Heves Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-09 / 34. szám
12. OLDAL HÍRLAP 2002. Február 9., szombat M A G A Z Subalyuk: hetven éve kezdődtek az ásatások Egy régi kép. Folynak az ásatások az akkori Mussolini-barlangban A Borsod megyei Cserépfalu közelében, a Bükki Nemzeti Park területén található Subalyuk, Suba Lukács egykori betyár búvóhelye. A betyárvilág egyszer aztán véget ért, ám a barlang váratlanul igen nagy hírnévre tett szert: éppen hetven esztendeje, 1932. február 8-án régészeti ásatások kezdődtek itt, és páratlan leletegyüttesre bukkantak: Közép-Európa máig legjelentősebb Neander-völgyi csontmaradványaira.- A köztudatban nem annyira maradt meg a barlangban megtalált női, illetve egy háromévesforma gyermekkoponya, illetve keresztcsontmaradványokról szóló tudósítás, a szakma azonban a legjelentősebb leletek között tartja számon ezeket a csontokat - állítja egyöntetűen Ács Róbert, a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi felügyelője és Kamrás Lajos operatőr, rendező. Ők egyébként a film eszközeivel is azon fáradoznak, hogy felelevenítsék a hetven évvel ezelőtti történéseket, hiszen azoknak a tudomány területén máig meghatározó a jelentőségük. Azokról a szálakról nem is beszélve, amelyek a korabeli munkálatokat Egerhez kötik. A Subalyuk a harmincas években a Mussolini-barlang nevet viselte, és a féltárás pontos dokumentálása az 1938. június 30-án Budapesten kiadott Geologica Hungarica kötetben található meg. A tudományos kiadvány 17. oldalán olvasható az alábbi feljegyzés: „Április 23-án az ásatásokat Trak Géza, Eger polgármester, Pálosi Ervin dr„ Pataki Vidor dr. és Hevesy Sándor városi mérnök tekintette meg. Hevesy mérnök a helyszínen filmfelvételt is készített. Az ásatások folytatását Trak Géza polgármester úr 200 pengős újabb hozzájárulásával biztosította.- A mi érdeklődésünket elsősorban az a mondat keltette fel, ami arról tudósít, hogy Hevesy filmet forgatott az ásatásokon - mondja Kamrás Lajos. - Szisztematikusan bele is fogtunk a kópia felkutatásába. A Hevesy-hagy- atékot kezelő egri Dobó István Vármúzeum engedélyével hozzáláttunk a film kereséséhez. Kitartó kutatásaink eredményre vezettek, s előkerült a Geologica Hungarica által említett felvétel. Persze az ilyen „kincsvadászatok” nemcsak időigényesek, pénzre is szükség van hozzá. A Hevesy Sándor-hagyaték kutatásához a Magyar Történelmi Filmalapítvány nyújtott támogatást. Magának az ásatásnak a kronológiája rövid: Eger város 300 pengős támogatásával indul 1932. február 8-án, márciusban az idegenforgalmi hivatal újabb 200 pengőt utal ki a folytatódó munkálatokra. A már idézett részből kitűnik, hogy az április 23-ai, szombati „vendégjárás” újabb 200 pengőt hozott a régészeti munka „konyhájára”. Négy nappal később, február 27-én került elő a Neander-völgyi ember állkapcsa, majd később a többi. A munkálatok szeptember 30-áig tartottak. Kamrás Lajos és Ács Róbert úgy vélik, hogy a két jubileumi dátum, a hetvenéves évforduló, illetve az, hogy a Bükki Nemzeti Park az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, remek alkalom lehet arra, hogy tudományos konferencia keretében megemlékezzenek a páratlan eredményt hozó subalyuki ásatásokról. Mint mondják, fontos lehet ez a Bükki Nemzeti Park számára, aki gondozza a területet, éppúgy, mint Cserépfalunak. A kis bükki községben egyébként 1996-ban múzeumot létesítettek, amelyben megtekinthetők »a csontok műanyagba öntött hiteles másolatai. . Kérdésünkre Kósik István, a falu polgármestere elmondta: 1996- ban egy szobában hozták létre a kiállítóhelyet, s a mini múzeum 1998-ban került mai helyére, ahol május 1-jétől szeptember 30-áig, vasárnap és hétfő kivételével látogatható. Az érdeklődők ha előre bejelentik, természetesen megtekinthetik azt a jelzett időponttól eltérő alkalmakkor is.- A kis község számára idegenforgalmi szempontból is fontos, hogy ismertté legyen: létezik ez a múzeum, ami páratlan a maga nemében - fogalmaz a polgármester. - Jelenleg szervezzük, és várhatóan a nyáron vagy kora őszszel tartjuk meg a jubile- Archív fotó a Geologica Hungaricából umhoz kötődő tudományos konferenciát. Magam felveszem a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel - a Miskolci Egyetem őskori és őskortani tanszékével, a Természettudományi Múzeum Barlangtani Intézetével -, amelyek annak idején a múzeum kialakításához is szakmai segítséget nyújtottak. A tanácskozást természetesen a községünkben szeretnénk megtartani.- A Bükki Nemzeti Park idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját - mondja Duska József, a BNP igazgatója. - A subalyuki ásatásokhoz kötődően tervezett tanácskozást beépítjük a jubileumi rendezvényeink sorába. Az igazgató tájékoztatása szerint a terület, amelyhez a nevezetes barlang is tartozik, jelenleg állami tulajdonban, de a park kezelésében van. A védettségi szint helyreállításáról szóló törvény szellemében a BNP eddig is jelentős területeket vásárolt már meg ezen a részen a Hór-völgye Szövetkezet részarány-tulajdonosaitól a nevesítést követően.- Maga a barlang mindvégig az állam tulajdonában volt - teszi hozzá Duska József. - Azt a nemzeti park tette rendbe egy pályázaton elnyert pénzeszközök fel- használásával. Természetes volt, hogy pályázunk, hiszen a terület fokozottan védett, a saját erőnk pedig nem volt elegendő a „karbantartásra”. Az igazgatótól kapott információk szerint a Bükki Nemzeti Park aktívan közreműködött a Cserépfaluban kialakított múzeumi bemutatóhely megvalósításán is, például a leletek hiteles másolatának a beszerzésében. Megtudjuk azt is, hogy a Bükk hegység természeti adottságai következtében a területen mintegy 1500 barlang található, ebből hetven a korábban lakott képződmény. Meglehetősen híres közülük a szeleta kultúrához tartozó Szeleta-barlang, széles körben ismert a szilvásvá- radi ősemberbarlang vagy a tarkői fülke.- Cserépfalu méltán büszke a területükön lévő subalyuki lelőhelyre - véli Duska József. - Úgy vélem, közösen kell arra törekednünk, hogy a falu és a Bükki Nemzeti Park idegenforgalmi vonzerejét növeljük. Ehhez jó alkalmat kínál ez a kettős jubileum. síké Sándor A könyvtár és a jó gazda diófája Pertut ivott a hattyúkkal - XXI. századi bibliotékát szeretne Aligha lehet a valósághoz teljes egészében hűen összehasonlítani azt a kétfajta kihívást, amelyekkel az elmúlt hetekben Kocsis Istvánnak, a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház igazgatójának szembe kellett néznie. Az egyik nehézséget, a drámaibbat - a szívinfarktust -, ügy tűnik, sikerült legyőznie, miközben egy egész város aggódott érte. A másik feladvány ennél természetesen jóval örömtelibb: a vezetése alatt álló intézmény hamarosan olyan lesz, amilyennek egy huszonegyedik századi könyvtárnak lennie kell.- Hogy vagy?- Köszönöm, jól. Mind fizikailag, mind szakmailag remekül érzem magam.- Nagyon sokan drukkoltunk, hogy így legyen.- Ezt köszönöm. Egyébként amíg ti drukkoltatok, addig én Balatonfüredien, a szívszanatóriumban pertut ittam a haty- tyúkkal. Biztos vagyok benne, hogy a gyógyulásomhoz mindenképpen hozzájárult a nagyszerű hír, miszerint folytatódhat a könyvtár átépítése.- Egy infarktust követően sokan mindent elkövetnének azért, hogy leszázalékol- tassák magukat, nehogy még súlyosabbá váljon az egészségügyi állapotuk...- Én viszont pont abba döglöttem volna bele, így aztán öt hét elteltével a sűrűjébe érkeztem vissza. Jobb, ha inkább erről beszélgetünk.- Rajta. Szóval, mi folyik itt tulajdonképpen az épületben, hogy egy hónapig még az olvasókat sem fogadjátok?- Teljes belső átalakítás zajlik. Kibontották azokat a közfalakat, amelyek a korábbi funkciónak jobban megfelelő irodaszerkezetet képeztek (annak idején az MSZMP-é volt az ingatlan - a szerk.), s ennek nyomán tökéletesen áttekinthető tereket kapunk, ahol minden elfér. Mondhatni, az utolsó pülanaNEVJEGY Kocsis István A hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Ház igazgatója (1975-től) Tanulmányai: bölcsészettudományi kar (ELTE), népművelés-könyvtár szak (Szombathely) 59 éves, nős tig kellett vámunk, hogy 12 évvel a beköltözés után végre igazi könyvtárunk legyen.- Annyit talán mégsem, hiszen az átépítés évekkel ezelőtt elkezdődött...- Valóban, s a közösségi céloknak már meg is felelt a ház, de 1998 után bizony a pénz elfogyott, s így sajnos le kellett állni a munkálatokkal. A mostani átalakítás tízmillió forintba került, amihez az önkormányzat ötmilliót adott önerő gyanánt, ötmilliót pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatán nyertünk. A város további 15 millió forintot tervez a külső homlokzat felújítására, a mozgássérültek közlekedésének a megkönnyítésére, illetve a tűzoltóság által előírt követelmények megvalósítására. Jó lenne, ha a képviselők megszavaznák az összeget, s ezzel felkerülhetne a pont az „i” betűre.- Tényleg jó lenne, de a mai körülmények közepette ez nem kis tétel!- Most mondjam a diófás hasonlatot? Az okos gazda, aki diófát ültet, tudja, hogy az árnyékát és a termését nem ő maga élvezheti, hanem majd az utódai. így van ez a bibliotékával is: hasznára válik a felnövekvő generációnak, és esetünkben a városkép szempontjából sem mindegy, müyen látvány fogadja a főtérre érkezőket. Kocsis István: - Az olvasást elsősorban a családban lehet megszerettetni- Ha már az ifjúságot említetted: az olvasási szokásaikat illetően a felmérések nem túl biztatóak...- Szomorúan tapasztaljuk az általános iskolások érdeklődésének csökkenését, s legfeljebb bizakodni lehet, hogy az iskola segítségével mindezen még képesek vagyunk változtatni. A könyvek szeretetéhez azonban olyan út vezet, amelyet elsősorban a családon belül lehet egyengetni, mégpedig a szülők, nagyszülők közreműködésével. Mert jó dolog a számítógép, a tévé, a videó vagy az internet, de a képernyőt is csak az olvasás által lehet értelmezni.- Jó, hogy szóba hoztad az utóbbiakat, hiszen könyv ide, könyv oda, a technika legújabb vívmányait ti sem mellőzitek!- Nem is lehet. Épp a közelmúltban nyertünk pályázaton hat számítógépet, amelyek révén az épület átadását követően hat gépen lehet internetezni. Emellett számítógépre visszük a könyvállományt, egy másik sikeres pályázat segítségével pedig a hangtárt fejlesztettük, így immár hifi minőségben élvezhetők a zeneművek. Korszerű hangtechnikai berendezéseket vásároltunk, s végre meg tudtuk javíttatni a videokivetítőt is. Nyugodtan állíthatom, a február végén esedékes nyitást követően egy minden igényt kielégítő intézmény várja a látogatókat.- Ahol azonban még mindig a könyvek az elsődlegesek...- Az újhatvani fiókkönyvtárral együtt négyezer olvasóra számíthatunk, s ez önmagáért beszél. Tavaly több mint kétmillió forint értékben gyarapodott a gyűjtemény, amelynek az összeállításakor két szempont érvényesül: ne csalódjanak a felsőoktatási intézményben tanuló fiatalok és a továbbképzést vállaló felnőttek, illetve azok sem, akik az olvasmányosságot, az igényes szórakozást keresik. A keresztrejtvénytől a doktori disszertáció megírásáig partnerek szeretnénk lenni a szolgáltatásokkal. Ehhez most olyan környezet társul tágas terekkel és rengeteg természetes fénnyel, ami a legkényesebb elvárásoknak is eleget tesz. Persze, a jövőben sem mondunk le a korábban közkedvelt irodalmi, zenés és képzőművészeti programokról. Ezt már a megnyitón résztvevők is megtapasztalhatják.- Az imént említetted az újhatvani kis könyvtárat, amely mintha háttérbe szorulna a nagy testvér mögött!- Ez egyáltalán nem igaz: az ottani gyűjtemény fejlesztését már csak azért is fontosnak tartjuk, mert nagyon sok nyugdíjas olvasóval rendelkeznek, továbbá két általános és egy középiskola is található a közelében. Ott ugyanazok a fejlesztési elvek érvényesülnek kicsiben, mint itt nagyban.- És mint hírlik, a jó bornak is kell cégér...- Lesz nekünk is. István Sándor kézdi- vásétrhelyi fafaragó barátunk már el is készítette azt a sárkányfejes kart, amely egy baglyot tart a kezében. Ez őrködik majd a bejárat fölött. TARI OTTÓ
