Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

I 2002. Január 8., kedd M EGYE! KÖRKÉP 5. OLDAL Pí-sör Pí-sörgyár épül Kaposvárott helyi vállalkozók félmilliárd forintos beruházásával. Az idén megépü­lő üzemből a terv szerint egymil­lió üveg, vagyis 400-450 ezer li­ter sör kerül ki évente. Itthon ez lesz az első, bioenergiát tartal­mazó pí-vízre alapozott sörgyár. Egy csehországi versenyen ötven- hét különböző, köztük három pí- víz felhasználásával készült sör­ből a három pí-sört találták a legjobbnak. A pí-sör előnyeiről szólva: kiváló íze mellett örökös szavatosságot garantálnak a gyártók. Az előállítása pedig ke­vesebbe kerül, mint a hagyomá­nyos söröké. A hazai társaság egy évtizede foglalkozik bioener­giát közvetítő termékek - pí-bor, pí-étolaj - előállításával. Azt, hogy a sör bioener- getikailag kedvező, mindenki tudja pár korsó után. Azt vi­szont még nem, olyan jó-e a pí- sör, amilyen a pí-árja. (-ho» FOGAD A POLGÁRMESTER. Január 9-én, szerdán 9-12 óráig Egerben dr. Nagy Imre polgár- mester hivatalában fogadja az előzetesen telefonon vagy sze­mélyesen bejelentkezett ügyfe­leket. A fogadóórára Tibáné Nagy Ibolya lakossági referens­nél lehet jelentkezni a 410- 144/219-es melléken. FRANCIA KLUB. Az egri Fran­cia klub ma 16 órától tartja víz- kereszti rendezvényét a Megyei Művelődési Központban, ahol a nyelv gyakorlása mellett a fran­cia kultúrába is bepillanthatnak az érdeklődők. KEPES-KÉPEK. A napokban angliai otthonában 95 évesen el­hunyt világhírű művész, Kepes György Egernek ajándékozott gyűjteménye, képei megtekint­hetők az egri Vitkovics-házban (Széchenyi u. 55.). A látogató­kat tárlatvezetéssel, az előre be­jelentkezett iskolai csoportokat rendhagyó órákkal és kézmű­ves-foglalkozásokkal várják. A műveket vasárnap kivételével naponta 10-16 óráig tekinthetik meg a látogatók. NYERTES MEGFEJTŐINK. A 2001. december 31-én közölt ke­resztrejtvényünk helyes megfej­tése: „Akkor az nem az én hi­bám, asszonyom, mert én még csak négy hete dolgozok itt. ” A jó választ beküldők közül könyvet nyert: Simon Aladámé parádi és Dóra Győző rózsaszentmártoni olvasónk. TRAFFIPAX. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti osztályánák tájé­koztatása szerint ma a megyé­ben 7-15 óráig a 32-es számú úton, 14-22 óráig pedig Gyön­gyös belterületén számíthatnak műszeres sebességmérésre a közlekedők. ■ APEH: adók és ellenőrzések (Folytatás az 1. oldalról) Az APEH Heves megyei vezetője kiemelte, hogy szűkebb pátriánkban 1997 óta folyamatosan növe­kedett az adóalanyok száma. Ma már különösen az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemé­lyek vannak többen. Az elmúlt évben az adóalany­ok száma 28 ezer volt. Ez véleménye szerint az Or­szággyűlés által időközben alkotott kedvező jog­szabályoknak köszönhető. Elmozdulás tapasztal­ható például a fizetővendéglátásban, vagy az ingat­lanok bérbeadásánál. Országgyűlési képviselők és a nagyobb vállalkozások vezetői a találkOZÓn FOTÓ: PILIY ELEMÉR Rámutatott, hogy a megye gazdasága 2001-ben tovább fejlődött. Az áruértékesítés például 18 száza­lékkal növekedett, és ebben meghatározó szerepe volt az exportnak. A belföldi értékesítés viszont nem érte el az előző évi szintet. A cégeknél a be­szerzés 8 százalékkal bővült, amely a költséghaté­konyságot, a takarékosabb anyag- és energiafel­használást jelzi. A beruházások az elmúlt évben hét százalékkal gyarapodtak. Ebben a tekintetben a pétervásári térség volt a mélypont. A füzesabonyi térségben viszont a közművek, elsősorban a szennyvízfejlesztésekkel, valamint három termelő cég modernizálásával kiemelkedő beruházásokat valósítottak meg. Az értékesítés a hatvani térségben volt a leg­eredményesebb. A cégek jegyzett tőkéje a hevesi, a pétervásárai és a füzesabonyi térségben a legke­vesebb. Az adóalanyok 6 százaléka külföldi érde­keltségű. Szdayné Ostorházi Mária arról is beszélt, hogy a 18 százalékos társasági adóhoz képest a megyé­ben működő társaságok adóterhelése 13,1 száza­lék. A pétervásárai térségben mindössze egy cég fi­zet ilyet. Az egyéni vállalkozók áüagos évi jövedel­me a megyében 350 ezer forint, ennél alacsonyabb a hevesi térségben, ahol csak 310 ezer forint. Az APEH Heves Megyei Igazgatóságának mun­katársa ebben az évben is arra törekednek, hogy személyre szóló szolgáltatásokkal segítsék ügyfele­iket - hangsúlyozta az igazgatónő. - Az Országgyű­lés által a családi gazdaságok fejlesztéséről elfoga­dott törvény szellemében kívánják erősíteni kap­csolataikat az FVM-hivatallal. Még jobban együtt­működnek a cégbírósággal, valamint az önkor­mányzatokkal is. A jövőben kellő információkkal szeretnék segíteni megyénk országgyűlési képvise­lőinek munkáját is. A megjelent honatyák közül többen köszönettel fogadták a hivatal ebbéli támogatását. (memiwzi Emelkedő szemétdíjak: van kivétel Heves megye Az egri díjemelés - 11 százalékos - mértékéről a település többségi tu­lajdonában lévő, kommunális szolgáltatásokat végző társaság ja­vaslata alapján, az önkormányzati törvény rendelkezéseinek megfele­lően a képviselő-testület döntött. Határoztak arról is, hogy a családi házakban egyedül élők 40 százalé­kos díjkedvezményt vehetnek igénybe. Az indoklás szerint a díjemelés­re az anyag- és bérköltségek emel­kedése, Úletve a hulladékgazdálko­dási törvény hatályba lépéséből eredő, a szolgáltató cégre háruló többletfeladatok finanszírozása mi­att kényszerülnek. Gyöngyösön a képviselő-testület döntése értelmében a lakossági sze­métszállítási díjak 16,7 százalékkal emelkedtek. így például az ötvenli- teres zsákokért idén 1791 forintot kell fizetni negyedévente, szemben a tavalyi 1572 forinttal A lakossági és a közületi szemétszállítási díjak között maradtak különbségek, ezt két év alatt kell megszüntetni. Idén 5,3 százalékkal növekedett a közü- leteknek számlázott díj, így ők az ötvenliteres zsákokért 2155 forintot fizetnek a tavalyi 2061 helyett. Hatvanban az új évtől átlagosan 10 százalékkal emelkedtek a díjak. A hetente egyszer elszállított kuká­ért 884 forint helyett 972, a zsáko­kért pedig 732 forint helyett immár 805 forintot kell fizetni negyed­évente. A lakossági szemétkonté­nerek elvitele 4053 forintról 4458 forintra emelkedett, és 464 forint helyett 510 forintot kell fizetni a szeméttelepen elhelyezett hulladék köbméteréért is. A közületi konté­nerszállítás 700, a szeméttelepi hulladéklerakás köbméterenként 170 forinttal drágább. Emelkedett a folyékony hulladék szállításának és elhelyezésének díja is. Az idén a szippantás kocsik immár 630 he­lyett 756 forintért szállítanak köb­méterenként. Az árakhoz jön még a 12 százalékos áfa is. Hevesen és a dél-hevesi, észak­jászsági térségben tavaly július 1- jétől szállítja 33 település a háztar­tási hulladékot az önkormányza­tok ódiai alapított Régiocom kezelé­sében lévő fel­kéről. A vízszolgáltatási, a kommu­nális szilárd hulladék, valamint a települési folyékony hulladék szál­lítási díjtételei csekély mértékben emelkedtek január 1-jétől. A sze- métszállítási díj havonta 473 fo­rintba kerül kukánként. Az önkor­mányzat az előző évi gyakorlathoz hasonlóan jövőre is átvállalja en­nek finanszírozását. A folyékony hulladékért köbméterenként 537 forintot számolnak majd fel. Lőrinciben viszont csökkent a szemétszállítási díj. A korábbi 142 forinttal szemben az idén szemé­lyenként 140 forintot kell fizetniük havonta az érintetteknek. Az in­doklás szerint a hulladéktörvény számítási képlete alapján jött ki ez dolgozótelepre. Valamennyi község és város esetében a fél évvel ezelőtti in­duláskor évi 6500 forintos egységárat állapítot­tak meg kukánként. Ez januártól egyelőre nem változik, hiszen az eltelt hat hónap még csak próba­időnek tekinthető. Az év első ne­gyedében számol be várhatóan a vezetőség a tapasztalatokról, ak­kor összegzik a gazdasági eredmé­nyeket és a lakossági tapasztalato­kat, s ennek függvényében döntik el, kell-e árat emelni és szükséges- e változtatni a szállítás rendjén. Pétervásárán a város képviselő­testülete az év végén döntött a szol­gáltatási díjak emelésének mérté­„Lőrinciben viszont csökkent a szemétszállí­tási díj. A korábbi 142 forinttal szemben az idén személyenként 140 forintot kell fizetni­ük havonta az érintetteknek...” az eredmény, amelyben közre­játszhatott az üzemanyagárak csökkenése is. Füzesabonyban kötelező a kommunális hulladék kukás rendszerű megrendelése, rá-szo- rultsági alapon azonban a szolgál­tatást mintegy hatvanan díjmente­sen vehetik igénybe. Sőt vannak, aki tárolóedényt is kaphatnak. A városban a tarifa az idén kilenc százalékkal emelkedett: ez azt je­lenti, hogy januártól - a heti egy­szeri szállításért - évi 6000 forin­tot kell fizetni. ■ TOMPA Z. MIHÁLY A nagy vizit Minisztert várnak a hatvani kórházba. Te­gyük nyomban hozzá: nagy izgalommal, hi­szen bizony régóta nem tette be a lábát ilyen nagy ember a Zagyva-parii intézménybe. Most viszont jön, és sokan csodát remélnek tőle. Történetesen azt, hogy jobbá válik a helyzet a gyógyítási centrumban. Persze, nem könnyű manapság ezen területen miniszternek lenni. Magyar földön élő ember ő is, így aztán tudhatja, hogy bizony beteg a honi egészségügy. Igaz, még gyógyulóképes, de hát a gyógyszerét pénznek hívják, abból viszont nem sok van a szaktárca zsákjában. Ráadásul a zsák tartalmáért jó néhány egészségügyi intézmény versenyez, és mindegyik alaposan meg is indokolja, hogy miért éppen őt illetné meg a legtöbb pénz. Az sem titok, hogy pillanatnyilag az egészségügy tele van elé­gedetlen emberekkel. A minimálbérek örvendetesen emelkedtek ugyan, ám a különböző fizetési kategóriák álszabályozása egy­előre elmaradt, így aztán megtörténhet, hogy a tegnap felvett se­gédápoló ugyanannyit keres, mint a több évtizede dolgozó, főis­kolát végzett nővérke. Csoda, hogy ezt megalázónak tartják? Mindezt valószínűleg a miniszter is tudja. Azt is sejti, hogy nem ígérkezik kellemes vasárnap délutáni csevegős sétának egy ilyen kórházi látogatás. Ráadásul a hatvaniaknak még lenne egy nagy kérésük: pénzt szeretnének, hogy folytathassák a meg­kezdett kórház-rekonstrukciót. Nem kis összegről van szó, hiszen a sikeres belső átépítés után az intézmény külső rendbetételére több mint egymilliárd kellene. Mégpedig nagyon gyorsan, hiszen a vakolat mállik, és már a téglák is meglazultak néhány helyen. Sejthető, hogy egy miniszter akkor lenne a legboldogabb, ha pénzeszsákkal érkezhetne a kórházba, és nyomban szét is osz­tana néhány milliót. Ezért talán még kezet is csókolnának neki a derék hatvaniak, bár lehet, hogy ebből később baj lenne, meri hát az efféle szeretetmegnyilvánulás csak a miniszternél is na­gyobb embereknek dukál ma Magyarországon. Amúgy a hatvaniak néhány dicsérő szót mindenképpen meg­érdemelnek, hiszen a kórház gazdasági helyzete stabil, nincs adósságuk, és az év végén még kisebb jutalomosztásra is telt. Persze, az is lehet, hogy nem jól tették a hatvaniak, amikor minden fillért a fogukhoz verve takarékoskodtak. Az adósok ál­talában mindig kapnak egy mentőövet, míg a jól gazdálkodók­ról könnyebben megfeledkezhetnek. Hatvanban remélik, hogy a miniszter nem az utóbbi lehetősé­get választja. Ám azt egyelőre senki sem tudja megjósolni, hogy mit ígér majd, s abból mit teljesít. Nyergek és kultúra: szorosabb kapcsolat Fülek, Eger- A kultúra, esetünkben a ma­gyarság kultúrája az egyik legbiz­tosabb záloga annak, hogy akár az anyaországtól elszakadt terü­leteken, akár a globalizáció hatá­saival szemben is megmaradja­nak a nemzet hagyományai, ér­tékei - köszöntötte a Füleld Váro­si Művelődési Központban egy- begyűlt közönséget Gál Sándor, az egri Megyei Művelődési Köz­pont igazgatóhelyettese a ma­gyar nyereg fejlődését bemutató kiállítás megnyitásaként. Mint arról már lapunkban többször írtunk, Tamus Antal népi iparművész készítette el a magyar nyereg fejlődését bemu­tató kollekcióját, s a hat darabból álló kiállítás most első alkalom­mal látható határainkon túli helyszínen. A tárlat - a Kárpátok Alapít­vány támogatásával április óta zajló Örökségünk program ke­retében - a füleki Koháry Hely­történeti Egyesület meghívására érkezett a szlovákiai városba. A kiállításon a nyergek mellett Tóth Géza fazekas és Bíró Lász­ló fafaragó munkáival is megis­merkedhet a közönség. A program keretében eddig már tíz helyszínen járt a kiállí­tás, legközelebb január 22-étől, a magyar kultúra napjától Ti­szafüreden láthatja a közönség, s eztán Erdélyben is bemu­tatják. A füleki program arra is alkal­mat adott, hogy az ottani műve­lődési központ és az MMK meg­állapodjon a jövőbeli együttmű­ködés kereteiről. Eszerint a két intézmény a képzőművészet, a hagyományőrzés és a civil szerve­zetek közötti kapcsolat erősítése terén szorosabbra fűzi az együtt­működését, közös programokat valósít meg.____________is.p.) Gyöngyös Nem szeretném, ha bárki szá­mára úgy tűnne, hogy itt a kampány kezdetén apróságok­nak igyekszünk nagy csinnad­rattát csapni. Sokkal inkább ar­ról van szó, hogy úgy véltük: mind az ide járó betegek, mind az itt dolgozók megérdemlik, hogy ha csak egy pár pillanatra is, de megálljunk, s közösen örüljünk a felújított rendelőnek. Ahol a korábbiaknál mindenki számára jobb feltételeket sike­rült teremteni, s éppen ez volt a képviselő-testület célja, amikor a meglehetősen leromlott álla­potú rendelő felújítása mellett döntött - mondta tegnap Szabó Gyula polgármester az Epres­kert úti háziorvosi rendelő át­adásán. A megújult létesítményben korábban két kisebb rendelő üzemelt, most - a megváltozott követelményeknek megfelelve - egy, viszont lényegesen nagyobb alapterületű rendelőben fogad­ják a város két legnépesebb kör­zetének betegeit, úgynevezett váltott műszakban. A polgármester arra is ígére­tet tett: az önkormányzat a lehe­tőségekhez mérten az eszköz- fejlesztésekben is igyekszik majd segítséget nyújtani. Egy­ben felhívta a figyelmet a rende­lő külső környezetének csinosí­tására, a parkosítás szükséges­ségére, amihez ugyancsak fel­ajánlotta a város támogatását. A felújítás kivitelezője a Pati­na Rt. volt, a beruházás mintegy 7,5 millió forintból valósult meg. A munkák szeptember elsején kezdődtek, a műszaki átadás no­vemberben történt meg, ám az első rendelést tegnap tartották az Epreskert úton. _______iespé) Ú jra pályáznak Bodony A képviselő-testület egy évvel ez­előtt egyhangúlag úgy döntött, hogy a visszakapott gázpénzt a szennyvízhálózat épüésébe fekte­tik be. Mint azt Borsos László pol­gármestertől megtudtuk, lakossá­gi nyilatkozatok begyűjtését köve tőén elkészült a megvalósítható­sági tanulmány és a vízjogi enge dély terve, s a pályázati dokumen­tációt is időben eljuttatták a kü­lönböző alapokhoz. Sajnos, első körben nem nyer­tek támogatást, bár számítottak er­re is, hiszen a térségben prioritást élveznek a közös összefogással megvalósuló nagy szennyvízberu­házások. Ettől függetlenül nem adják fel a reményt, s az új jogsza­bályoknak megfelelően idén feb­ruárban újra pályáznak. A teljes beruházásra az előzetes kalkuláci­ók szerint legalább 400 millió fo­rintot kellene fordítani. ■ Az első nap: polgármester a rendelőben. Az önkormányzat továbbra is segít Újra „otthon” a körzetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom