Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-05 / 257. szám

6. OLDAL G A Z P A S Á O I TÜKÖR 2001. November 5., hétfő ||| Bát-összefoglaló Áremelkedés Budapest A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,5 milliárd forint érté­kű áruval kereskedtek az alku­szok, míg a határidős devizapia­con 4,4 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz cserélt gazdát - derül ki egyebek között a BÁT hétvégi összefoglaló je­lentéséből. A búzajegyzések szinte vala­mennyi határidőre emelkedtek, a decemberi árfolyam 25100 fo­rinton állapodott meg. A jövő év márciusi és májusi elszámoló árak 25 700, illetve 26 500 forin­ton zártak. Az extra búza 28 000 forintot ért. A kukorica 170- 1040 forinttal drágult, novembe­ri árfolyama 17 670 forinton zárt, míg a jövő év májusi lejárat 21490 forinton várja a mai tőzsdenyitást. A takarmánybú­za ára decemberre 20310 forint­ra emelkedett, míg a márciusi árfolyam 20 710 forinton zárt. A takarmányárpát decemberre 18000 forintért lehetett jegyez­ni. Az olajnapraforgó decemberi árfolyama 1210 forinttal erősö­dött, novemberi kifutási ára 64 000 forint volt. A szója 68 700 forinton cserélt gazdát, a jövő évi augusztusi szállítású repcét pedig 54000 forintért kínálták az alkuszok. A határidős pénzpiacon vál­tozatlanul őrizte népszerűségét az euró. Árfolyama 1,00-3,55 fo­rinttal erősödött, így december­re 254 forintot ér. Az amerikai dollár értéke 0,58-1,50 forinttal csökkent. A zöldhasút 284,88 forinton lehetett novemberre je­gyezni. A japán jen decemberi elszámolóára változatlanul 234 forint volt, az angol font viszont ugyanerre a határidőre 412,60 forintra drágult. A svájci frankot 175,30 forintért kínálták. - uo ­Lakásszövetkezetek mérlegen Tavaly jelentékenyen nőtt az egységenkénti felújítás összege A vidéki településeken a lakások üzemelteté­si költsége alacsonyabb mint Budapesten és a nagyvárosokban. A tulajdonosok fizetési mo­rálja jobb a kis településeken, miáltal a szegé­nyebb körzetekben is kevesebb pénzzel tar­toznak az emberek a lakásszövetkezeteknek - mondta lapunknak Farkas Tamás, a Lakás- szövetkezetek és Társasházak Országos Szö­vetségének (LÖSZ) elnöke. A szervezet adatai szerint a lakásegységenkénti felújítási összeg tavaly jelentősen, az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. Budapest A lakásszövetkezetek tavalyi összbevétele meg­közelítette a 11 milliárd forintot, üzemeltetési költségeik 9,8 milliárd forintot tettek ki - az 1999. évhez viszonyítva a két összeg csaknem azonos mértékben növekedett -, miáltal e szövetkeze­teknek 1,2 müliárd forint aktívuma képződött. A lakásszövetkezetek pénzállománya meghaladta a 6,3 milliárd forintot, ami csaknem 1,4 milliárd forintos tartalékképzést jelent. Ugyanakkor ab­szolút értékben tovább emelkedett a hátralékos állomány, túllépve az 1,1 milliárd forintot, amely folyamat rontja a lakásszövetkezetek gazdálko­dási lehetőségeit. Kedvező jelként értékelhető vi­szont, hogy a hátralékok üzemeltetési költségek­hez viszonyított aránya folyamatos csökkenést mutat, tehát a hátralékok relatív értékben mér­séklődtek - tudatta a LÖSZ az őt tájékoztató 887 szövetkezet, 5911 lakóépület, 2,2 millió lakás és 14 838 garázs, valamint 274 egyéb helyiség tava­lyi adatait értékelve. ________________________ a tavalyelőttinél két százalékkal kevesebbet for­dítottak a lakásszövetkezetek. A szervezet ösz- szegzése szerint a megfelelő szintű fenntartási és üzemeltetési feladatok ellátása, a lakásállo­mány állagának megóvása s az előző években felhalmozott elmaradások pótlása változatlanul várat még magára. Mint Farkas Tamás lapunknak elmondta, a vidéki településeken a lakások üzemeltetési költsége általában alacsonyabb, mint a fővá­rosban vagy akár a megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban található ingatlanoké. A megyék további jellemzője, hogy a lakásszö­vetkezetekben magasabb a felújításialap­képzés mértéke, ami az előtakarékoskodás iránti fogékonyságot jelzi. Vidéken általában jobb a fizetési morál, ezáltal az alacsonyabb életszínvonalú megyékben is kevesebb lakás- tulajdonos tartozik pénzzel a lakásszövetke­zetnek. Szinte valamennyi megyeszékhelyre jellemző a rendkívül élénk lobbitevékenység, és ennek eredményeként, lakásszövetkezeti felújítások esetén az igényelt állami támogatá­sok igénybevételéhez szükséges önkormány­zati saját részét is biztosítani képes a települé­sek költségvetése. A lakások, épületek gazdálkodását nehezíti, hogy a társasházak - a lakásszövetkezetekkel ellentétben - nem a társasági adó, hanem a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak, ami a felújítási költségek teljes körű elszámo­lását és az áfa-visszaigénylést egyaránt kizárja. Ennek ellenére minden épület(együttes) eseté­ben gazdaságilag, műszakilag mérlegelni kell, Az egy négyzet- méterre jutó üze­meltetési költség tavaly 819 forint volt, ami bő 9 szá­zalékkal emelke­dett az 1999. évi­hez képest. A fel­újított lakóegységre jutó felújítási költ­ségek 45771 forintot tettek ki, ami jelentős, az inflációt meghaladó mértékű növekedésnek számít az 1999. évhez képest. Továbbra is csak a felújítások kis részét valósítják meg hitelből. Javításra, karbantartásra országos viszonylat­ban nem egészen egymilliárd forintot, azaz _________A LAKASALLOMAHY MEGOSZLÁS* AZ ÉPÍTÉSI IDŐ SZERINT_________ Ö sszes lakás száma: 3 938 600 Építési idő 1990 előtt 1900-1949 1950-1970 1970 után 388 800 885 700 118 500 21 000 36 000 147 000 234 300 717 700 Lakásszám Hátralévő Max. 10 év élettartam Max. 25 év 30 évnél több 991 800 1 672 300 10 500 117 000 864 300 1 672 300 Forrás: Épüietfenntartási Kft Alapítvány hogy a tulajdonosoknak érdemes-e lakásszö­vetkezetet alapítaniuk, ami bizonyos állandó költségekkel, adminisztrációs feladatokkal és egyéb kötelezettségekkel jár - hangsúlyozta az elnök. ______ _____________________DÓCZY LÁSZLÓ T ovább nőhet az orvoshiány Eddig 700 jelentkezőt regisztráltak norvégiai munkára Budapest Egyre több orvos keres külföl­di munkavégzési lehetőséget, ezért félő, hogy különösen vi­déken tovább nő az amúgy is aggasztó szakemberhiány. A Magyar Orvosi Kamaránál eddig 700 jelentkezőt regiszt­ráltak a norvégiai munkavál­lalásra. Dr. Gyenes Géza, a kamara főtit­kára lapunknak elmondta, hogy várhatóan 200-300 üres állás betöltésére lesz lehetősége a kül­földi orvosoknak Norvégiában. Hogy Magyarországról pontosan hány szakemberre számítanak, arról várhatóan az év végére küld értesítést a norvég munkaügyi igazgatóság. A konkrét álláshe­lyekről ezután tájékoztatják a ka­marát. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a kamara nem szelektál a jelentkezők között, mindenki azonos eséllyel pályázhat a szak­képzettségének megfelelő hely­re. A kiválasztás a norvég partne­ren múlik. Aki megfelel az elvá­rásoknak, az egy három hóna­pos, intenzív nyelvtanfolyamon vesz részt az északi államban - a munkáltató költségén. A sikeres nyelvvizsga után tájékoztatnak mindenkit a díjazásról, az elhe­lyezési lehetőségekről. A kamara főtitkára figyelmez­tetett arra, hogy a Magyarorszá­gon igen drágán kiképzett szak­orvosgárda elvándorlását jobb lenne megfékezni. Miközben napról napra rohamosan nő a Norvégiába jelentkezők száma, vannak itthon olyan megyék, ahol több százra tehető a betöl­tetlen orvosi állás. Az európai uniós csatlakozásunk várhatóan tovább növeli a külföldön mun­kát keresők számát. A gyógyító pálya anyagi megbecsülése tehát létkérdés lenne a hazai betegellá­tás biztonsága szempontjából. ___________________________________<w*»ethi Rozoga panellakások Budapest A következő 4-5 évben a több mint 509 ezer magyarországi panellakásból mintegy 112 ezer felújítása válik esedé­kessé - áll az Épület-fenntar­tási K+F Alapítvány tegnap nyilvánosságra került össze­állításában. Egy panellakás teljes körű felújí­tása, korszerűsítése egymillió fo­rintba is kerülhet. A következő években jelentkező felújítási igény a jelenlegi pénzügyi ráfor­dítások sokszorosát igényli a ma­gántulajdonosoktól, az önkor­mányzattól és az állami költség- vetéstől is. Az alapítvány felhívja a figyel­met arra, hogy jelentős mérték­ben pontosítható lenne a forrás­igény, ha a felújításra kerülő épü­letek átesnének egy diagnoszti­kai vizsgálaton. Ehhez azonban szükség van az ország összes vá­rosára kiterjedő épület-nyilván­tartási rendszer létrehozására. A rendszer kialakításának költsége néhány tízmillió forintba kerül­het, használatával azonban sok százmillió forint megtakarítás ér­hető el a pénzügyi fedezetek pontosabb ütemezése révén. A jelenlegi, 4 milliót meghala­dó lakásállomány mintegy 25 százaléka vályogház. A tégla- és terméskőházak 54,2 százalékot tesznek ki, a panellakások ará­nya 12,6 százalék. 2001 novemberében Toyotáját ingyen vizsgáljuk át márkaszervizeinkben, és állapotáról részletes ellenőrzőlistát adunk. Sót, az ilyenkor esedékes gumicseret és kerék- kiegyensulyozást is térítésmentesen végez­zük el. S ha az esetleg szükséges javítást velünk végezteti el, számos biztonsági alkatrészhez, köztük a Continental Hungária áltál for­galmazott téligumikhoz is jelentős kedvezménnyel* juthat hozzá. Ingyenes téli átvizsgálás és gumicsere november 1-től 30-ig Biztonsági alkatrészek akár 40% engedménnyel Biztos benne, hogy a megfelelő téli védelmet választotta? November 16-tol szervizeink többségében este 8 óráig várjuk • A kedveznwnyre jogosdo kuponokat ■eveiben kunijuk ki a Toyota tulajdono­soknak. Amennyiben levelünket nem kapja meg egy héten belül, kerje ennek pótlását az aiabbi telefonszamokon 278-1632. 2781661 MINŐSÉGI SZERVIZ Az este 8 óráig nyitva tartó márkaszervizeink: KOCSIS ÉS TÁRSA Kft. Budapest T.: 0^79 523 310, KONDACS AUTÓHÁZ Békéscsaba T.: 06-66 4S3 423, MAYER TOYOTA Budakeszi T.: 06-23 53S 600, EMIL FREY MAGYARORSZÁG Kft. Budapest T.: 470 9010, M3 AUTÓKERESKEDELMI Kft. Budapest T.: 252 2713, TOYOTA PEST Pest T.: 260 1811, ÚJHELYI AUTO Kft. Debrecen T.: 06 52 347 244, AUTOHAUS KOPF Kft. Érd T.: 06-23 369 444, TWIN MÁRKAKERESKEDÉS Győr T.: 06-96 SIS 600, REÁLSZISZTÉMA Autókereskedelmi Kft. Halásztelek T.: 06-24 455 445, TOYOTA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Hódmezővásárhely T.: 06-62 241 628, HERING AUTÓHÁZ Kft. Jászberény T.: 06-57 415 038, KOTO AUTÓHÁZ Kft. Kaposvár T.: 06-82 529 530, TOYOTA KARCAG Karcag T.. 06-59 500 050, TROMF Kft. Kecskemét T.: 06-76 501 490, M+F AUTO Kft. Kiskőrös T.: 06-78 414 135, AUTÓ GÖBÖLÖS Kft. Komárom T.: 06-34 540 303, KOVÁCS AUTÓHÁZ Monor T.: 06-29 413 381, TWIN MÁRKAKERESKEDÉS Mosonmagyaróvár T.: 06-96 577 000, NAKATO Kft. Nagykanizsa T.: 06-93 310 180, JUKO Kft. Nyírpazony T.: 06-42 230 587, TROSKA AUTÓHÁZ Kft. Pécs T.: 06-72 325 553, KAKUK AUTÓHÁZ Kft. Salgótarján T.: 06-32 430 646, TOYOTA BALATON Ságvár T.: 06 85 350 104, TOYOTA WÉHU Szeged T.: 0642 458 763, TOYOTA STRASSZER Kft. Székesfehérvár T.: 06-22 327 209, AUTÓSZOLG Szentendre T.: 06-26 312 921, AUTÓFÓKUSZ Kft. Szombathely T.: 06-94 514 880, AUTÓ GÖBÖLÖS Kft. Tatabánya T.: 06-34 512 870, AUTÓHÁZ VESZPRÉM Kft. Veszprém T.: 06-88 427 088, AUTÓFÓKUSZ 2 ZALA Kft Zalaegerszeg T.: 06-92 316 672 Tudásteremtő közösségek Némely társulásnak van szigorú munkarendje, másoknak nincs Új szervezeti forma van kialakulóban, az egymással informá­lis kapcsolatban álló szakemberek közössége, akiket ugyan­azon szenvedély, érdek és érdeklődés fűz a vállalkozáshoz. Például a napenergia felhasználá­sára specializálódott fizikusok, banki web-marketing tanácsadók vagy sportolók menedzserei al­kothatnak ilyen társaságot. „Tu­dásteremtő közösség” névvel ille­ti a modem vezetéstudomány az efféle csoportosulásokat, ame­lyek a tudásiparban tevékenyke­dő vállalatoknál alakulnak ki. E szervezeti forma alkalmas­nak látszik arra, hogy kiegészítse a már meglevő struktúráiét és új szemléletre, az ismeretek meg­osztására, növekedésre ösztönöz­ze a közösség tagjait. A tapaszta­lat és tudás szabadon és kreatí­van áramlik a tudásteremtő kö­zösségekben, ami növeli a prob­lémamegoldás hatékonyságát, fontos szerepet játszik a stratégia kivitelezésében, gazdagítja az al­kalmazottak szakmai jártasságát, segít az értékes munkaerő tobor­zásában és megtartásában, egy­szóval jó hatással van a szerveze­ti teljesítményre. Vannak közösségek, amelyek a hét meghatározott napján talál­koznak, például együtt ebédel­nek, mások e-maüen tartják a kapcsolatot. Némely társulásnak van szigorú munkarendje, má­soknak nincs. Habár az ilyen szerveződések informális és spontán módon jönnek létre és elutasítanak mindenféle fel­ügyeletet, beavatkozást, kialaku­lásukhoz és integrációjukhoz mégis szükség van a menedzs­ment segítségére. A tudásteremtő közösségek év­századok óta léteznek, csak nem ezzel az elnevezéssel illették őket. Az ókori Görögországban a kü­lönböző szakmák mesterei, a fa­zekasok, lakatosok, kovácsok együtt ülték az ünnepeket, közö­sen tanították be az újoncokat, terjesztették az újításokat. A kö­zépkori céhek hasonló funkciót töltöttek be az iparosok életében. A mai „mesteremberek” annyiban különböznek elődeiktől, hogy nem önállóan dolgoznak, hanem egy vállalatban, és így a tudás­teremtő közösségek is egy szerve­zeten belül alakulnak ki. ■ Elégedetlen hegyközségek A borászok még az ősszel felterjesztik törvénymódosító javaslataikat Zalaszentgrót A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa még ősszel a parlament elé terjeszti azokat a javaslatait, amelyek a bortermelés törvényi szabályozásának módosítását célozzák - jelentette ki a tanács titkára szombaton, Zalaszentgróton. három vámparancsnoksággal kel­lett konzultálni előtte, és mindhá­rom mást javasolt a jogszabály­oknak megífelelő lebonyolításra - mondta Horváth Csaba. Hozzá­tette, hogy a törvény nem akadá­lyozza meg az illegális borok for­galmazását, hiszen a vendéglá­tókra vonatkozó szabályait hatá­lyon kívül helyezték. A nemzeti tanács ezeket a problémákat szeretné megoldani a bortermelésre vonatkozó jog­szabályok felülvizsgálatával, és igyekszik meggyőzni a borvidé­kek országgyűlési képviselőit, hogy támogassák a javaslatokat. Horváth Csaba szerint a jogsza­bályok módosítására azért van szükség, mert a bortörvény eddi­gi változásai „jó szándékkal, de kevés hozzáértéssel születtek”, a jövedéki törvény módosítása pe­dig kizárólag az európai joganyag negatív elemeit ültette át a magyar gyakorlatba.- A jövedéki törvény módosí­tásával azt értük el, hogy egy szü­reti ünnepen nem lehet bort érté­kesíteni, legfeljebb kóstolni. Egy országos borverseny megrende­zése pedig olyan bonyolult, hogy Horváth Csaba a magyar borok értékesítésével kapcsolatban el­mondta: az export 15-20 száza­lékkal visszaesett az utóbbi idő­ben. Az eladhatatlan készletek le­vezetése érdekében hozott kor­mányzati intézkedések egy ré­szét - az új borok lepárlásának és a mustsűrítésnek a támogatását - megfelelő megoldásnak nevezte, ám úgy vélte: a must exportjának támogatása elkésett, hiszen jóval a szüret után, az elmúlt héten született meg a döntés. A fórum résztvevői szándék- nyilatkozatot írtak alá arról, hogy a Nyugat-Dunántúlon az osztrák és a szlovén bortermelőkkel is együttműködve, közösen lépnek fel az ágazat gondjainak orvoslá­sa, a bortermelés régi hírnevének visszaállítása érdekében. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom