Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-16 / 164. szám

4. OLDAL MEGYE I KÖR KÉP 2002. Július 16., kedd Nyerő joker A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a 28. heti lottó­sorsolás eredményei a követ­kezők: Ötös lottó: telitalálat nem volt, a négyesek 960.228, a hár­masok 11.633, a kettesek 785 forintot érnek. Hatos lottó: 6 találatos nem volt, az 5 plusz 1-esekért 1.843.382, az ötösökért 128.013, a négyesekért 2.681, a hármasokért pedig 624 forintot fizetnek. Joker: az első nyerőosz­tályban egy nyertes szelvényt találtak, amely 37.308.053 fo­rintot ér. ■ Új helyen az APEH-iroda Hatvan Az APEH Heves Megyei Igazga­tóságának hatvani ügyfélszol­gálati irodája augusztus 1-jétől új helyre költözik. Az új cím: Hatvan, Grassalkovics út 13. (Az Adidas bolt fölött.) Az iro­da ezen épület tetőterében lesz megtalálható. Az első ügyfélfogadási nap augusztus 5. lesz. Az új helyen változatlan nyitva tartással és szolgáltatásokkal áll az adóha­tóság az ügyfelek rendelkezésé­re. Nyitva tartási idő: hétfőn 8-17-ig, kedden 8-12-ig, szer- dán pedig 8-15-ig. _____________■ M ájus óta nem látták Gyöngyös Eltűnése miatt keresi a mátraal- ji rendőrkapitányság a képen látható Trenka László Józsefet. A hevesi születésű férfi hajlék­talanként élt Gyöngyö­sön, ám Akaszka u. 23. szám alatti tartóz­kodási he­lyéről május 13-án isme­retlen helyre távozott, s hollété­ről azóta sem lehet tudni. A keresett férfi 1953-as szüle­tésű, 170-180 centiméter ma­gas, átlagos testalkatú, szőkés­barna hajú, szemöldöke ívelt, fülei kicsik, általában rövid ba­juszt visel. Különös ismertetője­gye nincs, mint ahogy az sem tudható, hogy eltűnésekor mi­lyen ruhát viselt. A rendőrség kéri mindazo­kat, akik tudnak Trenka László József hollétéről, hogy osszák meg érdemi információikat a Gyöngyösi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályával, a 37/312- 551-es telefonszámon, illetve a 107 vagy 112-es számokon. ■ Követhetik a tej útját A tejüzemben nemrég befejezett mintegy 300 milliós beruházásként új tejátvételi rendszer és göngyölegtároló épült (Folytatás az 1. oldalról) Az évente 65 millió liter tejet fel­dolgozó üzemben most újabb, 200 milliós fejlesztésként a cso­magológépek cseréjét és a számí­tógépes követési rendszer kiépíté­sét tervezik. Az új komputeres nyomkövető az uniós normáknak megfelelően lehetővé teszi majd, hogy a bold polcról leemelt tejről akár azt is megmondják, hogy melyik gazdaság tehene adta. Jenei Károly, a 140 alkalmazot­tat foglalkoztató gyöngyösi üzem igazgatója elmondta, hogy az új bővítések lehetővé teszik a terme­lés további növelését, ám ehhez nagyobb kereslet is szükséges. Jelenleg Magyarországon 145 liter az egy főre jutó tejfogyasztás. A nyolcvanas évek végén 200 liter volt, ám 1994-ben 120 literre esett vissza. Az uniós országok néme­lyikében kétszer annyi tej fogy évente mint hazánkban, ezért az igazgató abban bízik, hogy az el- jövendőkben hazánkban is to­vább nő a tej- és tejtermékfo- gyasztás. ___________________it.z.m.i A három legszebb nap (Folytatás az 1. oldalról) Sokan voltak kíváncsiak az idei rendezvényre is FOTÓ: PERL MÁRTON Gál Lajos szerint a kül­földi vendégek által el­mondottak is megerősí­tették: nagyon jó han­gulatú, kellemes körül­mények között megszer­vezett, világszínvonalú rendezvény volt a hét végi, amely az egri sző­lő- és bortermelők leg­nagyobb ünnepévé nőt­te ki magát az elmúlt évek alatt. Bár tökélete­síteni még lenne mit, de - mutatott rá - ez a siker különösen fontos ab­ban az időben, amikor a borágazatot igen ko­moly gondok sújtják.- Korábban mindig repesve vártuk az ünne­pet, hiszen ez remek alkalom volt arra, hogy ki­ki eldicsekedhessen a borával, megkóstolhassa a másét, s elbeszélgethessen borásztársaival és a fogyasztókkal. Idén azonban már úgy érez­tem: ez a szépség, ez a varázs kissé homályo­sabbá vált - mondta el lapunknak dr. Pók Ta­más. A neves egri borász szerint ugyanis fő­ként az első két nap már megjelentek a potyá­zok és a vedelők is. Szerinte meg kellene fontolni azt is, amit már korábban szintén többen pedzegettek, hogy mi­után nem egyforma borral és étellel rukkolnak elő a borászok és a konyhák, az ellenértékek kö­zött is differenciálni kellene. Nem azért - tette hozzá -, hogy rentábilissá váljon a kivonulás, hanem hogy hangúlyosabbá váljanak a különb­ségek. Pók szerint a fogyasztó amúgy is tisztá­ban van a különbségekkel, ha máshonnan nem is, a bolti árakból érezheti a borok közötti kü­lönbséget. Miként fogalmazott, a színvonal megőrzése érdekében a növekedésből is elég lenne, s ha kell, bontsák meg a rendezvényt. A Dobó tér le­gyen bekerítve, itt csak az igényes kóstolásra nyíljon mód, aki pedig csak úgy meg akar inni egy-egy pohár finom bort, az - ennek „szárnya alatt ” - találjon rá lehetőséget például a Cent- rum parkolójában._____________ ikühnei H agyomány es újszerűség A finn erdőművelést tanulmányozzák a diákok Mátrafüred A Vadas Jenő Erdészeti Szakkö­zépiskola már évtizedes kapcso­latokat ápol hasonló profilú külföldi intézményekkel, egye­bek között finnországi iskolák­kal. Legutóbb a Tempus Közala­pítvány Leonardo programja ke­retében pályáztak nemzetközi tapasztalatcserére és tanul­mányútra, s mint Vadász László tanár úr, programfelelős öröm­mel újságolta, el is nyerték a tá­mogatást. A beadott pályázat az „Erdő és ember XXL század - Hagyo­mány és csúcstechnológia a finn erdészetben" címet viselte. Mint Vadász Lászlótól megtudtuk, a sikeres pályázatnak köszönhe­tően 12 diák és két kísérő immár testközelből vizsgálhatja meg a témát, s a tanulmányút teljes költségét a közalapítvány finan­szírozza. A nagy utazásra augusztus­ban indulnak a füredi iskola diákjai, s terveik szerint a ma­gas fokú finn munkakultúra, az ökológiai szemlélet megis­merésének szándékával tölte­nek el három hetet északi roko­nainknál- Emellett igen érde­kesnek ígérkezik a legmoder­nebb motorfűrészes technikák és egyéb erdőművelő gépek „tesztelése”, valamint a magán­erdőgazdálkodás finn modell­jének, valamint a falusi ökotur­izmus lehetőségeinek tanulmá­nyozása.- Kétségtelen, hogy némely területen a finn kollégák előt­tünk járnak, így nagyon sok modern dolgot ismerhetünk meg. Ezzel együtt a tradíciókról sem feledkezünk el, hiszen a tervezett program szerint a „ha­gyományos erdei haszonvéte­lek” finnországi alkalmazásá­ba is bepillanthatunk. Ez a szakkifejezés amolyan gyűjtő fogalom, az erdei gyümölcsök és termények, faháncs, gyanta és egyéb anyagok gyűjtését fog­lalja magába - fejtette ki Vadász László, hangot adva abbéli re­ményének: a program sikeres lesz, s jövőre talán már más or­szágbeli iskola bevonásával ve­hetnek részt benne. iespéi Novemberben kezdhetnek Bodony Régi álma valósulhat meg a köz­ség lakóinak az idén kezdődő szennyvízberuházással. Az ön- kormányzat több alkalommal is megpróbált már pályázni, ám idén jártak először sikerrel. Mint azt Borsos Lászlótól, a falu pol­gármesterétől megtudtuk, hama­________ Tarnabod __________ — Az elmúlt fél évben beadott valamennyi pályázatunk siker­rel szerepelt - újságolta a köz­ség tavaly decemberben meg­választott polgármestere, Pető Zoltán. — Akkor, a fejlesztések terén egy meglehetősen lema­radt községet „örökölt”, ahol még az iskola működésével is komoly gondok voltak. A közelmúltban jelentős pénzeket nyertünk, így a falu­ban megjelenik az Internet- szolgáltatás — folytatta Pető Zoltán. — Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól 592 ezer forintot kaptunk, amelyet 148 ezer forint önrésszel kiegé­szítve történik majd a beszer­zés. A számítógépeket a polgár- mesteri hivatalban helyezik el, ahol a lakosok, a tanulók és a vállalkozók egyaránt használ­hatják azokat, az Internet-hoz­záféréssel ellátott gép a jegyzői szobába kerül. A Heves Megyei rosan megszervezik a vízközműtársulatot, s azt követő­en megindíthatják a közbeszer­zési eljárást. A számítások sze­rint ez év novemberében meg­kezdődhetnek a munkálatok is. A 453 millió forintos szennyvízcsa­torna-hálózatra a remények sze­rint 2004 novemberében csatla- kozhatnak ráa bodonyiak. ■ Közoktatási Alapítvány Kurató­riumától 510 ezer forint érke­zett az óvoda és az iskola tan­eszközeinek beszerzéséhez. Ám a legnagyobb eredmény az, hogy a Heves Megyei Területfej­lesztési Tanács 3,5 millió forin­tot biztosít a községháza felújí­tásához, így a másfél millió fo­rintos önerővel hamarosan el­kezdődhetnek a munkálatok.- További pályázataink van­nak bent - folytatta a polgár- mester. - Szeretnénk még nyerni egy kistérségi szintű szá­mítógép-fejlesztéseket támogató pályázaton, s november 1-jétől a gyermekek ingyenes étkezteté­séhez is kértünk segítséget. Zajlik az óvodai konyha uni­ós követelményeknek megfelelő felkészítése is. Mint a faluveze­tő összefoglalta: még mindig vannak tartalékaik, tehát ha újabb őket érdeklő pályázatot írnak ki, akkor természetesen ahhoz is tudnak önrészt bizto­sítani. (SZUROMI) A vállalkozókat segítve Szolgáltatásokat nyújt az új iroda Fontos, hogy a vállalkozók hazánk európai uniós csatlakozá­sáig kellően felkészüljenek és megerősödjenek - mondta Ábry Zoltán, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet­ségének (VOSZ) megyeszékhelyi irodavezetője. Ezért többfé­le szolgáltatással igyekeznek segíteni őket. Eger Az új iroda , amely Bodnár Pálnak, a szövetség Heves megyei elnökének az irányítá­sával működik, többféle hitel- lehetőséggel és egyéb szolgál­tatással igyekszik támogatni az önkéntes tagokat és a vál­lalkozásokat. Mint megtudtuk, az egyik ilyen kölcsön a közeljövőben elérhető Széchenyi Kártya lesz, amelyet Demján Sándor, a szö­vetség elnöke kezdeményezett. Ezzel maximum egymillió fo­rint hitelhez juthatnak a vállal­kozók, s ezt forgóeszköz finan­szírozásra használhatják fel. Amíg a Széchenyi Kártya nem elérhető, addig a Volksbank Optimum hitelt ajánlják. Ezt az egri iroda gyors és teljes ügyin­tézéssel végzi, és 3-15 millió forint vehető fel vele. Az iroda ezek mellett abban is közvetít, hogy a vállalkozók termékeikkel beszállítói lehes­senek az Auchan áruházi lánc­nak. Emellett a vállalkozások szintén itt juthatnak hozzá az Arag Jogvédelmi Biztosító Rt. termékeihez. Az éves átalánydíj fejében a peres ügyekben a tár­saság magára vállalja a vállalko- zások jogi képviseletét. im. k.j A biztonságos vízellátásért Észak-Heves Mint a mostani vízhiányos, csa­padékszegény időszakban is kide­rült, égető szükség lenne Észak-He­vesben a Máim és a Bükk víztáro­zóit összekötő terv megvalósításá- m. Az Észak-Heves megyei telepü­lések vízellátásának távlati biztosí­tása és az ivóvíz minőségének javí­tása érdekében a mátrai és a bükki vízhálózat összekötését tervezi az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Részvénytársaság az érintett községek polgármesterei­nek a támogatásával. Többek közt Pétervásám elöljárója is szorgal­mazza a rendszerek mielőbbi ösz- szekötését, hogy jobb minőségű, biztonságosabb vízellátást biztosít- shassanak a térségben. A Mátra és a Bükk hegységben lévő felszíni víztározók összekapcsolásához csaknem 30 kilométeres gerincve­zeték szükséges. ________________■ H atvanan jöttek el Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és hazánk különböző településeiről a VII. egri mini week­ends. A Mini Morrisok szombaton 70 kilométeres túrát tettek és a Szépasszony-völgyben értek célba, majd vasárnap a Centrum parkolóban szépségversenyen várták az érdeklődők szavazatait. A rendezvényen az Egri Veterán Autós-Motoros Klub is képviseltette magát. fotó: pilist elemér Internet a faluba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom