Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-27 / 49. szám

12. OLDAL HIRDETÉS-HORIZ ONT 2002. Február 27., szerda Elektromos Szerelvénygyártó és -forgalmazó Vállalat gyöngyösi központjába EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSER pozícióba munkatársat keres Elvárások:-főiskolai/egyetemi diploma, személyügyi végzettség előny ÿ Adó 1% Adó 1% Adó 1% Kinek ajánljuk adónk 1%-át? Mindazoknak a szervezeteknek ajánljuk segítségünket, amelyek jogosultak az SZJA 1%-ára. A bemutatkozó anyagokat március 8-án, pénteken tesszük közzé. engedménnyel a Heves Megyei Hírlap Grátiszban Az anyagokat március 4-ig keljük, juttassák el címünkre! 3300 EGER, Barkóezy u. 7. Tel.: 36/513-628, Fax: 36/513-630 Gyöngyös: Tel./fax: 37/311-697 Hatvan: Tel./fax: 37/341-051 (: V Az MSZP Heves Városi V Szövetsége és ^ ^ Godó Lajos ^ \ képviselőjelölt ^ ^ meghívja Önt £ ^ ma 17 órára a Hevesi ^ ^ Művelődési Központban ^ ^ tartandó ^ ^ lakossági fórumra, ^ ^ amelynek vendége £ ^ Juhász Ferenc, ^ ^ az MSZP alelnöke. (57110)^ feladja, másnap olvashatja! MEGRENDELŐLAP ' VASÁRNAPI V HEVESTHIRLAP ELOFIZETESERE Neve:. Címe:. Fenti címre megrendelem a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, 325 Ft havi díj megfizetésével. Kérjük, hogy a megrendelőlapot borítékban szíveskedjen beküldeni a kiadó címére: 3301 Eger Pf. 23 (Barkóezy u. 7.) Előfizetési szándékát jelezheti kézbesítőinknek, 5 illetve a 06-80-513-646-os ingyenes telefonszámon is. ï Ismét méreg az Eger-patak vizében (Folytatás az 1. oldalról) Ám minden hosszadalmas elemzés híján sem lehet kétséges a szemtanúk és a kör­nyezetvédők számára, hogy ismét egy már jól ismert jelenséggel állnak szemben, az Eger-patak újbóli kékalj-szennyezésével. Számottevő halpusztulást nem észleltek. Megtörtént máskor is, hogy az Eger-pa­tak kékes színben „pompázott”. Akkor a városháza és a vízmű szakemberei hama­rosan megérkeztek a helyszínre, majd az ÁNTSZ és a környezetvédők munkatársai is csatlakoztak hozzájuk. Ránézésre nem tudták megállapítani, milyen anyag szí­nezhette kékre a vizet, de az látszott, hogy nem olajos szennyeződésről volt szó. A szakemberek a patak mentén felfelé in­dulva felnyitogatták az aknafedeleket, hogy kiderítsék: hol került a patakba a szennyező anyag. Végül annyit sikerült akkor megállapítani, hogy nem a belvá­rosban folyt a „kékség” a vízbe, hanem a Szala-árok környékén. Valószínűsíthető, hogy - mint most is - borászati üzemből vagy pincéből engedték a szennyezést a patakba, de biztosat, hogy melyik pincé­szet ludas a kérdésben, akkor sem sike­rült feltárni. A két nagyobb borgazdaság aknáit megvizsgálták, de ott nem voltak arra utaló nyomok. A szakemberek sze­rint az viszont nyilvánvalóvá vált: egy bortermelésnél használt anyagról van szó. Hogy pontosan milyen adalék vagy szer, az csak azután derült ki, hogy megvizs­gálták a vízből vett mintát. A pénteki szennyezés viszonylag gyor­san levonult, fél óra alatt meg is szűnt. Sallai Ferenc, az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség műszald igaz­gatóhelyettese korábban elmondta: a víz­vizsgálatok során kiderült, hogy kékalj ke­rült a vízbe. Ez az anyag a bor derítése köz­ben keletkezik, s cianid-tartalmú. A labora­tóriumi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kékderítésből származó szer kötött cián- időt tartalmaz, amely csak erős savval ron­csolva szabadul fel, így önmagában nem mérgező. Később Nagytályánál már nem ta­pasztaltak színváltozást, a víz szinte telje­Akció a felderítéshez sen felhígult. Az itt vett tavalyi vízmintában egy század mikrogramm alatt volt a rianid- tartalom. Ennek ellenére tavaly a felügyelőség munkatársai utóvizsgálatot is végeztek, vé­gigjárták a verőszalai pincéket, s ellenőriz­ték, hogy azokból hova szállítják a szennye­ző anyagokat. A kékalj használata már nem általános, legtöbbször környezetbarát derí­tőszerekkel dolgoznak. Felkérték a polgármesteri hivatalt, hogy az üzemeltetésükben lévő csapadék- csatornát a Szala-ároknál vizsgálják meg, a szabálytalan bekötéseket szüntessék meg. A rendőrségen feljelentést tettek is­meretlen tettes ellen környezetszennyezés miatt, ami több millió forint bírsággal is büntethető. Az önkormányzat főmérnöki irodájától megtudtuk, hogy az érintett területnek szá­mos csatornázatlan pincéje van. Mivel ezek a talajszintnél lejjebb helyezkednek el, így ezekből szivattyúval emelik ki a szennyvi­zet és tömlővel vezetik a csapadékvíz-elve­zető csatornába, melyen keresztül minden az Eger- patakba ömlik. Az új bor­házak építését csak csator­názva engedélyezik, ám sok régi van még, amelyek­kel nem lehet mit tenni. Az Életfa Környezetvédő Szövetség helyszínen járt és felvételeket készített szakembere szerint egy ilyen nagyságren­dű szennyezés, amely ennyire képes el­szennyezni a vizet, egy kis pincéből nem kerülhet ki, csak nagyobb pincészetből. A tettesek nyomára pedig csak az azonnali csatornafeltárás vezethet, mielőtt még víz­zel kiöblítenék a csatornát. _________________________________(M A z Évízig az Egervin Borgazdasággal és a polgár- mesteri hivatallal közösen egy akciót is kíván szer­vezni, hogy kiderítsék, ki az okozója a szennyezé­seknek. A mostani ugyanis nem egyedi eset, már többször is előfordult, hogy különböző anyagok ke­rültek a patakba erről a területről. Bővítenék a Vásárhelyi-tervet Területfejlesztés: szükség van a Tisza-tavi tanácsra A Tisza árvízvédelmi rendszerét szabályozó Vásárhelyi-terv is terítékre került a Heves Me­gyei Területfejlesztési Tanács minapi ülésén. A grémium - egyetértve a tervben rögzített szándékokkal - a program kiterjesztését java­solja a Tisza vízgyűjtő területére is. Heves megye A testület elsőként jóváhagyta a tanács idei költségvetését, e szerint az 2002-ben több mint 42,2 millió forintból gazdálkodhat. Ez­után a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal észrevételeire figyelemmel módosította a szer­vezeti és működési szabályzatát, de kisebb változtatásokat hajtott végre a pályázati rend­szerrel összefüggő eljárási szabályzaton is. Ezt követően a tanács tagjai megerősítették azon korábbi állásfoglalásukat, miszerint egyetértenek a Tisza-tavi Térségi Területfejlesz­tési Tanács létrehozásával, s annak alapító tagja kívánnak lenni. E grémium felállításának ötlete még 1999- ben fogant meg, s bírja az érintett megyék te­rületfejlesztési tanácsainak támogatását is. Feladata nemcsak a hátrányos helyzetű, térség felzárkóztatása lenne, hanem - a szakembe­rek szerint - vízgazdálkodási, árvízvédelmi, illetve turisztikai szempontok is indokolnák életre hívását. A Vásárhelyi-terv kapcsán több észrevétel is megfogalmazódott a küldöttekben. Az 1998-2001 közötti árvizek nyomán a Közleke­dési és Vízügyi Minisztérium által elkészített, majd 2001 októberében széles körű vitára bo­csátott terv az ország területének több mint felére kiterjedő, s azon belül mintegy 16 ezer négyzetkilométeres árterű tiszai vízrendszer­rel foglalkozik. A terv - megelőzendő a koráb­bi évek katasztrófáit - négy helyen lát beavat­kozási lehetőséget: hegyvidéki tározást a Ti­sza külföldi vízgyűjtő területein, a nagyvízi vízszállítás növelését, a síkvidéki árvízi vész- tározást, s az árvízvédelmi töltések további magasítását. Kun Zoltán, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Igazgatóságának ve­zetője ugyanakkor azt javasolta, a terv hatálya terjedjen ki a belföldi vízgyűjtő területekre is, a Zagyva és a Tárná vízrendszerének fejlesztésé­re, ezzel összefüggésben pedig a recski és a ter- pesi tározók megépítésére. Felvetette annak le­hetőségét is, hogy mindez akár modellértékű programként is megvalósulhatna, hiszen e tér­ség árvízgondjainak megoldása mintegy 2 mil­liárdos feladat lenne. Szóba került a Kiskörénél tervezett, az úgy­nevezett Könyökben, illetve a Burai-réten ter­vezett tározók kérdése is. Kontra Gyula hevesi polgármester akképp vélekedett, hogy számos módja van az árvíz elleni védekezésnek, így a terv ezen szakaszában még talán korai az egyik, jelesül a tározók kiépítése mellett le­tenni a garast. A két, 60, illetve 57 négyzetki­lométeres terület kijelölésével kiváló termőföl­dek kerülhetnek adott esetben víz alá, ráadá­sul ha oda beengedik a Tiszát, az ár levonul­tával csak szivattyúzással lehetne megszaba­dulni a víztől. A tanács végül is az elhangzott észrevéte­lekre figyelemmel fogalmazta meg határozati javaslatait. _________________________ikühnei F rancia előadók Eger A Művészetek Házában a napok­ban megrendezett francia nyelvű előadóversenyen a 14 év alattiak kategóriájában Kóczián Ágnes (Szent-Györgyi Albert Általános Iskola, felkészítő: Tóth Ildikó) lett az első helyezett. A csoportok kö­zül az EKF 2. számú gyakorlóis­kolája Albertus Ágnes felkészíté­sével szerezte meg a győzelmet. A 14 év felettiek kategóriájában az egri Szűcs Levente aratott dia­dalt, míg a csoportos kategóriá­ban a szegedi Ságvári Gimnázi­um nyert első helyezést. A máso­dik helyezést sikerült megszerez­nie az Egri Francia Klubnak, Ban bara Dutat felkészítésével. Kü- löndíjat kapott a szentesi, a gyu­lai, a mohácsi, a pásztói, a nagykállói, a kecskeméti és a sop­roni gimnáziumok csoportja, to­vábbá Egerből a Pásztorvölgyi Ál­talános Iskola és Gimnázium együttese, Fekete Györgyné tanít­ványai. A „Sikeres Részvételért” díjat a Mészáros Tímea tanárnő által felkészített EKF 2. Sz. Gya­korló Általános Iskola és Gimná­zium csoportja, a Szent-Györgyi Albert iskola csapata (felkészítő­jük Tóth Ildikó) és a soproni Ber­zsenyi diákjai vehették át. Ugyan­ebben az elismerésben részesült Kovács Anita (Deák Julianna ta­nítványa) az egri Neumann gim­náziumból. ■ „A turizmus összetartó erő” Eger Az idei márciusi, hagyományos budapesti utazási kiállításon ez­úttal közös kiadványban mutat­kozik be az egri kistérség. A tár­sulásnak Borsod megyéből Szomolya és Cserépfalu is teljes jogú tagja, e települések a Heves megyei tagokkal és a megyeszék­hellyel együtt kínálják idegenfor­galmi látnivalóikat, szolgáltatá­saikat - jelentette be a kistérségi társulás keddi ülését követően dr. Nagy Imre egri polgármester. Mint mondotta, a turizmus ösz- szetartó erő, az egységes kistérsé­gi arculat kialakítása közös ér­dek, a terület kiváló adottságai számos fejlesztési lehetőséget hordoznak magukban. A bemu­tatkozó dossziéban tizenöt aktu­alizálható, egy-egy településről szóló betétlap kap helyet. A kiad­vány magyar, angol és német nyelven jelenik meg tízezres pél­ladékának elhelyezésével kap­csolatos problémáról. Mint is­mert, ezt az ügyet a megyei ön- kormányzat több éve próbálja előkészíteni, ám a felmerült helyszíneken rendszerint tilta­kozással, indulatokkal találkoz­tak az elképzelés szorgalmazói. Az is előfordult, hogy helyi nép­szavazáson utasították el az öt­letet az érintett községekben. Ugyanakkor az egri, legnagyobb megyei lerakó négy-öt éven be-, lül telítődik, a város térségében lévő kisebb hasonló létesítmé­nyek szintén. Ezért a gond komplex megoldására van szük­ség. A kistérségi társulás a ta­pasztalatok figyelembevételével átvállalja a megye eddigi kezde­ményező, koordináló szerepét. Külön csoport állt fel evégett, ám a lerakó konkrét helyéről - mint kérdésünkre kiderült - egyelőre nincsen szó. _________________________!«•) Egy kiadványban tizenöt település. Térképek, programajánlatok az Utazás 2002 kiállításra FOTÓ: PILISY ELEMÉR dányszámban. Tartalmazza a kistérség és az ahhoz tartozó te­lepülések leírását, térképét, programajánlatát, a szálláshe­lyek listáját, a szabadidő eltölté­sére vonatkozó javaslatokat. Ugyancsak a társulási ülésen esett szó a környék szilárd hűl-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom