Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-16 / 40. szám
?#B| 2002. Február 16., szombat H O R I Z O N T 11. OLDAL Az álom, mint terhelő bizonyíték Még nincs másodfokú döntés Pnsoma Dénes kártalanítási ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Az eljárás elindult, s a közben elhunyt Pusoma Dénes helyét a felperesi pozícióban az örökösei vették át, akiket az egri ügyvéd jelenleg is képvisel. Elsőfokú ítéletében az Egri Városi Bíróság teljes egészében elutasította a kereseti kérelmet, mondván, hogy annak megítéléséhez hiányzik a jogalap. Indoklásában azt is felhozta az elsőfokú bíróság, hogy egyrészt Pusoma Dénes a büntetőeljárás során a számára elmarasztaló elsőfokú ítéletet nem fellebbezte meg. Másrészt neki felróható okot szolgáltatott arra, hogy a súlyos bűncselekmény gyanúja ráterelődjék. A kártalanítás alóli kizáró okok közé soroltatik a jogszabály szerint az is - közölte a bíróság -, hogy a kérelmező az eredményes felderítés meghiúsítására törekszik. Az állam jogi képviselője szerint ezek a kizáró okok fennállnak, ezért Pusoma Dénest, illetve jogutódjait nem illeti meg a kártalanítás. Ezt az álláspontot is elfogadta a városi bíróság. Az elsőfokú ítélet ellen részben fellebbezést nyújtott be dr. Magyar Elemér. Módosította ebben a kártalanításként kifizetni kívánt összeget is 2,4 millióról 1 millió forintra. Éppen amiatt, mert a büntetőbíróság elsőfokú döntését Pusoma annak idején nem fellebbezte meg. Az ügyvéd szerint a kiindulópontnak a kártalanítás jogosságának megállapítása szempontjából annak kell lennie, hogy a büntetőeljárás során törvénysértő módon szerzett bizonyíték miként értékelendő a polgári jellegű kártalanítási procedúrában. A felperesek jogi képviselője szerint sehogy sem vehető figyelembe. Nevezetesen arról van szó, hogy amikor a bűncselekményt követően özv. P. J.-né a kórházban meghalt, s az orvosok közölték a rendőrséggel annak okát is (hogy az idős asszony a bántalmazásba halt bele), a nyomozás csak ezután kezdődött el. Néhány óra múlva házkutatást tartottak Pusoma Déneséknél Ivádon, s tanúként hallgatták meg az édesanyját, Pusoma Albertnét. A rendőrségi jegyzőkönyvben a Pusoma Déneshez fűződő viszonyát úgy rögzítették, hogy ő a ,,gyanúsított édesanyja". Ebben az esetben viszont őt mentességi jog illette volna meg, hiszen a Büntetőeljárási Törvény szerint egyrészt nem köteles olyan vallomást tenni, amivel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná, másrészt nem köteles egyáltalán vallomást tenni, azt meg is tagadhatja, mint hozzátartozó. Ám ezen jogára nem figyelmeztették, nem oktatták ki. Az külön érdekes - hangsúlyozza dr. Magyar Elemér -, hogy szintén a jegyzőkönyvben leírtak szerint ekkor még Pusoma Dénest formálisan tanúként hallgatták meg, de ezek szerint valójában már gyanúsítottként kezeltek. Ebből az következik, hogy Pusoma Dénes kezdetben nem gyakorolhatta gyanúsítotTörvénysértők, de elfogadhatók? A Magyar Állam, mint az alperes jogi képviselője, a megyei bíróságon megtartott másodfokú tárgyaláson nem vonta kétségbe a felperes által felhozott, büntetőeljárásbeli durva törvénysértések tényét. Ám az álláspontja az: szerinte ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeket a bizonyítékokat ne lehetne a polgári perben figyelembe venni. Úgy véli, a történtek ellenére elfogadhatók. ti jogait - például nem kérhetett ügyvédet -, mivel azt mondták neki, hogy ő tanú. Ráadásul az előírásokkal ellentétesen nem derül ki a tanúkihallgatási jegyzőkönyvből az sem, hogy kik voltak Pusoma Albertné esetében a hatósági tanúk. Az édesanya ugyanis analfabéta, s ilyen esetben kötelező hatósági tanúk bevonása. Az is furcsa, hogy a nyomozás során nem tisztázták, miért különbözik az édesanya és Pusoma Dénes vallomása arról, mikor érkezett haza a bűntény napján a fiú. A mama 21 órát mond, Dénes délután 4 órát. Ezt utóbb terhére is rótták, hogy félrevezette a hatóságot. Kétséges azonban, hogy az történt-e, amit az édesanya mond, nem lehet-e, hogy esetíeg tévedett?! A rendőri jelentésből továbbá az is kiviláglik — az egyik nyomozótiszt elmondásából — , hogy Pusoma Dénest sokkal többször hallgatták ki úgymond taktikai okokból, mint ahányszor jegyzőkönyv is készült azokról. A jogi képviselő azt pedig egyenesen elképesztőnek tartja, hogy a rendőrök arról faggatták Dénest, álmodott-e Rozi nénivel (tudniillik az áldozattal). A férfi erre azt válaszolta, igen, álmában látta véresen. Nos, ezt terhelő bizonyítékként hozták fel vele szemben! Ugyancsak törvénysértőnek tartja dr. Magyar Elemér, hogy az orvosilag is elmebetegnek nyilvánított I. J. vallomása döntő bizonyítékként szerepelhetett az ügyben... A felperesek ügyvédjének véleménye az, hogy a Magyar Állam ,,kisszerűén áll hozzá" a kérdéshez. Úgy véli, 1 millió forintot igazán nem esne nehezére kifizetni kártalanításképpen egy nyilvánvalóan törvénysértő eljárás következményeként. A hétközi másodfokú tárgyalást azzal fejezték be, hogy az ítélethirdetésre jövő hét csütörtökjén kerül sor. ___iszalayi A mobilkommunikáció az oktatásban Nemzetközi kutatók bevonásával folytatódik „A XXI. század kommunikációja” címet viselő, Magyarországon egyedülálló mobilkommunikációs kutatási Magyarország Hazánkban a mobiltelefon a hétköznapi kapcsolattartás eszközévé vált, minden második emberre jut egy mobil-előfizetés, egyedül a piacvezető Westelnek több mint 2,5 millió ügyfele van. A felhasználók számának erőteljes növekedése és a mobiltelefon szerepének változása késztette a Westelt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetével közösen a mobilkommunikáció társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálja. 2001 januárja óta folyik az a nagyszabású társadalomtudományi kutatás, amelyet az MTA Filozófiai Kutatóintézete koordinál, s amelynek keretében eddig két jelentős konferenciára került sor, illetve az eredményeket összegző két tanulmánykötet jelent meg. A Westel folyamatos támogatásának köszönhetően a magyar társadalomtudomány ma ismét széles program. körben és magas színvonalon képviseli azt a markánsan kommunikációfilozófiai hagyományt, amely a huszadik század első évtizedeiben éppen hazánkban alakult ki. Az átfogó kutatás eddigi eredményei egyértelmű üzenetet hordoznak. A mobiltelefon, tágabban pedig a mobil multimédiás interaktív kommunikáció szervesen épül be a mindennapokba, közösségibb társadalmat és harmonikusabb emberi kapcsolatokat biztosít; a demokratikusabb közélet, a hatékonyabb gazdaság, a kreatívabb munka és a színesebb, tartalmasabb szórakozás közegéül szolgálhat. 2002. május 24-25-én az MTA Rooseveü téri székházának dísztermében a Westel és a kutatás résztvevői közösen újabb, immár nemzetközi konferenciát rendeznek. A külföldi meghívottak sorában a filozófia, a kommunikációelmélet, a számítástechnika, az evolúciós pszichológia, a megismeréstudomány és a szociológia világhírű német, osztrák, brit és 'amerikai' képviselői lesznek jelen. Magyar részről szintén kiváló kutatók szerepelnek, többek között a politológia, a közgazdaságtan, a fejlődés- lélektan, a nyelvészet, a kommunikációfilozófia, a tudománytörténet, sőt a pszichoterápia művelői. Az előadások által felölelt főbb témák: a számítástechnika funkció- változása, globális kommunikáció, virtuális távolság és közvetett közelség, politika és mobiltelefónia, mobilgazdaság, a nyelv maradan- dósága és megújulása, a gyermek a mobil információs társadalomban, a megismerő elme változatlan és új struktúrái, képi nyelvek és grafikus üzenetek, a tudomány jellegének megváltozása a folyamatos kommunikáció viszonyai között, a folyamatos kommunikáció társadalmi-emberi terhei és perspektívái, mobiltelefon és lelki harmónia. A program részletei megtalálhatók a www. fii hu/mobil/konferencia internetes oldalon. Az előadásokat tartalmazó kötet - rangos nemzetközi kiadó közreműködésével - ősszel jelenik meg, és a magyar nyelvű változat már szeptemberben publikálásra kerül. A kutatás 2002 őszétől induló újabb szakasza azt is feltérképezi majd, hogy miképpen válhat a mobilkommunikáció a tanulás új közegévé. Nem kétséges, hogy a mobilkommunikációs technológiák a művelődés és oktatás merőben átalakult szerkezeteit teszik elérhetővé és kényszerítik ki - a kisgyermekkortól a felnőttképzésig. Az oktatás és művelődés, valamint a mobiltelefon kapcsolatának megismerését segítheti a 2002. november 29-én az MTA székházában "M-Leaming - Mobil művelődés" címmel megrendezésre kerülő konferencia, amely a kutatási program 2003-as, széles nemzetközi együttműködésben megvalósuló terveit hivatott előkészíteni. A program alakulásáról magyar, német és angol nyelven folyamatos tájékoztatást nyújt a www.ftl.hu /mobü web-hely. Harminc éwel ezelőtt Heves megyében Parádsasváron adták át az első automata tekepályát. Az idő alaposan elbánt az épülettel, épp ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy rendbe hozza a sportlétesítményt. A tetőszerkezetet a tél folyamán újították fel, s a tervek szerint idén nyáron a belső munkálatokkal is elkészülnek. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Étkezési szokások: számít a jövedelem A felnőtt lakosság 40 százaléka étkezik elsősorban vendéglőben, hagyományos étteremben, míg 31 százalékuk választja inkább a gyorséttermeket - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. Magyarország ságot is figyelembe véve kiderül, hogy hetente többször mindössze a válaszadók 2 százaléka megy vendéglőbe. Egy-két heti rendszerességgel további 4 százalék, egy- két-három havonta 11, félévenként 5, ennél is ritkábban viszont 18 százalék. Bár a gyorséttermek vendégei közt is több a férfi, mint a nő, egyéb szempontokból tapasztalhatók eltérések a hagyományos vendéglátáshoz képest. így az életkor szerint sokkal jobban megoszlanak a szokások. A 30 évesnél fiatalabbak többsége jár gyorsétterembe, a 30-39 közöttiek kisebb része, míg a 40 évesek és idősebbek körében elenyésző ez az arány. A felmérés szerint az iskolai végzettség itt is fontos választóvonal. A magasabban képzettek körében kedveltebb a gyorsétterem, mint az alacsonyabban képzetteknél. A jövedelem szerinti megoszlás szintén érvényesül, tehát a tehetősebbek közül többen járnak gyorsétterembe. Ez különösen jellemző a havi nettó 160 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élőkre. Regionálisan Budapest és az Észak-Dunántúl mellett Pest me„A havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élők többsége jár étterembe. Az ennél kisebb jövedelműek többsége pedig sohasem...” gye mutatói kedvezőbbek a középértéknél, míg a többi régióban átlagosak vagy annál alacsonyabbak. Településnagyság szerint pedig a kisebb falvak és városok válaszadói erősen alulreprezentáltak. A GfK a 15 évesnél idősebb lakosokat reprezentáló ezer fő személyes megkérdezésével készítette a felmérését a múlt évben. A felmérés szerint a hagyományos étteremben többséget alkotnak a férfiak. Életkor szerint a 20-39 év közöttiek többsége szokott étteremben enni, míg a 60 évesek és idősebbek erősen alulreprezentáltak. Iskolai végzettség szerint a magasabb képzettségűek között jóval elterjedtebb szokás a vendéglőben étkezés, mint az alacsonyabb iskolázottságúaknál. A diplomások kétharmada szokott étteremben enni, a nyolc általánost vagy kevesebbet végzetteknek viszont mindössze egyötöde. Hasonlóan egyértelmű trendet mutat a jövedelem szerinti megoszlás. A havi nettó 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élők többsége jár étterembe. Az ennél kisebb jöve- delműek többsége pedig sohasem. Regionálisan Budapest és az Észak- Dunántúl mutatószámai kiemelkednek. Az ország többi régióiban ugyanis az átlagosnál kevesebben szoktak vendéglőben étkezni. Településnagyság szerint Budapest mellett a 20 ezer lakosúnál nagyobb városokban élőkre jellemző, hogy étterembe járnak. A gyakoriinteraktív színházi kísérlet: Grimm meséje a Stúdiószínpadon fotó: gál gábor Grimm-mese és interaktív színház Csizmás Kandúr feleséget talál a molnár fiának Eger Az eddig megszokottól eltérő műfajjal találkozhat a közönség a Gárdonyi Géza Színházban. A Stúdiószínpadon egy kicsiknek szóló mesedarabot, a Grimm-test- vérek Csizmás Kandúrjának színpadi változatát láthatják a gyermekek. Több szempontból is újdonság ez a kezdeményezés. Részint, mert a felnőttek szórakoztatására szakosodott intézménybe ezúttal a legkisebbeket, a bábszínházhoz szokott gyermekeket ültették le, másrészt nem egy klasszikus mesefeldolgozás született ezen falak között. A rafinált macska történetét „vándorbábosok” játsszák, akik elhagyták bábjaikat, így nagy a bizonytalanság, képesek lesznek-e megtartani az előadást? Az emberi találékonyságnak azonban nincs határa, főként, ha az egy gyermekszínházban történik: így a maradék kellékekből készítenek jelmezt és viszik színre a történetet. Meglepő játék ez: jelmez nincs, a tó egy nagy sál lesz, a király koronája kenyereskosár, a királylány fejfedője luftballon. Azt, hogy ki kit játszik, a gyermekeknek egy kiszámoló mondókával kell eldönteniük. Mindenki minden szerepet tud, így a véletlenen múlik, hogy ezúttal ki lesz a Csizmás Kandúr. A gyermekek lelkesen kapcsolódnak be a játékba. Elkezdődik a történet - amelynek játékmestere Murányi Tünde -, s igazán humoros hangokkal, mozdulatokkal sarkallják a kicsiket arra, hogy aktív részesei legyenek a történet alakításának. Attól kezdve, hogy rájuk bízták a szereplők kiválasztását, azzal bezárólag, hogy esetenként még a díszletet, a hajladozó erdőt is ők alakítják. Hatan játsszák el ezt a több síkon zajló mesét. Horváth Ferenc, Nagy Adrienn, Rácz Lajos, Szarvassy Csaba Zsolt, Topolcsányi Laura és Tóth Levente formálja valamennyi szereplőt. Ők változnak át madarakká, királlyá, avagy a molnár családjává. Időnként a legkisebbek számára azonban zavaróan hat a jelmezcsere nélküli szerepváltás. Az óvodások - akik megszokták azt, hogy a király koronát és palástot visel, a királylány pedig cicomás ruhába bújik - nehezebben veszik a lapot. A nagyobbacskák már könnyebben megértik, miért visel a király fogkefét a fején, vagy hogyan kerül a táska a fogadó asztalára. Mindebben a helyenként gondolkozást és már az iskolásoktól elvárható társítási képességeket követelő darabban minden változik: nemcsak a szereposztás, hanem a hangulat és a követhetőség mértéke is. Senki se higgye, hogy az a produkció, amelyet elsősorban gyermekeknek és az őket elkísérő szülőknek szántak, klasszikus bábszínházi produkció. De nem is nagyszínházi. A kettő között egy érdekes kísérlet az interaktív színházra, amely átmenetet jelenthet a kicsi gyermekek által értelmezhető klasszikus mesedarab és a nagyobbak gondolkodásra késztetését célzó színház (művészet) között. _______________________________________(SZUROMI)
