Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-13 / 37. szám
Him 2002. Február 13., szerda H O R I Z O N T H I R D ETÉS 9. OLDAL Jan Kollár: a „tótok apostola” Pontosan másfél évszázada annak, hogy 59 éves korában, 1852. január 24-én elhunyt Jan Kollár, akit már a kortársai is „a tótok apostolának” neveztek. A szlovák történelmet és irodalmat kutatók benne a XIX. századi cseh és szlovák irodalom jelentős személyiségét, az európai szláv nemzeti ideológia talán legnagyobb hatású képviselőjét, a szlovák nemzetébresztők második nemzedékének kiemelkedő vezetőjét tisztelik. Olyan nagy formátumú történelmi személyiség volt ő, akinek az eszméi már életében is döntő hatással voltak a szlovákok és a környező szláv népek nemzeti tudatának alakulására, kulturális, szellemi életük fejlődésére. Tevékenységéről erősen megoszlottak a vélemények, munkássága még halála után is sok vitát kavart. Sokan kedvelték és támogatták szlávbarát törekvésdt, kulturális pánszlávizmusát, főként szláv és német értelmiségi, tudományos, politikai vagy evangélikus egyházi körökben. Többnyire magyar konzervatív, arisztokrata támogatói is elismerték érdemeit. Vélt vagy valós magyarellenessége miatt heves támadások és vádak érték főleg a magyar nemzeti törekvések liberális vezetői, magyarbarát szószólói részéről. Hírlapi cikkeivel, külföldön álnéven megjelentetett vitairataival, prédikációival az 1820-as évek elejétől elszántan küzdött a szláv-szlovák érdekeket sértő magyarosító nyelvi, nemzeti, kulturális törekvések ellen. Az eldurvuló nyelvharcban jócskán adott, de kapott is fájó sebeket. A cseh nyelv, az egységes „szláv nemzet” és a „szláv kölcsönösség" védelmében az 1840- es évektől keményedő vitákat folytatott a saját szlovák irodalmi nyelvet és önálló szlovák nemzetet szorgalmazó szlovák nemzetébresztőkkel (A. Bemolák és L. Stúr követőivel) is. Lehetett őt szeretni és gyűlölni, elhallgatni vagy a mennybe emelni, de egyet soha nem lehetett - ma sem lehet - életművével tenni: tudomást nem venni róla. A magyar tudományos életnek sok még a tennivalója, hiszen miközben a nevét Szlovákiában és Csehországban települések, utcák, intézmények sokasága viseli és költői, tudósi, nemzetébresztői munkásságát az európai szláv államokban régóta oktatják, tanulják és kutatják, egy-két idézettől eltekintve magyarul egyetlen írása sem olvasható. Pedig az 1820-1840-es években folyó magyar-szlovák, szlovák-magyar nyelvharc vitái - amelyeknek mindvégig az élén haladt - jelentősen hozzájárultak nemcsak a szlovák-szlovák nemzeti ideológia, hanem a magyar nemzetfelfogás kikristályosodásához is. Diákévei 1793. július 29-én született a Turóc megyei Mosócon. Az apja földdel is rendelkező kisiparos volt, aki makacsul ellenezte fia továbbtanulását, mert mészárosnak szánta. Ezért a viszonyuk annyira megromlott, hogy az evangélikus lelkésznek készülő ifjú a továbbiakban maga teremtette elő - olykor nagy nélkülözések árán - a továbbtanulásához szükséges anyagi eszközöket. Az evangélikus gimnázium alsó osztályait Körmöcbányán kezdte, majd 1810-15 között a besztercebányai és a pozsonyi evangélikus líceumban folytatta. 1816-17-ben Besztercebányán volt házitanító a szláv érzelmű Rozsnyói Sámuelnél majd a német jénai egyetem hallgatója lett. A Jénában eltöltött két esztendő maradandó szellemi, világnézeü hatásokkal, illetve tapasztalatokkal szolgák. 1817 őszén szemtanúja volt a német protestáns egyetemi ifjúság éppen akkor induló hazafias-nemzeti mozgalmának. Egyrészt imponált neki a német hazafiság, a tudományok fejlettsége, a haladó szellemű gondolkodás, de egyidejűleg — mint szláv — félelmet is érzett. Ez a félelem hamarosan németel- lenességgé változott, Íriszen Jéna környéki bolyongásai során egyre több szláv (vagy annak vélt) helynévre, a hajdan dicső szláv múlt - németek által erőszakosan eltörölt - emlékeire bukkant. Schlözer és Herder történetszemléletének birtokában itt érlelődött meg benne a - nemzeti ideológiája későbbi gerincét alkotó — szláv népek egyesítésének, a szláv kulturális kölcsönösségnek a gondolata. Szláv és orosz szimpátiája Jénából 1819-ben tért vissza. Aktív életének szinte az egészét Pesten töltötte. 1849-ig a Deák téri evangélikus egyházközösség lelkészeként, majd esperesként szolgált. A híveinek hol németül, hol bibliai cseh nyelven igét hirdető Kollár összességében eredményes harcot folytatott a német és magyar többségű egyházközösségen belül megalakítandó önálló szlovák egyházközségért, „szlovák” nyelvű iskola felállításáért, a szlovák hívek „szláv nemzeti tudatra” ébresztéséért, valamint egy nagy szláv irodalmi-tudományos központ létrehozásáért. Kiterjedt levelezést folytatott és komoly személyes kapcsolatokat is kiépített a délszláv, cseh, lengyel és orosz tudósokkal. Ezzel jelentősen hozzájárult mind a horvát illírizmus-elmélet, mind peidig az orosz szlavofil irányzat nacionalista szemléletének kialakulásához. Ez a mély szláv- és omszbaiútság, az elnyomó németek és magyarok iránti ellenszenv tükröződik költői főművében, a dantei ihletésű „Slávy dcém"-ban (a „Dicsőség” vagy „Szlávság lányaiban) is, amely — jóllehet, az első szonetteket még a jénai évek alatt írta - csak 1832-re nyerte el végleges formáját. Ebben az öt éneket és 615 szonettet tartalmazó hatalmas szonettgyűjteményben, Herderhez hasonlóan, az ő szimpátiája is a békés, földművelő, galamblelkű szlávok felé fordult. Az erőszakos németeket és a hanyatló ázsiai magyarokat tette meg a szlávok (Szlávia), illetve a „Tátra fiá”- nak nevezett szlovákok fő ellenségeinek. Legfontosabb tudományos munkájának ,Az irodalmi kölcsönösségről” című könyvét tartják, amely 1835-ben jelent meg először cseh, majd német nyelven. Ebben fejtette ki a legrészletesebben szlávizmusának, kulturális pánszlávizmusának a lényegét. A (Vlagyivosztoktól Rajnáig, Balti-tengertől Itáliáig terjedő) hatalmas „szláv nemzetet” négy „törzsre” és dialektusra osztotta (oroszok, lengyelek, csehek és délszlávok). A szlovákot tehát nem tekintette önálló nyelvnek, illetve nemzetnek, csupán a cseh tagolatlan részének. Magyar kapcsolatai Erősödő konzervativizmusa a magyar kapcsolataira, a magyarok megítélésére is kihatott. Különösen azokkal a mérsékelt szemléletű, konzervatív vagy udvarhű főurakkal alakított ki jó kapcsolatokat, akik - Széchenyihez hasonlóan - politikailag is szemben álltak a Kossuth-féle radikális, liberális irányzat nemzeti, nyelvi, politikai céljaival. Kollár egyébként már 1821 vége óta röpiratokkal, a szláv-szlovák érdekeket védő vitairatokkal harcot az erősödő magyarostó nyelvipolitikai törekvések ellen, és azok ellen az általa „elfajzottaknak” nevezett szlovákok ellen, akik hajlamosak voltak nemcsak a magyarokkal való együttműködésre, hanem az önkéntes magyarosodásra is. Ennek ellenére a költő-politikus valószínűleg tudott magyarul. Petőfit állítólag hittanra tanította a piaristáknál, s előkészítette a konfirmációra. Mégis az 1838-as nagy pesti árvízkor a szószékről arra buzdította híveit - akiknek jó része csónakos volt -, hogy csak a szlávul vagy németül kiabálókon segítsenek, a többieket pedig hagyják a sorsukra. Az 1840-es évek elejétől a szlovák érdekek védelmét, a magyarosítás elleni oltalmat egyre inkább az udvarhű arisztokráciától és a bécsi udvartól várta. Ekkortájt már híre járta, hogy besúgó, bécsi rendőrkém. Kétarcúságát mindenesetre jól mutatja, hogy 1848 tavaszán lelkesen üdvözölte a forradalmi átalakulást. Jellasics szeptemberi támadásakor kapával a kezében részt vett Pest sáncmunkáiban. Egy 1849. március 8-án keltezett levele viszont másról tanúskodik: ,A magyarok túlságosan barbár nép: uralomra törők, nagyravágyóak, összeférhetetlenek, és ami a legrosszabb, igen durvák, kegyetlenek és csak az akasztó fákba szerelmesek. Az ezeréves európai tartózkodás egészben véve semmi hatást sem gyakomt művelődésükre... Ilyen emberek közt lakni valódi szerencsétlenség. Való igaz, hogy a hangulat ellene mindvégig feszült volt. 1848 végén le is tartóztatták. A börtönből 1849. január 5-én Windischgrötz szabadította ki. Hamarosan Bécsbe távozott. A rendőrminiszter kérésére szolgálatait a trónra lépő Ferenc József azzal jutalmazta, hogy a szláv régiségtan (archeológia) professzorává nevezte ki a bécsi egyetemre. Egy cseh nekrológ szerint tanítványai ugyan nem voltak, de rövid profesz- szorkodása alatt kitartó helynévfejtéssel többnyire azt magyarázgatta, hogy az olasz nyelv is szláv eredetű, s - a német nyelvterületekhez hasonlóan — Itália északi részén is szlávok laktak hajdan. 1852. január 24-én halt meg. Sokáig Bécsben nyugodott, mígnem 1904-ben - nemzeti költőnek kijáró tisztelettel - Prágában helyezték végső nyughelyére a „tót apostolt”. A csehek és a szlovákok ma is nemzeté költőjüknek, a „nemzeti ébredés" kiemelkedő személyiségének tekintik ezt a Magyarországon méltatlanul elhallgatott és elfeledett össz-szláv hazafit. DR. KISS LÁSZLÓ FŐISKOLAI TANÁR Nem búcsúzik a kedvelt primadonna A színházba járó közönség egyik kedvence, a nagyoperettek primadonnája, Szilágyi Olga kereste meg a napokban szerkesztőségünket, élve a lehetőséggel, hogy Thália barátainak hírt adjon magáról. Eger Mint a teátrumba járók tudják, Szilágyi Olgát az idén még nem láthattuk a Gárdonyi Géza Színház színpadán. Ennek okairól maga a primadonna tájékoztatta a nézőket.- Úgy érzem, hét-nyolc év után tartozom annyival a közönségnek, hogy ne tűnjek el nyomtalanul és magyarázat nélkül - mondta a művésznő. Szomorú ez az évad számomra, mivel Egerben nem került műsorra olyan darab, amelyben az én hangomra, tudásomra lett volna szükség. Ennek ellenére nem búcsúzom el innen, ígéretet kaptam ugyanis arra, hogy amennyiben nagyoperett kerül bemutatásra, újra hívni fognak. Szilágyi Olga a jövő évadtól nem tagja a társulatnak, de szerepálmai maradnak. Mint mondja, szívesen játszana a Mosoly országában, vagy a Víg özvegyben.- Nem szeretném a kapcsolatot megszakítani az itteni közönséggel, miután az a szeretet és ragaszkodás, amit ők éreznek irántam, kölcsönös. Az biztos, ha felkérés érkezik a színháztól, akkor azt elfogadom. A primadonnát egyébként Egertől nem is olyan távol láthatják most a színházszeretők. Debrecenben játszik Vadász Zsolttal közösen, a Moravetz Levente rendezte Cigány szerelemben, s rendszeresen foglalkoztatják a Pesti Vigadóban is.- Az újévi koncerten sem léptem fel - folytatta Olga -, mert akkor éppen Kanadában énekeltem egy ottani újévi koncerten. Nemrégiben pedig Németországba kaptam meghívást, ahol az assasantburgi színház magyar estjén énekeltem operetteket. A primadonna ígéri, nem lesz hűtlen az itteni közönséghez. Ha a sokak által kedvelt nagyoperett ismét műsorra kerül és hívják, igent mond. _______________________(AZUROWI S zilágyi Olga: „Visszatérek, ha szükség lesz rám...” fotó: gál Gábor Csőtörés Haladunk Európában, Európa felé, az ígéretes Európai Úton. Csak nehogy elharapjuk a nyelvünket. Aki mostanság közlekedik, tapasztalhatja, hogy a látható és rejtett úthibák, az alattomos kátyúk alaposan próbám teszik a járművet és benne ülőt egyaránt. Kicsit döcögős, kicsit lyukas, kicsit rázós, de hát ez mégiscsak a mi utunk, magyar út. Roppant érdeklődéssel szemlélem a közúton történteket. Mikor az utcában már régóta nem tapasztalok útfelbontást, tátongó gödröt, ideiglenes fedést, először csak csóválom a fejem, aztán elkezdek gyanakodni. Csak nem rendben menne minden? Csak nem? Mert egy nap látom ám, hogy az úttest alól megint csak a jól ismert, szép kis patakocska folydogál, és tócsává dagadva hömpölyög tova. Itt van, megjött a kihagyhatatlan és évenkénti rendszerességgel visszatérő csőtörés, ami miatt megint bontják majd apró zajokkal, némi közlekedési fönnakadással, eltereléssel az utat. A szóban forgó szakasz úgy jó húszméteres lehet, ahol évente ismétlődnek az események. De nincs baj. Kiszáll újfent a javító kommandó. Még látom, hogy a négytagú kisegyüttes egyik szereplője, prímásai?) lázasnak épp nem nevezhető tempóban foglalatoskodik valamivel, a többi három pedig barátságos beszélgetésbe merülve, figyelmesen és kellő részvéttel szemléli. Nem durva izomemberek ők, hanem sokkal inkább a lelkierő és a nekifohászkodás hívei, eltökélt konzíliumuk a gödör felett erre vall. Erős ráhangolódással és koncentrációval most azt cselekszik meg, amit Mózes sem tudott. Míg emez hitével csak vizet fakasztott a pusztában, addig ők megpróbálják elrekeszteni az áradatot, útját állni a víznek, és szárazon átvinni a járókelőt a túlsó partra. Nagy terv, de a valódi elszánás hegyeket mozdít. Bár gyermeki módon hiszek a csodában. Abban azért mégsem bízom, hogy egy évnél tovább megint csak kibírjuk szárazon. _________________________________________________________________________________________________(KJ) Hálás szívvel mondunk köszönetét a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk DONGÓ LAJOS temetésén megjelentek. Külön köszönetét mondunk az egri kórház III. sz. belgyógyászati osztály dolgozóinak, fáradságos, áldozatkész munkájukért, melynek során drága halottunk életéért küzdöttek. A gyászoló család ____________________________________(55356) F ájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk BARABÁS GYULÁNÉ (szül. Sógorka Erzsébet) 2002. február 10-én 79. évében elhunyt. Temetése február 19-én kedden 12.00 órakor lesz a gyöngyösi Felsővárosi temetőben. A gyászoló család (55998) Köszönetét mondunk mindazoknak, akik Dr. PÁPAI GIZELLA temetésén megjelentek, részvétükkel a család fájdalmát enyhítették. A gyászoló család (55237) Jj --------- "• V P ályázati felhívás Meghatározott időre szóló megbízás lejárta miatt, Egerszalók Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet az egerszalóki Széchenyi István Általános Iskola Közős Igazgatású közoktatási intézmény (3394 Egerszalók, Iskola útja 2/a. tel: 36/574-020) igazgatói állásának betöltésére. A megbízás 2002. augusztus 1.-2007. július 31. napjáig terjedő időszakra, 5 évre szól. Szolgálati lakást az önkormányzat biztosítani nem tud. Bérezés: Kjt tv-ben előírtak szerint, a vezetői pótlék a pótlékalap 230%-a. Pályázati határidő: 2002. április 2. Pályázat elbírálás időpontja: 2002. július 31-ig nzivaMii i-ufi.i.i.. raiyazau teiteteie*.- pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképesítés,- pedagógus szakvizsga,- legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlat,- iskolaigazgatói (vezetői) gyakorlat előnyt jelent I ratyazai tartalma.- szakmai önéletrajz- szakképzettséget igazoló oklevélmásolat,- az intézmény vezetési programja - bemutatkozó helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések- erkölcsi bizonyítvány A pályázatokat az alábbi címre kérdik: ? Egerszalók Község Önkormányzata § Tőgyi Gábor polgármester 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7. Tel./fax: 36/474-366 MEGRENDELŐLAP VASÁRNAPI’ HEVKSTHIRLAP ELOFIZETESERE Fenti címre megrendelem a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, 325 Ft havi díj megfizetésével. Kérjük, hogy a megrendelőlapot borítékban szíveskedjen | beküldeni a kiadó címére: 3301 Eger Pf. 23 (Barkóczy u. 7.) | Előfizetési szándékát jelezheti kézbesítőinknek, -1 illetve a 06-80-513-646-os ingyenes telefonszámon is. gl rr C+C A CSEMEGE- Match Rt. az 503. sz. gyöngyösi Alfa raktáráruházába felvesz targoncavezetőt. Jelentkezni lehet személyesen Valent Attila boltvezetőnél: Gyöngyös, Kenyérgyári út 9. Telefon: (37) 319-980 ^ *
