Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-12 / 161. szám

Szent Donát szobra a Cigléd-hegyen 1940-ből A Z EGRI B I K A V E R ÜNNEPE HORIZONT Akihez a szőlősgazdák könyörögtek ,,Szent Donát, Szent Donát, védd meg a határt!’ „Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján” elnevezésű borünnep és gasztronómiai bemutató. 1997-ben az Egri Hegyközség, a borászok és vendéglősök néhány képviselője elhatározta: méltó ünnepi alkalmat teremt az Egri Bikavérnek. A választás az évszázados hagyományokra épülő Do- nát-napi eseményekre esett. így született meg Az Egri Bikavér ünnepe és az Egy Egri Bikavér — Egy Egri étel bemutató. Eger Mind a pogány, mind a ke­reszténység felvétele utáni agrárrítusokban nagy szerepe volt a szőlővel-borral kapcsolatos segítő erőknek az istenetaiek és a szenteknek. A szőlővédőszentek tisztelete A szőlővédőszentek kultusza a néphagyományok az egyházi li­turgia az időjárási megfigyelések, jóslások keveréke. A patrónusok tiszteletét és fontosságát már az első magyar nyelvű mezőgazdasági szak­könyvben megtaláljuk. A közép­kori Magyarországra a keresz­ténység felvétele után Nyugat- Európából érkezett. Ugyanakkor a helyi, kereszténység előtti po­gány szenteket is kultikus tiszte­lettel tüntették ki. Hazánk, mely a nagy kultúrák találkozási pontján fekszik, a szőlővédő­szentek tiszteletében megtartot­ta az ősit és az újat is magába zárta. Ám előfordult, hogy magá­tól a szenttől kezd­tek félni. Haragjá­nak tulajdonították a mennydörgést, az íté­letidőt, a szőlőtőkéket megtépázó jégesőt, vihart. Ezért áldozati rítussal en­gesztelték ki és hálaadás­sal igyekeztek megnyerni. Ha a szőlő- és borszentek nem az óhajtott időjárást ' hozták, és ezzel veszélyeztették a termést, megszégyenítették, bántal­mazták őket. Egerben Donátot tett- leg bántalmazták, Gyöngyösön a büntetés jeléül egy kéve venyigét kö­töttek a hátára és meggyújtották. A szőlővédőszentek napja munkaszü­net, ünnepnap volt a szőlőhegyen. Ünnepi hangulatban és öltözetben körmenetben mentek a szent kápol­nájához, szobrához. Csodatevő Donátok Kultúrtörténeti kutatások alapján tudjuk, hogy a szőlőműveléssel két Donát nevű szentéletü férfiú hozható kapcsolatba. AII. században élt, vértanúhalált szenvedett Szent Donát római kato­na és Budán 1724-ben a szőlőműve­lés patrónusának választott, a IV. században mártírhalált halt Arezzói Szent Donát püspök. A légionárius szent csodatétele Kr. u. a 174. esztendőben történt. Marcus Aurelius császár hadat vi­selt a markomannok és a kvádok el­len, hogy Pannóniát megszabadítsa a betolakodóktól. Átkelvén a Du­nán, a túlerő olyan völgybe szorítot­ta a római sereget, ahol teljes volt a vízhiány. A katonák szomjúságuk­tól elgyötörve már készek voltak a megadásra, amikor a keresztény ka­tonák Szent Donáttal együtt a min­denhatóhoz fohászkodtak. A kö­nyörgés meghallgatásra talált, meg­nyíltak az ég csatornái. A római hadsereget eső, csöndes eső üdítet­te fel, az ellenséget pedig menny­dörgéssel, villámcsapással kísért jégverés kergette széjjel. Marcus Aurelius császár legnagyobb igye­kezete ellenére sem tudta megaka­dályozni a keresztények üldözését. Szent Donát is vértanúként fejezte be életét. 1652-ben földi maradvá­nyait Németországba vitték. Útköz­ben villámcsapás érte a kísérő pa­pot, akinek azonban semmi baja sem esett. Az esetet Szent Donát új­bóli csodás megnyilvánulásával magyarázták. Ez az alapja a rajnai borvidék Donát kultuszának és Egerben is a légionárius szent a sző­lőhegyi patrónus. Donát-relikvia a Cigléd-tetőn Az első Szent Donát szobrot 1716- ban Erdődy Gábor püspök állította Egerben. Az oszlop tetején lévő kő­kockán az idézet Mózes második könyvéből való volt: ,,Kiterjesztem az Úrhoz kezeimet, megszűnnek a mennydörgések és jégeső nem lészen. ”. Az új szobor szoborfőjén szintén ez a bibliai idézet áll. Az 1700-as években még számos Donát szobrot állítottak fel ország­szerte. Egerben néhány év alatt ki­alakult a szokás, hogy minden esz­tendőjúliusa első teljes hetének hét­végéjén búcsút rendeztek és körme­net indult a szoborhoz. Miséztek, li­tániát mondtak, könyörögtek. Ezt a hagyományt támasztják fel július 15-én, vasárnap a Szent Donát szo­bornál tartandó könyörgéssel. A jö­vőben a búcsújárás szokásának fel­elevenítését is szeretné a Hegyköz­ség megvalósítani. A térdelő, könyörgő szent szob­ra, amely évszázadokon keresztül vigyázta az egri szőlőket, a II. világ­háború után csaknem teljesen el­pusztult. Többéves munkával sike­rült rekonstruálni. így 1998-ban a Donát-dűlőben megtörténhetett az alapkőletétel. A következő évben el­készült a szobor, amelyet dácit- tufából Oláh Szilveszter szobrász- művész készített. Talapzatán a kö­vetkező sorok vannak felvésve: ,,Szent Donátnak a gonoszok keze által lerombolt szobra helyére a szent pártfogónak ezen új szobrát állították az egri szőlőművelők ma­gukat és szőlőiket a szent oltalmába ajánlva. A 2000. év Donát-napi ünnepén a szobor talapzatára márványtábla került, amelyen az Ezredforduló Eg­ri Bikavéréhez borokat adományo­zó 119 egri szőlő- és bortermelő ne­ve olvasható. Egyéb Donát-emlékek A szent szobrán kívül kápolna és temető, valamint dűlő elnevezése őrzi emlékét. Állítólagos ereklyéjét is a serviták Fájdalmas Anya-temp­lomában őrzik. A Cigléd-hegy azon részét,- ahol a szobor állt, már a XVIII. században „Donátinak hívták. A Donát teme­tő kápolnájában Sajóssy Alajos he­lyi festő műve ma is őrzi a szent emlékét. A korabeli sajtóban ez volt olvasható a festményről:,,... midőn Donát áldó kezét tartja a szőlőtőke fölé, kiderül, és a vihar elhúzódik a szőlők felett. ”. Az Orlandini-házat (Széchenyi u. 13.) is díszíti egy Donát szobor, mely szintén helyi kőfaragó mester, Singer Mihály alkotása az 1700-as évekből. (Fajcsák Attila: Az egri szőlőmű­velés szokásai és hiedelmei c. mun­kája nyomán) ____________________________________________(CZÉKUS) 1 1. OLDAL Vírusmentes szőlő bemutatója A napjainkban is tapasztalha­tó rendkívüli szárazság nem­csak a szántóföldi növényeket, hanem a szőlőket és a gyümöl­csösöket is igencsak megviseli — hangzott el azon a hét köze­pén megtartott növényvédelmi bemutatón, amelyet a Mátrai Erőmű közelében levő egykori meddőhányón telepített sző­lőskertben tartottak. Abasár Immár másfél évtizede úgyneve­zett vírusmentes ültetvényt alakított ki ezen a területen a helyi Aba Szö­vetkezet. A betegségeknek kifeje­zetten jól ellenálló fajtákkal telepí­tették azt be, amelyeket egyébként különböző gyártó cégek által készí­tett szőlővédő szerekkel kezelnek. Ezek hatásait évről évre vizsgálják a szakemberek, a tanulmányozást követően pedig értékelik a látotta­kat és a szakmai tapasztalatokat megosztják az érdeklődőkkel. A szakmai jellegű bemutatón történtekről, amelyre az egri és a mátraaljai borvidék termelőit, va­lamint a Mátraaljai hegyközségek képviselőit hívták meg, a szerve­ző Kardos Rezső szaktanácsadó, a Heves Megyei Növényvédő Mér­nöki Kamara elnöke tájékoztatta lapunkat. Többek között elmond­ta, hogy a BASF Hungária Kft., a Bayer Hungária Kft., valamint a Syngenta Kft. által gyártott kor­szerű növényvédő szerekkel meg­lehetősen jó eredményeket értek el. Ezeket a szőlőket mindenek­előtt a gombabetegségektől védik, amelyek hatását az idei évjárat­ban - az elegendő csapadék- mennyiség hiánya miatt - eddig még nem tudták teljesen lemérni. A gondosan kezelt ültetvény - amely a szövetkezet tulajdona - be­mutató terület is. Alapanyagot szol­gáltat az új szőlők telepítéséhez. __________________ ______(M.K.) \ A A A ** * AÁAÁAáÁá? . A A A A A A A A A A AAAAÄ7 » A A A A A A A A A AAAAAAAAÄA A A A A A AA A A A A A AAJ (66377-6M05) Alapítók: 2000. április 6-án kilenc egri bo- rászfs borszeretőpolgár hozta létre azJEgri Bormtves Céh civil szerve­zetét abból a célból, hogy minden erővel ápolják a borvidék borászati hagyományait, növeljék világhírét. A termelők akikhez két áj tag tár­sult looi. elején, garantálják az általuk előállított egri borok kiváló minőségét. Az Egri Bormíves Céh — köszöntve az Egri Bikavér Ün­nepének valamennyi résztvevőjét — legszebb borait ajánlja a rendez; vény vendégeinek figyelmébe. A ta­gok mindig szívesen látják az ér­deklődőket saját pincészetükben is. dr. Ringelhann György Eger város volt polgármestere Bakondi Endre Bakondi Pincészet 3300 Eger, Verőszala u. 18. T./E: 06-36/429-197, 06-30/9459-003 Gál Tibor GIA Kft. 3300 Eger, Verőszala u. 22. T./R: 06-36/429-800 Simkó Zoltán Kőporos Borászat 3300 Eger, Nagykőporos u. 11. T.: 06-36/516-241 dr. Pók Tamás Pók-Polonyi Pince 3300 Eger, Verőszala u. 66. T.: 06-36/436-021, 06-20/364-2789 Vincze Béla Vincze Borászat 3300 Eger, Mester u. 2. T./E: 06-36/427-515 Simon József Simon Pincészet 3300 Eger, Nagykőporos u. 80. T.: 06-20/9412-948 Thummerer Vilmos Thummerer-Pince 3325 Noszvaj, Szomolyai u. T.: 06-36/463-269 Tóth Ferenc Tóth-Pincészet 3300 Eger, Kistályai út 39. T.: 06-36/314-972, 06-30/519-1088 ifj. Tóth István ifj. Tóth István Tradicionális Családi Pincészete 3300 Eger, Kisvölgy u. 52. T.: 06-36/313-546, 06-30/305-1646 ÚJ tagok: Gál Lajos Gál Lajos Pincészete 3300 Eger, Rózsás-völgy u. 37. Tel: 06-20/9150-570 Dr. Lőrincz György St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet 3394 Egerszalók, Jókai u. 28. T.: 06-30/4887-445 Tiszteletbeli tagok: Varga Zoltán dr. Varga Imre rtwwt^wt^'twfwwfTtwrrt^wtwt^twtwfWiwrtwr^tWfw mm Operettparádé a Zsóryban Mezőkövesd Negyedszer rendezik meg a ma­tyó fővárosban a Zsóry Fesztivált, amelyre tavaly 14 ezer vendég lá­togatott el. Idén a megújult környezetben július 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a helyi majorett csoport bemutatójával nyitják meg a vi­dám programsorozatot. A Báb­színház előadását követően a Megcsúfolt kérők című vásári ko­médiát tekinthetik meg az érdek­lődők, majd a Mezőkövesdi Fia­tal Tehetségek műsora követke­zik. A déli órákban Burai Aladár és népi zenekarának nótái csen­dülnek fel. Őket a Fővárosi Opera­ház művészei: Kalmár Magda, Csányi László és Csányi János követik a pódiumon. Délután 2 órakor a Princess ze­nekar muzsikál. A Hegedű Her­Borbarátok figyelem! Fedezze föl borszakértő Magyarország gasztronómiai fellegvárába Invitáljuk önt, a nagy múltú Talizmán-Tulipánkert vendéglőbe, ahol felejthetetlen borkóstolásban és ízorgiában lehet része. Az étterem alatti pincében az egész egri palettát végigkóstolhatja, majd a madárcsicsergéstől hangos kerthelyiségben összekóstolhatja kedvenc borait, remek ételkülönlegességeinkkel. Talizmán-Tulipánkert vendéglő és borospince Eger, Szépasszony-völgy u. 47. Tel.: 36/412-533 ' (66295-66316) cegnőit követően a Zsóry Szépe verseny résztvevőinek tapsolhat­nak a jelenlévők. A Fiesta latin dallamai mellett latin táncokat csodálhatnak meg a résztvevők, majd a Crystal együttes műsorán tap­solhatnak. A kora esti órákban koronázzák meg a fürdő leg­szebb hölgyét, aki a különleges ajándékokon kívül a Zsóry házi­asszonya címet is birtokolhatja egy éven át. Átadják a strand­röplabda-verseny helyezettjei­nek is a jutalmakat. A kavalkád a Matyó Hagyományőrzők és a Mezőkövesdi Színész Egyesület műsorával zárul. A szépség- és strandröplab­da-versenyekre még ma lehet jelentkezni a Közösségi Ház­ban, vagy a 49/505-135-ös tele­fonszámon. Fotók Csíkból Heves A Móricz Zsigmond Városi Mű­velődési Központban a Csíkkarcfalvából származó Ádám Gyula fotókiállítása lát­ható július elejétől egészen au­gusztus közepéig. A nem min­dennapi tárlat fő témája: szocio- fotók Csíkból. Ádám Gyula, a felvételek ké­szítője jelenleg negyvenegy éves, s 1998-tól a Székelyföld kulturális folyóirat grafikai szerkesztője. Fotói hazai és külföldi kiadvány­okban jelentek már meg. Plaká­tokat, szórólapokat, jelvényeket tervezett, egyebek mellett a Har­gita Nemzeti Székely Népi Együt­tes és a Gyimesi Tánctábor részé­re is. Munkája elismeréséért Csíkszereda város Pro Urbe-díjjal tüntette ki 2000-ben. A kiállítást a háromévenként megrendezésre kerülő Országos Szőttes anyaga köved. _____■

Next

/
Oldalképek
Tartalom