Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-18 / 166. szám
2002. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 66 Ft. Előfizetve: 47,20 Ft XIII. ÉVFOLYAM 166. SZÁM Ügyeletes újságíró: Tari Ottó • Tel: (36) 513-600, fax: (36) 513-605 www.hevesmegyeihirlap.hu Hirdetés tel.: (36) 513-628, fax: (36) 513-630 • Terjesztés tel.: (80) 513-646 Július 18-án, azaz ma megtörtént a felsőoktatási felvételi ponthatárok megállapítása. Az adatokat az országos napilapok július 20-án közlik. Lapunk már holnapi számában közzé teszi a két Heves megyei felsőoktatási intézmény, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a Szent István Egyetem gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara idei felvételi ponthatárait. MAI SZÁMUNKBÓL PÁRBESZÉD Ebben az évben rendkívüli szárazság nehezíti a mezőgazdasági termelők helyzetét. A Gyöngyösön tartott szakmai találkozón főként erről esett szó. (4. oldal) Feltámadás és világvége Megkezdődött tegnap a 20. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó. A vasárnapig tartó rendezvényre az ország legtávolabbi tájairól is érkeztek fiatalok, hogy leverjék sátraikat a templom és a plébánia kertjében, s részt vegyenek a lelkigyakorlaton. Az idei téma: „Eljön az óra, amikor a halottak meghallják az Emberfia szavát és feltámadnak”. Jövőre a világvége megvitatását tervezik. A megnyitóról szóló tudósításunk a 4. oldalon található. __________ fotó: gál gádor K itiltanák a kamionokat Hatvan A belvároson átvezető 3-as főút forgalma jó néhány éve okoz gondot a hatvaniaknak, ráadásul a Jászságba vezető 32-es főutat is csak a település központján keresztül lehet megközelíteni. Főként az észak-dél irányban közlekedőknek, valamint az M3-as autópálya - Szolnok útvonalon autózóknak könnyítené meg a dolgát az az új elkerülő út, melyet a város keleti szélébe terveznek. Az elképzelések szerint az új út a város déli szélén, a csányi elágazástól vezetne a sztrádára és összeköttetést biztosítana a salgótarjáni 21-es főúttal is. A tervek elkészültek és a mintegy másfél milliárdos beruházással kapcsolatban már folynak az egyeztetések az érintett földtulajdonosokkal. Farkas Kálmánná polgármester a beruházásról elmondta: a napokban a szaktárcától konkrét ígéretet kapott, hogy a beruházás jövő márciusban megkezdődik és az év végéig be is fejeződik. Ezt követően az önkormányzat kezdeményezni fogja a nehézgépjárművek kitiltását a belvárosból. _________________________|T. Z- 1-1 Bikavér-ünnep: rekord Eger Az elszámolások, összesítések elkészültével immár valóban elmondható: a közelmúltban véget ért hatodik „Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján” borgasztronómiai gála látogatottsága minden rekordot megdöntött. Míg 20-25 ezren keresték fel az akkor még csak kétnapos rendezvényt, addig az idei háromnaposra bővült gálát több mint 35 ezren. Ami pedig a jövőt illeti, a szervező hegyközség nem tartja kívánatosnak, hogy valamiféle „elit-találkozóvá” alakuljon át a Bikavér-ünnep - reagált a korábban megfogalmazott kritikákra dr. Dula Bence egri hegybíró. Ekképp értékelte a mát hét végi bemutatót dr. Dula Bence egri hegybíró. Mmt mondotta, a nagy meleg és a hirtelen jött borulás miatt viszont a vártnál kevesebben vettek részt a Szent Donát szobornál tartott, a hagyományos egri vallásos könyörgésen. (Folytatás a 4. oldalon) KERÉNYI: JOBB, BAL Kerényi többnyire átgondoltan lép. Hol jobbal, hol ballal. Ahogy az élet, az érdek megkívánja. Sajnos, a többpártrendszer, a demokrácia, a választói akarat sokszor kényszeríti lépésváltásra. Ne féltsük őt. Megoldja. (S. oldal) NEM HIÁBA Balassagyarmaton rendezték meg a XVI. Palóc Triatlon országos ranglistaversenyt, amely egyben vidékbajnokság, váltó országos csapatbajnokság is volt. Idén a triatlon mellett az aquation is helyett kapott a versenyszámok között. (15. oldal) Egyetem a kastélyban? A Grassalkovichok városában abban reménykednek, hogy a külső felújítás után sor kerülhet a belső rekonstrukcióra is. Az épületben egyetemi kar működhetne. Hatvan A késő barokk stílusú kastély építését 1754-ben kezdte el Grassalkovich Antal, majd többszöri bővítés után 1763-ban fejezte be. A 32 szobás kastély 1867-ben került a Hatvány család birtokába és olyan jeles személyiségek voltak a vendégei, mint Ady Endre, Bajor Gizi, Bródy Sándor, Csók István, Hunyadi Sándor, József Attila, Stróbl Zsigmond és Thomas Mann. A második világháború idején egy ideig frontkórházként működött, majd iskola létesült az épületben. A hatvanas évek elején kórházzá alakították, majd miután 1967-ben felépült az Albert Schweitzer Kórház, a kastély üresen maradt. Az épület a magyar állam tulajdonát képezi és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezelésében van. A két éve kezdődött mintegy százmilliós rekonstrukció során felújították a főhomlokzatot, a keleti, valamint a nyugati külső falat és kicserélték a nyílászárókat is. Az elmúlt évben megújult a kastély lábazata és a kerítése is. A felújítási összeg nagyobb részét a KVI biztosította, de a hatvani önkormányzat pályázata nyomán a Millenniumi Emlékbizottság több mint húszmillió odaítéléséről is döntött. (Folytatás a 4. oldalon) Nem mérgező, csak büdös Az egykori Qualität Vállalat telephelyén lévő cégek illetékesei elismerik, a régi idők technológiájának „köszönhetően ” büdös van a környéken, ám állítják: már nem kerül mérgező anyag a környezetbe. Arc A település közigazgatási területén található, de a szomszédos Zagyvaszántóval egybeépült telepen ma öt cég végez alumíniumipari tevékenységet. A közelben élők, elsősorban a Gyár utca lakói az év-' tizedek során hozzászoktak a feladattal járó esetleges kellemetlenségekhez, de mintegy öt esztendővel ezelőtt mindaddig szokatlan jelenségre figyeltek fel: a Szuha patak felől olyan elviselhetetlen bűz áradt, hogy az ablakokat sem volt tanácsos kinyitniuk. Noha a lakók - mint mondják, - azóta többször megkeresték a cégek illetékeseit és a szakhatóságokat, állításuk szerint a probléma azóta sem szűnt meg. Az arrafelé terjengő Ulatokból arra következtetnek, hogy kén-hidrogének kerülhetnek a levegőbe, fulladásos tüneteket idézve elő az emberi szervezetben. A területen ténykedő legnagyobb cég vezetője cáfolja az utóbbi feüételezéseket. Az évtizedes környezetvédelmi tapasztalatokkal rendelkező szakember néhány hete került mostani beosztásába, s a panaszok nyomán elhatározta, hogy kivizsgáltatja az ügyet. Annyit máris sikerült megállapítania, hogy a ’ 60-as évek elején alapított gyár korábban vadában a Szuha patakba engedte egynémely „melléktermékét", amely lerakódott, s a mai napig büdösíti a levegőt. Kivált akkor, ha a meder kiszárad, s a folyóvíz nem mossa el a gondok alapját képező iszapot. Az ügyvezető azonban a jelenlegi ismeretei birtokában kijelenti: a vizsgálatok semmiféle mérgező anyagot - például az említett kénhidrogént - nem mulattak ki a környéken. A másik problémát egynémely cégek kéményei, illetve az azokon át távozó anyagok jelentik. Lapunk úgy értesült, hogy a korábbi hatósági felszólítás eredményes volt, mivel a gazdálkodó egységek azóta milliókat költöttek filterek beszerzésé- re és egyéb környezetvédelmi feladatokra. rr. o.i Összeomló Heves megye Gondban vannak a megye diny- nyetermesztői s nem csupán azért, mivel az aszály és az öntözés hiánya miatt jóval kevesebb termésre számíthatnak idén, hanem még a megtermett mennyiség értékesítése is nehézségekbe ütközik. Pedig a tavalyihoz képest még bővült is a dinnye megyei termőterülete. A nyomott átvéteti és exportárak rányomják bélyegüket a termelők hangulatára. A hevesi gazdák hazai szerepe már csak azért is meghatározó ebben, mert itt állítják elő az ország dinnyetermésének több mint negyedét (26,5 százalékát). A híres csányi, a hatvani, a hord, a hevesi és a káli termőhelyeken a megyében mintegy ezer hektáron foglalkoznak az ízletes gyümölcs termelésével. Az aszálykárok fölmérése folyik, dinnyepiac? ám a jelenlegi piaci zavarok miatt még a megtermett dinnyék értékesítése is nehézségbe ütközik, melyet lapunknak több termelő is jelzett. Egy 16 hektáron termelő horti gazda szerint lehetetlenség, hogy tőlük a dinnyét 10 forintos kilónkénti áron veszik át a felvásárlók - az export- szállítmányokat zömében Lengyelországba viszik-, ami még az önköltségüket sem fedezi, miközben még most is érkezik be az országba importdinynye, ráadásul van olyan felvásárló cég, amelyik még a tavalyi dinnye árával is tartozik a termelőknek. Ám nem tudnak mit tenni, ők vannak kiszolgáltatott helyzetben, oda kell adni a termést annyiért amennyiért viszik, mivel a gyors érés miatt két nap múlva már használhatatlanná válik a gyümölcs és nem kell senkinek. (Folytatás a 4. oldalon) Aszály és kiszolgáltatottság. A dinnye kilójáért csak 10-12 forintot adnak a felvásárlók FOTÓ: GÁL GÁBOR Sziréna Ügyes felfedező Egy mezőkövesdi lakos az Eger és Noszvaj közötti Szőlőcske nevű területen hagyta személygépkocsiját. Míg a gazda a határban dolgozott, ismeretlen ember járt a területen, aki felfedezte, hogy az Opel tulajdonosa a vezetőülés mögé tette a táskáját. A tolvaj ügyesnek bizonyult, mivel a zár megrongálása nélkül nyitotta ki a gépkocsi ajtaját és vitte el a gazda táskáját, személyes irataival és pénztárcájával, mintegy tizennégyezer forintot. A lopással okozott kár eléri a 65 ezer forintot. Újlőrincfalván egy német állampolgár hétvégi háza udvarára hatolt be hívatlan látogató. A tolvaj kihasználva a gazda távollétét, rövid terepszemlét tartott, majd egy fűnyíróval távozott. A lopással mintegy százezer forintos kárt okozott a ház tulajdonosának.
