Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

I 2002. Július 30., kedd 5. OLDAL ....................................................................................... M EGYE I KÖRKÉP Kis öröm Anyám hónapokig panaszko­dott: kiszáradt a bab, az ubor­ka, a kukorica meg 10 centis. Mindent elvitt az aszály, már fű sincs a telken - zsörtölődött. Aztán jött az eső, és változott a panasz: - Minden tiszta fű! Hát ilyen szárazság után már ennek sem lehet örültti? _______________________l-WOMI) FOGADÓÓRÁK. Holnap 16 órakor az egri Városháza 2-es termében Bányász Róbert, a me­gyei jogú város önkormányzatá­nak képviselője várja fogadóórá­ra a választópolgárokat. Ugyan­ezen a napon és ugyanebben az időpontban dr. Vasas Joachim, a Munkáspárt városi önkormány­zati képviselője is fogadóórát tart a Mezőgazdasági Szakkö­zép és Szakiskolában. BEHAJTANI TILOS. Tegnap burkolatfelújítási munkálatok kezdődtek el az egri Csiky Sán­dor úton. A következő két hét­ben ez az útszakasz egyirányú lesz, a főpostától a járművek nem hajthatnak a Vörösmarty út felé vezető szakaszra. A piacról az Árva közön át ideiglenesen jobbra kis ívben, a Felsőváros fe­lé megnyitják az utat a forgalom előtt. A helyi járatok közlekedé­sét nem érinti a változás. KIÁLLÍTÁS. Csütörtökön 18 órakor nyílik az egri Keresztény Ifjúsági Klubban Debreczeni Zsóka és Pelez Zoltán szobrász- művészek kiállítása. A tárlatot Zsolnay László művészettörté­nész ajánlja a látogatók figyel­mébe. A bemutatót augusztus 15-ig tekinthetik meg az érdek­lődők, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. KÖZÉPKOR. A tavalyi siker után augusztus 1-jén ismét kö­zépkori piaccá alakul az egri Do­bó tér. Az érdeklődőket térszín­házi produkciók, koncertek és játszóház várja. Most sem kell nélkülözni a régmúlt hangula­tát, amelyről a bűnösöket fenye­gető bitófa és a kaloda gondos­kodik, de középkori árusok kö­zépkori portékáikat is kínálgat- ják majd. BIENNÁLÉ. Szombaton 11 óra­kor nyílik a XVIII. Országos Ak- varell Biennálé kiállítása a Trinitárius-templomban. A díj­kiosztás és az alkotások megte­kintése mellett a tavalyi nagydí­jas, Molnár Péter festőművész is bemutatkozik. A tárlat szeptem­ber 25-ig látogatható. TRAFFIPAX. Ma a járműveze­tők reggel 6 és délután 2 óra kö­zött Egerben, illetve Gyöngyös belterületén, a Pesti és a Deák Ferenc úton, 11 és 19 óra között pedig Hatvan belterületén szá­míthatnak traffipaxos sebesség- mérésre. ■ Poroltó kell, csáklya nem (Folytatás az 1. oldalról) Ha már a vízi járműveknél tar­tunk, e téren július 1-jétől a ko­rábbitól eltérő rendelkezésnek kötelesek érvényt szerezni a kis­körei központtal működő vízi rendőrök. A hajózási szabályzat egyik mellékletének változása egyfelől régi kötelezettségeket tö­röl el, miközben új tartozék meg­létét írja elő. Most már nem köte­lező a csáklya, a főhorgony és tar­taléka, a mentőláda, viszont a motorral hajtott benzinüzemű ví­zijárműveken el kell helyezni egy darab fél- vagy egykilós poroltó készüléket. Továbbra sem tekinte­nek el a vízkiemelő szapoly, az öt méter hosszú lánc vagy kötél, va­lamint a fehér fényű lámpa köte­lező meglététől. Helyszíni bírságolásra - példá­nak okáért tiltott helyen való für­dőzés miatt - vannak közeli ese­tek, és szabálysértési feljelenté­sekre is többen okot szolgáltat­tak. A gyakori szabálytalanságok egyike, hogy a csónakokon, kis­hajókon nincs felfestve vagy más vízhatlan módon elhelyezve a vízi jármű tulajdonosának neve, lak­címe és kikötője. Ezeket többnyi­re a hajótest, a csónakok belső ol­dalain kellene megtalálnia a ví­zen igazoltató hatóságnak. Arról a nem régi keletű változásról sem minden érintett akar tudomást venni, miszerint az öt lóerőt meg­haladó motortestet ezentúl a hajó­testtel együtt kell alávetni az úgy­nevezett „összevizsgáztatásnak”. A szabad strandok, fürdőzésre alkalmas öblök mentén működő kölcsönzők vendégei, úgy tűnik, kellő felelősséggel veszik birtok­ba a kajakokat, kenukat, csóna­kokat. Az abádszalóki öbölben nincs panasz a jet-skizőkre, mi­ként a kiskörei „banánozókra” Sem. (BUDAVÁRI) A bölcsi nem gyermekmegőrző Eger Harmadszor rendezett szakmai napot az Egészségügyi Alapellá­tást és Bölcsődéket Irányító Intéz­mény Módszertani Továbbképző Bölcsődéje. A tegnapi, a városhá­za dísztermében tartott rendez­vény fővédnöke, dr. Horuczi Csa­ba elmondta, hogy egyre széle­sebb körben jönnek össze ilyen alkalmakkor a csecsemőkorú kis­gyermekek gondozásával, fejlesz­tésével foglalkozó szakemberek. Az előadásokból új ismereteket szerezhetnek, s ez nagyon fontos, mert a bölcsőde nem gyermek- megőrző. Az ott dolgozók sokat tehetnek és tesznek azért, hogy a kicsinyek a későbbiekben zökke­nőmentesen illeszkedjenek be az óvodába. Az egri módszertani bölcsőde igazgatója, Hell Anna köszöntőjé­ben megemlékezett arról, hogy Magyarországon százötven éves a bölcsődei ellátás. Budapesten 1852-ben nyitották meg az első intézményt azért, hogy a szövö- dékben, mosodákban dolgozó nők biztonságban tudhassák cse­csemőiket. Heim Pál kezdemé­nyezésére 1916-tól már képzést is kaptak a bölcsődék gondozónői. Az asszonyok tömeges munkába állásával megnőtt az igény a böl­csődék iránt, s 1960-ban már har­mincszor annyi gyermekintéz­mény volt, mint a háborút meg­előzően. A gyes bevezetését kö­vetően sokan éltek a lehetőség­gel, hogy otthon maradjanak lti- csinyeikkel, több bölcsőde be­zárt. A megmaradt intézmények­re viszont komoly feladat várt, ki­vált a rendszerváltást követően. Nagyon sok édesanya csak úgy őrizheti meg a munkahelyét, ha néhány hónappal a szülést köve­tően bölcsődébe adja gyermekét. A normatív állami támogatás 1997-től újra él a bölcsődékben, s ez lehetőséget teremt arra, hogy a kicsik egyéni igényeiket kielégítő ellátásban részesüljenek. Ez na­gyon fontos, mert a gyermekek fejlődésének legintenzívebb sza­kasza a bölcsődéskor. A rendezvény további részé­ben szakmai előadások hangzot­tak el a korai fejlesztés témakö­réből. A magyar bölcsődei ellátás 150. évfordulója alkalmából jubi­leumi emlékérmet kapott dr. Horuczi Csaba alpolgármester, dr. Pálinkás Éva gyermekorvos és Bimbó Zoltánné, az egészségügyi alapellátás megbízott igazgatója. Az év legjobb gondozónője kitün­tető címben Nagyné Léva Éva, György Lajosné, Gyetvai Miklósáé és Tóth Józsefné részesült. Mind a négyen egri bölcsődékben teljesí­tik hivatásukat. inégyessyi A kisebbségek is Megyénkben 62 cigány, két szlovák, egy-egy görög, lengyel és német kisebbségi önkor­mányzati választást kezdeményeztek - tudtuk meg dr. Tóth László megyei aljegyzőtől. Ahol július 22-ig ezt elmulasztották, ott nem lehet szavazni a kisebbségi képviselőjelöltekre. Heves megye- A törvény szerint amikortól Mádl Ferenc köztársa­sági elnök kitűzte a választások napját, azazjúüus 12-től 10 napig van mód kezdeményezni kisebbségi önkormányzati választásokat - mondta el dr. Tóth László. Ez alapján szeptember 5-ig a helyi önkor­mányzatoknál tűzik majd ki a választást, amelyre a helyhatósági választásokkal egy időben, október 20-án kerül sor. Szűkebb hazánkban összesen 62 cigány (Apc, Átány, Balaton, Bélapátfalva, Besenyőtelek, Bo- dony, Boldog, Bükkszenterzsébet, Bükkszent- márton, Demjén, Dormánd, Eger, Egerbakta, Egercsehi, Egerszalók, Erdőkövesd, Erdőtelek, Erk, Füzesabony, Gyöngyös, Gyöngyösomszi, Gyöngyöspata, Halmajugra, Hatvan, Heves, Hevesaranyos, Istenmezeje, Ivád, KM, Kápolna, „bejelentkeztek” Karácsond, Kerecsend, Kisköre, Kisnána, Kompolt, Kömlő, Lőrinci, Ludas, Mátraderecske, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagyfüged, Párád, Pély, Pétervására, Poroszló, Recsk, Sarud, Simk, Szajla, Szentdomonkos, Tamabod, Tamalelesz, Tamaörs, Tamaszentmiklós, Tamazsadány, Terpes, Tiszanána, Tófalu, Váraszó, Verpelét, Visz­nek), két szlovák (Kisnána, Mátraszentimre), egy- egy görög (Eger), lengyel (Eger) és német (Kompolt) kisebbségi önkormányzati választást kezdeményeztek. A cigányoknál tízzel több, mint 1998-ban, a szlovák, a görög és a lengyel esetében ugyanannyi. Német kisebbségi választásokra most kerül sor először. Az 1300 lakos alatti településeken 3, az a fölötti­ekben 5 tagú a kisebbségi képviselő-testület. Ezek a kisebbségekkel kapcsolatos ügyekben segítik a helyi önkormányzatot. Önálló a költségvetésük, eb­ből a helyi kisebbségi, kulturális és művelődési fel­adatok ellátását fedezhetik. „Kislistás választásról” lévén szó, ha a testület létszáma 3 alá csökken, s már a listáról sincs mód a kiegészítésére, úgy a ki­sebbségi képviselő-testület megszűnik, s időközi vá­lasztásokat kell tartani. Ilyenre megyénkben több példa is volt, legutóbb Erdőtelken ________ikQhme) SZ UROMI RITA Versenyfutás Doris egy kanyarban utolérte Diát. Ahelyett, hogy az emberi társadalomban megszokott szabályok szerint kicsit lassított volna, ő to­vábbment. Mint egy perzsaszőnyegen, úgy gázolt át a meglepett és utóbb kicsit szédelgő Dián. Mindennek a pár másodpercig tartó jelenetnek csak azért volt jelentősége, mert hosszú hónapok után most nevettem elő­ször igazán szívből, felhőtlenül. Pedig áprilisban azzal voltak tele a közvélemény-kutatások, hogy a magyar egy optimista nemzet, felfelé ívelő kedélyállapottal. Lezajlottak a választá­sok, eltűntek az ilyesfajta bugyuta közvélemény-kutatási ered­mények, s maradt a száraz tény. Az, hogy a magyar cseppet sem optimista, víg kedélyű, s legfőképpen nem jellemzi a jóléti társadalmak nyugalma. A magyar - legalábbis itt, a keleti or­szágrészben - fásult, napi filléres gondok gyötrik. Hovatovább a politikába is beleunt. Megtapasztalta, hogy nálunk a kisem­bernek se így nem jó, se úgy. Nem érdemes tovább csüngeni a híreken, a politikus egy kaszt, tartozzon az bármelyik oldalra is. Ettől jobb téma például az időjárás. Nemhiába tudják ezt kiválóan az angolok: arról mindig van mit beszélni. Lehet szidni az aszályt, a rekkenő forróságot, és elemezgetni, hogy a klíma vállozott-e, vagy mi öregszünk, s viseljük egyre nehezeb­ben a hőséget. S aztán amikor megérkezik a rég várt eső, ak­kor újra van beszédtéma: lesz-e újabb árvíz? Kellett-e ennyi csapadék? Vajon meddig lesz ilyen párás a levegő? S mikor lesz végre igazi nyár? S amikor ez beköszönt, újra lehet az ismerős­sel pár perc erejéig miről beszélni, mondjuk arról: egy kis eső igazán jól jönne... Hát, ez az optimista nemzet fényképe. Fáradt arcok, s a biz­tosra bejövő időjóslás. Ehhez képest már meg sem lepődtem, amikor a hét utolsó napján egy munkás az ablakom alatt azt mondta: - Bezzeg a nyugati országrész! Ott egész másképpen élnek az emberek. Itt keleten minden áll és minden enyészik. Ha ebben a zárt, egyhangú világban az ember szívből tud ne­vetni, lassan már az is meglepő. Pedig ehhez utóbb nem kellett más, mint csöppnyi nyugalom és két szertelen tengerimalac ver­senyfutása. Elég keserves aratás (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Sándor azt is elmondta, hogy az aszály miatt rendkívüli helyzet alakult ki a megyében, így a termelők a kormány segítsé­gét várják az elemi károk mérsék­lésére. Egyébként július második felében 80-100 milliméter csapa­dék hullott szűkebb hazánkban, de nagy területi eltéréssel. Ez a kapások közül a 15 ezer hektár­nyi kukoricate­rület felére volt jótékony hatás­sal, a másik fe­lére viszont az aszályos jelek miatt már nem gyakorolt javító hatást. Ez vo­natkozik a 26 ezer hektáros napraforgó-terület­re is. Kicsik a tányérok, kevés a mag bennük. A nagy szárazság kihatott a dinnyetermelésre is, az átlagostól kisebb súlyúak a termések. Ez kedvezőtlenül hat a fogyasztói igényekre, főleg az exportra. A forróság miatt a takarmánynövé­nyek egyharmadát takarították be a megyében. A gyümölcsösök­ben a tavaszi fagy miatt kevesebb termett kajszibarackból, meggy­ből és cseresznyéből. A szőlőkben viszont - az előzetes becslések szerint - átlagos termés szürete­lésére számítanak. A nyári aratást követően tart a tavalyitól lényegesen kevesebb szalma betakarítása Bár az ál­latállomány igen alacsony a me­gyében, mégis hiány várható a szükséges alomszalmából. A ter­melők már hozzáláttak a tarló­hántáshoz is, ebben igyekeznek kihasználni a múlt heti esőzés kedvező hatását. Az érintettek­nek azonban gondot jelent a fo­lyamatos forgóeszközhiány, va­lamint az is, hogy az őszi talaj­előkészítéshez szükséges üzem­anyag, műtrágya és vetőmag pénzbeni értékével nem rendel­keznek. Mint megtudtuk, a Ti­szai Vegyi Kombinát áruhitelt biztosít a termelőknek a műtrá­gyavásárláshoz, és a szállításban iS Segít. _______________(UEWTUSZ) A RATÁS HEVESBEN 2002 Növény______Terület (ha) Hozam (t) Ő szi búza 49 000 2,3 Őszi árpa 4 900 1,9 Tavaszi árpa 7 200 2,1 Triticale 3 600 1,9 Káposztarepce ­7 600 0,9 Özönvíz pusztított a falvakban Jelenleg is tart az áradás okozta károk felmérése Észak-Heves megye Az elmúlt hét csütörtökjén nem­csak a megyeszékhelyen, hanem a megyénk északi részén élőket is váratlanul érte a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék. Bodony polgármestere, Borsos László úgy fogalmaz: az idén im­már negyedik alkalommal sújtot­ta a falut hasonló felhőszakadás. Mivel a környező hegyekről ilyen­kor óriási sebességgel özönlik a településre a víz, gyakorlatilag vé­dekezni sem tudnak az üyen jelle­gű természeti csapások ellen. A '99-es nagy árvíz után itt is igye­keztek rendbe tenni és kitisztítani az átereszeket, vízelvezető csator­nákat, de a hatalmas mennyiségű csapadékot ezek sem tudták elve­zetni. Sok helyen megteltek a pin­cék, és a járdaszakaszokban is ko­moly károk keletkeztek. A kár­szakértők jelenleg is dolgoznak. A Heves Megyei Területfejlesztési Ta­nácsnak is jelezték már, hogy a vis major keretből igényt tartaná­nak némi segítségre. Párádon hasonló helyzet ala­kult ki, Varró Gyula jegyző arról számolt be, hogy nemcsak a bel­területi útszakaszok rongálódtak meg, de a község határában mű­ködő pékséget is elöntötte a víz. Külön bosszúságot okozott a községben, hogy a Tama-patak medrét éppen az előző napok­ban szélesítették, rendezték a szakemberek. Az elvégzett mun­ka pillanatok alatt tönkrement, az átereszek eldugultak, az ala­csonyabban fekvő portákat el­árasztotta a víz. Párádon is a me­gyétől remélnek segítséget a károk felszámolásához. Recsken szintén drámai hely­zet alakult ki a felhőszakadást követően. Itt rövid idő alatt tető­zött a Tama, így a helyi polgár­őrök és a lakosság egy része az éjszaka folyamán is a gáton ma­radt, hogy megakadályozzák az áradást. A károk összegzése itt is folyamatban van. Az érintett önkormányzatok vezetői egyetértenek abban, hogy a hasonló természeti csa­pások rendkívüli veszélyt jelent­hetnek a településeikre, éppen ezért nem halogatható tovább a Tama medrének alapos rende­zése, takarítása. Az Évízig pénz­hiányra hivatkozva évek óta elo­dázza a munkálatokat, a hason­ló esetek azonban arra figyel­meztetnek, hogy nem lehet to­vább várni a szükséges rende­zéssel. (BARTA) Párádon hiába rendezték a patakmedret, a felhőszakadás pillanatok alatt tönkretette a többnapos munka eredményét fotó: ötvös imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom