Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám

6. OLDAL G A Z P A S Á G I TÜKÖR 2002. Február 20., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. február 19.) Borsodchem 4 585 Ft Û Egis 12 850 Ft ű Matáv 955 Ft ö Mól 5 365 Ft 6 OTP 19950 Ft Ű Richter 17 000 Ft ö TVK 3010R o Zalakerámia 1635 Ft Ű BUX: 7902,86-0,69% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 397,51 Cseh korona 7,60 Euró 242,33 Japán jen (100) 208,83 Lengyel zloty 67,35 Svájci frank 163,84 Szlovák korona 5,74 USA-dollár 279,31 HÍREK KERESETEK. A bruttó nomi­nális átlagkereset 18 százalék­kal, a nettó 16,2 százalékkal, míg a reálkereset 6,4 százalék­kal nőtt 2001-ben az előző év­hez viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó havi átlagkere­set 2001 decemberében 136593 forint, 2001-ben átlagosan 103 558 forint volt a teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak kö­rében. A KSH tájékoztatása sze­rint 2001-ben a nemzetgazda­ság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalom- biztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, mti VASÚTMILLIÁRDOK. A MÁV az idén 93,1 milliárd forintot költ fejlesztésre. Ebből 43,6 milliárd forintot a pályavasút, 49,5 milliárd forintot a vállalko­zó vasút beruházásaira fordíta­nak. A teljes összegből 23,3 milliárdot áll a költségvetés. Az Európai Unió 2001 és 2007 között 380 millió euró értékben támogatja az ISPA-program ke­retében a magyar vasútfejlesz­tést. Járművek beszerzésére, a járműpark korszerűsítésére a MÁV 30 milliárd forintot fordít az idén. europress NEM FOGY A KEKSZ. A várt­nál jóval nagyobb volt a Danone tavalyi nyereségcsök­kenése részben kekszgyártó ágazatának átalakítása miatt. A francia cég nettó nyeresége 132 millió euróra zsugorodott az egy évvel korábbi 721 millió euróról. Eközben azonban a működési profit tavaly 1,609 milliárd euróra nőtt. A cég eladásai 14,5 milliárd eurót tettek ki az egy évvel korábbi 14,3 milliárd euró után. mti KINCSTÁRNOK. Uralkodói pénzügyeinek intézésére II. Er­zsébet angol királynő új belső udvari kincstárnokot alkalma­zott egy nemzetközi adószakér­tő személyében. Alan Reid augusztustól kezeli a királyi hitbizomány, a lancasteri nagy- hercegség bevételeit, és azokat a közalapítványokat is, amelyek a királynő kiadásait fedezik. Felel a paloták és a királynő magánbirtokainak fenntartásá­ért, valamint a paloták idegen- forgalmi tevékenységéből befolyt pénzösszegekért, mti ■ Osztatlan marad az erdő A földrendező és földkiadó bizottságokról szó­ló törvény módosítása nyomán az osztatlan közös termőföldtulajdonok önálló ingatlanná alakíthatóak, ez azonban nem vonatkozik az erdőterületekre, a kárpótlási célú termőföld­árverés eredményeként vagy polgári jog­viszony alapján létrejött közös tulajdonokra. Budapest Egyik olvasónk jelezte, hogy a törvény adta lehe­tőség alapján kérelmezte, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő erdőterületét alakítsák önálló in­gatlanná. A hivatalból az illetékes erdőfelügye­lőséghez irányították, végül szóban közölték, hogy nem engedélyezik a közös tulajdon meg­osztását. Az idézett eset a törvény gyakorlati alkalmazá­sával kapcsolatban több kérdést is felvet, amelyek­re a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium illetékeseitől kértünk választ. Mint Horváth Gábor, a tárca földügyi és térképé­szeti főosztályának helyettes vezetője rámutatott, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény fenti rendelkezése nem terjed ki az erdők­re, így esetükben az osztatlan közös tulajdon meg­szüntetésére sincs lehetőség e jogszabály kereté­ben. (Igaz, hogy a földtörvényben az erdő is a ter­mőföld fogalma alá tartozik, de a hivatkozott tör­vény egyik pontja kiemeli abból a körből, amelyre a hatálya kiterjed.) A módosított törvény a mezőgazdasági ingatla­nok közül a szántóföldek, a szőlők, a gyümölcsö­sök, a kertek, a rétek, a legelők és nádasok eseté­ben, a föld-részaránytulajdon kiadása során kiala­kult közös tulajdonok megosztását teszi lehetővé. Ezenkívül a még kiadatlan aranykorona-értékkel rendelkező részarány-tulajdonosoknak ad lehető­séget, hogy kérelmezzék a részaránytulajdon ki­adását önálló vagy közös tulajdonként. E lehetőség akkor is megilleti a kérelmezőt, ha nem alanyi jo­gon kéri a földkiadás során kialakult tulajdonkö­zösség megszüntetését, vagyis a földkiadás során létrejött közös tulajdon tulajdoni hányadát megvá­sárolta vagy megörökölte. Az egyéb módon létre­jött tulajdonközösségek megszüntetését is bárki kezdeményezheti, ám akkor a megosztás költsége és a lebonyolítás is a tulajdonosokra hárul. A kiadatlan részaránytulajdon igénylésére csak március 1-jéig van lehetőség, és a kérelmeket az il­letékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell be­nyújtani. A határidő szűkösnek tűnik, de figyelem­be kell venni, hogy a folyamat alapjában lezajlott - hangsúlyozta Horváth -, már csupán a jogosultak kis része érintett az ügyben. A meglévő osztatlan közös tulajdonok megszüntetése viszont minden évben március 1-jéig kérelmezhető az illetékes körzeti földhivataltól. Ezen ügyek nagy része a mi­Erdökre nem vonatkozik az új törvény fotói kovács tibor nisztérium reményei szerint jó egy év alatt lebo­nyolítható. így például aki jövőre valamilyen álla­mi mezőgazdasági hitelt vagy támogatást szeretne igénybe venni és emiatt kíván önálló ingatlant ki­alakítani az osztatlan közösből, annak célszerű márciusig beadnia a kérelmét. DÓCZY LÁSZLÓ Megduplázódott a tavalyi hiány Több mint kétszer akkora volt tavaly a folyó fizetési mérleg hi­ánya, mint azt korábban közölték. Az adatmódosítás ellenére a gazdaság egyensúlyi helyzete továbbra sem aggasztó. Budapest Tavaly az előzetesen közöltnél több mint kétszer nagyobb hiány keletkezett a folyó fizetési mér­legben, így a 2001. évi deficit nem 518 millió, hanem 1,25 milliárd euróra rúg - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az új szá­mok jóval hihetőbb képet adnak a magyar gazdaság tavalyi folya­matairól, legalábbis sokkal in­kább egybevágnak a többi statisz­tikai mutató által leírt képpel. Ugyanakkor a „kevés szereplős” magyar gazdaságot jellemzi, hogy egy cég adatmódosításai teljesen átrajzolják a feltételezett makrogazdasági pályát. A jelentős eltérést az okozza, hogy a jegybank 2000 elejétől módosítani kényszerült az áru­export és -import számait, mivel egy azóta Magyarországon mű­ködő multinacionális cég tévesen jelentett a fizetésimérleg-statisz- tika számára. Ezenkívül egy ha­gyományos, a vállalati hiteleket érintő év végi felülvizsgálat is mó­dosított valamennyit a számo­kon. Ezek a változások egyébként a 2000. évre is kihatottak, 1,6 mil- liárdról 1,4 milliárd euróra „mér­séklődött” a hiány - írta a Világ- gazdaság. A folyó mérleg helyzete így ép­pen csak javult 2000-hez képest, az áruexport- és importdinami­kák közötti különbség pedig egy­általán nem nőtt, mint ahogy azt a korábbi számok sugallták. Sőt, a friss adatok szerint tavaly az árubehozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét. Ennek el­lenére az egyensúlyi viszonyok továbbra is megnyugtatónak ne­vezhetők. A GDP-arányos hiány 2,2 százalékos, ami messze van a kritikusnak nevezhető 5-7 száza­lékos tartománytól. Az MNB az elmúlt években ke­vés alkalommal lepte meg várat­lan adatmódosításokkal a piacot. Egy évvel ezelőtt azonban egy egyszeri korrekcióra sor került, most jelentősen „átgyúrta” a két utolsó év számait, és jövőre is biz­tosra vehető a változtatás. A 2002 végére, 2003 elejére tervezett mó­dosítások a nemzetközileg elfoga­dott szabványokra történő átállás következményei lesznek. Ponto­sítják az idegenforgalom elszámo­lásait és változtatnak a működő­tőke-beáramlás nyilvántartásán. (Ezzel a módszertannal egyéb­ként valószínűleg az egy főre jutó tőkebeáramlás Magyarországon a legnagyobb a térségben.) A legje­lentősebb hatású változtatás való­színűleg az árumérleg vámstatisz­tikai alapú elszámolására történő átállás lesz. ■ Tartósbérlet állami földre Kirekesztett családi gazdaságok Budapest A lehetséges, maximális időtar­tamra, 10 évre kötött haszonbérle­ti szerződéseket az állami vagyon­kezelő (ÄPV Rt.) azzal a 12, ko­rábban tartós állami tulajdonban tartott agrárcéggel, amelyeket ta­valy privatizált a Magyar Fejlesz­tési Bank (MFB) Rt. - értesült a Világgazdaság. Az állami bankot csak a társa­ságok értékesítésével bízta meg a kormány, az általuk bérelt állami földek vagyonkezelését továbbra is az ÁPV látta el. A lap értesülései szerint az ÁPV az új haszonbérle­ti időtartamot az elmúlt év nya- rán-őszén határozta meg, amikor a földszabályozás módosítására irányuló, többségében ez év janu­árjától hatályos kormányelképze­lések már napirenden voltak. A korábbi földhasználati megállapo­dások nagy része tavaly nem járt volna le. Az ÁPV-s földhaszonbér­leti szerződések viszont azt jelen­tik, hogy e területeket az új szabá­lyozás alól hosszú időre gyakorla­tilag kivették, a leginkább kedvez­ményezett családi gazdaságokat pedig a földszerzésből kirekesz­tették - állítják szakértők. Az APV a lapnak csupán azt a tájékoztatást adta, hogy a haszon- bérleti szerződéseket az agrármi- niszter egyetértésével az 1994-ben elfogadott földtörvény rendelke­zései szerint kötötte meg. E jog­szabály állapítja meg a termőföl­dekre érvényes, 10 éves maximá­lis bérleti időt is. Az új vagyonke­zelési szabályozás értelmében az állami termőföldek március 31-ig a Magyar Nemzeti Földalaphoz (MNFA) kerülnek át. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) előre­láthatólag mintegy 38 ezer, az ÁPV 420 ezer hektárt ad át. Az ÁPV nem közölt információkat ar­ról, hogy a 12 cég mekkora terüle­tet használ. Értesülések szerint e társasági kör összességében 40-50 ezer hektárt művel, ami az ÁPV-s földek több mint 10 százalékát teszi ki. E területekhez - miként az álla­mi földek zöméhez - az MNFA nem fér hozzá a bérleti szerződé­sek lejártáig. Ugyanakkor a koráb­bi kormánynyilatkozatok szerint a földalap induló vagyonát képe­ző állami területeknek a családi gazdaságok és a helybenlakó ter­melők földhözjutását kellett volna segíteniük. __________________■ O lcsó húsnak híg a leve Budapest Lezárult a csirkemizéria. Az állat egészségügyi hatóságok megsemmisítették a szennye­zett húst, a magyar csirke biztonságosan fogyasztható. Daubner Dóra, a föld­művelésügyi tárca főta­nácsosa elmondta: az állat-egészségügyi ható­ságok vizsgálata le­zárult. Az ellenőrzések során a laboratóriumi vizsgálatok 26 esetben mutattak ki antibio­tikum-maradványt. A szennyezett 40 tonna csirkehúst megsemmisítették. A hónap kö­zepétől a nyershúsokat fokozot­tan ellenőrzik az éttermekben és a közétkeztetésben. A magyar csirke biztonságo­san fogyasztható, a megfelelő óvintézkedések ellenére azon­ban a csirkehúsfogyasztás egyik napról a másikra drasztikusan viszszaesett - mondta Szép Imre, a Baromfi Terméktanács elnöke. A szakember szerint a hasonló esetek elkerülése vé­gett arra volna szük­ség, hogy a hatóságok az eddiginél is tüzete­sebben ellenőrizzék az országba beérkező im­portárut. Sok szállít­mány például irreáli­san alacsony áron ke­rül be az országba. Szép szerint fel kell hívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy az olcsó húsnak híg a leve, azaz a túl olcsó áru körül általában nincs mindig minden rendben. ÚJVÁRI GIZELLA Telefonáljunk külföldre Budapest Február elejétől az ország legtöbb körzetéből ingyenes behívószám­mal működik a NeoPhone ter­mékcsalád Instant változata, amely nemzetközi hívás esetén jelentős megtakarítást nyújt. A telefonkártyák érvényessége 6 hónap, ezzel Európa legna­gyobb részére 50 forintba kerül egypercnyi beszélgetés. Az Ame­rikai Egyesült Államok percen­ként bruttó 36 forintért hívható, ami megközelítőleg egyharmada a hagyományos telefonálás tari­fájának. Ezenkívül belföldi távol­sági és mobilhívás is kezdemé­nyezhető a kártya segítségével. A telefonálás egy központi te­lefonszám megadásával kezdő­dik. Ezt követően kell a telefon- készüléken bebillentyűzni a kó­dot, majd pedig a hívott fél tele­fonszámát. Keserédes cukoripari helyzet Nem tudnak megegyezni a répatermelők és a cukoripar képvi­selői. A rendeletben előírt határidőig nem sikerült megkötni azt a szakmaközi egyezményt, amely szabályozza a termelők és gyártók közötti együttműködést. Ezért a Cukorrépa-ter­mesztők Országos Szövetsége (COSZ) tegnap levélben fordult az agrárminiszterhez. Budapest Gyenes István, a COSZ főtitkára la­punknak elmondta: 2002-től szak­maközi egyezmény, vagyis ágaza­ti szerződés keretében kell meg­állapodni többek között a cukor­kvóta elosztásáról, a termelőknek a gyárakkal kötött répatermelési szerződési feltételeiről. Az egyezmény garantálná, hogy a répatermesztők azonos eséllyel tárgyalhassanak az egy­ségesen fellépő feldolgozókkal. Nem sikerült dűlőre jutniuk olyan kérdésekben sem, amely a terme­lők európai uniós felzárkózását segítené elő. A gyártók halogató taktikája miatt - hangsúlyozta a főtitkár - sem a rendeletben előírt határidőn belül, sem a legutóbbi, február 14-ei tárgyaláson nem jött létre a termelők és a gyártók között meg­állapodás. Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója lapunknak elmondta: három kérdésben nem tudtak megállapodni a feldolgo­zók és a termelők. Eltértek az álláspontok a répaár kérdésében. A termesztők azt szeretnék, ha az ipar vállalná, hogy a cukoráron történő osztozkodás során évről évre többet kapnának, mígnem el­érik a 58-42 uniós arányt. Csak­hogy az Európai Unióhoz hasonló gyakorlat bevezetésének Magyar- országon még nincsenek meg a feltételei. Az uniós országokban a cukorrendtartás a kvótarendsze­ren és az intézményes garantált áron nyugszik. Hazánkban nincs ilyen garantált ár, tehát az osztoz­kodás csak piaci alapon történhet. Ez pedig alku eredménye, vagyis attól függ, hogy a feldolgozó mi­lyen áron tudja eladni a cukrot, amelyen aztán osztozkodik a ter­melővel. Ennek mértéke jelenleg 50-50 százalék. Az üzemek felajánlották a ter­melőknek, hogy amennyiben az idén infláció felett sikerül árat emelni, a pluszbevételt kéthar- mad-egyharmad arányban meg­osztják a termelőkkel, az utóbbiak javára. Nem sikerült megállapo­dásra jutni a fuvar, illetve nettó és bruttó súly közötti szállítási költ- ségek viselésében sem. ______ilg. S ERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 7. HÉT (FORINT) I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 289,33 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 291,71 2. szövetkezeti átlagár: 289,17 3. egyéni vállalkozói átlagár: 280,85 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 300,27 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 300,31 2. szövetkezeti átlagár: 304,50 3. egyéni vállalkozói átlagár: 298,86 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 298 Jász-Nagykun-Szolnok): 306 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 304 4. Központ (Budapest, Pest megye): 302 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 292 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 293 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 329 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 364,46; U: 351,36; R: 335,34; O: 319,52; P: 305,92 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár: 1,28 euró Forrás: HÚSCÉH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom