Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-31 / 177. szám

8. OLDAL HATVAN L Ő R INC! KÖRZETE 2002. Július 31., szerda |j§ |f| E S JUBILEUM. Ebben az esztendő­ben ünnepli fennállása 15 éves évfordulóját Hatvan egyik legak­tívabb civil szervezete, a Naple­mente nyugdíjasklub. Ebből az alkalomból a tagság ünnepséget szervez augusztus 15-ére a Ko­dály Zoltán Általános Iskolába, ahol kulturális műsorral és baráti beszélgetéssel emlékeznek az együtt töltött időszakra. TARLATOK. A hatvani Moldvay Galériában az emeleti kiállító­teremben Csizmadia István festő-, a földszinten pedig Bakos Ferenc képzőművész alkotásait tekinthetik meg a látogatók. Mindkét tárlat augusztus 2-ig várja az érdeklődőket. MOZI. A hatvani Apolló film­színházban ma 18 órától vetítik utoljára a Na végre, itt a nyár című magyar vígjátékot. Ezt kö­vetően, este 8 órától a Traffic cí­mű amerikai alkotás kerül vá­szonra, Michael Douglas-szal a főszerepben. VÉRADÁSOK. A Vöröskereszt területi szervezete véradást szer­vez augusztus 6-án, kedden dél­előtt 9-től 12 óráig a Máéra Cu­kor Rt.-nél, ahová várják a kon­zervgyár dolgozóit is. Egy hét múlva, augusztus 13-án - szin­tén 9-től 12 óráig - Petőfibá- nyán, a művelődési házban tart­hatják karjukat a tű alá az ön­kéntes donorok, ily módon se­gítve rászoruló embertársaikon. MEGVÁLTOZOTT. Heréden megváltozott a könyvtár tele­fonszáma. Az érdeklődők a jö­vőben a 37/577-060-at tárcsázva hívhatják a bibliotékát. A falu­gazdász - aki személyesen csü­törtökönként 13 órától várja a hozzá fordulókat - a 06-30/284- 3285-ös számon érhető el. Hétfőn kora reggel a hatvani Ady Endre Könyvtár elől útnak indultak az erdélyi olvasótábor lakói a Kézdivásárhely melletti Zabolára. A közép- és főiskolás fiatalok az elkövetkező két hét során a Kovászna megyei településen és környékén megismerkednek a magyar kultúra írásos és tárgyi emlékeivel, bejárják a Csángóföldet, és ter­mészetesen irodalmi ismereteiket is bővítik fotó: t. o. Roncsderbi az arénában Hatvan Ahogy azt az technikai sportok környékbeli szerelmesei megszok­hatták, az utóbbi években nem múlhatott el a nyár roncsderbi-fu- tamok nélkül. Természetesen eb­ben az esztendőben sem lesz más­ként: augusztus 3-án és 4-én, szombaton és vasárnap rendezik meg a sportág Európa-bajnoki fu­tamát a strand melletti arénában. A szervezőktől - mindenekelőtt a számos értékes eredménnyel ren­delkező Márkus Tibortól - megtud­tuk: szombaton 14, vasárnap pedig délelőtt 11 órakor kezdődik az ese­mény, amelynek keretében fron­da, német, svájd, luxemburgi és hazai pilóták mérik össze tudásu­kat. Lesz láncos futam és női ver­seny, valamint igen látványosnak ígérkező Renault-futam és veterán- autó-bemutató is. Az esti program­ban 2-án, pénteken 21 órától sza­badtéri diszkó, 3-án pedig - szintén este 9-től - nosztalgia-diszkó várja a kikapcsolódni vágókat _______■ A városnév eredetéről A Rózsa-napokra készülnek Hatvan- A legtöbben úgy tudják, hogy a te­lepülés nevét a fővárostól mért tá­volsága miatt kapta, ám ez nem így van - fogalmaz Németi Gábor hely- történész, elmondva, hogy nemrég Tóth Péter nyelvész kísérelt meg új magyarázattal szolgálni a város el­nevezésével kapcsolatban. Az új feltételezés szerint I. Ist­ván uralkodásának vége felé a Ha­vasalföld irányából Magyarország- m menekült egy besenyő csoport, amely önmagát chatman-nak, va­gyis töredék népnek nevezte. Ezt a nevet a korabeli krónikás félreér­tette, azonosnak vélte a hatvan szóval. A töredék népet az állam­vezetés befogadta, és egy részét a Zagyva középső folyása mentén te­lepítette le. Mindezt az egykori kis­települések nevei is alátámaszthat­ják: Hatvan, Nagyhatvan, Kishatvan, Palotáshatvan, Püspök­hatvan, Boldogasszonyhatvana, Mikehatvana, Kökényeshatvana. Az új elmélet szerint a betelepült besenyő töredék nép azonos a pa- lócsággal. Németi Gábor szerint a feltéte­lezések megkérdőjelezhetők, hi­szen a besenyő töredék népcso­porttal a palócság aligha hozható kapcsolatba, mivel a palócok jóval nagyobb területen, és nemcsak a Zagyva középső részén élnek. Ko­rábban már több feltételezés is napvilágot látott a település nevé­vel kapcsolatban: Aba Sámuel ide telepítette le hatvan vitézét, a falu határában hatvan jobbágytelek volt, a honfoglaló magyarok a föld­hátra építettek várat, a helység ne­ve a török qatman szóból ered. De a legvalószínűbb, hogy a település valamelyik nemzetség vagy család- fő után kapta a nevét. it.z.m.i Uszoda: lehet másképp is? Hatvan A Lokálpatrióta Egyesület elnöke részéről már az ötlet megszületése óta határozott kritika fogalma­zódik meg a leendő városi uszoda megépítését il­letően. Herényi Károly úgy véli, a beruházás mos­tani elképzelések szerinti megvalósítása túlságo­san költséges lenne, a létesítményt a tervekhez ké­pest jóval olcsóbban is meg lehetne valósítani. Az elnök szerint a jelenlegi koncepcióban sze­replő uszoda nem egyéb, mint fantazmagória, a városvezetés hangzatos ígérete, amely a választók kegyeinek elnyerésére irányul. Az elmúlt négy év­ben maga is képviselőként ténykedő Berényi - mint egyesületének kiadványa egyik szerkesztősé­gi cikke bővebben is kifejti - az üléseken régóta hangoztatja: a túlságosan magas áron elkészült uszoda éves fenntartási költsége 40 millió forint lenne, ám ennyi pénze erre nincs és a jelenlegi szemlélettel nem is lesz a városnak - vélekedik. Úgy látja, hogy ezt a tényt az illetékesek elhallgat­ják a közvélemény előtt. A városatya szerint az 5. Számú Általános Isko­la területe helyett a strand területén kellene elhe­lyezni az építményt. Mindez az általuk felkért szakemberek szerint a mostani medencékből ki­alakítva télen-nyáron használható, szükség ese­tén fűthető sátorral, zuhanyzóval, öltözővel és szoktató medencével fél éven belül átadásra kész. Ára mindössze 50 millió forint lenne, amit nem terhelne évi 40 millió forintos fenntartási költség sem. Ez az összeg a tervezettnek csupán a tized- része - jelenti ki. A lokálpatrióták elégedetlenek a buszmegálló elhelyezése körül kialakult helyzettel is. Szerintük hiba volt az objektum új helyét a Népkertben kije­lölni, tekintettel a Zagyva gyakori áradására. Az egyesület tagjai úgy gondolják, a létesítmény a Sárkány közben ideális helyen lenne, miközben a Kossuth tér visszakapná parkszerű funkcióját, a Szent Mihály utcából pedig sétálóutcát alakíthat­nának ki. A Lokálpatrióta Egyesület 1999-ben már nép­szavazást is kezdeményezett az ügyben. Annak idején 3000 aláírást gyűjtöttek össze, amit azon­ban formai okok miatt - a lakosság nem a szemé­lyi számát, hanem a személyi igazolványa számát tüntette fel az iveken - elutasítottak. i-ó) Rózsaszentmárton Az önkormányzat illetékesei még a millennium évében határozták el, hogy a jövőben a nyár derekán je­lentősebb programsorozattal pró­bálják meg színesíteni a település életét. Az ötlet nyomán született meg a Rózsa-napok elnevezésű ren­dezvény, amelyre ebben az évben augusztus 20. és 31. között kerül sor. A szervezők már összeállították az esemény vázát, amely szerint az állami ünnepen délelőtt szabadtéri szentmisével és az Aranykezű ró­zsáink című kiállítással kezdődik az esemény. Délután meglepetés várja a helybelieket, akik ezt követően életkorra és nemre való tekintet nél­kül felléphetnek tánc-, ének- és ze­netudásukkal á Hej, de rózsás ked­vem van című műsorban. A kézmű­ves-foglalkozásokat és -bemutatót követően Popovics György énekel, majd a Gyöngy Fesztivál portugál csoportjának fellépése következik. A napot tűzijáték és bál zárja. Augusztus 24-én a Faluház ud­vara lesz a következő helyszín: itt délelőtt 10 órától népi bemutatók - kézimunka, sütés-főzés - várják a vendégeket. A sportpályán színre lépnek a mazsorettek, majd a fut­ballisták viadala következik a Ró­zsa-kupáért. Itt kerül sorra a ping­pongverseny és a gulyásfőzés is, miközben versenyautók és - motorok vonulnak fel. Végül a Pollux zenekar szolgáltatja a talp- alávalót a szabadtéri bálon. Az augusztus 31-i zárónapon bonyolítják le a Vadrózsa teljesít­ménytúrát. A veteránautók talál­kozóját nyugdíjas-találkozó köve­ti, 17 órakor pedig elkezdődik a szüreti felvonulás. A szalontánco­sok fellépése után a rendezvény- sorozat bállal zárul. ■ Hagyományőrzők Nemcsak a teremben, az udvaron is szólt a muzsika FOTÓ: T.O. Véget ért a búcsú Lőrinci A korábban megszokottaktól elté­rően az idén mintha mérsékel­tebb érdeklődés övezte volna a kisváros hagyományos nyári ün­nepét, az elmúlt vasárnap megtar­tott Szent Anna-búcsút és az azt kísérő vásári forgatagot. A kápolnához ezúttal is körme­nettel vonultak ki a hívek, hogy meghallgassák Buzgán József aszódi lelkipásztor ünnepi prédi­kációját, s imádkozzanak a Meg­váltó nagyanyjáról elnevezett imahelyen. A szentmiséken szép számmal vettek részt messziről érkezett zarándokok is, bár jóval kevesebben, mint ahogy azt a helybeliek megszokhatták. A sportpályán ezúttal is felso­rakoztak a mutatványosok és az árusok, ám - az árakat látva, né­miképp érthetően - a kereslet jó­val szerényebb volt, mint amire A gyerekek körében még mindig népszerű a körhinta___________________ _________________________fotói t, o. vélhetően számítottak. ■ He réd A hagyományaira joggal büszke községben a közelmúltban hivatalo­san is megalakult a helyi folklórérté­keket őrző és ápoló önszerveződő népdalkórus, amelynek első bemu­tatkozása helyben a Herédi Hétvége elnevezésű találkozó alkalmával tör­Elkészült a dinnyéskunyhó CSÁNY Nagyobb turisztikai vonzerőt ké­pezhet az eljövendőkben a község messze földön híres terméke, a dinnye. Az önkormányzat 4,5 mil­liós beruházásként faluházzá építi át a település tíz éve bezárt mozi­ját. A konstrukciós munkálatok so­rán a dinnyéskunyhó már elké­szült, avatását a dinnyefesztiválra tervezik. Morvái István polgármester el­mondta, hogy a településen em­beröltők óta foglalkoznak dinnye- termesztéssel, és a jelenlegi nagy­szülők tekintélyes része még ilyen kunyhókban élte az életét tavasz­tól őszig. A mostani fiatalok már csak hallomásból ismerik a diny- nyéskunyhókat, így számukra is élményt jelenthet majd, ha köze­lebbről is megszemlélhetik őseik nyári hajlékát. A Csányi Dinnye fesztivált az idén is augusztusban tervezik. A találkozón szakmai elő­adások és kulturális programok várják a termesztőket és az érdeklő­dőket. Ugyanakkor dinnyeverseny­re és -vásáína is sor kerül. A szerve­zők elképzelései szerint dinnyés-es­küvőt is tartanának: az eseményen egy vagy több dinnyéspár fogadna örök hűséget egymásnak, it. z. tp tént meg. A jeles eseményen - ame­lyen Kómár József polgármester kö­szöntötte a tucatnyi, köztük messze földről érkezett csoportot - a jelenlé­vők remekül érezték magukat, s mint mondták, máskor is ellátogat­nak a rendezvényre, amely a szerve­zők szándékai szerint hajyomány- nyá válik a településen... ________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom