Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-02 / 152. szám

I 2002. Júuus 2., KEDD TÜKÖR 7. OLDAL CSALÁDI Mikor vihetjük a babát a strandra? Évszázados melegrekordok dőltek meg az idei kora nyári ká­nikulában. A hőség elől aki csak tehette menekült: strandra, erdőbe, folyók partjaira. Harmincöt Celsius-fok körüli hő­mérséklet ellen azonban nem könnyű védekezni. Különösen veszélyes lehet ez a rekkenő hőség az idősekre és a legfiata- labbakra, a pici babákra. A szakemberek általános vélemé­nye szerint az újszülötteket - úgy három hónapos korukig - jobb, ha csak levegőztetjük, és nem stran- doltatjuk. Kéthetes kortól már ja­vasolható a kicsik rendszeres leve­gőztetése, de arra mindenképp ügyelni kell, hogy a nyári időszak­ban ne a legmelegebb déli időpon­tot válasszuk a séta idejének. Ami­re ügyelnünk kell: ne legyen túlöl­töztetve a baba, ne izzadjon, de azért kis ruhácska mindig legyen rajta. A fejére nyári sapkát adjunk. A baba „strandoltatását” nem kell feltétlenül közfürdőkben kezdeni. Ahol megoldható, a pici­nek létesítsünk saját kis „meden­cét” - akár egy műanyag lavór is megteszi -, ebbe töltsünk kelle­mesen meleg, tiszta vizet, s ha néhány vízi játék is belekerül, az aztán a legnagyobb boldogsággal töltheti el gyermekünket. Ezeket a „medencéket” alkalomadtán magunkkal is vihetjük az igazi strandra, illetve a nyílt vizek mel­lé. Arra minden körülmények kö­zött ügyeljünk, hogy a kis kádat ne tegyük a tűző napra, válasz- szunk inkább félárnyékos helyet a fürdőhely felállítására. Még ak­kor is használjunk magas faktor­számú napozókrémet, vagy ola­jat, ha nem éri közvetlen napsü­tés a babát. A már említett kis sapka színe legyen fehér, hiszen ez veri vissza leghatékonyabban a sugarakat. A gyermekekkel való strando­lás első és mindig betartandó sza­bálya: sohase hagyjuk - még a nagyobb, gyerekeket sem - fel­ügyelet nélkül a gyermeket. Azo­kat a csecsemőket, akik még nem tudnak biztosan ülni, csak rövi- debb időre tegyük be a magunk­kal vitt „medencébe”, méghozzá óvatosan. A nagyobbacskák már hosszabb időt is elfürdőzhetnek. A strandokon vannak gyermek- medencék, ezek különböző mé­retűek, egész sekélyek vagy foko­zatosan mélyülök, de előfordul, hogy nagyobb gyermekeknek van csak medence. Nehéz korha­tárt szabni arra, hogy mennyi idős korban kezdhetik a fürdő­zést a kicsik. Ez elsősorban a víz hőfokától, tisztaságától függ. Mindig ügyeljünk arra, hogy a víz - bár gyermekmedencéről van szó - a gyermek magasságához viszonyítva mély lehet. Felvetődik a kérdés, hogy mi a helyzet a nyílt vizekkel, tavakkal, folyókkal, tengerekkel a picik für- dőztetése szempontjából? Alap­elvként leszögezhető, hogy ezek­ben a vizekben a csöppségeket fürdetni nem ideális, de alkalman­ként, az óvatosság szabályait be­tartva rövid időre megmárthatjuk őket úgy, hogy a felmelegedett tes­tüket ne érje hirtelen a hideg víz. A kicsiket gumimatracon vagy gu­micsónakban soha, egy másod­percre se engedjük el! A vizek partján figyeljünk arra, hogy mire fektetjük a gyermeket. Alapszabály: mindig tegyünk alá­juk valamit, pokrócot vagy lepe­dőt, az egész pici babákat pedig rövidebb időre a babakocsiban is hagyhatjuk. Minden óvatosságunk ellenére történhetnek azonban kellemet­lenségek: előfordul, hogy sok ki­csi, egymás melletti kiütés mutat­kozik, amelyet hangya okozha­tott. Megtörténik, hogy a csípés helye nagyon megdagad, duzzadt, meleg, élénkpiros lesz. Kifejezett nyomokat hagynak maguk után a szúnyogok. Ha egy szúnyog vélet­lenül a szemhéján találja meg­szúrni áldozatát, előfordulhat, hogy babánk a szemét sem tudja kinyitni. Általában ez csak az egyik szemen fordul elő, s a kötő­hártya nem gyulladt. A kellemet­lenséget csökkenthetjük oly mó­don, hogy bekenjük - recept nél­kül is kapható - Fenistil géllel, vagy akár Burow kenőccsel. Vigyáznunk kell a már csúszó­mászó picire, nehogy valamilyen eldobott éles tárgyba, esetleg nö­vénybe vagy pl. kagylóba lépje­nek. Ha mégis előfordul, fontos, hogy minél hamarabb tisztítsuk ki a sebet. Lényeges, hogy a meleg­ben itassuk a gyereket. De a limo­nádé vagy a tea ne legyen se me­leg, és soha ne legyen túl hideg. A medencében a babát egy pillanatra se hagyjuk felügyelet nélkül! A nyár bajai: szeplőtől a rovarcsípésig Különféle koroknak különféle divatjai vannak a bőr színét illetően is. Mostan­ság az egyenletes barna szín a „menő”. Hogy ezt elérhessük, eltérő tortúrákon kell túlesnünk, attól függően, hogy ma­ga a bőrünk mennyire hajlamos alkal­mazkodni a divat diktálta elvárások­hoz. Vannak viszont szabályok, ame­lyeket nem árt betartani a kevésbé érzé­keny bőrűeknek is, nem beszélve azok­ról, akik a Nappal való kapcsolatukban „betegeknek” tekinthetők. Ne a nyár kellős közepén, a tűző napon akarjunk hirtelen lebarnulni. Érzékeny bőrűek ne használjanak bergamott ola­jos vagy egyéb napozóolajokat. A kis­gyerekekkel legyünk óvatosak a napo­zást illetően. A kicsiken a szépiák álta­lában csak ötéves kor után jelennek meg. Főként a napnak kitett bőrfelszíne­ken, az orrnyergen és az orcákon vesz- szük észre azokat. Az ilyen kisgyerek általában a II. bőrtípusba, az érzéke­nyek közé sorolható. Nekik feltétlenül ajánlatos a magas fényvédő faktorú na­pozószer. A felkarok télen érdessé vált bőrfelszí­ne is teljesen kisimul a kellő fürdés és na­pozás hatására. Lányoknál gyakori, örök­lődő bőrelváltozás a szintén serdülőkor­ban terjedelmükben növekedni kezdő lencsényi nagyságú anyajegyek. Sötét­barna pigmentet és olykor erős szőrszá­lakat is tartalmaznak. Figyelni kell az anyajegyek alaki elváltozásait is. A len­csényi anyajegy körül igen ritkán fehér udvar alakulhat ki, amelyből hiányzik a pigment, a természetes fényvédő. A napon a védtelen fehér bőr leég. A fehér foltos bőrű, festékhiányos betegek mindig leégnek a napfényben, nekik a teljes fényvédelmet ígérő készítményeket kell beszerezni. A festékhiányos betegek­nél az elváltozások jobbára szimmetri­kusak, valamint a széli részeik határo­zottabban elkülönülnek a környezetük­től a kissé nagyobb festéktartalmuk mi­att. A napfény hatására a felületes gom­bák finom szövedékei mintegy letakar­ják a bőrt, és így alatta nem jön létre pig­mentképződés. Az igen hatékony gombaellenes gyógyszerek eltüntetik, így megszabadul­hatunk e kellemetlen elváltozásoktól. Az arcon feltűnő, a környezetéből elkülönülő fehér folt, aminek a szegélye általában el­mosódik, míg a közepe világosabb ma­rad. Nemcsak a terhes kismamák arcán, de a fogamzásgátlót szedő nőkén is lehet­nek máj foltok. Kismamáknak ajánlott a fényvédőkrémek használata. A fogam­zásgátló tabletta kihagyása adott esetben a legegyszerűbb megoldás. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak bőrgyulla­dást, illetve fényérzékenységet. A több gyógyszert is egyszerre szedő idősebb emberek gyakran megfeledkeznek e mel­lékhatásról. Napozáskor nem mindegy, hogy hol és mennyi ideig vesszük a fény­fürdőt, hiszen a trópusi, a vízpartok mel­lett és az alpesi magaslatokon jóval inten­zívebb a sugárzás. A napi fénymennyisé­geknek nincsenek pontosan mérhető adagjai, elsősorban az egyéni adottságok miatt. Hazai viszonyaink között nyáron 15-20 percig napozunk. Félárnyékban is kapunk kellő fénymennyiséget. Az enyhe bőrgyulladást a gyógyszertárakban is kapható napégések elleni krémekkel csil­lapíthatjuk a legjobban. A felületes bőrsérülések szinte min­dennaposak az örökmozgó és fáradhatat­lanul játszó gyerekeknél. Fontos, hogy a szülő folyamatosan ellenőrizze a hámfel­szín apróbb sérüléseit is. Az idejében és kellően letisztított, felületes hámsérülés nem fertőződik gennykeltőkkel, és így gyorsan gyógyul. A lábujjak között kiala­kuló berepedéseket többnyire a gombák okozzák, amiket a legtöbbször a közös zuhanyzókból szoktak beszerezni. Gondolnunk kell a rovarcsípésekre is. A szúnyogcsípések megelőzése igen ne­héz. Az olajos rázókeverék segíthet a visz­ketés csillapításában. Nagyon kellemet­len az apró pici, fekete púpos szúnyogok és a böglyök csípése is. Különösen a nyá­ri zivatarok előtt támadnak. A kullancso­kat mihamarabb távolítsuk el a bőrből, és kérjünk tanácsot a szakorvostól a to­vábbi teendőket illetően. A méh- és a da­rázscsípést is vegyük komolyan, a régóta ismert jegelésnél és borogatásnál alig ajánlható jobb mód. Az enyhe tünetek csillapítására a Cakium pezsgőtabletta nagyon kedvező hatású lehet. A saláta „értelmet ad” a főételeinknek A finomra sikerült saláta az év minden szakában külön élveze­tet okozhat az ízek kedvelőinek. Ilyenkor nyáron azonban kü­lönösen könnyű a dolga a konyhák mestereinek, hiszen a pia­cok kínálata dúskál az alapanyagokban a kifejezetten annak tekintett saláta- és zöldségféléktől a honi termelésű, vagy ép­pen más tájakról importált gyümölcsökig. Ügyeljünk arra, hogy a salátakészí­tés során minden fűszert és ízesítőt mértéktartóan használjunk, mert az utánízesítésre mindig van lehe­tőség, a túlzott ízek megszünteté­sére azonban nincs mód. Éppen ezért készítés közben többször is kóstoljuk meg a salátalevet vagy - öntetet, nehogy végül élvezhetet- lensége miatt a belekevert nyers­anyagokat is tönkretegyük. Szinte valamennyi hazai főzelék- és zöld­ségféle, illetve a gyümölcsök egy része is alkalmas kitűnő, vitamin­dús saláták készítésére, akár nyer­sen, akár forrázva, párolva és egyenletesre feldarabolva. Csak ki­fogástalan minőségű, friss anyagot vásároljunk, gondosan tisztítsuk meg, mindig vékonyan hámoz­zunk, hogy ne csökkentsük a vita­mintartalmat. Az emészthetetlen rostos részeket ne használjuk fel, a tisztított nyersanyagokat vízben ne tároljuk, a megmosott zöldsalátát mindig szárítsuk le, és ne nyom­kodjuk össze. A nálunk meghonosodott, de vi­lágszerte megmosolygott cukros­ecetes víz, mint salátalé a magyar ízlés számára valószínűleg még so­káig megmarad. Örvendetes azon­Finom salátához vidám hangulat dukál ban, hogy egyre többen próbálják meg a hazai ízlésnek is megfelelő különböző ízű és jellegű salátaön­tetek (dresszingek) készítését. A salátaöntetek készítéséhez olajat (olíva-, napraforgó-, földimogyoró-, szójaolajat) is használhatunk. A pi­káns ízt a hagyományos ecettel vagy annak különböző ízesített vál­tozataival, például alma-, zöldség-, zeller-, tárkony-, borecet stb., továb­bá citromlével, mustárral esetleg paradicsompürével, ketchuppal ér­hetjük el. Az öntetek összetevője le­het a majonéz és a tejszín. Egyéb fűszerekkel és ízesítő­anyagokkal is kísérletezhetünk, mint például curry, Worcester, tabasco, kapribogyó, olívabogyó, kömény, fahéj, ánizs, bazsalikom,' borsikafű, borsmenta stb. Remek üdítő és pikáns ízű salátaöntetek készíthetők tejföl, joghurt, kefir, sőt aludttej felhasználásával. Az egyes salátaöntetek ízét változatosabbá tehetjük finomra vágott metélő­hagymával, petrezselyem- és zel­lerzölddel, friss kaporral, tárkony- nyal, lestyánnal is. _________ j§ Na pozás« kérdőív Oldja meg saját okulására! Akadályozza-e a bámulást a magas faktorszámú naptej? Mikor legkárosabb a napsu­gárzás? 1. A magas faktorszámú napozók akadályozzák a bámulást Igaz Hamis 2. A barna bőr tökéletesen védett Igaz Hamis 3. A napsugárzás 14 és 16 óra között a legveszélyesebb Igaz Hamis 4. Az UV-B sugarak éget­nek, az UV-A-k azonban ártalmatlanok Igaz Hamis 5. A Nap sugarai az UV-A, UV-B, UV-C sugarak. Védekeznünk kell az UV- A sugarak és az UV-B sugarak ellen. Igaz Hamis 6. A Nap segítségével szervezetünk D-vitamint termel. Ez nagyon fontos az erős csontok kialakulásához? Igaz Hamis A kérdőív helyes válaszai 1. A magas faktorszámú napozók akadályozzák a bámulást - A helyes vá­lasz: Hamis Vizsgálatok igazolták, hogy azok akik napozáshoz magas faktorszámú szereket használnak, tökéletesen bámulnák. A barnaság így jóval egyenletesebb és hosz- szan tartóbb lesz. Ráadásul a magas faktorszám hatéko­nyabb védelmet biztosít a bőrnek. 2. A barna bőr tökéletesen védett - A helyes válasz: Hamis A bámulás folyamata azt jelzi, hogy a bőr erőfeszítése­ket tesz, hogy védje magát az ultra-viola sugárzás el­len. A barna szín semmi esetre sem védőpajzs, amely megakadályozza a sugaraik bőrbe jutását. Akár le va­gyunk bámulva akár nem, szükségünk. 3. A napsugárzás 14 és 16 óra között a legveszélye­sebb - A helyes válasz: Igaz A téli időszámításról a nyárira való áttérés hatásá­ra a Nap csak 14 órakor éri el delelőpontját. Az óvatos­ság azt diktálja, hogy 14 és 16 óra között fokozottan védjük magunkat. 4. Az UV-B sugarak éget­nek, az UV-A-k azonban ártalmatlanok - A helyes válasz: Hamis Az UV-A sugarak fokoz­zák az UV-B sugarak okozta károsodásokat, előidézik a bőr idő előtti öregedését, és allergiás tüneteket is okoz­nak. 5. A Nap sugarai az UV-A, UV-B, UV-C sugarak. Véde­keznünk kell az UV-A su­garak és az UV-B sugarak ellen. - A helyes válasz: Igaz 6. A Nap segítségével szervezetünk D-vitamint termel. Ez nagyon fontos az erős csontok kialakulá­sához. - A helyes válasz: Igaz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom