Heves Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám
HÍRLAP 11. OLDAL 2002. Január 19., szombat MAGA Z IN Tizenkét éve, amikor igazgatóvá nevezték ki, az ország legfiatalabb Volán-vezére lett. Akkor talán sokan azt hitték, hogy csak rövid ideig maradhat a kezében a nagyvállalat irányítása. Ám Úti Csaba mindig is azt vallotta, hogy egy igazi volános nem hátrálhat meg egykönnyen. A buszoknak hóban, viharban menniük kell, a jó sofőr még a reménytelennek tűnő helyzetben is feltalálja magát. Egy igazgató sem tehet másként.- Ha megkérdeznek egy kisgyermeket, mi szeretne lenni, akkor nagy a valószínűsé ge, hogy azt válaszolja: sofőr vagy mozdonyvezető. Nagyon zsenge férfiként ön melyiket preferálta?- Mind a kettőt. Édesapám vasutas volt, és nagyon szerette a szakmáját, így otthon csupa jót hallhattam róla. Nem csoda, hogy megszerettem a közlekedést. Azt nem mondom, hogy a vasút, mert azt is kedveltem ugyan, de a közút már ifjú koromtól jobban vonzott. Az nem is vetődött fel bennem, hogy felnőttként ne a közlekedéssel kapcsolatos szakmát válasszak. Előbb vasutas lettem, de az első adandó alkalommal áttértem a közútra.- A MÁV-nál kezdte?- Igen. A győri Széchenyi István Műszaki Főiskola elvégzése után a MÁV Budapesti Igazgatóságánál kezdtem dolgozni üzemmérnökként, 1985-ben. Egy év múltán a Mátra Volán hatvani egységénél üresedés volt. Nyomban megpályáztam, és fel is vettek. Akkor még közös megyei vállalat volt egri, gyöngyösi és hatvani egységgel. Négy év múlva váltunk szét, akkor neveztek ki a Hatvani Volán igazgatójává.- Miért pont önt?- Öten voltunk fiatal mérnökök akkor a vállalatnál, együtt dolgoztuk ki az önállósulás menetét. Az akkor megyei vezető engem javasolt igazgatónak így a miniszter nekem adhatta át a kinevezést.- Az országban huszonnégy Volán-vállalat alakult 1990-ben. Nem sok ilyen fiatal „vezér” lehetett.- Huszonhét évesen én voltam a legfiatalabb.- Akkoriban más területen sem volt sok huszonéves igazgató. Nem félt, hogy könnyen belebukhat? Az ország legfiatalabb, vasutasból lett Volán-vezére Úti Csaba kezük alatt tudtam „beérni”. Nagyon sokat tanulhattam tőlük, ennek a későbbiek folyamán gyakran hasznát is vettem. Ha valamit sikeresen megoldottam, az nekik is köszönhető. Ebben a szakmában is csak akkor lehetsz sikeres, ha jó csapat áll mögötted.-És a fiatal mémökkollégák? Ők nem nehezteltek, amiért éppen ön lett a vezér- igazgató?- Vezérigazgatónak csak három év igazgatóság után választottak, amikor részvénytársasággá alakultunk. De visz- szatérve a kérdésére: úgy érzem, hogy a tizenkét év alatt végig meg tudtuk tartani a jó kapcsolatot. Ennek is köszönhető, hogy valamennyien még mindig itt dolgoznak.- Azt mondják, hogy a Volán és a MÁV konkurenciája egymásnak. Ön viszont jól ismerheti az „ellenfél” gyöngéit, hiszen belülről kifürkészhette.- Szerintem a MÁV és a Volán jól megfér egymás mellett, tehát nincs szó konkurenciáról. Sőt: az utasok érdekében egyeztetnünk kell a munkánkat. Az autó- Nem. Tudtam, hogy jó kis csapat áll mögöttem, olyan emberek, akikben mindig bízhatok. Ha ez nincs, akkor biztosan nem vállaltam volna a vállalat irányítását. De akkor nemcsak én voltam fiatal, hanem jó néhány mérnök kollégám is. Éppen olyan periódust fogtunk ki, amikor az idősebb kollégák nyugdíjba mentek, s nekünk megadatott a lehetőség a bizonyításra. Fel sem vetődött, hogy ezt a kihívást ne fogadjuk el. Az ember életében nem mindennap kínálkozik ilyen lehetőség, s ha adódik, akkor nem szabad visszakoznia.- Az idősebb kollégák, a régi sofőrök miként fogadták, hogy egy huszonéves irányítja őket?- Legtöbbjüket már régebbről ismertem, több évet is együtt dolgoztunk, a Javítás a műhelyben. A buszoknak menniük kel[ busz oda is elmegy, ahová a vonat nem jut el, míg hosszabb távra szívesebben szállnak vonatra az emberek. így van ez jól.- Nemrég a buszokra felszálló kérdezőkkel találkozhattak.- Az utazási szokásokról, a tapasztalatokról kérdeztük az embereket. Érdekes, hogy a legelégedettebbek a sofőrökkel voltak az utazók, utána a pontosság következett. A legtöbb kifogást a járatok időzítése kapta. Erre nagyjából számítottunk is, mert nehéz olyan menetrendet összeállítani, amelyik minden utazónak megfelel. És az elmúlt évben mintegy 5,6 millió utast vittünk. Igyekszünk minden téren megfelelni.- Az elmúlt év nem volt izgalmaktól mentes esztendő, a szeptemberi amerikai terrortámadást követően ugyanis mindenki arra számított, hogy drasztikusan megugrik à kőolaj ára.- Ez valóban félő volt, de végül nem következett be. Sőt csökkenést regisztrálhattunk. Ezt minden szállító örömmel veszi. Ugyanakkor az amerikai események miatt jó néhány, Budapestre meghirdetett nemzetközi rendezvény elmaradt, s mivel mi érdekeltek vagyunk a résztvevők fővárosi szállításában, így jelentős bevételkiesést voltunk kénytelenek elkönyvelni. Szerencsére ezt kompenzálni tudtuk az üzemanyagár csökkenéséből adódó megtakarításokkal.- A környezetvédők jó ideje igyekeznek rávenni az embereket a tömegközlekedési eszközök használatára. Van foganatja a felhívásuknak?- Amikor az üzemanyag- fotó: T. z. M. árak emelkedtek, sokan MÉVJE6Y Un Csaba 1963-ban született Hatvanban. Budapesten érettségizik, majd 1985-ben elvégzi a győri Széchenyi István Műszaki Főiskola gépészeti szakát. 1985- től a MÁV Budapesti Igazgatóságán üzemmérnök. 1986- tól a Mátra Volán hatvani egységénél üzemmérnök. 1990-ben a Hatvani Volán igazgatójává nevezik ki. 1993-tól a Hatvani Volán Rt. vezér- igazgatója. 1996-ban a Salgótarjáni Számviteli Főiskolán közgazdászdiplomát szerez. Hatvanban él, nős, egy lánya van. hagyták otthon autóikat, most viszont valamivel kevesebben. Mi abban bízunk, hogy aki megszokja a buszozást, az szívesen hagyja otthon az autóját még akkor is, ha olcsóbban vásárolhat benzint.- Többször is járt már tőlünk nyugatabbra tanulmányúton. Ott mit tapasztalt ezen a téren?- Ott azt mondják, hogy bárcsak elérhetnék a mi mutatóinkat, tehát szeretnének annyi utast szállítani, mint mi. Nem titok, hogy arrafelé az emberek többsége jobb anyagi körülmények között él, így több az autó is a családokban. És ha már megvan, akkor használják is. Mi azt szeretnénk elérni, hogy az emberek anyagi helyzetük javulásával ne pártoljanak el a buszozástól. Ezért igyekszünk folyamatosan korszerűsíteni gépkocsiparkunkat, és a menetrendünket is rugalmasan kezeljük. Ha az emberek tudják, hogy a busz mindig jön és elviszi őket, akkor nem pártolnak el tőlünk.- Gondolom, minden vezérnek van valami fohásza. Önnek mi az?- Hogy ne emelkedjenek drasztikusan az üzemanyagárak, továbbá, hogy olyan járműparkkal rendelkezzünk, amely miatt soha se kelljen szégyenkezni. A fohász második része jobbára a csapatunkon is múlik, és mi mindent megteszünk, hogy így legyen. TOMPA Z. MIHÁLY A z írás pillanatában hatvanhat dobozkát hajkurász- hatnak szerte az országban az arra érdemesek. Amikor a cikk a Tisztelt Olvasó elé kerül, lehet, hogy már ezt a számot is jócskán túlhaladta a felbuzgó telepítési kedv. A honi elszántság nagyságrendjét talán mutatja az is, hogy az eldugott dobozok számában a játék európai új hullámában Magyarország már az első öt ország közelében szerepel. Csupán olyan fejlett ládakutató demokráciákban, mint Németország, Svédország vagy Hollandia, létezik több rejtekhely. Jó kilátás van tehát arra, hogy rövidesen - ha nem is tömegek, mert azért nem lesz ez tömegsport - egyre többen játsszák a különös geocachinget Magyarországon. A tavalyi indulás óta minden várakozást meghaladó mértékben nőtt a játék népszerűsége. Míg az előzetes elképzelésekben egy év alatt a harmincládás álomhatár elérése szerepelt, addig ezt kevesebb, mint négy hónap alatt elérték a tevékeny résztvevők, adja tudtul a játék internetes lapja, a geocaching.hu. Az újdonságokra fogékony, nyitott magyar szellemet jellemzi, hogy ugyan hol másutt, mint amerikai szülőhazájától, az Egyesült Államoktól távol, itthon is hódító útjára indult a geocaching. Jobb magyarítás híján ugyanis így hívják azt a romlatlan, illetve kevésbé romlott természeti környezetben űzött szabadidő-eltöltést, a harmadik évezredhez igazodó kissé technikai ízű természetjárást, melynek célja a kellően érdekes helyszínen elrejtett doboz, lá- dikó fellelése. Mindez a megadott pontos földrajzi paraméterek - szélességi és hosszúsági jellemzők - alapján egy úgynevezett műholdas GPS (Global Positioning System), azaz egy kézi helymeghatározó készülék segítségével. Innen a geocaching. A geo előtag utal az elrejtés és kutatás földi helyére, a cache szócska Kincsesládák fürkészői A jó hír az, hogy Heves megyében is vannak elrejtett és felderítésre váró titokzatos ládikák. Amelyekről eddig ugyan csak a szakkifejezéseket és koordinátákat mormoló megszállott bepedig jelenti magát az elrejtés műveletét, egyúttal az eldugást szolgáló alkalmatosságot, a ládi- kát is. (A számítástechnikában já- ratosabbak a „kés”, cache alatt a gyorsító tárat értik.) Az új hobbi - hóbort, sport, időtöltés vagy nevezzük bárminek is - itthon honos kifejezése talán a ládarejtés, netán ládafürkészés lehetne. De ezt majd eldönti a jövő és a lelkes amatőr profi „kincskeresők” tábora. Persze kell még hozzá az Internet is, ahol nyilvántartják a változatos rejtekhelyeket, a megtalálókat, és a játékban résztvevők kicserélhetik egymással ötleteiket, megoszthatják elképzeléseiket. Egy ilyenre példa a víz alatti dobozok képében megtestesülő szellemi sziporka, amely még tovább gazdagíthatja az eldu- gás amúgy sem egyhangú színtereit. Ennyi nyelvészeti bevezető után lássuk a medvét, vagyis a keresés titokzatos tárgyát, a „kincsesládát”. A hegyeket, völgyeket járó és a GPS-t szelídítő ládafürkészekben egyébként a kiadós séta során kevés szusz marad a csevegésre a sűrű aljnövényzetben, s szavuk a dobozok fellelési helyén is elállhat az eléjük táruló látványtól, az ígéretes küátás- tól. Ami nem csoda, miután kutatás közben gyakorta találják magukat várromok, hegycsúcsok, valamint egyéb hazai kitüntetett történelmi és természeti látnivalók avatottak kicsiny, de annál elszántabb csapata tudott. A ládák és kincskeresők száma és buzgalma azonban napról napra nő. Pedig a hazai premierre csak jó fél éve került sor. A ládikók nem rejtenek valódi kincset, viszont a keresés izgalma garantáltan igazi közelében. A kincsesláda egyébként nem más, mint egy vízhatla- nul záródó, jellemzően műanyag, a normális hétköznapi gyakorlatban étel és kisebb holmik tárolására használt vagy hasonló rendeltetéssel bíró doboz (netán a mikrohullámú sütőbe alkalmatos edény, uzsonna és kempingfelszerelés stb.). Ami elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne a megtalálónak (vagy a véletlen felfedezőnek) szóló levél és a naplófüzet, az íróeszköz és némi apró ajándék - kazetta, CD, lélekmelegítő - társaságában. Persze azért valamit áldozni is kell a hobbira. A vágy titokzatos tárgya: egy egyszerűbb, de a célnak megfelelő kézi helymeghatározó szerken- tyühöz 60 ezer forint körüli áron lehet hozzájutni. Használtan, „kéz alatt” viszont már 30-40 ezer forintért beszerezhető. Akár ez is elég ahhoz, hogy pár méteres pontossággal meghatározzuk a Föld nevű bolygón elfoglalt fotó: piLisY elemér pillanatnyi helyzetünket, mert ha netán elfelejtettük volna, megtudjuk, hol is vagyunk tulajdonképpen. (Földön kívül épp ezért az eszköz hajítófát A játék fontos szabálya A kincsvadásznak a helyszínen talált ajándékot a magával vitt apróságokkal kell kicserélnie, így adva tovább a kollektiv öröm lehetőségét, hogy a felfedezés túlcsorduló érzései mellett a következő sikeres játékosnak se kelljen üres kézzel távoznia. Külföldön előfordul, hogy akár komoly értéket, műszaki eszközt, netán pénzt is rejtenek a ládák. Ezzel itthon egyelőre nem igyekszenek megrontani a keresés érdek nélküli puszta szenvedélyét. sem ér, ne is próbálkozzanak.) Igaz, a technika megszállottjai számára gyártott GPS-ek ára a csillagos ég, minekutána ezekért 160-200 ezer forintot is pirulás nélkül elkérnek. A ketyeréket és a működtetésükhözszükséges technikai hátteret, a Föld körüli pályán keringő műholdrendszert, mint annyi mindent, eredetileg Amerikában katonai fölhasználásra fejlesztették ki. Aztán, ahogy lenni szokott, idővel átment a köznapi használatba, és üzlet lett belőle. Itthon a fővárosból kiindulva gyűrűztek tova a geocaching hullámai. Nem véletlenül Budapest környékén volt az első rejtekhely. Méghozzá a mi szívünkhöz igazán közel álló Pilisborosjenő határában. A film díszletéül itt fölépített egri vár „másolatánál”, ahol a ' 60-as években Várkonyi Zoltán az Egri csillagok című színes, szélesvásznú kosztümös és emlékezetesen törökverő produkcióját forgatta. Jelenleg is a főváros környékén, Pest, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyékben található az eldugott ládák jó része. De azért az Északi-középhegység sem szégyenkezhet. A közeli Nóg- rádban is akadnak szép rejtekhelyek, mint Hollókő vagy Somoskő. Borsodban a kedvelt várromok közelében, Füzéren, Regécen vagy épp a szomszédságunkban, Rácson, a várhegyen, illetve a Peskő közelében találhatók. Heves megye három dobozzal szerepel az össznemzeti kutatóbajnokságban: a Magyarország legmagasabb pontján lévő kékestetői, a simki várromnál, illetve a parádsasvári célhelyen lévővel A siroki geoládát novemberben helyezték el a vár főbejáratától balra. A 30 cm átmérőjű, 10 cm magas doboz kúszónövényekből és ágakból kialakult természetes sátor alatt, a vár falától mintegy 15 méterre még mindig érintetlen. A kékestetői, ugyanezen időpontban és ugyancsak az Anikó-Miki páros által kiszemelt rejtekhely az autóparkolótól 200 méterre található, a kék-sárga jelzést követve, a meteorológiai megfigyelőállomás irányába. Az itteni csúcs-geoláda 20x20x7,5 cm-es doboz, amit egy természetes bemélyedés oldalában levő kövek takarnak, és úgyszintén felfedezőre vár. November elején helyezte el a Lóth család a parádsasvári panoráma ládikáját, gyönyörű rálátással a Kékesre. A tengerszint felett 819 méteres magasságban, egy szikla alatt lévő dobozt eddig ketten találták meg. Persze, ez egy olyan játék, ahol mindenki nyer, még ha nem is bukkan csodadobozra, nem létező kincsre. Olyan kincset nyer, ami talán mindennél értékesebb, és amit nehezen lehet elvenni tőle. Jó esetben a természet nyugalmát és csendjét, a táj, a romok és ormok emlékét viszi magával. És ez éppen elég. Több is, mint ami egy kis ládába belefér. ikji
