Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám

■ 2002. Január 2., szerda KÉK 7. OLDAL ÜGYELETI NAPLÓ este 6-tól este 6-ig ÉJSZAKA. Négyszáz hívást kaptak az év utolsó és az újév első óráiban szolgálatot teljesí­tő mentősök. Ez az esetszám 30 százalékkal több a szoká­sosnál. Az ellátottak között sok volt az ittas, köztük mintegy száz fiatal és néhány 14-15 éves is. Az éjszakai petárda­robbantások közben is történ­tek balesetek: 10-15-en sérültek meg, legtöbbjük ujjroncsoló- dást szenvedett. Több erősza­kos bűncselekmény is történt az éjszaka. Verekedéshez, szurkáláshoz 4-5 esetben kel­lett a mentőknek a helyszínre vonulniuk. Egy esetben épp a mentősöket támadta meg egy elmebeteg férfi, aki a mentőko­csiban is komoly kárt okozott. TŰZESET. Budapesten két súlyos tűzeset történt az új esztendő hajnalán. A XXII. kerületben egy ötszobás lakás nagy része teljesen kiégett és a benne tartózkodott hat személy megsebesült. A lakás nagy része teljesen kiégett. A tűz okának vizsgálata folya­matban van, de az biztos, hogy a lakásban tartózkodók aludtak, amikor a lángok ke­letkeztek. A másik tűzeset a XVIII. kerületben történt: itt két faház égett a hozzátartozó melléképületekkel valamint egy személygépkocsi. A lángo­kat a tűzoltók habosított víz­sugárral eloltották. Személyi sérülés nem történt. GYEREK. Két év körüli, kék szemű, szőke kislányt találtak vasárnap este Gödöllőn a Palotakertben. A kislány nem tudta megmondani, kik a szülei, hol lakik, csak any- nyit, hogy Pankának hívják. Amikor megtalálták piros, kapucnis, mackómintás kabát, világoskék nadrág és sötétkék csizma volt a kislányon. Pan­kát az előírásoknak megfelelő­en a fővárosi VI. kerületi csecsemőotthonba vitték, az ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság jár el. MADARAK. Tíz védett madár tetemét próbálta kicsempészni Magyarországról két olasz va­dász. Kocsijukban további 79 lelőtt szárnyast találtak a vá­mosok. Ellenük természetká­rosítás bűntette miatt indul el­járás. Az elrejtett víziszámya- sok közül 10 védett madár volt, eszmei értékük darabon­ként 50 ezer forint. Az Olasz­országba csempészni kívánt madarak összértéke meg­közelíti a 800 ezer forintot. FELJELENTETTE. Emberke­reskedelem bűntettének ala­pos gyanúja miatt indít el­járást a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság egy kecskeméti férfi ellen. A rend­őrség egy 18 éves lány felje­lentése alapján kezdte meg a nyomozást, aki azt állította, hogy egy ismeretlen férfi elad­ta őt 250 ezer forintért a férfi­nak, aki prostitúcióra kénysz­erítette őt, és egy kecskeméti lakásban fogva tartotta. A rendőrség hétfő reggel sikeres akciót tartott a lakásban, ahol megtalálták a férfit és még öt nőt. Közülük hárman elmond­ták, hogy őket is 200-300 ezer forintért vásárolta meg a férfi, és a prostitúcióval keresett pénzüket elvette. A nyomozás és az ügy részleteinek kivizs­gálása folyamatban van. GÁZOLÁS. A helyszínen éle­tét vesztette az a 81 éves asz- szony, aki Vállaj községben te­herautó elé lépett hétfőn dél­előtt. Az idős nő a gyógyszer- tárból jött ki és nem nézett kö­rül, amikor az úttestre lépett. Az ott szabályosan közlekedő tehergépkocsi alá esett, s a kerekek halálra gázolták. ■ T U K O R A Magyar Köztársaság nevében... Az elmúlt év is sok munkát adott a bírósá­goknak. Az alábbiakban a 2001. év legnagyobb visszhangot kiváltó pereiből idézzük néhányat. Budapest A Budakörnyéki Bíróság novemberben hirde­tett első fokú, nem jogerős ítéletet Várhegyi Attila kultuszminisztériumi politikai államtit­kár és kilenc társa ellen folyó büntetőperben, amely szerint a politikus bűnös hanyag keze­lés vétsége miatt, és ezért őt háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság ugyan­akkor felmentette Várhegyit - az ügy másik kilenc vádlottját is - a veszte­getés vádja alól. Várhegyi Attila még az ítélet napján lemondott államtitká­ri posztjáról, Orbán Viktor miniszter- elnök elfogadta a lemondást. Az 1956-os sortüzek miatt a rendszervál­tást követően megindult büntetőeljá­rások közül júniusban első fokon le­zárult a mosonmagyaróvári, legalább 50 halottat és számtalan sebesültet eredményező vérengzés büntető­pere. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság fegyházbüntetést szabott ki Dudás István nyugállományú határőr ezredesre, ez azonban egy 1990-es közkegyelmi rendelkezés folytán nem hajtható végre. A három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében a LB novemberben kihirdetett jogerős ítéletével ötéves végrehajtandó szabadságvesztésre ítél­te a 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest. Az ’56-os vérengzések miatt tíz éve megindult több mint 30 büntetőeljárás során az 1997-ben az LB-n jogerőre emelkedett sal­gótarjáni sortűzper után ez volt a második olyan ítélet, amely jogerősen letöltendő bör­tönbüntetést állapít meg. Az 1956-os, több ha­lálos áldozatot követelő Nyugati pályaudvari sortűz kapcsán decemberben első fokon há­rom és féléves letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a FB Mátai Ottó nyugállományú rendőr ezredest. A 2000. évi tiszai ciánszennyezés nyomán a magyar állam által a romániai Aurul cég ellen indított per decemberben kezdődött el a FB-on. Az állam 28,6 milliárd forintos kár­térítést követel. Az illetékes tárca szerint a ma­gyar környezetvédelem történetében ehhez hasonló mértékű, emberi tevékenységből faka­dó környezeti katasztrófa még nem követke­zett be. Első fokon, nem jogerősen két év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte Lakatos Andrást, gúnynevén Kisbandit a bíróság októ­berben. Kisbandit felbujtóként elkövetett több mint négyszáz rendbeli csalásban találták bű­nösnek. Majd ügyészi indítvány nyomán a bíróság azonnal szabad­lábra helyezte a korábban az Egye­sült Államokból az FBI közreműkö­désével, nemzetközi jogsegély kere­tében hazahozott férfi. Első fokon pert nyert a whiskys. Ambrus Attila azért nyújtott be keresetet a BVOP ellen, mert a sátoraljaújhelyi bv- intézet parancsnoka megakadá­lyozta, hogy nyilatkozzon a F4ay- boy című folyóiratnak. Szintén személyiségi jogi pert nyert a bűn- szervezet létrehozásával, irányításával, illetve más súlyos, erőszakos bűncselekményekkel vádolt Tasnádi Pétemz országos rendőrfőkapi­tánnyal szemben. A bíróság kimondta, hogy Tasnádi jó hírnevét sértette a rendőr tábornok televíziós nyilatkozata. Befejezéséhez közele­dik a bizonyítási eljárás a FB-on a Tocsik-per­ben. Erkölcsi érdekekre hivatkozva zárt ajtók mögött kezdte meg a FB a 11 éves Kocsis Fran­ciska másfél évvel ezelőtti megölésével vádolt 15 éves Aí. Wktóriabüntetőperét. A budapesti 4-es metró 100 milliárd forintos nagyságrendű kártérítési perben a LB kimondta, hogy az ál­lamnak nem kell fizetnie. Tagadta bűnösségét a minősített vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán független, korábban kisgazda országgyűlési képviselő. Fináncszív, fináncszimat Akcióban a Vámkommandó tagjai: „Van, amikor megérezzük, van itt keresnivalónk. A jó szakember tudja, hogy biztosra megy”. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Nagy bírósági perek Az elmúlt évben a milliárdos polgári perek közül jogerősen lezárult a metró-per és megkezdődött a ciánper, a büntető­ügyek közül pont került több 56-os sortűzper végére, első fo­kon elítélték Dietmar Clodót és Lakatos Andrást, ez utóbbi szabadlábon távozhatott a bíróságról; megismételt eljárásban húzódik tovább első fokon a Tocsik-per, másodfokon pedig a körmendi gyermekgyilkosság ügye. Az elmúlt évben szinte napon­ta hallhattunk a Vámkom­mandó sikeres fogásairól a híradásokban. 2001-ben mint­egy hárommilliárd forint érté­kű csempészárut foglaltak le, ami csaknem kétszerese a 2000-ben elkobzott áruk érté­kének. A csoport hatékonysá­gának okairól Zsömle Istvánt, a Vámkommandó parancsno­kát kérdeztük. Budapest Zsömle István pénzügyőr alezre­des, 37 éves, két gyerek apja. Ti­zennyolc évesen, érettségi után került az Országos Vám- és Pénz­ügyőrség kötelékébe. A ranglétra minden fokát megjárva egy esz­tendeje a Központi Járőrszolgálat vagy ahogyan emlegetni szoktuk, a Vámkommandó parancsnoka. Nálunk nincsenek papíron közölt feljelentések, nincs titkos nyomo­zás, nyíltan, egyenruhában, csí­kos autókkal érkeznek a hely­színre, és a munka végén csak­nem mindig eljárást kezdemé­nyeznek. Hatáskörük országos. Amikor a vámcsalásokat leplezik le, akkor az állam érdekeit védik. Amikor a csempészárut, a hamis márkajelzéssel forgalomba ho­zott cilckeket kobozzák el, a tisz­tességes kereskedelmet védik a csaló konkurenciától és nem utolsósorban a lakosságot attól, hogy gyenge minőségű árut vásá­roljanak.- A szolgálatot az egész ország területén ellátni, még egy kisebb országban is, összetett feladat és nagy létszámot igényel.- A járőrszolgálat maroknyi csapattal kezdett öt évvel ezelőtt. Ma már 150-en vagyunk. Négy akcióosztályunk van, két járőrha­jónk a vízi határokat ellenőrzi, a Mercur bevetési egységünk pedig felkészült a kemény harcokra. Ne feledjük, a sok százmilliós szállít­mányok feltartóztatása érzéke­nyen érinti az alvilágot. A „forgal­munkra” jellemző, hogy a félév­vel ezelőtt kapott járműveink má­ig már 80000 kilométert futottak. De csaknem mindenben önellá­tók vagyunk. Szaktanfolyamaink vannak, magas szintű önvédelmi harcképzés oktatása is folyik ná­lunk, és a kábítószer-kereső ku­tyák képzését is mi végezzük.- Ezek szerint a vámkom­mandósok ezermesterek.- Nem! A jó pénzügyőr érzés­sel dolgozik. Ehhez pedig finánc­szem, fináncagy és fináncszív kell! Mert ki tudja megmondani, hogy a piacvizsgálat során miért pont azt a raktár nyittatta ki a kol­légám, amelyikben a biztonsági őrök a csempész petárdákat őriz­ték? Vajon miért épp arra a hol­land turistabuszra szálltak fel el­lenőrizni, ahol több száz csomag drog került elő és a kutyák még a zakók zsebében lévőket is meg­érezték. Van, amikor megérez­zük, itt van keresnivalónk. A ta­pasztalt pénzügyőr - intézkedés­kor - az előtte álló ember viselke­déséből, szeme villanásából, egy- egy mozdulatából már tudja hogy „biztosra megy”. De az is igaz, hogy a nagy ügyekhez min­denkor külső szakembert is vi­szünk magunkkal.- A nagyobb piacokon arról le­het tudni, hogy megjelent a járőr­szolgálat, hogy az ideges hangu­lat pillanatok alatt átterjed min­denkire.- Mi nem azt tartjuk elsődleges feladatunknak, hogy az eladó­térben keressük a kábítószert, a hamis márkájú vagy csempész­útón bekerült árut. Nekünk a köl­dökzsinórokat kell elvágni a gyár­tók és a raktárak, a raktárak és az üzletek között. Az egyik pesti pi­acon feltűnően olcsón árulták az olasz cipőket. Kiderült, hogy tő­lünk néhány száz méterre, a Szál­lás utcában volt a több ezer pár cipővel teli raktáruk. Egy vidéki piacon a szakértőnk megállapí­totta, hogy a neves márkát viselő pólók és atlétatrikók silány minő­ségűek. Ez a vizsgálat az ottani raktárhoz, onnan pedig a főváros­ba vezetett. Egy román állampol­gár, bérelt garázsban, tíz bérelt varrógépen varratott világhírű márkajelzést a távol-keletről be­hozott, silány minőségű pólókra és trikókra. Több ezer pólót, tri­kót foglaltunk le és több ezer márkajelzést, amelyet a követke­ző szállítmányokba kellett volna bevarrni. De lefoglaltunk már nem is egy teljes szeszfőzdét ma­gánházak pincéjében, sőt még üvegfúvó üzemet is, ahol értékes „külföldi” dísztárgyak készültek.- Készítettek már leltárt az elmúlt évről?- A végleges adatok még nin­csenek meg, de hárommilliárd forintra becsüljük az idei felderí­tések értékét, ami csaknem két­szerese a tavalyinak. KOÓSTAMÁS Az ítélkezési szünetben, a 2001. év utolsó munkanapján, december 29-én hirdette ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Bíróság (FB) a Clodo-per- ben. A három és fél éve előzetes le­tartóztatásban lévő német férfit nem jogerősen tíz év börtönbünte­tésre ítélték bűnszervezet tagjaként elkövetett, robbanóanyaggal és lő­fegyverrel visszaélés, illetve ma­gánokirat-hamisítás miatt. A sajtó­ban bombagyárosként emlegetett Clodo két vádlott-társát 8, illetve 5 éves börtönbüntetéssel sújtotta a FB, továbbá mindhármukat kiuta­sította az országból. Az ügyész sú- lyosításért fellebbezett, a vádlottak felmentést kértek, így büntetőper másodfokon a Legfelsőbb Bírósá­gon (LB) folytatódik majd. Várhegyi és Székely A Várhegyi Attila kultuszminiszté­riumi politikai államtitkár és ki­lenc társa ellen folyó büntetőper­ben a Budakörnyéki Bíróság no­vemberben kihirdetett első fokú, nem jogerős ítéletében kimondta a politikus bűnösségét hanyag keze­lés vétsége miatt, és ezért őt háromszázezer forint pénzbün­tetésre ítélte. A bíróság felmentette ugyanakkor Várhegyit az ellene vesztegetés miatt emelt vád alól, il­letve felmentette az ügy másik ki­lenc vádlottját is. Tagadta bűnösségét a minősí­tett vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán független, korábban kis­gazda országgyűlési képviselő a FB-n decemberben kezdődött büntetőperben. A bíróság ered­ménytelenül szembesítette Szé­kelyt a terhelő tanúkkal, akik kö­zött volt polgármester is. Az '56-os sortüzek Az 1956-os sortüzek miatt a rend­szerváltást követően megindult büntetőeljárások közül 2000 júni­usában első fokon lezárult a mo­sonmagyaróvári, legalább 50 ha­lottat és számtalan sebesültet eredményező vérengzés büntető­pere. A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Bíróság fegyházbüntetést sza­bott ki Dudás István nyugállomá­nyú határőr ezredesre, ez azonban egy 1990-es közkegyelmi rendel­kezés folytán nem hajtható végre. A három halálos áldozatot kö­vetelő 1956-os tatai sortűz bünte­tőperében a LB novemberben ki­hirdetett jogerős ítéletével ötéves végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest. Az 56-os vérengzések miatt tíz éve megindult több mint 30 bünte­tőeljárás során az 1997-ben az LB- n jogerőre emelkedett salgótarjáni sortűzper után ez volt a második olyan ítélet, amely jogerősen letöl­tendő börtönbüntetést állapít meg. Az 1956-os, több halálos áldozatot követelő Nyugati pályaudvari sor­tűz kapcsán decemberben első fo­kon három és fél éves letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a FB Mátai Ottó nyugállományú rendőr ezredest. Az ügyészség súlyosításért fel­lebbezett, a vádlott felmentésért, így a büntetőper a LB-n folytatódik. A büntetőper során tanúként hall­gatták ki Biszku Bélát, aki a vádbe­li események idején fontos párt­tisztséget töltött be és Horn Gyula volt miniszterelnököt, aki a „vörös zászlós" tüntetés résztvevőjeként vált az események szemtanújává. Kisbandi a bíróságon A 4-es metró beruházásának fi­nanszírozása kapcsán a főváros és a magyar állam között kipattant pereskedésben fordulatot hozott az elmúlt év. Míg korábban az el­ső, úgynevezett megállapítási per­ben első és másodfokon, illetve a második, 100 milliárd forintos nagyságrendű kártérítési perben első fokon a Fővárosi Önkormány­zatnak adott igazat a helyi bíróság, illetve az FB, addig az LB a kártérí­tési perben 2001 áprilisában kihir­detett jogerős, másodfokú ítéleté­ben, valamint decemberi felülvizs­gálati döntésében egyaránt ki­mondta, hogy az államnak nem kell fizetnie. A főváros ez ellen be­nyújtott felülvizsgálati kérelmét az LB decemberben elutasította. A 2000. évi tiszai ciánszennye­zés nyomán a magyar állam által a romániai Aurul cég ellen indított per decemberben kezdődött el a FB-on. Az állam 28,6 milliárd fo­rintos kártérítést követel. Az illeté­kes tárca szerint a magyar környe­zetvédelem történetében ehhez hasonló mértékű, emberi tevé­kenységből fakadó környezeti ka­tasztrófa még nem következett be. Első fokon, nem jogerősen két év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte Lakatos Andrást, gúnynevén Kisbandit a PKKB októberben. Kisbandit felbujtóként elkövetett több mint négyszáz rendbeli csa­lásban találták bűnösnek. Majd ügyészi indítvány nyomán a bíró­ság azonnal szabadlábra helyezte a korábban az Egyesült Államok­ból az FBI közreműködésével, nemzetközi jogsegély keretében hazahozott férfit. A parlamenti olajbizottság ta­núja volt Nógrádi Zsolt, aki ellen szeptemberben indult meg hamis vád miatt a büntetőper. Nógrádi lé­nyegében a bíróság előtt is fenn­tartotta a Pintér Sándor belügymi­niszterre, Lezsák Sándor ország- gyűlési képviselőre, Szabó Iván volt pénzügyminiszterre, illetve Boross Péter volt miniszterelnökre vonatkozó terhelő állításait, me­lyek szerint a négy politikus szo­ros kapcsolatban állt a magyaror­szági olajmaffiával a 90-es évek elején, közepén. A büntetőperben ősszel eredménytelen szembesítés zajlott le Pintér Sándor és Nógrádi Zsolt között. A Nógrádi által megvádolt sze­mélyeket azonban korábban már tisztázta egy ügyészségi vizsgálat, és többen személyiségi jogi pert is nyertek az olajtanú ellen. Tocsik a vádlottak padján Befejezéséhez közeledik a bizo­nyítási eljárás a FB-on a Tocsik- perben is, ahol a büntetőeljárás hat éve kezdődött, 1999-ben egy­szer már ítéletet hirdetett az FB, ám azt az LB 2000 áprilisában ha­tályon kívül helyezte, és új eljárás­ra utasított. A megismételt eljárást mintegy fél évvel hátráltatta, hogy Tocsik Márta egészségi állapota miatt nem tudott megjelenni a tár­gyalásokon. A tárgyaláson bekö­vetkezett sorozatos rosszullétei miatt kényszerült decemberben meghatározatlan időre elnapolni a LB a körmendi gyermekgyilkosság megismételt eljárását. Korábban a megyei bíróság elsőfokú ítéletének kihirdetését is ilyen okból kellett félbeszakítani. Tánczos Gábort azzal Vádolja az ügyészség, hogy 1998. április 1-jén Körmenden megtámadott egy is­kolából hazatérő 12 éves kislányt, és megölte. A megyei bíróság első fokon már kétszer kimondta a vádlott bűnösségét és 14, illetve a megismételt eljárásban 13 éves szabadságvesztést szabott ki, ám a védelem továbbra is vitatja a ren­delkezésre álló közvetett bizonyí­tékokat. Az LB előtt az ügyész fél­beszakadt perbeszédében az első­fokú ítélet helybenhagyását kérte. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy Tánczos Gábor ügyében a nyomozóhatóságokat ért sok kriti­ka részben nem alaptalan. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom