300 forint volt. Ráadásul a viz ihatatlan, a szennyvíztisztító pedig - a polgármester szerint - gyakorlatilag képtelen ellátni a feladatát, szippantókocsival hordatja el belőle a MÁV az összegyűlt „anyagot”. Kápolna épül Szenüaposon (Folytatás a 1. oldalról) Az alapkőletételt megelőző be­szédében Somodi János el­mondta, hogy a rendszerváltás előtti ateista évtizedekben Szentlapos egyháztörténeti je­lentőségét elhallgatták. Az utóbbi évtizedben viszont is­mét egyre több hívő kereste fel az Ecséd északi szélén található területet. Helybeli kezdeménye­zésre megalakult a Szentlaposi Szűzanya Alapítvány, melynek irányításával megkezdődhetett a terület kegyhellyé történő nyilvánításának előkészülete. Az elmúlt évben a Miniszterel­nöki Hivatal egymillió forintot adományozott az alapítvány­nak. Az összegből és a hívek hozzájárulásából helyeztek el egy nagy keresztet Szentlapo­son, rendezték a forrás körüli területet, most pedig sor kerül­hetett az új kápolna alapkövé­nek lerakására is. A ünnepi szentmise keretében felszentelték az új szentlaposi egyházi zászlót is. Csontos Ist­ván, az alapítvány kuratóriumá­nak tagja elmondta: bíznak ben­ne, hogy pályázati pénzekből és a hívek adományából sikerül ösz- szegyűjteni a kápolna, valamint az oda vezető út építéséhez szük­séges több tízmiüiót, s rövidesen elkezdhetik a munkálatokat is. A helybeliek szeretnék kegyhellyé nyilváníttatni Szentlapost. Bóta Lajosné polgármester az alapkőletételt követően elmond­ta, hogy az önkormányzat lehe­tőségeihez mérten támogatja a kápolna építését. Elkészülte után a falu a vallási turizmus egyik ki­emelt célpontja lehet, s ez a nép­hagyományokat is élénken ápoló település további fejlődését is elősegítheti.___________m z. m.) Erzsiké néni meghatódott a jelképes gesztustól FOTÓ: ÖTVÖS IMRE : Il ! í til Örzse mamát köszöntötték Mátraballa A napokban ünnepelte 97. szüle­tésnapját a község legidősebb la­kója, Kis Józsefné. A helybeliek körében csak Örzse mamának szólított idős nénit a hozzátarto­zókon kívül a község polgármes­tere, Forgó János is felköszöntötte. Erzsiké néni 90 éves korában még javában kapálgatott a kert­ben, de néhány évvel ezelőtt egy baleset következtében combnyak­törést szenvedett, amelyből a cso­dával határos módon felépült. Az­óta többnyire az ágyában tartóz­kodik, mert már gyengének érzi magát, de az elméje ma is tiszta, s gyakran emlékezik vissza a múlt eseményeire. Mint mondja, nem sok örömteli órában volt része az elmúlt évtizedekben. Sokat dolgo­zott és sokat gyászolt. A magas kor ezért inkább már teher, mint öröm számára. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom