Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-21 / 117. szám

2002. MÁJUS 22., SZERDA | Ára: 66 Ft. Előfizetve: 47,20 Ft] jß XIII. ÉVFOLYAM 117. SZÁM HEVES Mf HÍRLAP Ügyeletes újságíró: Tari Ottó* Tel.: (36) 513-600, fax: (36) 513-605 www.hevesmegyeihirlap.hu Hirdetés tel.: (36) 513-628, fax: (36) 513-630 • Terjesztés tel.: (80) 513-646 MAI SZÁMUNKBÓL HATVAN ÉS LŐRINCI KÖRZETE HOMÁLY Tévedés ne essék, senki sem azt várja a rendőrségtől és az illeté­kes rendőri vezetőktől, hogy mint a bűvész a cilinderből, pil­lanatokon belül előhúzzák a ka­lapból a magyar bűntörténet legvéresebb rablásának tetteseit. Tisztában vagyunk a nyomozás résztvevőire háruló belső és kül­ső nyomás, a teljesítménykény­szer természetével: hogy igazo­lásul, mentségként mindenkép­pen, rögvest eredményt kell fel­mutatniuk. (4. oldal) ASZÁLYVESZÉLY Tavaly augusztustól minden hó­napban csapadékhiány volt. En­nek mértéke idén március végéig elérte a 123 millimétert a földe­ken. Az előrejelzések szerint a nyári hónapok is esőben szegé­nyek lesznek. A talajvízszint 25-30 centiméterrel csökkent. Ha tartós marad a szárazság, ak­kor 30-50 százalékos termés- csökkenés várható a tavaszi ga­bonafélékből. (5. oldal) PÁHOLYBAN Az est sztárvendége, a Cotton Club Singers, az est fénypontja a páholydíjak átadása volt. A 2001-20Q2-es színházi évad leg­jobb színésznője ismét Zám Andrea lett, a legjobb színész Bregyán Péter. Az év színházi emberévé Szegvári Menyhértet, az egri Gárdonyi Géza Színház rendezőjét választotta az Egri Pá­holy tagsága. (4. oldal) „Bevetés-órák” a laktanyában A honvédelem napja alkalmából tegnap Egerben, a Dobó István Laktanyában főként iskolások ismerkedtek a katonák életével, fegyvereikkel, harcjármüveikkel. A füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola elsősei a páncélozott BTR 80-ast belülről is meg­szemlélték, ahogy azt képünk is tanúsítja. A nyílt napról az 5. oldalon tudósítunk fotó, pilisy elemér A kórház a főigazgató „betege” Összegző beszélgetés a megyei intézmény elmúlt évéről Egy éve vezeti dr. Kovács József főigazgató a Markhot Ferenc Megyei Kórházat. Ez idő alatt számos intézkedést kellett tennie, hogy a mű­ködőképességet fenntartsa. Ezzel együtt is szemmel láthatóan élvezi megbízatását. Azt mondja, neki, a menedzsernek úgy kellett ez a számos nehézséggel birkózó intézmény, mint „orvosnak a beteg”. Eger Dr. Kovács József előrebocsátja: „Egy jó kórházhoz nem is szoktak új vezetőt keresni. ” Következés­képp nagyvonalakban már akkor is tudta, mire számíthat Egerben, mielőtt benyújtotta pályázatát a státusért. így nem érte meglepetésként, hogy strukturális, funkcionális, személyi és műszer­problémákkal is küzd az intézmény. Ezeknek a gondoknak egy részét a betegek is érzik a bőrü­kön, de a főigazgató biztos benne, hogy van re­mény a pozitív fordulatra.- A kórház épülete 270 éves, de már a húszéves hotelszárny is tatarozásra szorul - mondja a fő­igazgató. - Ezek látványa sem szívderítő, a műtő helyzete viszont még ennél is problematikusabb. Szükséges a felújítás, mert évente 16 ezer műtétet végzünk a kórházban, s ebből 10 ezer a központi műtőben zajlik.- Talán a küllemnél és a műszerezettségnél is nagyobb gond, hogy az orvosok túlterheltek, men lényegesen kevesebben vannak a szükségesnél.- Ezen két módon lehetne enyhíteni. Az egyik, ha Eger nemcsak diákváros, hanem egyetemi város is volna, és ismä eändulna itt az egészségügyi kép­zés, ahogy a Líceum alapításakor volt. Ezen érde­mes lenne elgondolkodni, ha másként nem, leg­alább főiskolai szinten. Ugyanis az a tapasztala­tunk, hogy a városból orvosi pályára készülő fiata­lok az egyetem elvégzése után nem térnek vissza.- Ennek az is oka lehet, hogy a tattósan feszített munkatempót elég nehéz lehet elviselni.- Ezt én is érzékelem, miként érzékelhető ez az orvos és a beteg, valamint az orvos és az or­vos, továbbá az orvos és a menedzsment kap­csolatában. Havonta 260-270 órát teljesítenek, és kevesebb a jövedelmük, mint egy szakmunkás­nak. Ezt mindenképpen orvosolni kell. Itt tér­nék vissza a gondjaink enyhítésének másik módjára. Ha ügy hirdethetnénk meg az álláso­kat, hogy lakást is biztosíthatnánk, lényegesen sikeresebbek lennénk. (Folytatás az 5. oldalon) Nyolcmillió a diákköröknek Véget értek a tavaszi házi TDK-versenyek Eger Az Országos Tudományos Diák­köri Tanács ismét közzétette fel­hívását, melyben 2003 tavaszára országos megmérettetésre invi­tálja a hazai egyetemi-főiskolai diákságot. Az immár 26. alkalommal meg­rendezendő országos verseny előzményeként az egri Eszterházy Károly Főiskolán is lezajlottak a ta­vaszi házi tudományos diákköri versenyek. A főleg végzős diákok közül 14 szekcióban, a legkülönfé­lébb tudományterületeken 66 di­ák adta elő írásbeli dolgozatának szóbeli prezentációját a diákkör­ben végzett kutatómunkáról.­A diákok felkészítésén együtte­sen 44 tanár fáradozott, akik diák­köri keretben végzik konzultációs és témavezetői munkájukat. Az idén először művészeti di­ákköri szervezetek, így a rajz és az ének-zene tanszék diákkörei is részt vehettek a nemes szelle­mi versengésben, ami még to­vább színesítette a palettát és jócskán szélesítette a diákköri munka kereteit. Az egyes szekciókban műkö­dő tanszéki zsűrik együttvéve negyvenkét pályamunkát tartot­tak alkalmasnak arra, hogy ké­szítőik dolgozataikkal részt ve­gyenek a 2003 tavaszán megren­dezendő Országos Tudományos Diákköri Versenyen. Az országosan is elismert, ha­gyományosan jó főiskolai diák­köri munkát mindezeken túl még az a tény is fémjelzi, hogy 2002- ben az Óktatási Minisztérium tu­dományos diákköri pályázatán 8 millió 600 ezer forintot nyert el az egri főiskola diákköri munkára, kétéves futamidőre. Ez az összeg egyébként az egyetemekkel való összehasonlításban is megállja a helyét, tudtuk meg Lőrinczné dr. Thiel Katalintól, az egri főiskola Tudományos Diákköri Tanácsá­nak elnökétől. ■ Önálló soron a tározó? Az árvízi vészhelyzet megelő­zése mellett más, a térség gazdasági fellendítését előse­gítő funkciót is szánnának ama tározónak, amelyet Terpes határában a Tárnán létesítenének. Sírok A tározó létesítésének gondolata korántsem új keletű: Vahalcsik István, Szajla polgármestere meg is jegyezte az e tárgyban összehí­vott tegnapi siroki szakmai fóru­mon, hogy már 1964-ben arról cikkezett a Népszabadság, hogy Terpes határában épül az ország legnagyobb víztározója... Mint tu­dott, eleddig sem kicsi, sem nagy tározó nem épült arrafelé, noha a szükségességét senki sem vitatta, csak éppen pénz nem jutott rá. Nos, a siroki megbeszélésen - amely folytatása volt az egy éve e tárgyban a megye kezdeménye­zésére összehívott eszmecseré­nek, s melyen a megye, az Észak­magyarországi Vízügyi Igazgató­ság és a Víziterv Consulting Kft. képviselői is megjelentek - előre­lépés látszik körvonalazódni. Az érintettek ugyanis közös nevező­re jutottak a tekintetben, hogy a felvázolt öt lehetőség közül - kezdve a 17 millió köbméteres, 2,8 milliárdba kerülő nagy tótól a 700 ezer köbméteres, 150 millió­ba kerülő megoldásig - egy köze­pes méretű, mintegy 6,5 millió köbméteres, 150 hektáros élővizes tározó létrehozása lehetne az ésszerű kompromisszum. Igaz, ez is 1,7 milliárdba kerülne, de az árvízvédelmi szempontokon túl alkalmas lenne más jellegű hasz­nosításra is. Felvetődött: a beruházás fede­zetét a Vásárhelyi-tervben keres­nék meg, de - mint arra többen is rámutattak - az a Tisza fő medré­nek problémáit hivatott kezeim, így a résztvevők szerint a tározó lualakításának kérdését - a Zagyva-Tama vízrendszerének kezelésébe applikálva - önálló költségvetési sorra kell emelni. Ez azért is indokolt, mert az 1999-es és az azt követő árvizek országos viszonylatban is a legnagyobb ká­rokat épp e területen okozták - mutatott rá Kun Zoltán, megyei területfejlesztési igazgató. ________________________________________(KŰHMEI Háromnapos bábfesztivál Eger A címünkben szereplő figura ugyan nem, de minden más a pa­raván elé és fölé kerül a háromna­pos fesztiválon, amelyre határon túli magyar és hazai társulatokat is meghívott a Harlekin Bábszín­ház. Hasonló jellegű rendezvény­re idáig nem volt példa, Sziki Ká­roly direktor is évekig dédelgette - szponzorok híján - az ötletét, míg most végre sikerült összehozni, így felléphetnek a pódiumra a ko­lozsváriak, a New York-iak, a sza­badkaiak, a rozsnyóiák, az ukrán lutskiak, az ungváriak, a temes­váriak, a budapestiek, a győriek, a szegediek, a pécsiek, a soproni­ak, s a vendéglátó egriek. A táltos madártól az ugráló királykisasz- szonyon és Mosó Masán át a Csapfúró Guidóig számos tanul­ságos mesével, vidám történettel ismerkedhet meg a közönség, mi­közben a színművészek is tanul­hatnak egymástól. A rendezvénysorozat - mint már hírül adtuk - pünkösdhétfőn kezdődött a Dobó téren, s jó né­hány darab ma látható a feszti­válnak otthont adó bábszínház­ban, s a Helyőrségi Klub Színpa­dán. Utóbbi helyszínen 9.30 órá­tól A rókatündért adja elő a pécsi Bóbita Bábszínház, aztán 11 órá­tól a Harlekinben a temesvári Csiky Gergely Színház Bábcso­portja A három kismalac viszon­tagságos kalandjait jeleníti meg. Délután fél 3-tól ugyanitt a sopro­ni Habakuk Bábszínház lép fel A rút kiskacsával. A rendezvény főtámogatója a floridai gróf Czegei Wass Albert Alapítvány, valamint a Kulturális Minisztérium. A fesztiválhoz több határon túli és Heves megyei vál­lalkozó is segítséget nyújtott. _______Sziréna________ N agy fogások: bor, szemüvegek * Egy egri pincéből a nyitott abla­kon át benyúlva borokat loptak el. Az elvitt több üveg ital - közte 1958-as évjáratú Tokaji aszú, mu­zeális Egri Leányka, 15 éves ver­mut, Gröber Bikavér - értéke eléri a 80 ezer forintot. * Egy gyöngyösi lakos Markazi-tónál lévő hétvégi házá­ba az ajtó szétdarabolása után ju­tottak be, ahonnan 200 ezer forint értékű horgászfelszereléssel távoz­tak a betörők. * Egy hatvani optikai szaküzlet­ből, az ablakot kiszakítva, 3 millió forint értékű szemüvegkeretet, márkás napszemüvegeket és kon­taktlencséket tulajdonítottak el. * Egy hatvani kozmetikai-fod­rász szalonból 190 ezer forint érték­ben zsákmányoltak hajszárítót, ol­lókat, hajlakkokat, egy Bioptron lámpát és 25 doboz Alfa hajfestéket. Mátyás király bolondját a szabadkai Gyermekszínház mutatta be a bábfesztiválon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom