Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-06 / 130. szám

6. OLDAL SZÁMÍTÁS TECHNIKA 2002. Június 6., csütörtök Hírek HIBA AZ EXPLORERBEN. A Microsoft böngészőjének min­den változatát érinti az a most nyilvánosságra került hiba, amelynek révén könnyen hackertámadás áldozata lehet egy számítógép. A javítás a mai napig nem készült el. A prog­ramhiba komoly fenyegetést je­lent: kiaknázásával egy hacker távolról átveheti a számítógép fe­lett a vezérlést, amennyiben a gyanútlan felhasználó egy olyan linkre kattint, amely egy már idejétmúlt protokoll használatát eredményezi. ELÉRTEK az egy gigahertzet. A tajvani lapkagyártó cég a tajpeji Computex 2002 kiállításon mu­tatta be C3 processzorának 1 GHz-es verzióját. A Via megle­hetősen lemaradt riválisaitól, hiszen az Intel és az AMD már régóta jelen van a piacon olyan processzorokkal, amelyek óra­sebessége jóval meghaladja az 1 GHz-et. Csak elméletben fizetnének A netezők többsége töltött már le illegális szoftvereket A BSA közelmúltban közzé­tett felmérése szerint az inter­net-felhasználók több mint felével előfordult már, hogy letöltöttek olyan szoftvert, amelyért nem fizettek. Ezt az eredményt még a szervezet vezérigazgatója is megdöb­bentőnek találja. Az ismertebb szoftvergyártók érdekvédelmi szövetsége, a Bu­siness Software Alliance által vé­geztetett vizsgálat során 1026 felhasználónál tudakozódtak az internetes le- és feltöltögetési szokások felől. A válaszadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ritkán, de leginkább soha nem fizet a letöltött szoftverekért, 12 százalék pedig tevőlegesen is részt vesz feltört szoftverek ter­jesztésében. A BSA analízise ugyanakkor érdekes eredményt hozott a fel­mértek elvi állásfoglalásával kapcsolatban: a megkérdezettek túlnyomó többsége úgy vélte, hogy a szoftvervállalatok mun­káját helyes lenne megfizetni és ugyancsak támogathatónak vél­ték az intellektuális tulajdon vé­delmére irányuló erőfeszítése­ket. Ennek ellenére a többség nem áll ellent a csábításnak, ha az interneten jó minőségű illegá­lis szoftverekre bukkan.- Megdöbbentő viselkedési trendre bukkantunk, amely sérti a szerzői jogi törvényeket, több milliárd dollárba és több száz­ezer munkahelybe kerül min­den évben - kommentálta az eredményeket közleményében Robert Holleyman, a BSA vezér- igazgatója. A szervezet szerint az illegális szoftverforgalmat elősegítő főbb tényezők: az internetezők tábo­rának gyarapodása, a sávszéles­ség fejlődése, az internetes árve­rési oldalak népszerűsége, és a web anonimitása. A jövő merevlemezei Nagy erőkkel fejlesztik a legújabb winchestereket Egy működő rendszer továbbfejlesztésénél csak egy darabig célravezető a folyamatos bővítés, előbb-utóbb újra kell szer­vezni az egész technológiát. Hasonló a helyzet a merevleme­zeknél is. A legismertebb, merevlemezek­kel (is) foglalkozó cég az IBM, azonban rajta kívül még sokan képviselik magukat ezen a pia­con, főleg távol-keleti vállalatok köréből. Néhány éve például Ja­pán legnagyobb meghajtógyár­tói kifejlesztették az AV (audio visual) merevlemezeket, ame­lyek kifejezetten multimédiás tartalom tárolására készültek. Erre azért volt szükség, mert a számítógépes adattárolásnál a sok kis adategység a lemezeken szétszórva található meg, míg az ilyen anyagoknak egy folya­matos egészként kell felkerülni­ük az optimális lejátszás érde­kében (ne kelljen az olvasófej­nek ide-oda ugrálnia, mikor mozgóképet néz a felhasználó). Megoldást nyújthat a kapaci­táséhségre a cserélhető merev­lemezek alkalmazása, így a fel­használó a digitális videorögzí- tők esetében is könnyen tároló­médiumot válthat. A japán vál­lalatok ennek nyomán kifejlesz­tették az IVDR-nek (Information Versatile Disk for Removable usage) keresztelt rendszert, amely a hagyományos, 2,5 colos merevlemezeket műanyag tok­ba bújtatja. Az ezzel foglalkozó konzorcium a szükséges proto­kollok és file-struktúrák létreho­zását is megvalósította, hogy a működésben levő készülékekbe könnyen lehessen berakni/ki- venni a winchester(eke)t. Ezekben a fejlesztésekben a zászlót a Canon, a Fujitsu, a Hi­tachi, a JVC, a Phoenix, a Pio­neer, a Sanyo és a Sharp viszik. Currie Munce, az IBM tároló­rendszerekkel foglalkozó igazga­tója szerint cégének is nagy szüksége van egy ilyen, hordoz­ható merevlemezeket kezelni ké­pes rendszerre. Munce szerint nagy gondot kell fordítani a biz­tonsági kérdések, digitális jogok, illetve az adatok kezelésére. Az ezzel kapcsolatos fejlesz­tések még javában zajlanak, ezért az eredményekre egyelőre várni kell. Az bizonyos, hogy a merevlemezes tárolás nagy vál­tozások előtt áll, amelynek je­lenleg kezdeti szakaszát éljük meg. Csökken az angol nyelvűek aránya az interneten A Napster védelmet kér A tömeges online zenecserélgetők úttörője, a Napster csődvédele­mért folyamodott az amerikai De­laware államban. A korábban nép­szerű, ám bírósági úton bezárásra kötelezett internetes file-megosztó szolgáltatás üzemeltetőjének adóssága ugyanis körülbelül száz­millió dollár, ellenben maga a Napster közel tízmilliót sem ér. A tavaly bezárásra kényszerí- tett cég folyamatosan megpró­bálta magát szinten tartani az­zal, hogy igyekezett kiegyezni a nagy kiadókkal és minden lépé­séről tájékoztatta a nyilvánossá­got, azonban egy márciusi bíró­sági ítélet értelmében kénytelen yégleg lehúzni a rolót. Az indok­lás szerint a szolgáltató lehető­séget teremtett a zeneszámok jogdíj nélküli terjesztésére. A Napster tulajdonosai egyébként nemrégiben elfogadták a Ber­telsmann 8 millió dolláros kivá- sárlási ajánlatát. ___________ ■ A z utóbbi időben egyre na­gyobb mértékben csökken az angol nyelvet használók ará­nya a világhálón, az ázsiai nyelvek ellenben feljövőben vannak e tekintetben. A Global Reach által nemrég ké­szített felmérés szerint az inter­netet használó emberek szárma­zása nagyon megváltozott a né­hány évvel ezelőtti állapothoz ké­pest. A korábban döntően angol anyanyelvűek dominanciája egy­re inkább csökkenőben van, ab­szolút többségüket már régen el­vesztették. Az elemzés szerint az interne­tezők majdnem 60 százaléka nem angolszász térségekből használja a világhálót: 228 millió angol nyelvű internetezőre körül­belül 338,5 millió egyéb anya­nyelvű jut. Az európai nyelvet beszélők közül legnagyobb arányban ma a spanyolok képvi­seltetik magukat, kicsivel több mint 40 milliónyi internetezővel. A németek 38,6, a franciák 22, az olaszok pedig 20,2 millióan van­nak fenn a neten. Egyre dinamikusabban fejlő­dik azonban az ázsiai régió, ami nem csoda, hiszen a térségnek hatalmas, jelenleg még kiakná­zatlan tartalékai vannak e tekin­tetben. Az összes internetező va­lamivel több mint 25 százaléka a világnak ebből a részéből szár­mazik. A kínai nyelv 55,5 millió polgárral átvette a vezetést Ja­pántól, ahol jelenleg körülbelül 52 milliónyian használják a vi­lághálót. Ezen kívül jelentős tár­sadalmi bázissal rendelkezik Ko­rea is, innen 25,2 millió ember szokott kommunikálni az inter- net segítségével. _____________■ I ngyen letölthető javítócsomag « Microsoft idén nyáron adja ki a Windows XP operációs rendszer első javítócsomagját (Service Pack 1, SP1), amely hi­bajavításokon, biztonsági rések befoltozásán kívül az ameri­kai igazságügyi minisztérium által elrendelt változtatásokat is tartalmazza majd. A nyáron megjelenő Windows XP Service Pack 1 telepítése után a felhasználók „elrejthetik” az In­ternet Explorer, a Windows Me­dia Player, az Outlook Express a Windows Messenger és a Java Virtual Machine programokat és a Microsoft szoftverek helyett tet­szőleges más alkalmazásokat fut­tathatnak. Ez a változás a Win­dows 2000 operációs rendszert is érinteni fogja, mégpedig a hama­rosan megjelenő Service Pack 3- ban. Jim Collinán, a Windows termékmenedzsere elmondta, hogy a változtatásokra az igaz­ságügyi minisztérium és a Micro­soft között novemberben létrejött megállapodás miatt van szükség. Az egyezség szerint a Microsoft­nak lehetővé kell tennie a felhasz­nálók és a számítógépgyártók számára, hogy az alapértelme­zettként feltelepített Microsoft middleware szoftverek helyett tetszőleges más gyártó megoldá­sát - például Netscape böngészőt, AOL Instant Messenger üzenő­programot vagy RealPlayer mé­dialejátszót - használjanak. A Windows XP SP1 az új PC- ken kívül természetesen a Win­dows XP bolti változatába is be­kerül, de az internetről is letölthe­tő lesz, mégpedig ingyen. A javí­tócsomag megjelenése a nyár vé­gére várható - mondta Cullinan. A Service Pack 1 első nyilvános béta változata két héten belül el­jut a tízezer regisztrált bétateszte- lőhöz. A javítócsomag nyitottabbá teszi a rendszert ■ Ismeretlen felhasználóként könnyű kísértésbe esni Nem árulja el a feltört kódot Egy amerikai diák azt állítja, hogy megfejtette az Xbox játékkonzol kódjait, amivel gyakorla­tilag bármilyen hamis játékprogram legálissá tehető. A fiú azonban tartja a titkát. A Massachusetts Institute Műszaki Egyetem, az Egyesült Államok talán legnevesebb műszaki egye­temének egyik diákja, Andrew Hoang azt állítja hogy sikerült megfejtenie a Microsoft Xbox játék­konzol kódjait, amelyeket minden lemeznek tartal­maznia kell ahhoz, hogy a készülék gyári eredeti­ként ismerje fel. E kódok használatával a hackerek gyakorlatilag bármilyen programot átírhatnak a konzolra. Huang azonban féltve őrzi titkát. Mint ahogy azt egy tele­foninterjú során elmondta, a kódot a Microsoft szerzői joga védi. A diák szerint a kód feltörése so­rán végig közeli kapcsolatban állt a Microsofttal, és megállapodtak, hogy ez tudományos kutatásnak minősül. A kód feltöréséhez - vagyis inkább megtalálásá­hoz - Huang egy egyedi áramkört épített, amelyet az Xbox alaplapjára forrasztott. Az áramkör tulaj­donképpen „lehallgatta” az alkatrészek közötti kommunikációt, Huang ennek alapján tudta azono­sítani a biztonsági kulcsokat. A diák elmondása szerint a kulcsok megtalálása három hét munkába és mindössze ötven befektetett dollárba került. Huang elmondta, hogy az Xbox hibája, hogy a biz­tonsági kulcsok és kódok nincsenek titkosítva. A Microsoft ehelyett a nagy sebességű HyperTrans- port buszra épített, mondván a hackerek úgysem lesznek képesek elfogni az adatforgalmat.- Egyes biztonsági szakértők szerint ha a kom­munikáció elég gyors, akkor már biztonságos - mondta Huang. - Szerintem azonban igenis szük­ség van a titkosításra. Alapvetően nem arról van szó, hogy a Microsoft nem tudta, mit csinál, a saját szoftvereiket nagyon is jól védik. Azonban a hard­vereket más cégek gyártják, akik nem voltak elég óvatosak. A Microsoft közleménye szerint az eset semmi­féle fenyegetést nem jelent a fogyasztókra vagy a szoftverfejlesztőkre nézve.- A magunk részéről minden eszközzel támogat­juk a kutatómunkát és a tudományos publikáció­kat. A játékkonzolok kód­jának visszafejtése nem új dolog, mint ahogy az sem, hogy a törvény teljes szigorával sújt le azokra, akik azért módosítják a konzoljukat, hogy a Mic­rosoft vagy partnereinek szerzői jogait megsértsék - áll a vállalat által kiadott közleményben. Huang elmondta, hogy jelenleg egy olyan mód­szeren dolgozik, amely­nek eredményeit már le­gálisan is közzéteheti. Vá­rakozásai szerint ez hoz­zásegíti az embereket ah­hoz, hogy az Xboxot egy olcsó, ugyanakkor nagy teljesítményű számító­gép-helyettesítőként hasz­nálják. _____________________■ M egfejtette a titkot, de nem szegte meg a szabályokat A Service Pack 1 számos biz­tonsági javítást tartalmaz. A ré­seket a Microsoft szakemberei fedezték fel abban a tízhetes idő­szakban, amikor a „téli nagyta­karítás” volt a cégnél, és a prog­ramozók idejüket csak hibakere­séssel töltötték. A Service Pack 1-ben végre orvosolnak egy bos­szantó apróságot, az operációs rendszer ezentúl nem ajánlgatja majd-állandóan a Microsoft Pass­port szolgáltatást. A Windows XP első frissítőcsomagja jelentő­sen később érkezik, mint az elő­ző Windows-változatokhoz ki­adott anyagok. A 2000 februárjá­ban megjelent Windows 2000- hez például már júliusban meg­jelent az első frissítés, a második pedig tavaly májusban jelent meg. A Windows 2000 SP3 jelen­leg is tesztelés alatt áll. Mint az ismeretes, a Windows XP tavaly októberben jelent meg, azaz az első frissítőcsomag a kereskedel­mi premier után majdnem egy évvel várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom