Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

6. OLDAL TÜKÖR 2002. Január 25., péntek — G A Z D A S Á G RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 24.) Borsodchem 4 540 Ft ti Egis 11515 Ft ti Matáv 1036 Ft Q Mól 5 395 Ft ti OTP 19900 Ft ti Richter 17 355 Ft ti TVK 3165 Ft ti Zalakerámia 1730 Ft ti BUX: 8079,59 +1,18% eltérés az előző záróértékhez képest BU) 81QQ.... ( INDEX 1. 18-24-IG 7853.3» J (7985,19; » 8000 7907,07) J | 7900 jgJ?*™** 8079$! 7800 4^ 7970.52) I j 7700 í í í í Ï { * « *í ......■......:......s.......i......5'i p ont Péntek Héttő Kedd Szerda Csütörtök AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 394,53 Cseh korona 7,60 Euró 243,60 Japán jen (100) 206,78 Lengyel zloty Svájci frank 67,18 165,99 Szlovák korona 5,76 USA-dollár 277,35 HÍREK TÉGLATÖRVÉNY. A pénz mosás elleni törvény nem fenyeget senkit, csak azokat, akik tisztességtelen szándék­kal, a jogszabályokat megke­rülve szeretnék tisztára mosni bűncselekményből vagy más visszaélésből származó pénzü­ket - közölte tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter, (mtd CSÚCSON A TŐZSDE. Közel egyéves szünet után tegnap ismét nyolcezer pont fölött zárt a tőzsdeindex. A BUX a keres­kedést 8079,59 ponton fejezte be, ilyesmire utoljára tavaly január 31-én volt példa. Tegnap tovább folytatódott az OTP részvényeinek diadalmenete, a papírt csaknem 20 ezer forin- tíg „húzták fel” a vevők, ep PÁLYAVASÚT. A magyar vas­útvonalak európai forrásokból is támogatott korszerűsítésére 2006-ig több mint százmilliárd forint áll rendelkezésre, amely­ből a MÁV Rt. nemcsak az eu­rópai főfolyosók, hanem a hoz­zájuk kapcsolódó mellékvona­lak rehabilitációját is tervezi - jelentette be tegnap a vasút­társaság illetékese, (mtd BIZOMÁNYI. Franchise for­mában fejleszti tovább üzlet- hálózatát a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Részvénytársaság, az első fran­chise zálogfiókot csütörtökön nyitották meg Nyíregyházán. A partneri kapcsolatra jelent­kező vállalkozók tőkét, helyi­séget és alkalmazottakat bizto­sítanak a zálogfiókok meg­nyitásához, míg a BÁV Rt. adja a márkanevet, a bevezetett üzleti lehetőséget a működési tapasztalatokkal és ismeretek­kel együtt. Az idén 10-15 fran­chise fiók megnyitását tervezik országszerte, (mtd RABÁR-DÍJ. Madár István, az Axel Springer lapcsoporthoz tartozó Világgazdaság munka­társa vehette át tegnap a Rabár Ferenc-díjat, amelyet idén nyújtott át első alkalommal a Pénzügyminisztérium. A dí­jat Varga Mihály, a tárca jelen­legi vezetője alapította tavaly március 15-én a rendszerváltás utáni első pénzügyminiszterről elnevezve, és azt évente egy gazdasági újságírónak vagy tudósítónak ítélik oda. dep Tőkére vár a Hungexpo A Hungexpo Rt. 2001. évi gazdálkodása és tevékenysége eredményes volt, árbevétele és adózás előtti eredménye egyaránt tíz szá­zalékkal haladja meg a tervezettet - jelentet­te be tegnap Petykó Zoltán, a Hungexpo Rt. vezérigazgatója. Petykó szerint a Hungexpo további fejlődéséhez, és ahhoz, hogy megtart­hassa vezető szerepét a régióban, jelentős tőkebevonásra lenne szükség. Budapest Előzetes adatok alapján a részvénytársaság ár­bevétele 2001-ben elérte az 5,3 milliárd forintot. Az adózás előtti ered­mény várhatóan megha­ladja az 530 millió forin­tot. A Magyarországon kiállító külföldi cégek mintegy 80-85 százaléka a Hungexpo Rt. rendez­vényein mutatkozott be. A kiállítások a múlt év­ben 6350 kiállítót és mintegy 694 ezer látoga­tót fogadtak. A vezér- igazgató jelezte, hogy 2002-ben hasonló ár­bevételre számítanak. A Hungexpo a múlt évben 850 millió forintot ruházott be, amelyből 200 millió forintot tettek ki az épületekben, köz­műrendszerekben végrehajtott, többéves le­maradást pótló beruházások. Petykó Zoltán elmondta, hogy a Hung- expónak a további fejlesztéshez tőkebevonásra van szüksége. El kell dönteni, hogy a tulajdono­sok hajlandók-e tőkét emelni egyenként vagy kü­lön, illetve külső tőkebevonást hajtanak-e végre. Tárgyalások folynak arról, hogy az állami tulaj­donjog átkerüljön az ÁPV Rt.-től a Magyar Fej­lesztési Bankhoz. Jelenleg a cégben 84 százalék­ban az ÁPV Rt., 16 százalékban a kőbányai ön- kormányzat, 1 darab 1000 forintos részvény ere­jéig a Fővárosi Önkormányzat a tulajdonos. Utóbbi per alatt áll. _____________________isrei A Hungexpo épületeinek fejlesztéséhez tőkebevonásra van szükség fotó: europress/diósi Kiállítások a Hungexpőn 2002-ben OKBA február 10-12. Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gaszt­ronómiai szakkiállítás Agro+Mashexpo február 20-23. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép­kiállítás Karát február 27-március 02. Nemzetközi ékszer-, drágakő-, óra-szak- kiáliítás Galéria 2002. február 27-március 02. Művészeti szakkiállítás Budapesti Divatnapok február 28-március 02. Nemzetközi szakkiállítás Utazás március 7-10. Nemzetközi idegenforgalmi kiállítás Sport március 21-24. Nemzetközi sport- és szabadidő-kiállítás Budapest Boat Show március 21-24. Nemzetközi hajókiállítás FeHoVa március 21-24. Fegyver, horgászat, vadászat kiállítás Budapest Motor Show március 21-24. Nemzetközi motorkerékpár-szakkiállítás Construma április 09-13. Nemzetközi építőipari szakkiállítás Decortsone április 09-13. Nemzetközi díszítőkő-ipari szakkiállítás INFOtrend április 23-25. Nemzetközi informatikai és telekommuni­kációs konferencia és szakkiállítás Industria május 28-31. Nemzetközi ipari szakkiállítás Secures május 28-31. Nemzetközi munka-, tűz- és biztonság- védelmi szakkiállítás Budapesti Divatnapok augusztus 25-27. Nemzetközi szakkiállítás BNV szeptember 13-19. Budapesti Nemzetközi Vásár INFOmarket szeptember 13-19. Információtechnológiai és telekommuniká­ciós vásár Ökotech október 15-18. Nemzetközi környezetvédelmi és kommu­nális szakkiállítás Hungaromed október 15-18. Nemzetközi orvostechnikai egészségügyi szakkiállítás és konferencia Hó-show november 14-17. Találkozó a téli sportok szerelmeseinek Foodapest 2002. november 26-29. Nemzetközi élelmiszer-, ital- és élelmiszer­gépipari szakkiállítás Bérlakásra 14 milliárd forint jut Bérlakásprogramra az idén 14 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből. A GM számításai szerint a program elindu­lása óta több mint hétezer lakás készült el, amelyek nem csaknem háromnegyedéhez a rászorulók juthattak hozzá. Budapest Az idei évre 14 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből az állami támogatású bér­lakásprogramra, ez az összeg év­közi átcsoportosításokkal még növelhető - mondta el Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára. Az elmúlt másfél év során a program kezdetétől a kormány­zat összesen mintegy 32,5 mil­liárd forint állami támogatást ha­gyott jóvá 7027 lakás felépítésé­hez, megvásárlásához, illetve ki­alakításához. Harrach Péter szo­ciális és családügyi miniszter ki­fejtette: az önkormányzatok csak­nem 15 milliárd forintos kiegészí­tést adtak, így mintegy 50 mil­liárd forintos állami támogatás ju­tott a programra. A miniszter beszámolt arról is, hogy az önkormányzatok csaknem 17 milliárd forintos lakhatási támogatási kerettel rendelkeznek. Hozzátette: a hi­tel- és közüzemi tartozás miatt hátralékossá váltak ügyét szin­tén az önkormányzat kezeli, számukra olyan programot indí­tott el a kormányzat, amellyel csaknem 30 ezer család helyze­tén tud javítani.- Magyarországon a bérlaká­sok aránya nem éri el a 8 százalé­kot, szemben az európai uniós 30 százalékos átlaggal - mondta a miniszter. Az állami támogatású bér­lakásprogram keretében az ösz- szesen 368 nyertes pályázó 32,5 milliárd forintos támogatást ka­pott. Ezzel az összeggel csaknem 46 milliárd forint értékű beruhá­zás indulhat meg. A lakások kö­zel háromnegyedét szociális lak­bérekért adják bérbe. A támoga­tás több mint 70 százaléka a szo­ciális helyzetük alapján rászoru­lók lakhatását segíti. EP Orbán: jók a kilátásaink Budapest A hétszázalékos gazdasági növekedést is elérheti Ma­gyarország a következő évek­ben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács tegnapi ülésén. A miniszterelnök pozitívumként értékelte, hogy a múlt évben ki­lenc százalék közelében volt az infláció, ezért reálisnak tartja, hogy az év végére 4-6 százalék között legyen. Az uniós csatlakozás előké­születeiről szólva elmondta: ne­héz tárgyalások vannak hátra mezőgazdasági kérdésekről, en­nek ellenére nem lehet akadálya a 2004 elején vagy közepén vár­ható csaüakozásnak. Szerinte a mezőgazdaság szereplőinek idén már rendkívül jók a pénzügyi le­hetőségei, így megoldódhat az agrárium hitelezési problémája. A múlt évben az államilag garan­tált hiteltöbblet meghaladta a 20 milliárd forintot. A miniszter­elnök szólt ar­ról is, hogy a munkanélküli­ség 5,7 száza­lékra történő csökkenése jó­nak mondható, és a javuló ten­dencia ebben az évben is folytatódhat. A miniszterelnök a Gazdasági Tanácsban kialakult vita során felvetett kérdésekre reagálva el­mondta: ahhoz, hogy a magyar gazdaság az uniós csatlakozásig a kívánt mértékben javíthassa versenyképességét, nagymér­tékben erősíteni szükséges a magyar kis- és középvállalkozá­sok pozícióját. Orbán Viktor szerint elengedhetetlen a leg­alább fél tucat domináns ma­gyar cég nemzetközi, regionális szerepvállalása. Ugyanakkor hangsúlyozta: továbbra is lénye­ges a külföldi tőke beáramlása, az évi kétmilliárd euró feletti nagyságrend fenntartása.-PA­Mi többet adózunk Budapest Magyarországon az átlagjöve­delmek adóztatása jóval maga­sabb a kelet-közép-európai or­szágokénál, ezért a személyi jö- vedelemadó-sávok szélesítésére lenne szükség - mondta Répássy Csaba, az Ernst and Young Tanácsadó Kft. igazgató­ja. Hozzátette: hazánkban a fel­ső, 40 százalékos kulcs már 1,2 millió forint éves jövedelemnél életbe lép, ezt pedig átlagos ke­resettel is el lehet érni. Ugyan­akkor Lengyelországban a leg­felső, 40 százalékos kulcsot csak 5 millió forint feletti jöve­delemmel lehet elérni, míg Csehországban 2,5 millió forint fölött alkalmazzák a legmaga­sabb, 32 százalékos adókulcsot. A tanácsadó cégnél arra is fel­hívták a figyelmet, hogy Szlová­kiában és Szlovéniában is csak 3 millió forint fölött vonják a maximális 40 százalékot. Répássy elmondta: tisztában vannak azzal, hogy e lépésnél a költségvetés bevételi szempont­jait is figyelembe kell venni, ám felhívta a figyelmet arra is, hogy a társaságiadó-bevételek meg­duplázódtak, amikor 36 száza­lékról 18 százalékra csökkent az adó mértéke. Az általános for­galmi adó- (áfa) szabályok meg­változtatására is szükség lenne, mivel a jelenlegi törvény ellentmondásos - mondta Heinczinger Róbert, a társaság munkatársa. Heinczinger Róbert szerint a magyar adóhatóság rendkívül szigorú álláspontot képvisel a cég­tulajdonban lévő mobiltelefon­számlák elszámolhatóságával kapcsolatban. Az adóhivatal által követett jogszabályi forma nincs összhangban az uniós szabá­lyokkal, ott ugyanis nincs katego­rikusan előírva, hogy magán- beszélgetés esetén tilos az áfa visszaigénylése. _____________■ I ndul a Földalap Budapest Hamarosan megkezdheti műkö­dését a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság - jelentette be Bérezi Norbert, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtit­kára. A közhasznú társaság alapí­tó okirata elkészült, azt január 31-ig benyújtják a cégbírósághoz. A helyettes államtitkár tájé­koztatott arról, hogy egyetértés született a kht. ügyvezetőjéről és háromtagú felügyelőbizottságá­nak személyi összetételéről is. A Nemzeti Földalap feletti tu­lajdonosi jogokat a földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter gyakorolja a társaságon keresztül. A Nemzeti Földalap rendelke­zésére álló földek előzőleg az ÁPV Rt., illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő földterületekből adódtak össze. A Nemzeti Földalap a kincstári tu­lajdonban maradó földeket el­adással, illetve haszonbérbe adás­sal hasznosítja majd. A vételi és a használati jogot versenytárgya- láson lehet megszerezni.______■ P alotás pert nyert az állam ellen Palotás János a Postabank részvényein elszenvedett veszteség miatt pert nyert a magyar állam ellen. A Fővárosi Bíróság arra kötelezte az államot, hogy kössön szerződést Palotással harmincnégyezer darab Postabank-részvény megvásárlásáról 10 621 forintos áron. Budapest Ez mintegy 360 millió forint kifi­zetését jelenti, egyúttal az ítélet­ben az is szerepel, hogy a rész­vényérték mellett 1998 októberé­től 20 százalékos kamatot is köte­les az állam Palotás Jánosnak ki­fizetni. A bíróság továbbá több mint 18 millió forintos perköltség kifizetésére kötelezte az államot. Palotás az ítélet kapcsán el­mondta: 1998 októbere óta állás­pontját közölte az interneten ke­resztül. Ennek lényege, hogy egy­részt a Postabank nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, nem mutatta be ténylegesen a hi­telintézet helyzetét. A Postabank részvényeit vásárló kisbefektetők számára csak akkor van kockázat a papírok megvásárlása során, ha hitelesek a pénzpiaci informá­ciók, vagyis a befektetők tényle­gesen mérlegelni tudnak dönté­sük előtt. Erre azonban nem volt a kisbefektetőknek valódi lehető­ségük a nem megfelelő tájékozta­tás miatt. A magyar állam 1998-ban meg­szerezte a Postabank többségi tu­lajdonát, azonban később a felvá­sárlás során érvényesített árhoz képest nevetségesen alacsony ár­folyamon, 5 forinton tett ajánlatot a kisbefektetőknek részvényeik megvásárlására. Tavaly év végén legfelsőbb bírósági ítélet született egy hasonló helyzetű befek­tető esetében, akinek részvé­nyeit 10621 fo­rinton kell fel­vásárolnia az államnak.- A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán most született ítélet teljes össz­hangban van a Legfelsőbb Bíró­ság korábbi döntésével - mondta Palotás János. Szerinte nem len­ne szerencsés, ha a még mintegy 800 kisbefektetőt érintő összes bírósági eljárásban az esetleges másodfokú ítéleteket rendre meg­várná az állam, mivel az jelentős perköltségeket róhat az államra, így áttételesen az adófizetőkre. Az ítélet nem jogerős, a Pénz­ügyminisztériumban még nem döntöttek arról, miként lépjenek tovább az ügyben. ___________ep Bu dapest Közzétette a kiskereskedelmi for­galom tavaly novemberi alakulá­sáról szóló statisztikáját a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH). Adataik szerint novemberben 497,3 milliárd forintot költöttek a kisebb üzletekben, 7,5 százalék­kal többet, mint egy évvel koráb­ban. A 2001. év első tizenegy hó­napjában a lakosság összesen 5,5 százalékkal többet költött a kiske­reskedőknél mint az előző évben, a növekedés elmaradt az ugyan­ebben az időszakban mért, 9,4 százalékos inflációtól. A legnagyobb növekedést, 15,8 százalékot a gépjármű- és jármű­alkatrész-kiskereskedelem érte el. Tavaly novemberben folytatódott a júliusban elkezdődött dinami­kus bővülés az iparcikk jellegű vegyes-kiskereskedelemben. A textil-, ruházati és lábbeli-kis­kereskedelmi üzletek eladásai no­vemberben 8,8 százalékkal, az el­ső tizenegy hónapban 4,8 száza­lékkal haladták meg az elmúlt év azonos időszakát. A kiskereske­delmi forgalom közel egyharma- dát alkotó élelmiszer- és élelmi­szer vegyes-kiskereskedelem for­galma az első tizenegy hónapban 4.1 százalékkal, novemberben 2.1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A tavalyi első tizenegy hónap kiskereskedelmi forgalmának 32.6 százalékát az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesüzletek, 28.7 százalékát az autózással kap­csolatos üzletek adták - beleértve a 13,1 százalékot kitevő gép- járműüzemanyag-kereskedelmet is. A bútorok, műszaki cikkek és vasáruk forgalma 17,6 százalékot tett ki, míg a teljes volumenből 9,2 százalékkal részesedtek a kultúr- és egyéb iparcikkek, 4,4 százalék­kel pedig a textil-, ruházati cikkek és lábbelifélék. ep Infláció alatti növekedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom