Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-15 / 112. szám

I 2002. MÁJUS 15., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Érettségi Az ismerettanításról és számon­kérésről a gyakorlatiasabb, job­ban hasznosítható képzésre való áttéréshez támogatnám, hogy a matematika érettségi feladatai között is kapjanak végre helyt „életszagú” példák. Úgymint: mi lesz egy évtized múlva azzal a 18 éves érettségiző fiatalemberrel, ha a szülei nem tudják támogat­ni, ám az infláció tényleg csök­ken, a munkanélküliség azon­ban nem, de 2004-ben tényleg be­lépünk az Európai Unióba. Négyjegyű függvénytáblázat és jóskártya egyaránt használható. ___________________l-NO»l FE STMÉNYEK. Noszvajon, a Nomád Hotelben május 16-án, csütörtökön 18 órakor nyílik Kisgergely Károly festőművész kiállítása. Megnyitja: Balázs Pé­ter kerámiaszobrász. MÚZEUMBARÁTOK. A gyön­gyösi Múzeumbarát Kör ma 16.30-kor a Mátra Múzeum­ban kezdődő előadásán Papp Györgyi Bél Mátyás 18. száza­di Heves megyei utazásairól beszél. KOLPINGOLÁS. Az egri Kolping Katolikus Legényegylet Cursillos kiscsoportjának talál­kozójára kerül sor május 16- án, csütörtökön 18 órától az egri Megyei Művelődési Köz­pontban. MÁS-BULI. Az egri MÁS-klub- ban ma 20 órától az Eszterházy Károly Főiskola közművelődési titkárságának estjére kerül sor. A táncmulatságban közreműkö­dik dj. Pampalíni. NE HAZUDJ! A Konzervatív es­tek mai összejövetelén 18 óra­kor Pap Gábor művészettörté­nész Ne hazudj! című előadás- sorozata legújabb rendezvé­nyének témája Szent István „Európa-politikája” és a kárpát­medencei magyarság helyzeté­nek stabilizálása-lesz. Hely­szín: az MDF egri szervezeté­nek előadóterme, Eger, Dr. Sán­dor Imre út 6. MESEMONDÓK. Második al­kalommal rendezték meg az egri Nagyváradi úti Óvodában a megyei mesemondó versenyt. Az elődöntőből bekerült 16 kisgyermek közül Tolmayer Anna (Gyöngyös, Dobó úti Óvoda) lett az első, Madarassy Bettina (noszvaji óvoda) a má­sodik, a harmadik pedig Begov Virág (Mátravidéki Erőmű óvo­dája). TRAFFIPAX. Ma 6-14 óráig a 3- as főúton és a 24-es főút Gyöngyös-Mátrafüred-Mátrahá za szakaszán, valamint 7-15 óráig a 3-as főút Hatvan városi szakaszán számíthatnak sebes- ségmérésre az autósok._____■ „ Zárttá” válna a borvidék Egri borvidék Az egri borvidék zárt borvidékké való minősíté­sét célzó kezdeményezést az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a közelmúltban továbbí­totta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához, illet­ve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­tériumba (FVM). Az előbbi grémiumnak egyet­értési joga, van, míg a szaktárca támogatására azért van szükség, mert e jogstátus megszerzé­séhez módosítani kell a bortörvényt - mutatott rá dr. Dula Bence egri hegybíró. - Ezen túl - tet­te hozzá - az ezen gondolatkörhöz szervesen kapcsolódó Eredetvédett Egri Borok Szabályza­tát is elküldtük az FVM vezetőjéhez, hogy hagy­ja jóvá.- Az egri borvidék szőlő- és bortermelői szá­mára milyen előnyöket és milyen kötelezettsége­ket hoz majd magával a zárt borvidéki státus?- A zárt borvidék olyan jogi kategória, amely az egri borvidék termőhelyeinek, szőlő- és bor­termelőinek érdekeit védi. Ezáltal várhatóan egyértelművé, átláthatóbbá válik az „egri” név használata is, lévén e névvel csak az egri borvi­déken termett szőlőből, az egri borvidék pincéi­Ki ellenőrzi a végrehajtást? Dr. Dula Bence szerint a zárt borvidéki státusz- szál járó kötelezettségek végrehajtása egyértel­műen a pénzügyőrség, valamint a hegybírói kör és az Országos Borminősítő Intézet ellen­őrzése mellett valósulhat csak még. ben előállított borokat lehet majd forgalomba hozni. Ezáltal az „egri” névvel való visszaélések­nek is gátat lehet szabni, s megerősödik, illetve garantálhatóvá válik az eredetvédelem, amitől pedig az egri borok piaci pozícióinak biztosítását várjuk. Természetesen mindez csak akkor való­sulhat meg, ha a minőség és a piaci ár egymás­sal arányban van. Az eredetvédelem ma már a nemzetközi piacon alapvető követelmény, ám itthon még csak most van kialakulóban. Abban is biztos vagyok ugyanakkor, hogy az egri szőlő- és bortermelők tudatában vannak annak is, hogy a borvidék zárt borvidékké való nyilvánítá­sa nem mindannyiuk számára lesz előnyös.- Kiket fog sújtani a leendő jogstátus?- Elsősorban az „egri” névvel visszaélni aka­rókat: akik más borvidékekről származó szőlők­ből és borból készítenek és értékesítenek „egri” elnevezésű borokat, felhígítva természetesen ezzel a valódi egri borok piacát. Ám a zárt bor­vidéki státus nem korlátozza a borok piacán a borvidékről történő szabad kiszállítást és érté­kesítést. Természetesen ha bort akar kiszállítani a borvidékről, hogy azt - a bortörvény által megengedett módon - saját borával házasítsa, megteheti, ám „egri" néven azt forgalomba már nem hozhatja. A zárt borvidéki státus tiltja, il­letve engedélyhez köti a borvidékre való beszál­lítást is: kimondottan csak indokolt esetekben ad erre lehetőséget, így például kimondottan rossz borvidéki termés esetén. Az engedéllyel beszállított szőlőt és bort is csak elkülönített pincészetekben lehet feldolgozni, a terméket pe­dig a borvidék nevén már nem lehet forgalomba hozni. Kijelenthetjük: ez a szabályozás egyértel­műen védi az „egri” földrajzi név használatát, ekképp az itt élő szőlő- és bortermelők érdekeit szolgálja.- Mikorra válhat zárt borvidékké az egri?- Bízunk abban, hogy már az idei szüret ide­jére, ám ehhez az új Országgyűlés döntése is kell. Szükséges hozzá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatása is, ám tény: e grémium­ban a környező borvidékek részéről akadályba ütközhet a dolog, hiszen azokról a területekről eddig jelentős mennyiségű szőlőt és bort szállí­tottak be ide. Ezzel együtt optimista vagyok a végkifejletet illetően.___________kOmwb oábor U tazással drágább a jogosítvány (Folytatás az 1. oldalról) A rendelkezést főleg Hatvanban bírálják igen sokan, számos ag­gályt fogalmazva meg ellenérv­ként. Mindenekelőtt azt, hogy az utazási költségekkel - ami a megyeszékhely viszonylatában egy teljes árú retúrjegy esetén 1600 forint - jelentősen megnő a jogosítványszerzés amúgy is je­lentős, 95-100 ezer forintos ára, sőt megismételt vizsga esetén az összeg tovább emelkedik. Mindez nagy teher az évente összesen mintegy nyolcszáz it­teni tanulónak, akik között fia­talkorúak is szép számmal akadnak. Egyes oktatók szerint további problémát jelent, hogy ismétlés esetén a két vizsga kö­zötti időszak az egriek leterhelt­sége miatt elérheti a két hetet, noha a rendelkezés maximum négy nap köztes időt tesz lehe­tővé. Az utaztatás az oktatók számára nem előnyös azért sem, mert attól tartanak, tanu­lóik elpártolnak tőlük, ezért sokszor saját gépkocsijukon szállítják a megyeszékhelyre a vizsgázókat, de előfordult már az is, hogy egy nagyobb csoport különbuszt bérelt. Szerencse, hogy kedvezményként Egerben megígérték: a vidékiek „felelte- tése” csak délben kezdődik - te­szik hozzá. A hatvaniak úgy vélik, a vá­rosban adottak a lehetőségek, hogy továbbra is itt legyenek az elméleti vizsgák: a településen is akad olyan iskola, amelyben rendelkezést állnak a számító­gépek az elképzelésekben sze­replő központi vizsgáztatásra, s a tanulólétszám is biztosítja a rentábilitást. Bódi Miklós, a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet képzés­felügyeleti és vizsgáztatási osz­tályvezetője megérti a döntést bíráló felvetéseket, amelyek je­lentős része szerinte is megala­pozott. Ugyanakkor elmondta: az egységes közlekedési hatóság - vagyis az országos főfelügye­letből és a megyei felügyeletek­ből álló „csúcsszerv” - az uniós ajánlásoknak megfelelően szá­mítógépes vizsgacentrumok ki­alakításán fáradozik, mert sze­retnék, ha mindenki azonos fel­tételek mellett adna számot tu­dásáról. Korábban bizonyos he­lyeken még az is előfordult, hogy ebédlőben vizsgáztattak - jegyezte meg. Heves megyében a vizsga- központ akkor jön létre, amikor elkészül a szoftver. Eredetileg ezt idén szeptemberre tervezték, de elképzelhető, hogy az idő­pont „csúszik”; ettől függetle­nül az ügykezelőket be kell ta­nítani a rendszer kezelésére. A jövőben az is megtörténhet, hogy a vizsgáztatáshoz nem fel­tétlenül lesz szükség vizsgabiz­tosokra, csak technikai sze­mélyzetre, hiszen a berendezés öt perc alatt értékeli az ered­ményt, sőt a jegyzőkönyvet is elkészíti. Mindez azzal jár, hogy a kisebb létszám nem lesz elegendő a vidéki vizsgáztatás­hoz - összegezte az osztályve­zető. ■ Bódi Miklós kifejtette: tisztá­ban vannak vele, hogy a tanulók költségeit megnöveli az új gya­korlat, ezért ha a személyi és tech­nikai feltételek adottak lesznek, elképzelhetőnek tartja, hogy vidé­ken ismét legyen vizsgáztatás. ____________________ttoj ____ PÉCSI ISTVÁN__________ K ié a haza ? A címben feltett kérdésre egyértelmű a vá­lasz: mind a tízmillió mostani és leendő magyaré. Ez akkor is igaz, ha egyesek ezt ta­gadják. Valamennyien itt élünk. Ide kötődünk. Igen sokan ezt nem­csak szavakba formálva hangoztatjuk, hanem tettekkel is bizo­nyítottuk. Említhetném egyéni példámat is csak azért, mivel nem egyedi eset. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején - mint az akkori fiatalok 95 százaléka - sem húzódoztam a szerepvállalástól, a középiskolai forradalmi bizottsági tagságtól, a nemzetőrködéstől. Osztályellenség gyermekeként nem létezett más utam. Még akkor sem, ha ódzkodtam a fegyvernek neve­zett vasdarabok hurcolásától. Aztán jött a terror. Sokakkal együtt menekülhettem volna Nyugatra. Ráadásul a biztos jövő garanciájával. Mégis maradtam, akárcsak a többiek. Vállalva a félelmet, mi­vel képtelen voltam elhagyni szüléimét, rokonaimat, a honi tá­jat, azt a történelmet, amire büszkék lehettünk mindnyájan, az ősök örökségét. Jó néhányon érdemeikre se hivatkoztak a rend­szerváltozás után, mert nem tartották hősnek magukat, hiszen csak benső vezérlésükre hallgattak, amikor ekként döntöttek. Arról se feledkezzünk meg, hogy összekötött minket -ez ma is így van és holnap se változik - édes anyanyelvűnk varázsa, tisztelete, az a rajongás, amely éltető erőnk meghatározója. Senkinek sincs joga hát senkivel szembeállítani senkit. Néze­teink különbözhetnek - ebben nincs semmi különös -, de ha­zánk közös, egyikőnktől sem elvitatható, elvehető. Annál is in­kább, mert az ilyen állítások kirekesztőek, teljességgel indoko­latlanok. A különböző csoportosulások - a kisebbek és nagyobbak egy­aránt - gyökereiket keresik. Ez természetes, ugyanis vállalt múlt nélkül nincs se jelen, se jövő, s az alapok hiányában emelt épü­let könnyen összeomlik. Keressen hát minden érintett. Hátha talál. Sok szerencsét hoz­zá. Megértem, hogy ez az alapvető érdeke, hogy e nélkül nem menne semmire, de hamis érvekkel ne disputázzon senki. Ve­szélyes játék. Nem is szólva arról, hogy ilyenkor törvényszerűen érvényesül a bumeránghatás. Egy javaslatot említenék, s ezt az ország irányításából távo­zók különösképp megszívlelhetnék, mivel javukra válna. Okul­janak a vereségből! Ez jellemnevelő hatású, a személyiségeket értékesebbé tevő folyamat. S azt is jó szívvel ajánlanám, hogy ezentúl kizárólag azért küzdjenek, hogy olyan ötletekkel rukkol­janak ki, amelyek a nép javát szolgálják. Azét a tízmillió emberét, akinek hazája Magyarország. Hó hullott és jég esett Rémületet okozott a zivatar Heves Nem várt riadalmat okozott a hétfőn késő délután lehullott csa­padékmennyiség a dél-hevesi vá­rosban. Másfél óra alatt negyven milliméter eső esett. A riadalmat azonban nem a régóta várt zápor okozta. A város egyes részein jég, máshol hó alakban érkezett az „égi áldás", olyannyira, hogy az Ötödrész nevű városrészen rövid időre még a talaj is fehér lett. A belvárosban élőket viszont né­hány percig az árvíz veszélye fe­nyegette. A Szerelem Alfréd út mögött egy nyílt árokrendszer­ben gyűlik a csapadék össze, és halad a Nyitrai-tó felé. Az aszály miatt a kiskerttulajdonosok a cse­kély mennyiségű vizet megpró­bálták felduzzasztani és szivaty- tyúkkal a kertekben hervadozó növények locsolására használni. Ám a vízgyűjtőt nem állították vissza természetes állapotába, így az, amikor hirtelen megduz­zadt, azzal fenyegette a kiskerte­ket, hogy elönti azokat. — Nagyobb baj szerencsére nem történt - foglalta össze a történteket Kontra Gyula polgár- mester. - A lakosok teljesen legá­lisan fogták fel a vizet, ami a Gyöngyösi út felől zárt árokrend­szerben érkezik idáig, s amelyet a vízmű technológiai vize is gya- rapít. Sokkal nagyobb baj, hogy az árokrendszer helyenként elga­zosodott, s a házi készítésű „duz­zasztóműveket” sem bontották el. Ezért az elkövetkező napokban a hivatal közhasznú munkásokat küld a Szerelem Alfréd utcába, hogy kitisztítsa az árokszakaszt. A Város jegyzője, Szabó Sán­dor pedig jegyzői felhívást tett közzé, miszerint az árkok kar­bantartása lakossági feladat. _______________________________ISZVBOMQ Új Dominó díjcsomag A Westel 2002. május 10-én vonzó SMS-díjakat és három­napos „hétvégi” kedvező be­szélgetési lehetőséget kínáló díjcsomagot vezetett be Domino7 néven. A Domino7 díjcsomaggal a hét 168 órájából 108-ban igen kedvez­ményes percdíjakkal lehet beszél­getni, elsősorban annak köszön­hetően, hogy az új díjcsomagban a hétvége egyedülállóan hosszú, háromnapos. Éjszaka, valamint a hosszú hétvége minden napján - pénteken, szombaton és vasár­nap - egész nap hálózaton belül mindössze bruttó 20 forintért, más mobilhálózatba pedig bruttó 45 forintért lehet telefonálni. Szintén ezekben az időszakok­ban a vezetékes hálózatba irányu­ló hívások díja bruttó 30 forint. A Domino7 díjcsomaggal a rö­vid szöveges üzenetek kedvelői jól járnak, westeles mobilra egy üzenet a hét minden napján csu­pán 18 forintba kerül, más hazai mobilszolgáltató hálózatába 25 forintért küldhető SMS. A hangposta felhívásának percdíja hétköznapokon - péntek kivételével - 7 és 19 óra között bruttó 20 forint, míg a többi idő­szakban az üzenetek díjmente­sen hallgathatók meg. A legújabb előre fizetett díjcsomaggal szá­mos értéknövelt szolgáltatás - hí­vószám-kijelzés, WAP, oplogó- és csengőhangletöltés, roaming, Mailmondó, MMS - elérhető, és a Domino7 kártya használója re­gisztrációval vagy havidíj ellené­ben hasznos infoSMS szolgálta­tásokra fizethet elő. Domino és Domino SMS díj­csomagot használó ügyfelek igény esetén két egyenlegfeltöl- tés között díjmentesen válthat- nak át az új tarifacsomagra. ■ Asványcsillogás Hatvan A Grassalkovich Művelődési Központban Braxátor János ás­ványgyűjteményéből nyílt kiál­lítás. A tárlat megnyitására vál­lalkozó dr. Déry Károly elmond­ta, hogy a kiállítás anyaga a vi­lág különböző részeiből szár­mazik, a fiatal gyűjtő nemcsak Európát, hanem Amerikát és In- dokínát is bebarangolta. Az összegyűlt anyag ezért is áraszt misztikus hangulatot. Nem vé­letlen, hogy már a középkorban is sokszor tulajdonítottak mági­kus erőt az ásványoknak és drá­gaköveknek, amelyekért a szeb­bik nem képviselői rajongtak, míg a férfiak megszerzésükért akár háborúzni is készek vol­tak. Mára ezek a kövek a föld mélyét rejtő titkok szószólóivá szelídültek, de csodálatra még mindig méltóak - jegyezte meg Az ásványtárlat megnyitója. Misztikumot sugallnak fotó: tomp* z. mihály a kiállítás bemutatója. ______■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom