Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-09 / 7. szám
MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2002. Január 9., szerda Egy percek Otthoni számítógépéről az ember egy perc alatt annyi pénzt tud átutalni más számlára, amennyit éppen kell. Hiába, a XXI. századra minden modernebbé vált. Nem így az egri postai ügyintézés. Ha például pár napra el kell utaznia valakinek, s esetleg elfelejtette időben befizetni postafiókja esedékes díját, ugyancsak megjárhatja. A „rendezés” lépései a következők: telefonon bejelenti, hogy késni fog a fizetéssel, ne szüntessék meg a bérletét (1 perc); a városba való megérkezése napján sorbaáll a főpénztárnál (10 perc); elküldik az ügyfél- szolgálatra igazolásért (6 perc); várakozik a főpénztárnál (19 perc); befizet (1 perc). Ezek az egy percek viszont fölöttébb biztatóak a jövőre nézve... _______________________(««El F OGADÓNAP. Január 10-én, csütörtökön 9-től 12 óráig tart fogadónapot Mádi János ezredes, a Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője Egerben, a Hatvanasezred u. 3. szám alatt. A parancsnok várja a hadkötelesek és a honvédség nyugállományú tagjait, s azok hozzátartozóit, akik szociális ügyekben kérnek segítséget. A fogadóórán kívül a parancsnokság ügyfélszolgálata hétfőn és szerdán 8-tól 15 óra 30-ig, pénteken pedig déli 12 óráig kereshető fel. NYÍLT NAP. Január 11-éré nyílt napot szervez az egri „Sancta Maria” Általános Iskola, Zeneiskola, Leánygimnázium és Kollégium (Kossuth L. u. 8.). Az intézmény vezetése várja mindazokat a lányokat és szüleiket, akik érdeklődnek a régi hagyományokkal rendelkező iskola iránt. A tanítási órák délelőtt - 7 óra 50 perctől - látogathatók, 12 órától pedig általános tájékoztatást kapnak a résztvevők. NYUGDÍJAS-MULATSÁG. Pótszilveszteri összejövetelt tart a káli Nefelejcs nyugdíjasklub a helyi művelődési házban január 11-én, pénteken. A mulatság délután 3 órakor kezdődik. TÁJÉKOZTATÓ. Beiskolázási tájékoztatót tartanak az egri Dobó István Gimnáziumban január 14-én 17 órától. Az eseményre a nyolcadikosokat és szüleiket, valamint azokat a negyedik osztályosokat és szüleiket várják, akik a nyolc évfolyamos képzés iránt érdeklődnek. TRAFFIPAX. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának tájékoztatása szerint ma a megyében 7-15 óráig a 21-es számú főúton, 14-22 óráig pedig Heves belterületén számíthatnak műszeres sebességmérésre a közlekedők. ■ A fogyasztók védelmében A dohánylaboratórium műszerével cigarettákat vizsgálnak fotó: pilisy elemér (Folytatás az 1. oldalról) Az állomás igazgatója bejelentette: az említett betegségektől való mentesítést két éve kezdték el a megyében, és addig folytatják, amíg nem sikerül megszüntetni azokat. Az állomás munkatársai egyébként 19 üzemben a takarmány-előállítást és az ezek értékesítésével foglalkozó 418 árusítóhely tevékenységét is folyamatosan ellenőrzik. Az állomáson akkreditált kémiai, mikrobiológiai és dohánylaboratórium működik, amelyek segítik a szakmai munkát. A dohánylaboratórium, mint hatósági ellenőrzőhely, egyedi az országban, ahol az öt hazai dohánygyár termékeit rendszeresen vizsgálják. Dr. Kőházi István arról is szólt, hogy szigorú szabályok szerint vizsgálják az élelmiszereket. A kifogásolt minták száma tavaly 10,2-ről 13,3 százalékra emelkedett. Nem tapasztaltak minőségi hiányosságot a dohány-, az édes-, a hűtő-, a növényolaj- és a szeszipari termékeknél. Ezekkel szemben sok kifogás merült fel a konzervipari, a söripari, a sütőipari, a húsipari, a tejipari cikkekkel és a száraztésztákkal kapcsolatban. Ezek főleg az összetételükre, a jelölésükre és a mikrobiológiai hibákra vonatkoztak. Az elkövetőkkel szemben 109 alkalommal minőségvédelmi bírságot szabtak ki, és három alkalommal fel is függesztették a termelést. A jövőben az egy- egy termékre utaló gyártmány- lapok jelentősége növekszik, a hatósági ellenőrzéseknél vizsgálják, hogy az áruk mennyire felelnek meg a gyártmánylapokon előírt feltételeknek. Az igazgató végül az idei feladatokról is beszélt. Kiemelte, hogy az első fél év végéig a hatósági és a szolgáltató feladatokat szétválasztják. Folytatják a megyében az állatállomány betegségektől való mentesítését is. _____________________IMEHTUSZ) A lékvágók ritkán jelölnek A süllő és a csuka vonzza a téli horgászokat Tisza-tó A tározón az átlag jégvastagság most 25 centiméter körüli, az élő Tiszán legfeljebb 10-12. A Kötivízig szakaszmémöke, Fejes Lőrinc a gátőrök tapasztalatait összegzi:- Működik a jégjelentő szolgálatunk, egy-egy gátőr naponta 4-6 kilométeres partszakaszt jár be. A Tiszán és a Tisza-tavon is beállt a jég, nincs jégzajlás, ajég vastagságáról pedig lékelés útján, méréssel győződnek meg. A vízügyi szakember szerint a folyón a lassú áradás után most lassú apadás észlelhető, de egyik jelenség sem hozott olyan vízmozgást, hogy az a parttól elszakítsa a jeget. A tartós hidegben a tározótavon is hízik a jég - csábítva ezzel a horgászokat, korcsolyázókat -, ám a szakaszmérnök nem győzi eléggé hangsúlyozni:- A Kis-Tisza alatt, az öblítőcsatomák, a nád- és gyékényszigetek közelében a jég jóval vékonyabb, ezeket a helyeket feltälen el kell kerülni. A kiskörei vízi rendészet őrsparancsnoka, Dávid Imre r. őrnagy a kialakult állapotokról jegyzi meg:- Különösen a hétvégeken rengeteg a lékhorgász a Tísza-tónáL A Tiszára ugyanis ti- los rámenni, s ezt itt szerencsére be is tartják. A tározón tett járőrözésünk tapasztalata alapján viszont azt mondhatom, hogy a lékeket nem jelölik meg, ez pedig balesetveszélyes. Bárki beleléphet a lék vizébe, s ha meg is fagy a teteje, az attól még beszakad. A korcsolyázók számára pedig ez különösen nagy veszélyforrás. Veres László, a MOHOSZ Tisza-tavi kirendeltségvezetője vitatkozik a rendőr állításával: - íratlan szabálya a lékhorgászatnak, hogy azt befejezve, a 30x30 centis kisebb léket egy nádszálíal, a méteres, nagyobb léket négy nádszálíal jelölik meg. Én úgy látom, hogy erről a többség nem feledkezik meg. Sőt a lékdugót sem buktatják a víz alá, mert az zavarná a horgászást, fogásnál esetleg elszakítaná a damiü. A lék körül feltorlaszott jég is egyfajta figyelmeztető. A jelölés egyébként azért is fontos lenne, mert bizony éjszakánként is van élet a befagyott tavon. A ragadozó halak zsákmányának reményében sötétben is számosán kelnek útra a jégmezőn, csalival felszerelkezve, messze maguk mögött hagyva a partot. Poroszlónál süllő, Sarudnál csuka és süllő, Kisköre térségében még sügér is horogra kerül, sőt a vízlépcső alatt mennyhal is fogható.- Ilyenkor nem ritka a 7-8 kilós süllő- vagy csukafogás. Ezért van, hogy különösen a hétvégeken százával jönnek a lékhorgászok a Tisza-tóra - jelzi a MOHOSZ illetékese. Hozzátéve: - Egyedül nem ajánlatos a jégre menni, tanácsos párban horgászni, s minden eshetőségre gondolva kéznél kell legyen egy legalább tíz méter hosszúságú kötél. A lékhorgászattal kapcsolatos írott szabályról kiderül, hogy az otthagyott léket illene 50-60 cm Elnyalják” a jeget A jég vastagsága a Tisza-tavon egyes helyeken már a 35 centimétert is eléri, de tartogat láthatatlan veszélyeket a befagyott vízfelület. Állítólag a légszomjjal küzdő halak alulról, egyfajta vészreakcióként szabályszerűen „elnyai- ják” a jeget. magasságban piros-fehér szalaggal jelezni. Ilyen jelölést azonban eddig nem láttak a térségben a vízi rendőrök. Talán ez is változik majd:- Mától megkezdjük a lékvágást a Tisza-tavon, hogy a többrétegű, úgynevezett szendvicsjég alatt lévő halakat friss oxigénhez juttassuk. És természetesen - teszi hozzá Veres László - gondoskodunk a megfelelően előírt jelölésükről. A MOHOSZ halőrei egyébként gyakorolják ellenőrzési tevékenységüket, a lékhorgászok ezzel a ténnyel is számolhatnak. ____________ibuoavAru ____PÉCSI ISTVÁN H avi egymillió Hallom: sztrájkolnak a repülésirányítók. Nincs ebben semmi különös. Különösképp egy magát demokratikus berendezkedésűnek valló országban. Az is természetes, hogy a magasabb bér eléréséért fognak össze. Akkor viszont meglepődünk, ha számszerűsítjük ezt a summát. Az érintettek jelenlegi havi keresetük kétszeresét, azaz egymillió forintot követelnek. Jogosan döbbenünk meg. A nyugdíjminimum ugyanis alig haladja meg -az év elejáől - a húszezret. S ez már az emelt tétel. Tessék csak egybevetni ezeket az adalékokat. Igazságérzetünk többszörösen is háborog. Különösképp 2002 rajtjakor, amikor fokozatosan szembesülünk a szerénynek aligha minősíthető áremelésekkel. Gondoljunk csak bele: lassan 160-170 forim lesz egy kilogramm kenyér ára A tejet se kapjuk majd annyiért, mint tavaly, nyilvánvalóan azokat a termékeket se, amelyeknek alapanyagául szolgái A cigarettáról és a szeszes italokról nem is beszélek, azoktól le lehet szokni. A volt füstölgetőket és poharazgatókat kárpótolná az, hogy egy esetleges tömeges dömés mekkora pánikot idézne elő azok körében, akik számítanak az innen származó pluszbevételekre. Ne folytassuk a sort, inkább a sűrűsödő ellentmondásokat emlegessük. Azt, hogy a társadalom töredék hányada a tengernyi pénzt is természetesnek tartja, jelentős része viszont a létminimum szintje alatt vagy közelében vegetál. Az időskorúak 2001-ben aligha ujjongtak, amikor átvehették az alamizsna jellegű nyugdíj-kiegészítést, s valószínűleg nem jutalmazzák vastapssal az ilyenkor dukáló rendes emelést se. Ez érthető, hiszen a harmincezres „kategóriába” tartozók nem egészen háromezerrel gyarapodnak minden hónapban. A téliszalámi kilóját ennél többért kínálják. A következő, nem is túl messzi drágulásig. Túlzott igények? A reménység századában, az Európába ívelő sugárúton? Szó sincs erről. A javakhoz mindenkinek joga van. Legalábbis polgáréknál így illene. Töprengjünk csak! Miért jár harmincszor-ötvenszer több egyeseknek? Annyival értékesebbek, fontosabbak? Hazugok ezek a szólamok, sántít minden effajta érvelés. A kiinduló példaként említett egymillió meglehetősen túlméretezett kívánság. Még a fele sem kevés. Csoda-e, ha nem szimpatizálunk ilyen óhajokkal? Az erősödő feszidtségek sehol sem szülnek békét, harmóniát, biztató közös jövőt garantáló akaratot. Vagy nem ezt szeretnénk? Közösen kezelik a hiányt? Idén is 100 millió forintos hiánnyal indul a költségvetési év a városban. A településen ezért újabb takarékossági intézkedéseket vezettek be. Heves Tegnap az Intézményellátó Gazdasági Hivatal (IGH), amely eddig is kezelte a részben önálló költségvetési (oktatási és közművelődési) intézmények kiadásait, együttműködési megállapodás kidolgozásának céljával találkozott az intézményvezetőkkel. Mint Kontra Gyula polgármestertől megtudtuk: a testületnek korábban döntenie kellett, hogy központilag kezeli-e a forráshiányt, vagy intézményenként próbál meg takarékoskodni. A város vezetése akkor úgy döntött, hogy létrehoznak egy kincstárat. Ezt a feladatot az IGH kapta a rendszer tavaly már működött, ám az ismételt forráshiány miatt most még szorosabb gazdálkodást sürgetnek. Hosszas egyeztetés után az eddiginél is szigorúbb gazdálkodási rendszer kialakítására törekszenek. Korábban ha egy iskola rendezvény céljára bérbe adta valamely helyiségét vagy tornatermét, akkor a bevétel a bérbeadó és az üzletet lebonyolító iskolánál vagy művelődési centrumnál maradhatott. Mivel azonban valamennyi oktatási és közművelődési intézmény karbantartását, működtetését az IGH végzi, ezért vetődött fel, hogy a pluszbevétel is kerüljön a kincstárba, hiszen a rezsit is központilag fizetik, akárcsak a karbantartást. Ezzel azonban az intézményvezetőket kevésbé ösztönöznék a bevételek megszerzésére. A kompromisz- szumos javaslatban ezért az szerepel: a jövedelemszerző iskolánál, közművelődési intézménynél marad a bevétel bizonyos százaléka, de a rezsi és a karbantartás miatt a pénz másik része az IGH-ba kerül. A most kidolgozott megállapodás a testület elé kerül, s ameny- nyiben az új intézkedéseket elfogadják, úgy az idén 14 intézményt érint az újabb szigorítás, iszuromii Itt a farsang, áll a bál Már Mátyás korában divat volt az álarc Heves megye Az elmúlt hét végén bizonyára többen utoljára gyújtották meg a karácsonyi gyertyákat, s lebontották a karácsonyfákat is. Aki tartotta magát a vízkereszthez kapcsolódó szokásokhoz, az minden bizonnyal megszentelte a házát, s felírta az ajtóra a három napkeleti király nevének kezdőbetűit. Január 6-tól kezdetét vette a farsangi időszak, amely ünnepkörnek a legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. Az európai népeknél, így hazánkban is a XV. század óta szólnak adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, állatalakoskodások különböző formáiról. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. Szokás volt farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is, amikor a lányok férfiruhába bújtak, s úgy múlatták az időt. A palócok lakta vidéken farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a lányok vasárnapját. Ezen a napon ebéd után kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni, adományokat kérni. Este rendszerint táncmulatság követte a köszöntést. Ebben az időszakban gúnyolták ki a pártában maradt lányokat is. A hamvazószerdáig tartó farsangi időszakban egymást követték, s követik a mai napig a fényesebbnél fényesebb bálok, társasági összejövetelek. Idén megyénkben a báli szezon első rangos eseményének számít az e hét végén megrendezendő megyebál, amelynek a Hotel Flóra ad otthont. ■ A puli, mint Csontos Szigfrid Eger A Városi Televízió műsorában figyelt fel az egerszalóki Varga Imre arra a pulira, amelynek az Állatokat Védjük Együtt (AVE) Alapítvány keresett gazdát. Miután két szukája is van ebből a fajtából, gondolta, jól érezné magát közöttük ez a szegény kis árva kan. Felhívta az alapítványt, s rögzítették az időpontot, mikor megy a kutyáért a Baktai úti telepre. Amikor odaért, Fekete Ildikó különféle keresztkérdésekkel bombázta a gazdajelöltet. Például, hogy láncon tartja-e majd a jószágot? Valamint, hogy hajlandó-e a későbbiekben patronálni az alapítványt? Miután a komoly érdeklődő mindenre megfelelt, arra hivatkozva, hogy már más is jelentkezett a kutyáért, meg aztán a szerződéskötéshez szükséges Felvetését elsőként az AVE elnö- nyomtatvány sincs náluk, nem kének, Szabó Gézánénak továbbadták át neki a pulit. tottuk. Marika nénit meglepte az A férfi a visszautasításba nem eset, bár mint hangsúlyozta, haltörődött bele. Néhány nappal ké- lőtt már hasonlóról, amióta tagtár- sőbb megkérte egy ismerősét, te- sai a gyepmesteri telepről is közvetí- gyen úgy, mintha neki volna szűk- tik a kutyákat. Ezt azzal magyaráz- sége az állatra, s hívja fel telefo- za, hogy az egylethez csatlakozó fi„Kicsit úgy vannak velük, mint Móra hőse a Csontos Szigfriddel. S bár kétségtelen, hogy gazdákat keresnek, nem adják oda az állatokat bárkinek.” non a titkárt, megvan-e még a vá- atalok között többen különös ügy- gyott blöki. Sejtelme beigazoló- buzgalommal látják el feladatukat, dott. A puli még mindig a telepen Hosszasan mérlegelnek, hogy jó vesztegelt. lesz-e gazdának a jelentkező. Ez Nem az a célja az alapítvány- részint indokolt is, mert nem lehet nak, hogy örökbefogadókat találja- cél úgy megszabadulni egy-egy vénák védenceiknek? - kérdezte nem denctől, hogy az esetleg rosszabb palástolt felindultsággal immár tő- helyre kerüljön, mint valaha is volt. lünk Varga Imre. Olyan gazdákat szeretnének, akik felelősséggel veszik pártfogásukba az állatot. A konkrét esetről azonban Szabó Gézáné semmit sem tudott, így Fekete Ildikóhoz fordultunk, aki az alapítványnál az örökbeadásokkal foglalkozik. Elmondta, hogy azért nem adták Varga Imrének a pulit, mert már másvalaki is jelentkezett érte. Miután védenceiket naponta etetik, kijárnak hozzájuk a telepre, azok a szívükhöz nőnek. Kicsit úgy vannak velük, mint Móra hőse a Csontos Szigfriddel. S bár kétségtelen, hogy gazdákat keresnek, nem adják oda az állatokat bárkinek. A lehető legjobb gazdikat akarják megtalálni számukra. Ez a puli is végül egy olyan juhászatba került, ahol teljesítheti hivatását, nem egy kertben lesz, hanem nyar- galászhat a birkák között. _________________________________(NÉGYESSV)
