Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-25 / 172. szám

IUI 2002. Júuus 25., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL A lakbér nem politikai kérdés ____________BARTA KATALIN____________ A kultúra éhe Nyár derekán egyre több szülőnek okoz fejfá­jást, hogy kire bízza vakációzó csemetéjét. A legtöbb diák már eüökött néhány hetet egy-egy táborban, s a családi nyaralást is sokan ma­guk mögött tudhatják már. Mindez természetesen nem kevés pénz­be került, a szünidő azonban még javában tart. Hogy lehetne a hátralévő heteket tartalommal megtölteni? Mit tehet az a szülő, aki nem elégszik meg azzal, hogy gyermeke naphosszat a tévé vagy a számítógép előtt savanyodik? A recski Bányász Művelődési Házban a minap olyan kis alkotó csapatra bukkantunk, ahol ezt a kérdést néhány lelkes felnőttnek köszönhetően egyszerűen megoldották. A szervezők arra biztatták a helyi, illetve a szomszédos települések alkotó kedvű gyermekét, felnőttéit, hogy egy héten keresztül közös alkotással múlassák az időt. A helyszín a kultúrotthon összes helyisége, a szükséges anya­gokat az önkormányzat, illetve az iskola biztosítja. A mátraderecskei gyerekek rajztanáruk kíséretében és felügyelete alatt buszoznak mindennap Recskre, s Párádról is többen csatlakoztak a csapathoz. A szülők pedig szívesen csomagolnak be néhány szend­vicset abban a biztos tudatban, hogy gyermekük biztonságos he­lyen, s olyan légkörben tölti napjait, amely nemcsak kikapcsoló­dást, hanem sikerélményt is jelent a nebulóknak. A napokban alakult Szivárvány alkotókör tagjai a közös tevé­kenység öröméért ragadnak ecsetet, s ismerkednek a különböző képzőművészeti technikákkal. A legjobb művekből a közelgő falu- nap alkalmából hamarosan kiállítás is nyűik. Vajon hány településen unatkoznak üyentájt a diákok, vakációs élményre, új barátságokra áhítozva? Hány szülő kénytelen nemet mondani a soványka pénztárca miatt a vágyott táborozásra, nyara­lásra? S vajon hány községben van arra példa, hogy néhány áldo­zatkész felnőtt mindenféle eüenszolgáltatás nélkül vállalja a szerve­zéssel és a felügyelettel járó kényelmetlenségeket? Tapasztalataim szerint alig akad a recski példához hasonló. De tanulni, jó ötleteket ellopni másoktól soha nem késő. Elvégre vakáció jövőre is lesz. Belügy: „A hír igaz” állított az Orbán-kormány: a Bel­ügyminisztériumban irodát ka­pott, titkárnővel, sajtószóvivővel, sofőrt és szolgálati autót vehetett igénybe. A belügyi tárca társadalmi kap­csolatok és kommunikációs irodá­ján Mátyás Judittól megtudtuk: a fizetéssel és a juttatásokiad kapcso­latos hírek igazak. Ám egyebet nem árultak el a szerződés tartal­máról. Természetesen igyekeztünk megkeresni Horváth Lászlót is, ám az üzenet ellenére a politikus lap­zártánkig nem hívta vissza szer- kesztőségünket. ____________(rmi F elmérés nélkül Felmérést végeztek hazánkban az emberek tisztálkodási, higiénés szokásairól. Vizsgálták egyebek mellett azt is, ki hányszor mos fo­gat naponta, milyen időközön­ként vált fehérneműt, mennyire ismertek a kozmetikai készítmé­nyek. stb., stb. Tapasztalataim szerint elég fel­szállni egy zsúfoü autóbuszra, és beleszippantani a levegőbe. Fel­mérés nélkül is megszimatolható az eredmény._____________ib.hi M ÉHÉSZTALÁLKOZÓ. Az Egri Méhész Műhely Egyesület szer­vezésében a méztermelési fő­szezon után találkozót szervez­nek a méhészeknek július 27- én, szombaton 10 órai kezdettel az Egri Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában. Ezúttal a mézpia­ci helyzetről tart előadást Wild János, a Méz-Világ Kft. ügyveze­tő igazgatója. MÍVES KERÁMIÁK. Az egri Ke­resztény Ifjúsági Klub és a Segít a Város Alapítvány Galériájában Debreczeni Zsóka és Pelez Zol­tán keramikusművész legszebb alkotásaiból nyílik kiállítás au­gusztus 1-jén este hat órakor. A műveket Zsolnay László művé­szettörténész ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. SZÜNET A TELEHÁZBAN. A parádi Fáy András Általános Is­kola épületében működő Teleház július 30-tól augusztus 23-ig zárva tart. INTERNETES KÉPZÉS. A He­vesi Városi Könyvtárban au­gusztustól ingyenes inter­netes tanfolyamokat indíta­nak. Az intézmény korábban Széchenyi-terves pályázaton hat gépet nyert nyomtatóval, valamint internetes hozzáfé­réssel. A pályázat feltételei között volt a lakossági tovább­képzés is. RENESZÁNSZ TÁNCHÁZ. Ma este 8 órakor a Dobó téren rene­szánsz táncházzal nyitja meg rendezvényeinek sorozatát a Fesztivál a barokk Egerben prog­ramsorozat, amely este 8 órakor a Minorita-templomban ko­molyzenei, Telemann barokk esttel folytatódik. PAPÍRKATONÁK. Július 27 én, szombaton délelőtt 10-től 12 óráig, valamint délután 14- től 16 óráig Ék Erzsébet jelmez- tervező vezetésével végvári vi­tézeket és török papírkatonákat készíthetnek az érdeklődők a Dobó István Vármúzeum udva­rán, a Gótikus palota melletti szabad területen. TRAFFIPAX. Ma reggel 6-14 óráig Karácsond-Nagy fügéd kö­zött, valamint reggel 7-15 óráig Hatvan városi szakaszán végez- nek sebességmérést. _________■ ( Folytatás az 1. oldalról) Az éves költségvetés részeként a lakáscélú kiadásokról és be­vételekről, valamint a bérleti díjakról is a képviselő-testület dönt. Új elem a helyi rendelet­ben, hogy a lakás és a nem la­kás céljára szolgáló ingatlanok bevételeit és kiadásait külön kell kezelni, magyarul az üzlet- helyiségek után befolyó bérleti díjból nem fordíthatunk a laká­sok fenntartására - mondja Ko­vács László, a Patina Rt. főmér­nöke. ■- Igaz, hogy a Patina Rt. szorgalmazta a nagyobb mérté­kű lakbéremelést?- Az előterjesztést az illeté­kes igazgatóság készítette, ter­mészetesen a mi adataink alap­ján. Jeleztük: mivel a testület döntése szerint csak annyit for­díthatunk az ingatlanok fenn­tartására és működtetésére, amennyi a bevétel, szükséges a nagyobb mértékű emelés. De nem mi készítettük az előter­jesztést, amiben egyébként szerepelt 10 százalékról szóló javaslat is. Az is tény persze, hogy nagyobb emelés nélkül veszélybe került volna a lakás- állomány működtetése, a már fentebb említett okok miatt.- Ön szerint a „beígért” vizs­gálat felderíthet visszaéléseket? S egyáltalán: milyen költsége­ket kell fedezni a lakbérből, s mennyit költenek felújításra, ami „nem látszik meg a lakáso­kon?”- Sorjában: az önkormány­zat a Patina Rt. többségi tulaj­donosa, s így természetes joga, hogy bármikor bármit ellen­őrizzen. Eseti ellenőrzések is történnek, emellett negyed­évente pénzügyi elszámolást és adatszolgáltatást végzünk. A - szintén a tulajdonos érdekében működő - felügyelőbizottság pedig rendszeresen és igen ala­posan átvizsgálja tevékenysé­günket. S most a kiadásokról: a teljes bevétel mintegy fele a tár­sasházakra megy el. Mi átutal­juk a társasház közgyűlése ál­tal meghatározott összeget a számlájukra, egyéb kötelezett­ségünk gyakorlatilag nincs. A másik nagy kör a tömbházban lévő, de nem társasházi bérla­kásoké. Ezeknek az ingatlanok­nak az esetében a közös költsé­gekre, a nem a bérlőt terhelő ja­vítási munkákra, a villamos energiára, a szippantásra, sze­métszállításra kell kifizetnünk a bevételek mintegy harmadát, sebben üzemeltethető ingatlan- fajta. Ez önmagáért beszél. Rá­adásul a bérlők anyagi helyzete miatt sok esetben olyan állag­megóvási munkákat is el kell végeznünk, ami szerződés sze­rint az ő kötelességük lenne. Éves szinten ezekre a házakra mintegy tízmillió forintot köl­tünk, s ez csaknem 300 munka­lappal dokumentált. Ebből ki­számítható, hogy egy-egy „be­avatkozás” milyen értékű. S is­mét az ellenőrzésről szólva: va­jon reális veszély, hogy egy 10-40 ezer forintos munka kap­csán súlyos pénzek tűnhetnek el...?- Gondolom, a kérdés költői. Arra viszont válasz adható, hogy miből finanszírozzák a - hiányolt - felújításokat?- Korábban a költségvetés része volt, amolyan keretösz­Heves megye A Belügyminisztériumban tegnap megerősítették azt az információt, miszerint havonta 400 ezer forin­tos "fizetésért végezte kormánybiz­tosi feladatait Horváth László or­szággyűlési képviselő, a Fidesz volt megyei elnöke. Mmt ismert, a honatya a martinsalakos házak új­jáépítésének programjáért volt fe­lelős. Az ország északi régiójában, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyében ezernél is több otthon épült az olcsó martinsalak­ból. Az újjáépítésre Horváth László személyében kormánymegbízottat Egy régi mesterség újraindításáról tájékozódott Kontra Gyula polgár- mester, miután a munkanélküli­ség elsősorban a szakképzetlen férfiakat sújtja, emellett továbbra is gondot jelent a roma lakosság foglalkoztatása.- Halmajugráról indult a kez­deményezés, amely több telepü­lést is érint - mondta a polgár- mester. — Az ötlet szülőatyja, Oláh Géza azzal a szándékkal írt levelet Kiss Péter munkaügyi mi­niszternek, hogy a megyében is­mét beindítaná a vályogtégla-gyár­tást, amelyhez a Heves környéki földek alapanyagot is biztosítaná­nak. A tervek szerint a megyében csaknem ezer munkást tudnának foglalkoztatni, Hevesről legalább száz munkást. A biotégla-gyártás azért sem elvetendő ötlet, mert az arab országokban emeletes háza­kat is építenek ebből. Amennyi­ben a vállalkozás beindul, úgy a dél-hevesi város környékén nyerő­gödröket tárnak fel, amelyeket ké­sőbb rekultiválnak vagy halasta­vakká alakítanak. ■ Mkésett kampányfogás’ A Gyöngyösünkért Lokálpatrióta Egyesület közleményében érthe­tetlennek nevezi az SZDSZ tiltakozását. Mint Írják: „A lakbéreme­lés tárgyalásakor az SZDSZ testületi ellenvéleményt nem fogal­mazott meg, így az emelést követő 2 hónappal csak elkésett és rosszul időzített kampányfogásnak minősíthető tiltakozása és el­határolódása.” A lokálpatrióták egyetértenek a lakbérterhek növe­kedésének ellensúlyozásával, hosszú távon pedig azt látják meg­oldásnak, hogy az önkormányzat tegye lehetővé a mai bériőknek az ingatlanok megvásárlását. Nem tartják ugyanakkor indokolt­nak, hogy a piaci lakbérek negyedéért-ötödéért bérelhető önkor­mányzati lakások bérleti díja rászorultságtól függetlenül mindenkit „segélyezzen”. s a megmaradó részt fordíthat­juk a szociális bérlakásként működtetett családi házakra. Az utóbbi években ez az ingat­lantípus vált meghatározóvá az önkormányzati lakásállomány­ban, s egyben ez a legköltsége­szegként. Az utóbbi néhány évben már pontos költségterv alapján, egyedi elbírálással dönt a képviselő-testület egy- egy felújítási munka engedé­lyezéséről. _________________________ISUHA) Közmunka-program indulhat Kevés település él az adott lehetőséggel Minisztériumi támogatással szeptembertől több mint száz közmunkást foglalkoztathat­nak a térség települései. A kedvező feltételek ellenére az önkormányzatok többsége nem élt a lehetőséggel. Hatvan térsége A Munkaügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelynek célja, hogy az egyes tele­püléseken olyan tartós munkanélkülieket fog­lalkoztassanak, akiknek legalább három hó­napos folyamatos közreműködésével elvégez­hetők a meghatározott közfeladatok. A kistérségi szintet magában foglaló kiírásra Hatvan mellett Csány, Hort, Ecséd és Szűcsi önkormányzatai jelentkeztek, míg a körzet többi települése nemleges választ adott. Pedig Farkas Kálmánnénak, a kistérségi fejlesztési társulás elnökének véleménye szerint megéri a projekthez történő kapcsolódás, miután a szaktárca 22,5 millió forintos támogatásához mindössze tízszázalékos önerőt kell biztosíta­ni, amit egyébként Hatvan már korábban be is épített a költségvetésébe. A teljes összeg 80 százalékát munkabérre kell fordítani, a fenn­maradó hányadot pedig dologi kiadásokra kü­lönítik el.- A minisztérium által előírt legfontosabb közmunkák a belterületi csapadékvíz- és csa­tornahálózat karbantartása, az utak kialakí­tása és fenntartása, a háztartási és egyéb hul­ladékok mentesítése és a közterületek parkosí­tása - tájékoztatott Farkas Kálmánné. - Hatvan mind a négy feladatot vállalja, míg a másik négy település valószínűleg csak a parkosítást és az utakkal kapcsolatos tennivalókat. Az önkormányzatok lehetőségeikhez mér­ten határozták meg a fentiek szerint foglalkoz­tatandó közmunkások számát. A Zagyva-parti város - egyben gesztorként - hetven, Csány, Hort és Ecséd tíz-tíz, Szűcsi pedig öt helybelit alkalmazna a feladatra. A pályázatot - amelynek elkészítésében közreműködnek a Kistérségi Fejlesztési Társu­lás, az érintett önkormányzatok szakirodái és a települések kisebbségi önkormányzatai is - augusztus 9-ig kell eljuttatni a minisztérium­ba. A közmunka-program a sikeres elbírálást követően szeptember 9-én kezdődhet. rr. o-i Megélhetés vályogvetésből Heves Hagyományőrzők találkozója Heréd A hagyományteremtés szándéká­val rendeztek nagyszabású kó­rustalálkozót Herédi hétvége cím­mel a település művelődési házá­ban. Az eseményen a házigazdák mellett részt vettek a hatvani, a horti, a lőrinci, az apci, a gyöngyössolymosi, a zagyvaszán­tói, a karácsondi és az atkári ha­gyományőrzők is. Mint üdvözlő beszédében Kómár József polgármester rá­mutatott, a község első alkalom­mal adott otthont ilyen találko­zónak. A lehetőség annak kö­szönhető, hogy a faluban is megalakult a helyi folklórérté­keket felelevenítő és megőrző, önszerveződő népdalkórus. A képviselő-testület értékeli a tö­rekvést, amit az anyagi támoga­tással is igyekeznek kifejezni. Ezenfelül a megyei önkormány­zat is hozzájárult az esemény si­keres lebonyolításához. * Az egész napos, jó hangulatú rendezvény egyik érdekes szín­foltját a jellegzetes népviseletbe öltözött Atkári Hagyományőrző Kórus fellépése jelentette. Az együttes 1992-ben alakult újra, de gyökereik 1937-ig nyúlnak vis­sza; nem mindennapi érdekes­ség, hogy a hatvanöt esztendővel ezelőtti egyik alapító, Nagy Józsefné jelenleg a csoport veze­tője és egyik legaktívabb tagja. Polonkainé Gál Bea művészeti vezető a Hírlapnak elmondta: az atkári hagyományőrző kórust 11-83 éves korú falubeliek alkot­ják. Teljesen önfenntartók, sze­repléseiket adományokból és ala­pítványi pénzekből biztosítják. Tagjai egyebek mellett a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítványnak is. ___________i-ó) E lszármazottak találkozója Újlőrincfalva Az elmúlt esztendőben több szá­zan fogadták el a helyi önkor­mányzat invitálását, s jöttek haza szülőfalujukba, hogy találkozza­nak, s egy jót beszélgessenek egymással. S hogy megismerjék a község fejlesztésére, szépítésére kidolgozott terveket. Az elszármazottak találkozóját az idén július 27-én tartják meg a faluban, ahol a szombat reggeli érkezéskor a sarudi tűzoltózene- kar köszönti a megjelenteket. Ezt követően kötetlen beszélgetésre kerül sor, majd a hazalátogatók ökumenikus istentiszteleten, il­letve ebéden vesznek részt, ké­sőbb Simon Ferenc nótaénekes szórakoztatja őket. A délutáni órákban artisták mutatják be mű­sorukat, este vacsora és hajnalig tartó bál zárja az immár hagyo- mányos programot. __________■ A z Atkári Hagyományőrző Kórus tagjai nagy tetszést arattak a közönség körében

Next

/
Oldalképek
Tartalom