Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-16 / 63. szám

HAZAI T Ü KÖR 3. OLDAL 2002. Március 16., szombat A polgári Magyarország születésnapja Újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon - mondta Áder János, az Országgyűlés elnöke Budapesten, a Múzeum­kertben, a nemzeti ünnep alkalmából tartott központi ren­dezvényen. Mint fogalmazott: csak egy lépés választ el minket attól, hogy Magyarország Európával újra egyesüljön, csak egy történelmi pillanat, hogy a határainkon túli magyarokkal egy széles, európai haza keretein belül összekapcsolódjanak az egymást elveszített nemzetrészek. Áder János beszédet mond a Nemzeti Múzeum előtt fotó: europress/kallus györoy Áder János 1848. március 15-ét a polgári Magyarország, a polgárok Magyarországa születésnapjának nevezte. Százötvennégy évvel ez­előtt, 1848. március 15-én nemet mondtak a múltra, igent a jöven­dőre, s lám, a jövő elkezdődött - mondta a házelnök, aki szerint a béke, szabadság és egyetértés (ez a három szó állt a 12 pont előtt) fontosabb mindannál, amit a ma­gyar polgárok kívántak 1848. már­cius 15-én. Áder János hangsú­lyozta: most újra eljött az idő, hogy a nemzet eggyé váljon. A sza­badság és függetlenség ma ismét európai hazát, felelős polgári kor­mányt és uniót követel, uniót Eu­rópával. Az ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kormány több tagja, a politika és a közélet számos képviselője. Pokomi Zoltán, a Fidesz elnöke Debrecenben, a Református Nagy­templom előtti Kossuth-szobomál tartott beszédében a felemelkedni vágyó Magyarország ünnepének nevezte március 15-ét. Hozzátette: eljött az ideje, hogy a lenni akarást felváltsa a tenni akarás, hogy euró­pai jólétet tudjunk teremteni ön­magunk, gyerekeink, unokáink, minden magyar ember számára. Hozzátette: akkor fejeződik be a rendszerváltozás, ha végre először nem valami ellen szavazunk, nem valaminek a tagadására mozdu­lunk meg, amikor először követke­zik be az a csoda, hogy a nem he­lyett igent mondunk; amikor végre egy kormány kétszer kap fel­hatalmazást arra, hogy végezze munkáját. Az MSZP szerint március 15-ét senki nem sajátíthatja ki, az ünnep ugyanis pártállástól függetlenül mindenkié. Erről Medgyessy Péter beszélt pénteken a tokaj-hegyaljai Monokon, Kossuth Lajos szülő­háza előtt. A szocialista párt mi­niszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: csak akkor válhat Magyarország si­keres európai országgá, „ha nem a különbségeket keressük egymás­ban, hanem azt, ami összeköt ben­nünket”. Hozzátette: értelmes mó­don egy nemzet ha összefog, egy Nemzeti Színházat kezd építeni, energiáit nemzeti gödrök, árkok ásása helyett mindenki javára igyekszik hasznosítani. 1848. március 15. utat nyitott a polgári társadalom, a modem nemzetállam fejlődésének, meg­alapozta a jogállamiságot, biztosí­totta a törvény előtti egyenlőséget, vagyis megteremtette a modem ér­telemben vett alkotmányosság alapjait - emlékeztetett Babai István, az MDF frakcióvezetője. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy 1848 legaktuálisabb üzenete az, hogy vannak olyan eszmék és ügyek, amelyeket soha, semmi­lyen körülmények között nem sza­bad elárulni, a rövid távú pártpoli­tika érdekében feláldozni. Balsai István hangsúlyozta: három hét múlva eldől, folytatódik-e a meg­kezdett építkezés, folytatódik-e a polgári kormány választási ciklu­sokon átívelő nemzeti programjá­nak megvalósítása. Az SZDSZ a szabadság pártja­ként a legbiztosabb támasza a 1989-es változások szabadságjoga­inak - jelentette ki Magyar Bálint szabaddemokrata ügyvivő. Az SZDSZ a pesti rakpartról indította el Szabadság konvoját, amely a kö­vetkező napokban Cegléden, Mis­kolcon, Debrecenben, Békés­csabán és Szegeden áll meg. Ma­gyar Bálint sajnálatosnak nevezte, hogy az 1848-as követelések ma is aktuálisak. Sérelmezte, hogy „kor­látozzák az állampolgárok szabad­ságát”, és mint mondta, az állam benyomul az emberek életébe. Hozzátette: nem engednek abból, hogy felelős kormánya legyen az országnak. Torgyán József azt ígérte a nem­zeti ünnepen, hogy 2006-ban az FKGP veszi kezébe az ország irá­nyítását, és akkor elkövetkezik majd Magyarország ezer éve áhí­tott aranykora. Hangoztatta: a sza­badság ünnepén ki kell nyilváníta­ni, hogy az FKGP-nek a baloldallal és a jobboldali szélsőségekkel szemben is meg kell őriznie füg­getlenségét, mert „a kisgazdapárt jelenti a többpártiságot”. Ha a többpártiságot veszély fenyegeti, akkor 1848. március 15. és 1956. október 23. szellemiségét is ve­szély fenyegeti - mondta Torgyán József. Jelezte: az újjáalakuló Országgyűlésben kezdeményezni fogják, hogy a Terror Házát ne­vezzék át Kisgazda Mártírok Há­zának. Monokon szólalt fel Kupa Mihály, a Centrum párt vezetője is. 1948-49 történelmi eseményeinek felidézése után hangsúlyozta, hogy március 15. nem a szomorú­ságról és békétlenségről, hanem a szabadságról, a nemzeti összefo­gásról és megbékélésről szól. Mél­tatta 1848-49 jeles magyar szemé­lyiségeit, kiemelten Kossuth La­jost. Kupa Mihály a szabadságharc példája nyomán nemzeti összefo­gásra és megbékélésre szólított fel. Csurka István szerint a választá­sokon a harmadik erőn, vagyis a MIÉP-en múlik a végső győzelem, amellyel Magyarországot meg kell menteni a Medgyessyktől és Homoktól. A M1ÉP elnöke a párt Hősök terén tartott ünnepi nagy­gyűlésén kijelentette: nem azono­sulnak teljesen a Fidesz- MDF-MKDSZ-Lungo Drom-szö- vetséggel, és vannak kifogásaik a jelenlegi kormánnyal szemben, de mégis támogatják azt, mert - sza­vai szerint - még a legrosszabb Fidesz-jelölt is jobb, mint a legjobb MSZP-SZDSZ-jelölt. A MIÉP-elnök március 15-ét nemzetünk újkori születésnapjának nevezte, amely még ma is hatalmas lelkesedést képes kiváltani az emberekből. Mégiscsak lesz magyar jövő, és a jövő magyar lesz - fogalmazott a szónok. A MIÉP ünnepi nagy­gyűlésen esküt tettek a párt kép­viselőjelöltjei. MTI Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat A tehetség a teremtő kegyes ajándéka, de ember kell hozzá, hogy érvényesüljön; mert legyen bármilyen nagy a tehetség, elenyészik, ha nem társul hozzá a kitartó szorgalom és a meg­valósító akarat - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásakor a Parlamentben. A köztársasági elnök szerint a magyarok sokaságát az kovácsol­ta össze és tartotta egyben évszázadokon át, hogy a magyarság sohasem volt szűkében olyan jeles személyiségeknek, akik példájukkal mágnesként vonták maguk köré a nemzet erőit. Budapest A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - a nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kossuth-díjat adományozott: Bak Imre Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek; El Kazovszkij Munkácsy Mihály-díjas festőmű­vésznek, díszlet- és jelmeztervező­nek; Eötvös Péter zeneszerzőnek, karmesternek; Ferenczfy-Kovács Attila Balázs Béla-díjas építész­nek, díszlettervezőnek; Galambos Erzsi Jászai Mari-díjas színmű­vésznek, kiváló művésznek; Kerényi Imre Jászai Mari-díjas ren­dezőnek, érdemes művésznek; Méhes György erdélyi magyar író­nak, műfordítónak; Pege Aladár Liszt Ferenc-díjas előadóművész­nek, érdemes művésznek; Bara Margit Balázs Béla-díjas színmű­vésznek; Taub János rendezőnek; Uhrik Dóra Liszt Ferenc-díjas tánc­művésznek, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola igazgatóhelyet­tesének, érdemes művésznek; Varga Domokos József Attila-díjas írónak; Marsall László József Atti­la-díjas költőnek. Széchenyi-díjat adományozott: Dr. Dizseri Tamás orvosnak, a Ma­gyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza főigaz­gatójának; Benedek Ferenc profes­sor emeritusnak, jogásznak, a Pé­csi Tudományegyetem nyugalma­zott egyetemi tanárának; Dr. Béres József tudományos kutatónak, a Béres Rt. elnökének; Bertók Ló- ránd címzetes egyetemi tanárnak, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészség­ügyi Kutatóintézet tudományos főtanácsosának; Besznyák István orvosnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, pro­fessor emeritusnak; Bolberitz Pál teológusnak, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; Furka Árpád­nak, a kémiai tudomány doktorá­nak, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Szerves Kémiai Tanszék egyetemi tanárának; Polgár László­nak, a biológiai tudomány dokto­rának, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Köz­pont Enzimológiai Intézet tudo­mányos tanácsadójának; Taxner- Tóth Ernő irodalomtörténésznek, az irodalomtudomány doktorá­nak, a Debreceni Egyetem egyete­mi tanárának; Somlyódy László­nak, a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagjának, a Budapes­ti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; Szebényi Imrének, a kémiai tudomány doktorának, a Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának; Vekerdi József nyelvésznek, a nyelvtudomány doktorának, nyugalmazott egyete­mi tanárnak. Széchenyi-díjat meg­osztva adományozott: Ormos Pálnak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biofizi­kai Intézete igazgatójának, és Galajda Päemek, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szegedi Bioló­giai Központ Biofizikai Intézete tu­dományos segédmunkatársának; Gáspár Zsoltnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagjá­nak, a Budapesti Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetem egyete­mi tanárának, és Tárnái Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának. Pege Aladár átveszi a Kossuth-díjat fotó: europress/kallus györoy Újságírók kitüntetése Táncsics-díjasok Aranytollasok Dr. Kercza Imre átveszi a Táncsics Mihály-dijat Aranytollasok: Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló és Jávori Béla, fotóig europress/kerék Ágnes a Somogyi Néplap nyugalmazott tőszerkesztője Március 15-e alkalmából Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztériumának ve­zetője Táncsics Mihály-díjat adományozott: Bálint Józsefnek, a Magyar Nemzet, Szegedi Élet újság­írójának, Dr. Kercza Imrének, a Somogyi Hírlap fő- szerkesztőjének, Reszeli Ferencnek, a Magyar Táv­irati Iroda Rt. pozsonyi tudósítójának, Kósa Csaba újságírónak, Kovács K. Zoltán újságírónak, Dr. Sza­bó Ferenc római katolikus pap írónak, a Távlatok szerkesztőjének. Hírek SZOBOR. Gróf Batthyány La­jos, az első felelős magyar kor­mány miniszterelnöke szobrát avatták fel Szombathelyen a nemzeti ünnep alkalmából. A bronzból készített mellszob­rot Gál Tamás Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, mti HŰSÉGKÚT. Elhelyezték a soproni Hűségkút alapkövét pénteken. A köztéri alkotást a kormány adományozta a város­nak a soproni népszavazás 80. évfordulóján, tavaly decem­ber 14-én. mti TŰZGYÚJTÁS. Tilos a tűz­gyújtás szombattól az erdők­ben és az erőterületek határától számított 200 méteres terüle­ten, a kijelölt tűzrakóhelyeken, valamint a közút és a vasút menti fásításokban. A tilalom mindennemű tűzgyújtásra vo­natkozik, beleértve a parlag- és gazégetést is. mti TÚRA. Az Országos Gyermek és Ifjúsági parlament (OGYIP), illetve a Magyar Cserkész- szövetségek Fórumáért alapít­vány minden iskolában felhí­vást intéz a 10-18 éves diákok­hoz, hogy vegyenek részt vala- müyen természetben megvaló­suló túrán. A program részt­vevői túravonal-javaslatokat kapnak, továbbá turisztikai fel­szereléseket nyerhetnek. Mn REPÜLŐ. Két 50 személyes CRJ 200 ER típusú repülőgépet vásárolt a Malév a kanadai Bombardier Inc. cégtől. A gé­pek június, július végén érkez­nek Ferihegyre. A Malév továb­bi hat repülőgép vásárlására is opciót szerzett, amit a követke­ző három évben érvényesíthet - közölte a társaság, mti ELNÖK. Három évvel meg­hosszabbította Pintér Dezső tévéelnöki megbízatását a tv2 tulajdonosi közgyűlése. A ta­nácskozáson a fő tulajdonos Scandinavian Broadcasting System képviselője kifejezte Pintér Dezső iránti bizalmát. A közgyűlés ugyanezen időtar­tamra meghosszabbította Habs­burg György és Kakuk Andrea igazgatótanácsi tagságát is. mti A Magyar Újságírók Országos Szövetségében több évtizedes újságírói munkájuk elismeréseként ki­osztották az egyik legjelesebb újságírói díjat. Aranytoll kitüntetésben részesült Bányai Gyula, Bölcs István, Gantner Ilona, Jávori Béla, Köröspataki Kiss Sándor, Mitzki Ervin, Réti Ervin és Vándor Kálmán újságíró, valamint Almási Lász­ló fotóriporter és Gink Károly fotóművész. Arany­fóliát kapott két határon túli magyar újságíró is: Mag Péter (Bukarest) és Mács József (Pozsony).

Next

/
Oldalképek
Tartalom