Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-25 / 47. szám

10. OLDAL 2 3 2002. Február 25., hétfő P F Üzenet A lapjukban megjelent Üzletré­szek című cikk kapcsán a sajtón keresztül üzenem a Magyar Fej­lesztési Bank Üzletrész-haszno­sító Kft.-nek: szerintem nem azért lett kevesebb a felajánlás, hogy nem akarják eladni a nyugdíjasok az üzletrészt, ha­nem azért, mert nagyon sokat elutasítottak a megszűnt „szövetkezetek” végett. Amiről mi tulajdonosok nem tehetünk. Nyugdíjas vagyonjegy-örökös (név és cím a szerk.-ben) Köszönet Ezúton mondok hálás köszöne­tét az egri Markhot Ferenc Kór­ház sebészeti osztályán dolgozó dr. Krasznay Péter főorvosnak, dr. Conrado Moscoso sebész és dr. Magyar István altatóorvos úrnak, valamint az osztály III. emeleti ápolóinak odaadó, gyó­gyító ápolási munkájukért. Kiss Béla Eger Felháborodtunk Meghívást kaptunk január 30- án du. 15 órára a sportklubba. A szervező Vitaltex sajnálkozá­sának adott hangot, és elnézést kért a résztvevőktől, mert mint mondotta, egy órára 3500 forin­tot kellett fizetni a heves­aranyosi polgármesteri hivatal­nak a helyiségért. Kérésük mindössze annyi volt, hogy fű­tött helyiség, 40 fő részére ülő­hely és asztal álljon rendelke­zésre bemutatás céljára. A ké­réssel ellentétben a szervezők­nek maguknak kellett a kon­vektort begyújtani, hogy me­leg legyen. Asztalt is az utcá­ból egy néni adott kölcsön, mert az sem volt. Ülőhely pe­dig alig 10 főnek jutott! Mivel nagyon sok nyugdíjas érdeklő­dő jelent meg, így állni kény­szerültek az emberek, a terem kicsi volt, így az előtérből hall­gatták az előadást. Többnyire idős nyugdíjasok jelentünk meg az ígért ajándék reményé­ben, amit meg is kaptunk! Mély felháborodásunknak adunk hangot, hogy a polgár- mesteri hivatal így merte kiad­ni a helyiséget. Ezt a levelet több felháborodott társam ké­résére írtam meg, hogy máskor ilyen ne forduljon elő! Név és cím a szerkőben Megtalált pénz 2002. február 7-én vásároltam a Gyöngyszöv Áfész 91. sz. ABC- boltjában Gyöngyös, Kócsag úton. Siettem, figyelmetlen vol­tam, és fizetéskor 8000 forintot elejtettem, amit nem vettem ész­re. Később visszamentem, és azonosítás után visszakaptam a pénzt. Köszönöm a boltvezető­nek és a pénztárosnak. Gyöngyös (cím a szerkőben) Még egyszer a lajosvárosi tömegközlekedésről „Ésszerűden közlekedés, intézke­dést várunk” címmel dr. Ménes László tollából a Heves Megyei Hír­lap f. év febr. 4-i számában megje­lent olvasói levélre a helyi tömeg- közlekedés ellátásáért felelős ön- kormányzat, ül. a szolgáltatást vég­ző Agria Volán Rt. képviseletében az alábbiakban reflektálunk. Válaszunk terjedelmességét két alapvető ok motiválja, egyrészt: az azonnali válaszadás lehetőségének biztosítatlansága, másrészt annak objektivitása, hogy a megyei lapot olvasó, de Eger város településszer­kezetét, a helyi tömegközlekedés rendszerét nem, vagy kevésbé is­merő polgárok körében a csúszta­tásoktól sem mentes olvasói levél tartalma téves képzettársításokat eredményezhet. Az összefüggések felismerhetősége végett idézzük dr. Ménes László úr megállapításait. Első idézet: „Emelkednek a he­lyi autóbuszjáratok díjai, de sajnos csökken a vele kapcsolatos szolgál­tatás.” - Ezen állításának igazsága nem helytálló, ezért kénytelenek vagyunk cáfolattal élni. A jelen ide­jű megfogalmazás azt sugallja, a ta­rifa mértéke pillanatnyilag sem stagnál, ellenkezőleg: folyamato­san változik. Mindannyian tudjuk, ez nincs így. A díjak valójában emelkedtek, mint köztudott, a hi­vatalosan is elismert 9,2%os inflá­ciós rátái messze alulmúlva 5%- kal. Biztosak vagyunk abban, hogy e számok—és az évek óta nyomon követhető tendenciák - ismereté­ben az olvasók, lajosvárosi utazók közül sokan mások életszerűen gondolkodnak. A szolgáltatást végző Agria Vo­lán Rt. tevékenysége során: nem ál­lította le a gazdaságtalanul üzemel­tethető és kihasználatlan helyi jára­tait; nem csökkentette a feladatban foglalkoztatott autóbuszok számát; nem szüntetett meg autóbusz-vi­szonylatot; nem csökkentette a na­pi üzemidőt; nem hanyagolta el a jármű-karbantartást... stb. Ellenben: növelte összes járatai­nak darabszámát (5,5/A, 11,12 vo­nalak); új viszonylatot nyitott (Szalapart út - Tihamér vá.); járat­sűrítést hajtott végre (5, 5/A, 12); bővítette egyes járati üzemidejét (5/A, 11); iskolás céljáratokat he­lyezett forgalomba (5i, Ili, 12i jel­zéssel); felújításokkal, új autóbusz­ok vásárlásával, típusbővítéssel korszerűsítette járműparkját; mo­dernizálta utaskiszolgáló és - tájékoztató rendszerét (informáci­ós eszközök, jegyérvényesítők); minden megalapozott menetrendi igényt teljesített... stb. A teljesség igénye nélkül említ­ve: Eger városában ma már 16 autó­busz-viszonylaton 42 db nagy befo­gadóképességű járművel, 120 km- es együttes viszonylati hosszon, egy átlagos munkanapon 741 járat­tal, hozzávetőleg 1.830.000 kilomé­ter/év futásteljesítménnyel áll a cég a városban élők, dolgozók, ide láto­gatók utazásának szolgálatára. Ab­ban, hogy a múlthoz (és a „díjemeléshez”) képest a szolgálta­tás csökkenése prognosztizálható- e, minden körülményt számba vé­ve kinek-kinek szíve joga szemé­lyesen döntést hoznia. Második idézet: „Elbontották a belvárosban az ülőpados autóbusz- váró helyeket, még a betonlábakat is kibontották, vagy nincs is egyál­talán sem nyitott, sem fedett vára­kozóhely. Pl. a Mátyás király úti Vo­lán-telepi megállóhelynek a Kerecsend felé menő jobb oldalán, az egri MÁV-állomás előtt, a Rákó­czi úton a TESCO-val szemben, Fel­németről a városközpont felőli jobb oldalon semmiféle ülőhely, védett váró nincs.” A fentieket olvasó, megyénkben élő, de nem egri illetékességű em­berek megbotránkozva értesülhet­nek arról, hogy Eger belvárosában e tekintetben mily mérhetetlenül áldatlan állapotok uralkodnak. A tárgyilagosság okán tudni kell: az említett megállók egyike sem a bel­városban található. Ez a tény azon­ban semmit nem von le annak je­lentőségéből, hogy a megpihenés lehetősége, ill. a felszállni kívánók számára a várakozás elfogadható szintű minősége biztosított legyen. A fedett várakozók telepítését Eger Megyei Jogú Város Önkormányza­ta végzi, figyelemmel az adott meg­állóhely utasforgalmára, annak te­rületi elhelyezkedésére és környeze­tének beépítettségére. Számos he­lyen a megálló peronrésze a helyi sajátosságok miatt sajnos egyben gyalogosjárdaként is funkcionál (pl. a ténylegesen belvárosi Dobó gimnázium és posta előtti), ezért baleseti veszélyhelyzet előidézése nélkül, városképi és műemlékvé­delmi megfontolások miatt a fedett váró kivitelezése lehetetlen. A Volán-telepi megálló helyzete is hasonló. Megítélésünk szerint nem jelenthet alternatív megoldást a járdákra rögzített ülőpados mód­szer. A TESCO-nál a 2000. évben új helyi járati végállomás épült, az áruház közvetlen szomszédságá­ban 4 db modem, ún. „buborékos” fedett váró található. Szaporodásuk a város egész te­rületén megfigyelhető a Vécsey- völgytől a Tihaméri lakóparkon át a Lajosvárosig egyaránt. Városunk megállóhelyeinek ötödén igénybe vehetők a fedett pihenők. Mind a 150 hasonló felszereltségének igé­nye túlmutat az önkormányzat ra­cionálisan felvállalható lehetősé­gein. Harmadik fejezet: „Hiába kér­tük a járatok indításának ésszerű beosztását a Mezőgép telephelyről, hogy időben sűrűbben kövessék egymást, kérésünket nem hallgat­ták meg. Ezzel szemben sokszor 20 percenként indítanak, egyszerre két, néha három járatot is. Például a 10,11,12-est, de néha a 13-ast és 14-est, holott a Lajosvárosból leg­alábbis a vasúti bejáróig mind egy irányban haladnak. A vonatok in­dulásáig nem kellene annyit izgul­ni, ha ezt ésszerűen szerveznék meg. A gépkocsivezetőket éssze­rűtlenül indítják, s közben ázik-fá- zik a sok várakozó felnőtt, iskolás diák és nyugdíjas öreg”. Az olvasói levél nyomán úgy tűnhet, hogy az Eger város dél-dél­nyugati részén levő Lajosváros (la­kóival, diákjaival, dolgozóival együtt) a menetrend szerinti helyi tömegközlekedést tekintve szinte ellátatlan terület, ahol rendkívül rit­kán, sokszor 20 perces várakozásra kényszerítve az utasokat, sokszor csoportokba verődve, minden logi­ka híján közlekednek a buszok. Ki­mutatásunk szerint a Mezőgép végállomástól a vasútállomás-bejá­róig terjedő, menetrend szerint közlekedő autóbusszal bő 5 perc alatt beutazható a Mátyás király úti szakasz. Kiegészítésként jegyezzük meg: a 10, 11, 12-es jelzésű buszok so­sem indulnak egy időben (ellen­őrizhető); a levélíró által „kialakí­tott” 10, 11, 12, 13, 14-es járatok együttes indítására vonatkozó állí­tás téves (ellenőrizhető). A vissza­jelzésekből is tudjuk: ha netán 3-4 óránként csak egy járat közleked­ne, akkor sem kellene 20 perceket várakozni, legfeljebb kettőt-hár- mat. A vonathoz utazó lajosvárosi- ak számára rendelkezésre bocsá­tott férőhely közel negyvenezer (Eger város teljes lakónépessége kb. 57.500 fő); dr. Ménes László úr sem egyszer, sem többször, sem egyénileg, sem mások nevében nem kért tőlünk járatbővítést, me­netrendi változtatást. Eger város helyi járatainak mai vonalhálózatát, jelenlegi periodi­kus közlekedési rendszerét, szer­kezetét jellemzően városunk sajá­tos földrajzi helyzete, belső útszer­kezete, a mindenkor következete­sen vizsgált és felmért utazási igé­nyek határozzák meg alapvetően. A szolgáltatást végző cég és a város vezetése számított és a jövőben is számít minden konkrét, realitások­ra épülő, konstruktív javaslatra, amely a város — és benne a közle­kedés - folyamatos fejlesztésére hasznosítható. Továbbra is kiemel­ten kívánjuk kezelni az iskola- és munkakezdés-végzés időszakának tömegközlekedési kiszolgálását, a szélrózsa minden irányából érke­zők, ill. irányába haladók jogos igé­nyeinek teljesítését. Tisztelettel: dr. Estefán Géza, Eger Megyei Jogú Város jegyzője, Pintér Lajos, Agria Volán Rt. személyszállítási üzletág-igazgató Ismét az uszodáról Valamikor az uszi építése idején, a megosztó vélemények hatása alatt meggyőződésem volt, hogy nem ott kellene felépíteni, ahol, és nem annyiból, amennyiért ter­vezték. Nem értettem egyet, de nem cirkuszoltam. Megépült. Szerintem gyönyörű, és megvál­toztatta az életemet! Barátaim hí­vó szavára már az uszoda meg­épülése előtt is jártam reggelente a csodálatos adottságú stran­dunkra, de csak abban a néhány hónapban, míg jó idő volt. Ami­kor eljött az ősz, én már nem mentem le úszni. (Az uszi meg­nyitása után, 2001. január 25-én - ugyancsak városunk e lapjá­ban — kritizáltam a nyitvatartási, a lakosság fogadására biztosított időt.) Nyilvánvalóan nem az én cikkem hatására, de e tökéletes, gondolom, minden igénylő „igényét” kielégítő heti kb. 110 órás nyitvatartási időt biztosító csodálatos intézményben ked­ves, figyelmes személyzet min­denkor tiszta körülmények kö­zött várva biztosítja azt a 40 per­cet, míg mindentől kikapcsolva tudok úszni, az egészségemre, a kondimra vigyázni. Ezt követően - nagyon komolyan mondom - az esetek zömében jókedvvel megyek dolgozni, tart ez addig- ameddig, de az uszoda hatása számomra egyértelmű! Nem aka­rom én ezt a gondolatot túlragoz­ni. Ha többen „összeállnak”, bér­letet vesznek, megkeresik azt az időpontot, ami nekik és család­juknak is megfelelő, szociális áron tudják ezt a mindannyiunk rendelkezésére álló lehetőséget kihasználni, élvezni. Ekkor ve­lem együtt ők is őszintén mond­hatják: köszönöm, Eger, hogy eg­ri lehetek! Pók Ferenc (cím a szerk.-ben) A labdarúgás támogatásáról Reagálás korábbi levelekre A HELASZ Játékvezetői Bizottság nevében úgy érzem, válaszolnom kell az elmúlt hetekben megjelent írásokra. Bár az újságon keresztü­li üzengetést nem a megfelelő módszernek tartom a problémák orvoslására. Debreczeni Gábor nyílt levelé­ben nehezményezte, hogy a HELASZ JB-hez írt leveleire nem kapott választ. Egy játékvezetőt becsmérlő, eltiltását követelő, fizi­kai és szellemi rátermettségét kri­tizáló, korát negatívumként emle­gető ellenséges levélre úgy érez­tem, értelmetlen válaszolni. Cikkbeni állítása szerint első perc­től kezdve ki akart állítani egy já­tékost a játékvezető. Tévedése ab­ban rejlik, hogy ő mint néző intéz­te első perctől kezdve gyalázkodó, becsmérlő, arrogáns megjegyzé­seit a mérkőzés bírója felé. A szóbanforgó játékos pedig a fia. Akinek gratulálunk az eddigi sike­reihez, de a szabályok mindenki­re vonatkoznak, még a tőle ered­ményesebb játékosokra is. Az pe­dig minden rosszindulatot felül­múlt, hogy a játékvezető fiát is megtalálta, akit még lehet, hogy életében nem is látott. Mellesleg az országos játékvezetői keret te­hetséges tagja. Az ellenségeske­dés helyett helyesebb lenne önkri­tikát gyakorolni egy kiállítás után. Sokat elárul a mérkőzésről, hogy a játékos csapatának vezetői nem jelezték elégedetlenségüket a já­tékvezető ténykedésével kapcso­latban. •k k k A másik újságcikkre (febr. 18.) nehezebb válaszolni, mert egy volt játékostárs, játékvezető kollé­ga és barát soraira kell reagálnom. Próbálom elhessegetni a gondola­tokat, de az a bizonyos madár, aki bepiszkít a saját fészkébe, jut eszembe. Addig, amíg Bartos Sán­dor működő játékvezető volt, nem jelentett neki gondot, hogy a küldő aktív játékvezető és ő a já­tékvezetői bizottság alelnöke. Az egy évvel ezelőtti elnökválasztás után kijelentette, hogy nem kíván dolgozni az új elnökségben. A „nemkívánatos személy” jelzőt ő akasztotta saját magára, mi szá­mítottunk volna a munkájára. A küldőnk hozzáértésének, munká­jának jelentős szerepe van abban, hogy a mérkőzések normális me­derben folynak. Mint minden bi­zottság vezetője, ő is társadalmi munkában végzi nem könnyű és időigényes feladatát. A „langyos kézzel” kapcsolatban mi tudjuk, hogy a labdarúgásunk elsősorban a játékról, és nem a játékvezetés­ről kell hogy szóljon. Nem hiá­nyoljuk a hangzatos újságcikke­ket, esetleges túlzásokat. A mi kollégáink között is, mint az élet más területén, vannak tehetsége­sebbek, rátermettebbek, esetleg szerencsésebbek, akik magasabb osztályban működnek. Az, hogy valaki az osztálykülönbségek sze­rint humorosan milyen neveket a'd, nem hiszem, hogy sértő. Bár az „előkelőségek” névről még so­sem hallottam játékvezetői keret­ben. A jövőre nézve talán szeren­csésebb lenne, ha a gondokat to­vábbképzéseken, játékvezetői tá­borban beszélnénk meg, és nem az újság hasábjain keresztül. Birincsik József HELASZ JB elnöke k Lapunk a fent említett témá­ban több alkalommal, többféle véleménynek is hangot adót, így a továbbiakban a vitát a magunk részéről lezártnak tekintjük, (a szerk.) www.hevesmegyeihirlap.hu február 25., hétfő, 19 óra :J üiäilölln! aftiülfe* A Centrum Párt elnöke, dr. Kupa Mihály független országgyűlési képviselő lesz online-szerkesztőségünk vendége feb­ruár 25-én, hétfőn este 19 órától. / S www.hevesmegyeihirlap.hu Többet számláztak a fogyasztásnál Felháborodva fogok tollat, mivel a gázszámlámban az elfogyasztott köbméteren felül többet számláz a Tigáz. Mivel nem dúskálhatok mint egyedülálló nyugdíjas a pénzben, így minden kifizetésre oda kell figyelnem. így történt ezt a legutóbbi számla ki­fizetésénél, ugyanis az én számításom szerint a fo­gyasztás alapján többet számoltak az elfogyasztott- hoz képest. Úgy gondolom, tévedés történt, és he­lyesbítést akartam kérni, de előbb felvettem a kap­csolatot a helyi díjbeszedővel, mi a szándékom, és kérdeztem, hová fordulhatok panaszommal. A díj­beszedő készségesen tájékoztatott, hogy ez nem­csak az én problémám, nála már többen reklamál­tak ebben az ügyben. Tájékoztatott, hogy ne írjak sehova, mert a számlázás jó, és a gázszámla hátol­dalán megtalálom, hogy nyomáskorrekció címén 2%-ot számol fel a Tigáz. Visszanéztem a 2001. évi számlák hátoldalát, megállapítottam, hogy az utolsó áremeléssel egyidejűleg az addig használt (utolsó mérőállás - előző mérőállás) X átszámítási szorzó néven futott számítási módjukat változtatták nyo- máskorrekrió névre, százalék-meghatározás nélkül, így az üzletszabályzatukba ezt beépítve, az őáltaluk kevés 6% áremelést ezzel még növelni tudják, ami­be lehet, hogy a kormány nem akar vagy nem szól­hat bele, mi fogyasztók pedig csak tudomásul vehet­jük ezen intézkedést. Ha már e meghozott fizetési módot kénytelenek vagyunk elfogadni, mi fogyasz­tók elvárnánk, hogy e külön hozzákényszerített, el nem használt m3 gázt a gázszámlán külön szíves­kedjenek részletezni, hogy hány %-ot, hány m3-t és ennek értékét fizetjük pluszban. Ez az én esetem­ben: 2002. 01. havi utolsó óra állása 6113, előző 5875, fogyasztott m3 243. Ez helyesen 138 m3 + 5 m3 nyomáskorrekció! Úgy érzem, a többi fogyasztótár­sam nevében ez a részletezés megoldható és kivite­lezhető a Tigáz részéről. Ha jól gondolom, a Tigáz van a fogyasztókért, és nem fordítva. Hiába írják a gázszámla hátoldalára, hogy üzletszabályzatukat meg lehet tekinteni, a kistelepülések elöregedett nyugdíjasai ezért nem utaznak be a városba. Végig­nézve számláimat, sajnálattal állapítottam meg, hogy eddig el nem fogyasztott korrekció címén már 9 m3 gáz áfás árával növeltem a Tigáz eddig is ma­gas eredményét. Mint lapjukban is olvashattuk, a gáz ára várhatóan még drágább és borsosabb lesz az eddiginél, csak tudjuk miből megfizetni. Név és cím a szerk.-ben Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk észre­vételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, illet­ve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Mivel ez évtől heti rendszerességgel, hétfőnként je­lentkezünk az olvasók fórumával, az anyagtorlódás is megszűnik. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fogal­mazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom