Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-07 / 105. szám
8. OLDAL H O Az emlőrák gyógyítható Folyik a mammográfos szűrés Éljen május negyediké! Az egri kórházban február végén indult el az a mammográfiás emlőszűrő program, amely több mint 46 ezer, 45-65 év közötti, Heves megyében lakó nőt érint. A program célja, hogy egy komplett Havonta vizsgáljuk meg magunkat! M int a dr. Tóth Piroska által elmondottakból is kiderült, a mellrák elleni leghatásosabb védekezési mód a betegség korai felismerése. Az időben történő feltárás esetén a kór jó eséllyel és sikeresen gyógyítható. A szakemberek éppen azért, hogy élhessenek az eséllyel az érintettek, ajánlják a rendszeres önvizsgálatot is, amit ha „szakszerűen”, a mammográfiás vizsgálat keretében kiszűrjék az emlőrákos eseteket. A statisztikák szerint Magyar- országon évente 4-5 ezer hölgynél diagnosztizálják a mellrákot, s ezen betegség következtében közülük 2-2,5 ezren halnak meg. Az egri Markhot Ferenc Kórház mammográfiát vezető adjunktusa, dr. Tóth Piroska szerint a kór korai felismerése ez esetben is életet menthet, ezért a szűrésen való megjelenést mindenkinek javasolja. Mint hozzátette, naponta 120 főt hívnak be személyre szóló meghívóval az ingyenes és fájdalommentes vizsgálatra, melyet a kórház 1. számú telephelyén, a mammográfiás laborban végeznek. Dr. Tóth Piroska tájékoztatása szerint a szűrés az új népegészségügyi program részeként indult, s annál is inkább szükség van rá, mert a statisztikák szerint mind az országos, mind a megyei halálozási adatok szerint „előkelő” helyen van az emlőrák. Maga a betegség csalóka, mert az emlőben keletkezett csomó fájdalmatlan, s ha nem keressük, csak elkésett állapotában ismerjük fel. Korábban voltak ugyan az emlődaganat kiszűrésére irányuló vizsgálatok a tüdőgondozó hálózatok bekapcsolásával, de ezek fizikális - tapintással végzett - vizsgálatok voltak, s csak egy bizonyos méretnél lehetett megállapítani az elváltozást.- Az említettnél jóval objek- tívebb a mammográfos szűrés - fogalmazott a szakember. - Ráadásul ez most szervezett program keretében, a veszélyeztetett korcsoport, a 45 és 65 év közötti nők megcélzásával folyik. A vizsgálat lényege, hogy a speciális készülék által készített felvételen felismerhető a kicsiny daganatos állapot, akkor tehát, amikor még operábilis az elváltozás. Az eddigi tapasztalatok szerint több mint négyezer nőt hívtak be, s több mint 1900-an jelentek meg a szűrésen. A megjelentek közül négy kicsi emlődaganatos esetet diagnosztizáltak, s ezeket azóta már meg is műtötték. Általános az a tapasztalat, hogy az emlőrák gondolata a nők körében nagyon problémás, pedig az időben történő felfedezésnek köszönhetően kis beavatkozással teljes gyógyulást lehet elérni. Éppen ezért jó lenne, ha mindenkiben tudatosulna: az emlőrák gyógyítható. Persze akkor, ha időben - még nem a tapintható állapotában - felismerik. A két hónapja folyó szűrés tapasztalata az is, hogy a behívottak közül az iskolázottabbak jönnek nagyobb arányban, illetve azok, akik a két évvel ezelőtti - világbanki keretekből finanszírozott - szűrésen is jelen voltak.- Sajnos, sok téves hiedelem él a vizsgálattal és magával a betegséggel kapcsolatban is - mondotta dr. Tóth Piroska. - Sokan attól tartanak, hogy fájdalommal jár a vizsgálat. Ettől senkinek nem kell félnie, mert messze belül van a fájdalomtűrő küszöbön a „beavatkozás”, és semmilyen károsító hatása nincs. Az is egy tévhit, hogy akkor van baj, ha fáj a mell. Pedig ez pont nem az emlőrákra utaló tünet. Az emlőbetegségek kialakulásában is vannak veszélyeztető tényezők - mondta el a szakember, így például, ha anyai ágon már előfordult, azaz családi terheltség van. Szerepet játszhat a táplálkozás, bizonyos hormonok hatása is. Az emlőrák kialakulása szempontjából veszélyeztetettebb az a nő, aki nenj szült, illetve későn szült először, nem, vagy csak rövid ideig szoptatott. A mell önvizsgálata kellő ismeretek birtokában végzünk, biztonsággal felfedezhetjük az esetleges elváltozásokat. (Természetesen az önvizsgálat nem helyettesítheti a műszeres mérést!) Az önvizsgálatot közvetlenül menstruáció után célszerű végezni, mert ekkor a mell puha, és nem érzékeny. (Amennyiben már nem menstruál, válasszon ki egy napot a hónapban, és mindig akkor végezze el a vizsgálatot.) Fontos, hogy rendszeresen, minden hónapban azonos időben vizsgálja meg melleit! A vizsgálat menete: vetkőzzünk le derékig, és erős fényben álljunk tükör elé, leeresztett karral nézzük meg a mell alakját. (A két mell nagysága és alsó szélének szintje között mutatkozó kisebb eltérés nem kóros.) Figyeljük meg, hogy látszik-e a melleken korábban nem észlelt alakváltozás, eddig nem tapasztalt duzzanat, bőrráncosodás (narancshéjra emlékeztető elváltozás), a bimbók behúzódása. A továbbiakban emeljük mindkét karunkat magasba! Miközben egyik oldalról a másikra fordulunk, figyeljük meg, hogy mutatkozik-e a melleken vagy a környékükön valamely elváltozás. Vegyük egyik mellünket jobb és bal tenyerünk közé, és függőleges, majd vízszintes csúsztatott mozgatással tapintsuk át. (Ismételjük meg a másik mellünkkel is.) Engedjük le a bal karunkat, és folytassuk a vizsgálatot a mellbimbó körbetapintásával a bimbóudvaron belül. Enyhén préseljük össze a bimbót, nincs-e véres vagy savós váladékozás. A jobb kéz összezárt ujjaival körkörösen, spirálvonalban (kívülről befelé haladva) tapintsuk át bal mellünket, addig ismételve, míg el nem érjük a mellbimbót. (Az ujjak alsó lapját használjuk, ne az ujjhegyeket!) A következő önvizsgálatokat fekvő helyzetben végezzük! Feküdjünk hanyatt, és tegyünk egy keményebb párnát a vizsgált oldalon a lapockánk alá. A jobb mellhez a bal kezünket, a bal mellhez a jobb kezünket használjuk. Az éppen nem használt kezünket emeljük fel a fejünk mellé. Összezárt ujjainkkal - simító-nyomó mozdulatokkal - tapintsuk át a bal mell mirigyállományát felülről lefelé haladva. Ugyanebben a helyzetben engedjük bal karunkat a testünk mellé, majd tapintsuk át a mell külső felét a test középvonala felé haladva. Körkörös mozdulatokkal vizsgáljuk meg hónaljunkat. A hónalj mélyedésénél kezdjük, és haladjunk felfelé, a mell irányába. Ujjbeggyel tapintsuk át a kulcscsont fölötti árkokat. Ezeket a fekvő helyzetben végzett vizsgálatokat megfeszített mellizommal is végezzük el. Ezután helyezzük a kispárnát a jobb váll alá, és bal kézzel a leírt módon vizsgáljuk meg a jobb mellünket, mellbimbónkat, hónaljunkat és a kulcscsont-árkot is. Ha a mellre vagy a mellbimbóra gyakorolt enyhe nyomás hatására megvastagodást, csomót, daganatot vagy köteges elváltozást tapintunk, a mellbimbó, esetleg a mellbőr behúzódását, kisebbedé- sét, megvastagodását véljük felfedezni, ha a mellbimbóból váladék szivárog, vagy mellét (a menstruációtól függetlenül) visz- szatérően fájdalmasnak, duz- zadtnak érzi, haladéktalanul keresse fel háziorvosát, illetve a nő- gyógyászati szakrendelőt vagy az onkológiai gondozót! Fontos tudni azonban, hogy nem minden csomó rák! Az esetek többségében gyanúját fájdalmatlan, egyszerű vizsgálatok fogják követni, melyek megnyugtató ered- ménnyel járhatnak. síké Sándor Lányok épp csak bikiniben, autogramért tolakodó rajongók, papírsárkányok és nagyon is valóságos repülőalkalmatosságok az égen, gyerekzsivaj, zene, vásári kavalkád. Mindez egy helyen, egy időben, többhektámyi területen. Ez nem más, mint a repülőnap, ami idén nem majális volt, ám ez láthatóan senkit nem zavart. Kitűnő volt az idő, jócskán hasznát vettük a naptejnek és a - szigorúan UV-szúrős - napszemüvegnek. Minden úgy volt, mint már 11 éve mindig a gyöngyösi Pipis-hegyen. Talán egyvalami változott: az idén nem volt akkora a tömeg, mint korábban. De - legyünk őszinték - ennek is megvolt a maga előnye. Nem kellett tolongani, órákig araszolni a parkolókig. Ám a sörök azért egé- szen bizonyosan elfogytak. ■ Kandós találkozó 30 év után Eger Ha nem is lehetetlenre, de mindenképpen nehéz feladatra vállalkozott Bóta Kálmán, amikor az év elején fejébe vette, hogy - húszesztendős „kényszerszünet” után - méltóképpen emlékezetessé tegye a budapesti Kandó Kálmán Villamos ipari Műszaki Főiskola Erősáramú Karán 1972-ben végzett diákok, s hajdani tanáraik számára az idén esedékes 30 éves évfordulót.- Már a 25 éves találkozót is megterveztem, ám az akkor meghiúsult, ugyanis a hajdan 35 főt számláló tankörünkből sokakat szem elől tévesztettünk a legutóbbi, 20 évvel ezelőtti találkozó óta - mondta a szervezés nehézségeiről az egykori „kandós” Bóta Kálmán. - Most azonban nem hagytuk magunkat, semmi sem tántoríthatott el a közös céltól. A hosszas előkészületek, s a kitartó szervező- és kutatómunka eredményeként a hajdani tankör harminc tagjával sikerült felvenni a kapcsolatot, hárman ugyanis már nem élhették meg e találkozót, míg két volt diáktársat még a Belügyminisztérium adatnyilvántartó rendszerén keresztül sem sikerült utolérni. Végül is az ország legkülönbözőbb pontjairól huszonnyolcán jöttek el - számosán a feleségüket is elhozták -, hogy három évtized távolából a rég nem látott barátokkal együtt emlékezzenek vissza a közösen eltöltött esztendőkre, a főiskolás diákcsínyekre. A találkozó fényét emelte, hogy a tankör több egykori tanára is elfogadta a meghívást, köztük dr Bognár Sándor, aki a '80-as évek végén ipari miniszter is volt, valamint dr. Horváth Elek, a ma már a Kandót is magában foglaló Budapesti Műszaki Főiskola rektorhelyettese.- A számvetésnek is alkalmat adó összejövetelen ismét megállapíthattuk, hogy mennyi mindent adott nekünk az alma mater - tette hozzá a házigazda. - Bár a gazdasági szféra legkülönbözőbb területeire sodort bennünket az élet, a Kandótól, a tanároktól kapott tudás mindannyiunkat átsegített a nehéz időszakokon, s ma már ki-ki sikeres vállalkozóként, gazdasági tanácsadóként, kutatóként, tanárként, műszaki vezetőként keresi boldogulását, de akad köztünk olyan is, aki a vendéglátós pályát választotta. Én is szerencsésnek érzem magam, hogy mindig is azt csinálhattam, amit szerettem, és soha nem jutott eszembe, hogy elhagyjam a műszaki pályát. I-NE) Bóta Kálmán (balra) az egykori diáktársaknak és a volt tanároknak vállalkozását is bemutatta
