Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-15 / 138. szám

2002. Június 15., szombat 13. OLDAL H í R L A P MAGAZIN Hamarosan kezdődik a nyári vakáció, s ezzel együtt a fejtö­rés a szülőknek: miként előz­zék meg, hogy gyermekeik baj­ba kerüljenek, például kábító­szerekkel próbálkozzanak. En­nek kapcsán a témával hivatal­ból nap mint nap foglalkozó rendőrtisztet, egyben édes­anyát, Kocsis Irén r. alezredest, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnmegelőzési osztá­lyának vezetőjét kérdeztük. Mindenekelőtt egy, az elmúlt he­tekben készült helyzetelemzésről adott számot Kocsis Irén r. alezre­des, osztályvezető. Eszerint a tény­leges drogfogyasztók számáról pontos statisztika sajnos nincs ha­zánkban. Megbecsülni ezt az ada­tot úgyszintén roppant nehéz. A nemzetközi epidemiológiai felméré­sek a drogproblémák gyakoriságát világszerte 1-3 százalékra becsülik, ez a magyar lakosságra átszámítva 100-300 ezer ember. Az biztos, hogy a kábítószerrel kapcsolatban az egészségügyi intézményekben kezeltek, illetve először ápolásra je­lentkezők száma Magyarországon sajnálatosan évről évre nő. így 1995-ben hazánkban 2806, három év elteltével már 9458 drogfogyasz­tót tartottak nyilván. Ez csaknem háromszoros növekedés. 2000-ben 12 ezer 789 volt a számuk. S ehhez még hozzá kell tenni, hogy a beve­zetett új statisztikai módszer bi­zony torzítja az adatokat... A gyermek- és fiatalkorú kábító­szerezők aránya is ugrásszerűen emelkedett: 1995-ben 7,1, 1998- ban már 17,3 százalék volt. A fiatal felnőttek a leggyakoribb drogfo­gyasztók, két éve a csaknem 13 ezerből 3725 volt közülük való. Ez azt jelzi, hogy a fiatal korosztály a legveszélyeztetettebb e téren. A legelterjedtebb kábító hatású szerek a cannabis-származékok, a marihuána, a hasis, továbbá az amphetamin típusúak, mint az ecstasy, a speed, valamint az ópiát- származékok, elsősorban a heroin. Hogyan előzzük meg gyermekeink drogfogyasztását? A középiskolások és a drog Készült egy európai vizsgálat 1999-ben a középiskolákban tanulók dohányzási, alko­hol- és drogfogyasztási szokásairól. Hazánk­ban 1992-99 között leginkább a tiltott sze­rek élvezete vált igen gyakorivá a 16 éves középiskolások körében. Ezek egyszeri használata a megkérdezett fiatalok 11,6, 1995-ben 12,1, 1999-ben pedig 28,8 szá­zalékát érintette. A leginkább alkalmazott til­tott szer a marihuána volt. — Ami megyénket illeti — hal­lottuk az alezredes asszonytól —, Egerben 1996 óta működik drog- ambulancia. Az ott kezelt bete­gek között 1996-ban négy volt ká­bítószer-fogyasztó, két évvel ké­sőbb már 18, 2000-ben több mint harminc, míg az elmúlt esztendő­ben 23. A leginkább aggasztó természe­tesen az, hogy minden évben a 20-34 év közötti fiatal kábítószere­zők száma a legnagyobb megyénk­ben is. A 19 év alattiak is jelentős részben képvisekettk magukat. Sokat elárul a visszaélés kábító­szerrel bűncselekmények számá­nak alakulása is. Míg 1996-ban 46, addig 2000-ben 55 ügyben kellett eljárást lefolytatni. Tavaly hirtelen óriási ugrás mutatkozott, hiszen 155 büntetőeljárás indult droggal összefüggésben, a gyanú­sítottak száma pontosan 196 volt. Az átlagéletkor 21,3 év. Sajnála­tos, hogy a 15-18 év közötti elkö­vetők aránya meghaladta az egy- harmadot. Idén az első öt hónap­ban 26 esetben fejeztek be eljárást kábítószerrel való visszaélés mi­att. De azt tudni kell, hogy a sta­tisztikában a folyamatban lévő ügyek nem szerepelnek. Ezek után egyálta­lán nem megkerülhe­tő a kérdés.- Mit tegyenek a szülők, hogy meg­előzzék a bajt?- Feltétlenül sok­kal jobban figyeljenek oda a gyerekükre - tanácsolta a bűnmeg­előzési szakember. — Beszélgessenek sokat tizenéves gyermekeik­kel, tudakolják meg, mi a véleményük a kábítószerekről, azok használatáról. Ha esetleg nem is egyezik a nézetük, igyekez­zenek a helyes irányba terelni gon­dolataikat e téren.- Mi a teendő, ha a gyerek be­vallja, ő már próbálkozott kábító­szer-fogyasztással1- Semmiképpen se essünk neki gyermekünknek! Önmagában a til­tás kevés, sőt akár ellenkező hatást is válthat ki, mint szeretnénk. In­kább érdemi, hiteles információk­kal kell befolyásolni, formálni őket. Nem árt tudniuk a szülőknek arról sem, melyek lányaik-fiaik időszerű problémái, kik a barátaik, azoknak mik a szokásai. Az a lényeg, a gye­rekek érezzék, hogy szüleik őket szeretik, fontosak számukra. Tuda­tosítani kell a gyermekekben, hogy elsősorban a szüleikre számíthat­nak, rájuk támaszkodhatnak. A családhoz való kötődésnek kell rendkívül erősnek lennie. Ez feltét­lenül segítheti a fiatalt visszatartani az olyan döntés meghozatalától, amely ellenkezik a családban meg­fogalmazott és követett értékekkel.- A törődésnek milyen formái­ra gondol a szakember?- Arra, hogy rendszeresen ellen­őrizzük a fiatat. Tudja a szülő, hogy merre jár a gyermeke, s hiá­nyolja, ha nem ér haza időre. Pél­daként említhetem, hogy a gyere­kek és fiatalkorúak eltűnési esetei­nek nagy részében eljárás közben derül ki, hogy már korábban is elő­fordult, a gyerek egy-két napot hi­ányzott otthonról. Szemrehányást is tesz, ha szerencsésen megkerült, hogy előzőleg sem keresték őt, ak­kor sem hiányzott senkinek...- Nagyon sok szülő nincs tisz­tában azzal, hogy melyek a kábí­tószer-fogyasztás főbb tünetei. Ne­kik milyen tanácsokkal lehet szol­gálni? — A legfontosabbak a magatar­tásbeli változások. A hirtelen és in­dokolatlan kedélyáüapot-módosu- lás, az érdeklődési és a baráti kör megváltozása szintén utalhat drog- fogyasztásra Miként az is, hogy az ifjú környezetében szokatlan, fur­csa tárgyak jelennek meg. Kis tasa- kok, hajtogatott papírdarabok, alu­fólia-darabkák, esetleg égetés vagy melegítés nyomait magán viselő kanál, gyufa, sodort papír, pipa, miközben nem dohányzik. Halálozási mutatók Hazánkban a kábítószer-fogyasztással összefüggésben nyilvántartott halálesetek száma 1995-ben 204, 1997-ben már 339 volt. Az ese­tek 60-70 százalékát a nyugtató típusú drogokkal való túladagolások jelentették. Ugyanakkor 1998-ban a heroin túladagolása idézett elő sok esetben halált, s ez a szám 2000-re még tovább növekedett. Két éve megközelítette a négyszázat a droghalottak száma az országban. Kocsis Irén: „Elengedhetetlenül fontosak gyerekkel rult az arcbőre. Az meg különösen figyelmeztető kell hogy legyen, ha ismeretlen tűszúrások nyomai fe­dezhetők fel a testén, holott nem áll orvosi kezelés alatt. De ebbe a kör­be sorolható, ha drágább ruháit ko­pottasakra cseréli, mondván, hogy-Sa testi tünetek?- A bódult, részegségre emlékez­tető állapot alkoholszag nélkül. In­tő jel lehet a szülő számára, ha a gyerek szemének pupillája túl kitá­gult vagy beszűkült. Az is, ha vagy nagyon sápadt, vagy nagyon kipi­ez most a divat. Az pedig biztos jel­nek tekinthető, ha pénz vagy ki­sebb értéktárgyak tünedeznek el otthonról. Ez már nagyon veszé­lyes, hiszen gyermekünk ebben az esetben pénzét újabb és újabb dro­gokra fordítja. az őszinte, olykor tisztázó beszélgetések a FOTÓ: PERL MÁRTON- Ha már nyilvánvaló, hogy a gyermek nemcsak próbálgatja a kábítószert, hanem bizonyos idő­közönként él is vele, mi a követen­dő gyakorlat?- A szülőnek meg kell próbál­nia mielőbb tisztázni a gyerekkel a változások okát. S mindenkép­pen elérni, hogy hagyjon fel a to­vábbi fogyasztással. Ha még nem drogfüggő, csak próbálgatja, ak­kor is eszébe kell vésni, hogy élet­céljait kábítószerezés mellett nem érheti el, boldog így .nem lehet. Azt is tanácsolhatom, hogy ilyen esetben a szülő keresse fel a drog- ambulancia szakembereit, vagy ifjúsági pszichológusokat, akik se­gítenek nekik az ilyen nem kívánt helyzetek megoldásában. S na­gyon fontos dolog eltávolítani a gyereket a drogfogyasztó társa­ságtól, meggátolni, hogy velük ta­lálkozzon. SZALAY ZOLTÁN Nyári kábulat-pró Ünnepelt hölgyek majorettruhában Általában ők szolgáltatják a nyitótáncot, ők az élen vonulók az utcai ren­dezvényeken. Nem véletlenül, hiszen rövid szoknyában, csizmában, csi­nosan, elegáns mozdulatokkal lépdelve dobogtatják meg a férfiúi szíveket. Összhangban van minden mozdulatuk, fiatalságot, életörömet sugároznak. Ők a majorettek. Az utcára, a publikum elé csak a szépet viszik. A munka, amely a szemeket gyönyörködtető felvonulás mögött rejlik, a termekben marad. Mert meg kell azért szenvedni, hogy a csinos lányok a rendezvények fénypontjaivá váljanak. De azt mondják, a nézők elé lépve a gyakorlás fáradalmaira már senki sem emlékszik.- A taps mindent kárpótol. Nagy öröm az egy majorettnek, ha utcahossznyi ember ünnepli. A rózsaszentmártoni iskolára azt is ki lehetne írni, hogy majorettnevelde. Kisdiákokból és nagyobbakból is van itt majorett, de a Móra Ferenc Általános Iskolát elvégzők is az alma mater majorettjei maradnak. Visszajönnek próbálni és szerepelni, még akkor is, ha távolabb járnak középiskolába. Majorettnek lenni öröm és egyfajta kitün­tetés, nem csoda, hogy a lányok közül csak nagyon kevesen válnak ki a formá- cióból. Nyomós oka van annak, ha egy majorett visszaadja a ruhát és a csizmát. Más lesz attól kezdve az élete. A legfiatalabb majorett kilencéves, a legidősebb hetven. Mert a nyugdíjasklub is elhatározta, hogy megalakítja a maga pompoms csoportját. Ruhát varrtak, próbáltak, betanulták a mozdulatokat. Ma már gyakran hívják őket fellépni, és a pomponos nagymamáknak ugyanolyan sikerük van, mint a rövid szoknyában és csizmában felvonuló ifjú hölgyeknek. A majoretteskedés kortalan. A kezdet Kilenc éve határozta el Becze Hajnalka, az általános iskola testnevelő tanára, hogy majorettcsoportot alakít. Huszonegy kisiskolást fehér blúzba és fekete szoknyácskába öltöztetett, kezükbe pompont adott, és betanított néhány gyakorlatot. Először egy iskolai rendezvényen mutatkoztak be, majd az önkormányzat által szervezett kistérségi találkozón. A siker nagy-volt, mivel abban az időben a környéken még nem volt egyetlen ilyen csoport sem. Néhány hónap múlva már meghívást kaptak Párádra, a regionális majorett­találkozóra. Mivel oda már nem mehet­tek egyszerű blúzban és szoknyában, önkormányzati segítséggel a lányoknak díszes ruhákat csináltattak, s fehér csizmákat is vásároltak. A ruhák egyedi tervek alapján készül­tek. A településen 1910-től a hatvanas évek közepéig lignitbányászat folyt, ezért a majorettek ruháiba az egykori bányász díszegyenruha motívumai is belekerültek. A fekete-piros színkombinációt tartalmazó ruhákat ma már az általános iskola felső­seiből álló csoport hordja, mivel az első majorettek 16-18 évesekké cseperedtek, és kinőtték egykori öltözéküket. Nekik fehér­kék ruhákat készítettek, fehér kalapokkal. Ők azok, akik már közelebbi vagy távolab­bi városokban járnak középiskolába, de próbákra és bemutatókra mindig hazajön­nek. Az első majorettek Kilencéves volt Kaszás Nikoletta és Szadai Marianna is, amikor elkezdték. Az ő csoportjuk volt az első majorettfor- máció. Az első próbák után nyomban megkedvelték a majoretteskedést. Ma már mindketten 18 éves csinos hölgyek, akik nagyon mutatósak majorettként (is). Hatvanban, illetve Gyöngyösön középiskolások, naponta ingáznak, de a heti próbákat nem hagyják ki. Egyelőre eszükbe sem jut, hogy kilépjenek a majorettek közül. Főiskolásként is szeretnék majd csinálni. Azt mondják: a többi lányhoz hasonlóan, imádnak majorettnek lenni. A rózsaszentmártoni majorettek közül a legtöbbet őket, a 17-18 éveseket hívják szerepelni, ami érthető is, miután a tizenhat lányból álló formáció a leglátványosabb. Általában különböző rendezvények megnyitóján tartanak bemutatót, vagy végigvonulnak a vendéglátó település főutcáján. Mindig nagy tapsot aratnak, és ezt csodálatosnak érzik. Azt szeretnék, hogy még jó néhány évig majorettek maradhatnának. Becze Hajnalka az iskolában két majorettcsoporttal foglalkozik. Közéjük tartozni egyfajta jutalmat jelent. Az alsó­sok egyelőre még csak fehér blúzban és szoknyában lépnek fel, de pompon nekik is jut. A felsősök viselhetik a bányász- motívumos, egyedi rózsái majoret- truhákat. Bárhová is mennek, nagy sikert aratnak ebben a szerelésben. Persze, nemcsak a ruha teszi a majorett et, hanem a mozgása is. A koreográfiát mindig a tanárnő készíti. Vannak benne rózsái néptáncelemek is. Ettől lesznek másabbak a többi majorettnél. A rózsaiak már jó néhány meghívás­nak tettek eleget. Többször nyitottak meg budapesti, gyöngyösi és hatvani rendezvényt, s több hazai találkozón is voltak már. Pomponos nagymamák A falu nyugdíjasklubjának tagjai három éve határozták el, hogy ők is majorettek lesznek. Az alapcsapatot tizenkét nagyma­ma képezi, s van egy tartalék is. A nyugdí­jas majorettek szoknyája hosszú, de oldalt van egy kis felvágás, hogy bokájuk elővil­lanhasson. A legfiatalabb pomponos ötvenéves, a legidősebb - Gubis Józsefné - hetven múlt. Jó néhány évet letagadhatna a korából, elmondása szerint ez annak is köszönhető, hogy hetente kétszer majoret­tként próbál. Bemutatójuk koreográfiáját szintén Becze Hajnalka készítette. Mozgásuk fiatalos, és úgy vélik, ez lehet sikerük fő titka, mert el tudják hitetni a nézőkkel, hogy egy nyugdíjas is sikerrel adhat elő egy olyan pro­dukciót, amelyet általában csak fiatal és csinos lányokkal tudnak elképzelni. Deme Józsefné azt mondja: bemutatkozásuk előtt tartot­tak tőle, hogy esetleg meg­mosolyogja őket a falu, ha pomponokat rázva vonulnak végig az utcán. De premierjük nagyon jól sikerült. Hatalmas tapsot kaptak,- és biztatást, hogy folytassák. Bakó Jánosné a családjától a kezdettől sok biztatást kapott. A lánya azt mondja: azzal ne törődjön, ha valaki megmosolyogja, ha szereti a pomponos táncot, akkor csinálja. A nagymamák és a diákok gyakran próbálnak együtt. A nyugdíjasok úgy érzik, ők is fiat­alodnak, amikor a lányoktól tanult mozdulatokat végigc­sinálják. A nézők a megmond­hatói, hogy valóban fiatalodnak. Tamburmajor kellene A majorettcsoportok működését saját bevételükből és a szülők támogatásából biztosítják. Egy-egy fellépésre 20-30 ezer forintot kapnak a meghívóktól, ebből fizetik a helyszínre utazás költségeit. Ami megmarad, azt a ruhák pótlására, újak csináltatására költik. Becze Hajnalka nagy vágya, hogy egysz­er majd a község saját fúvószenekara kísér­je a lányokat. Jelenleg nagyobb ren­dezvényre a gyöngyösi bányászzenekart hívják el, de leggyakrabban gépzenére mutatják be produkcióikat. Az igazi vis­zont a zenekar lenne, elöl egy délceg tam- burmajorral. Ám úgy tűnik, hogy egyelőre mindez csak álom, mert a zenekar létre­hozására és működtetésére nincs pénz.- Egyelőre - jegyzi meg Becze Hajnalka. Mert mivé lenne az ember, ha nem hinné, hogy a merészebb álmai is megvalósulhatnak. TOMPA Z. MIHÁLY Nagymamák és unokák együtt gyakorolnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom