Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-24 / 120. szám
10. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2002. Május 25., szombat A múzeumi majálison vehette át dr. Petercsák Tivadar, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója az Év Múzeuma elismerést, amelyet az idén szakmai munkája miatt ismét a Dobó István Vármúzeum érdemelt ki. Az ország évek óta leglátogatottabb múzeuma, történelmi emlékhelye tovább őrzi elsőségét. Évek óta nem csökkenő látogatószámmal büszkélkedhet az egri Dobó István Vármúzeum: az évi 400 ezres látogatószám 2001-ben elérte a 436 ezret. Ez a vár történelmi jelentősége mellett a rendszeres, már jól ismert programoknak, a komoly szakmai munkának köszönhető, s nem utolsósorban a múzeumi dolgozók és fenntartók országos, valamint nemzetközi propagandájának. A Dobó István Vármúzeum munkája azonban nemcsak az egri belvárosban álló történelmi emlékműre koncentrálódik: harminc hektáros területen kezdtek tavaly ásatásokat a montai déü bánya területén, ahol a neolitikumtól a nép- vándorlás koráig tartó időszakból tártak fel településmaradványokat, gazdag sírleleteket. Az ásatásra több mint 15 millió forintot fordítottak. A gyűjteményi gyarapodás közül nagyon jelentősek voltak „Az egri vár története" című állandó kiállításhoz vásárok műtárgyak, vise- letrekonstrukci- ók, makettek, illetve a város múltját bemutató üvegnegatívok. Ezzel együtt a kevésbé látványos, ám annál nagyobb jelentőségű munkákban is előreléptek: elkezdődött a gyűjtemények számítógépes nyilvántartása, s javultak a raktározási körülmények. A Dobó István Vármúzeum muzeológusai több nemzetközi programba is bekapcsolódtak, szakmai tanulmányutakon, konferenciákon vettek részt. Ezek közül az egyik legnagyobb jelentőségű az Európai Unió Raphael-programja, amelynek keretében holland és spanyol régészekkel együtt a neolizáció folyamatát mutatták be. Helyi szakemberek dolgoztak ki egy oktatói munkát segítő CD-t is, de koordinálták a hazai Gárdonyi- és végvári kutatásokat, s történeti ökológiai, paraszti gazdasági közösségek és népi játékok témakörben is új kutatási eredmények láttak napvilágot. Mindezek publikálását, nyilvánosságra kerülését segítette az a 11 új kiadvány, amely a múzeum gondozásában jelent meg. Két állandó kiállítást is avattak a tavalyi évben: hosszú évek után megújult „Az egri vár története", amelyet a szakmai zsűri is kimagasló teljesítménynek ítélt, úgy a tartalmi bővülés, mint a műtárgyvédelem, vagy a modem múzeum-élményt segítő hang- és fényeffektusok alkalmazását illetően. Az Egri Dohánygyár történetét bemutató kiállítás külön értéke pedig az, hogy jól alkalmazkodik a gyárépület rusztikus szerkezetéhez, s érdekes installációs megoldásokat tartalmaz. Az állandó kiállítások mellett látogatott időszaki tárlatokat Félmillió várfoglaló a falakon Ismét Egerbe került az „Év Múzeuma” elismerő cím A "O: J». ff ■/-I } Hí * **s ÍSL **48. !. .. •Na is megnyitottak: ilyen volt a holland és spanyol közreműködéssel létrejött neolitikus kiállítás, a cseh szecessziós kerámiák tárlata, vagy a Felső-Ausztria népviseleté bemutató kiállítás. De hazai anyagok is szerepeltek külhonban: Heves megyei képzőművészeti anyagot utaztattak Linz- be, magyar akvarell-kiállítást nyitottak Kutna Horában, és műtárgyakat kölcsönöztek a bécsi Belvedere-palotában rendezett nemzetközi tárlathoz is. A komoly szakmai együttműködést igénylő események mellett a populá- risabb kapcsolatépítést sem hanyagolták el: a végvári vigasságok programja tavaly már küencnaposra bővült, s mintegy 30 ezer látogatót vonzott. Az eddig megszokott programokhoz képest a vigasságok több mint egy hete jóval változatosabb volt. A haditorna-bemutató mellett has- táncfesztivál is színesítette a kínálatot, amelyet a közönség nagy-érdeklődésére tekintettel sikerült meghonosítani, hiszen az idén második alkalommal rendezik meg e tánc egész napos fesztiválját. Letisztult az egyhetes mulatság kézműves- és kirakodóvásárának képe is, immár tisztán a mesterségeké lett a vár belső udvara. Sikeres volt az általános iskolásoknak rendezett vártábor, s a Várbaráti Kör taglétszáma is bővült, ahogy az általuk szervezett események is gyarapodtak. Mindezekhez szakmailag is magas szintű, látványos katalógusok készültek, amelyek tartalmukban és formájukban megfelelnek az unió országaiban látottaknak. A Dobó István Vármúzeum tavalyi évének dióhéjban történő összegzése után talán nem véletlen, hogy a Múzeumi Világnapon a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület pályázatán a 15 pályázó múzeum között ismét az egri lett az Év Múzeuma elismerés. A döntést helyszíni tapasztalatszerzéssel alakították ki. S az sem mellékes, hogy a szakmai elismeréssel egymillió forint is jár.- Rendkívül örülünk a szakmai díjnak - mondta dr. Petercsák Tivadar -, hiszen ez azt jelzi, hogy a múzeumi szakterület képviselői fontosnak tartják munkánkat, és kiemelkedőnek tekintik a 2001-es tevékenységünket. Az elismerés azonban a Dobó István Vármúzeum valamennyi dolgozójának szól, s arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Heves Megyei Önkormányzat és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is jelentős anyagi támogatást biztosított ehhez a szakmai munkához. ________________ SZÚROM! RITA, PERL MÁRTOM N yári Mandarin a Líceumban Egri táncos Veszprém, Eger A népszerű egri táncos és táncpedagógus, a Harangozó Gyula-díjas Barta Dóra újabb rangos elismerésben részesült az V. Veszprémi Osszművészeti Fesztivál keretében megrendezett, A tánc fesztiválja címen zajló rendezvényen, melyen a hazai táncművészet színe- java képviseltette magát. A Juronics Tamás vezette Szegedi Kortárs Balett - melynek jelenleg Barta Dóra is tagja - Bartók Csodálatos mandarinjával nevezett a nemes versengésbe, mellyel elnyerte a legjobb produkciónak járó címet. Arra, hogy az együttesvezető-ko- reográfus nem csupán a szűk táncos szakmának dolgozik, bizonyíték, hogy a társulat a közönségdíjat is begyűjtötte Veszprémben. Barta Dóra pedig, aki a női főszerepet táncolújabb sikere ta az előadásban, elnyerte a legjobb női előadó címet. Csak sajnálhatjuk, hogy itthon, Egerben csak koreográfiáit láthatjuk az utóbbi időben, illetve táncpedagógusi működésével arat sikereket. Augusztus 2-án azonban, az Erlau Táncfesztivál keretében, a szegediek a Líceum udvarára is elhozzák a Mandarint. Sőt egy másik sikerdarabjukat, a Carmina Buranát is láthatjuk a július 26-tól augusztus 5-ig tartó rendezvénysorozaton, melyen nem kisebb együttesek, illetve táncosok lépnek majd föl, mint a Pécsi Balett a Carmennel, Ladányi Andrea tfagy a BM Duna Művészegyüttes. Ez a bő hét a tánc igazi ünnepe lesz városunkban, amikor újra lesz alkalmunk rácsodálkozni Barta Dóra művészetére. E.B. Barta Dóra. Elnyerte a legjobb női előadó címet is
