Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-10 / 262. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á 0 1 TÜKÖR 2OOI.NOVEMBER 10., SZOMBAT RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. november 9.) Borsodchem 4150FÍ Ű Egis 11005 Ft Û Matáv 893 Ft Ű Mól 3 520 Ft Á OTP 15300 Ft lift. ■ Richter 15700 Ft l TVK 2 795 Ft ö Zalakerámia 1645 Ft Û BUX: 6895,31-0,62% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XI. 5-9-IG 69fflL. :• l:,s, . 6SQÛ 6700 Î6879.01*882,67; (6895Jt; 6600 6849,67; 1 Î I ! 6500 Iliit 1 1 i 1 i I . , . 1 i s pont * i t i * 1 l g s ü S í •<d © £* '5? 4ií ac ■*: to 0 a. AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 407,29 Cseh korona 7,50 Euró 250,43 Német márka 128,04 Osztrák schilling 18,20 Lengyel zloty Svájci frank MBi 69,16 170,48 Szlovák korona 5,83 USA-dollár 281,22 Agrárkamarai javaslat Budapest A Magyar Agrárkamara (MÁK) a földművelésügyi tárca által meghirdetett ku­koricafelvásárlással kapcso­latos intézkedések kiegészí­tését és módosítását kezde­ményezi. Az agrárkamara szerint a föld­művelésügyi tárca által meghir­detett 500 ezer tonna kukorica tonnánként 18 ezer forintos áron történő intervenciós felvásárlása az államilag bonyolított üzletek­nél tonnánként 4000 forint, ösz- szesen kétmilliárd forint veszte­séget okoz a kisebb termelők­nek, de kihatással van a többi gabona árára is - áll a testület tegnapi közleményében. A MÁK szakértői szerint az FVM-nek deklarálnia kellene, hogy azonnal megkezdi és két hónapon belül lebonyolítja az ál­lam által felvásárolt 500 ezer ton­na kukorica exportját. Ezzel ér­zékelhetően könnyítene a belföl­di kínálati piacon. Ellenkező esetben a piaci beavatkozás a fel­merülő költségek ellenére sem enyhít a túlkínálaton. A testület azt javasolja a kormánynak, hogy január elsejétől - a Világke­reskedelmi Szervezettel, WTO- megállapodással összhangban - a kukorica és kalászos gabona kivitelére biztosítson egyéves le­járatú, államilag garantált hitel- konstrukciót és vállalja át a ka­matok hetven százalékát. Továb­bá export esetén térítse meg a vizsgálati költségeket is. A kama­rai szakértők szerint a kereske­dők akkor lennének jogosultak a kedvezményekre, ha az önkölt­ségnél magasabb árat, kukoricá­nál legalább 22, takarmánygabo­nánál 23 ezer forintot tizemének a termelőknek. iuoi Vita az elektronikus adásvételről Az elektronikus kereskedelmet és informá­ciós szolgáltatásokat szabályozó törvény par­lamenti vitáját követően, a felnőttképzésről szóló részletes vitában javaslataik elvetését sérelmezték a szocialisták - a külföldi bizo­nyítványok és oklevelek elismeréséről szóló javaslat általános vitája viszont felszólalók hiányában elmaradt. Budapest Az elektronikus kereskedelem világszerte óriási iramban nő, s ezzel kíván Magyarország lépést tartani akkor, amikor megteremti az elektronikus úton folyó kereskedelem fejlődését és a befektetés ösztönzését szolgáló jogi hátteret - mondta a tör­vényjavaslat általános vitájának expozéjában Bo­gár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Hozzátéve: a javaslat a távollévő felek között elő­írja a pontos beazonosíthatóságot, s azt, hogy az ehhez szükséges adatok közvetlenül elérhetőek legyenek az érintettek számára. Szabó István (Fi­desz), aláhúzta, hogy a javaslat jogi esélyegyenlő­séget teremt a hagyományos és az elektronikus „on-line” kereskedelem között, nagy szerepe lesz a kiszámítható, átlátható jogi környezet kialakítá­sában. Szabó Zoltán (MSZP) a javaslatból hiányolta azon részeket, amelyek az elektronikus kereske­delem ösztönzését szolgálják, például adókedvez­ményekkel, illetve speciális szabályokkal. A kéret­len reklámokat a javaslat szerint mindenki saját maga tilthatja le, ám jobb lenne, ha csak az kap­hatna elektronikus reklámot, aki ezt kifejezetten kéri. Magyar Bálint (SZDSZ) a törvényjavaslat visszavonására kérte a kormányt, mert a javaslat egybemossa az elektronikus kereskedelmet és az általános célú tartalomszolgáltatást, holott ezt kü­lön kellene szabályozni. Úgy vélte: a legfontosabb szabályokat nem a törvény mondja ki, hanem mi­niszteri rendeletek határozzák majd meg, és az sem egyértelmű, hogy a vásárlókról kik és mikor gyűjthetnek adatokat, s ezeket kinek és mikor ad­hatják át. Bognár László (MIÉP) óvott, hogy irreá­lis elvárásai alapján bárki túlzott mértékben épít­sen az elektronikus kereskedelemre. A képviselő szerint a javaslat a tartalomszolgáltatást is szabá­lyozni kívánja, ami ahhoz vezethet, hogy a honla­pok tartalmába beleszólhassanak olyanok, akik­nek politikai vagy egyéb érdekeikkel ellentétes bizonyos információk jelenléte. Csáky András (MDF) felrótta, hogy nem egyértelmű, mikor jön létre visszavonhatatlanul az üzleti kapcsolat. Ja­vasolta, hogy csak az kaphasson elektronikus reklámot, aki előre kéri. A felnőttképzési törvényjavaslat részletes vitá­ja során kiderült, hogy leginkább az akkreditáció kérdésében van vita az MSZP és a kormányoldal között. A szocialista felszólalók szerint szükségte­len a felnőttoktatást végző intézmény és a képzé­si program együttes akkreditációja. Ezt sem Sió László oktatási államtitkár, sem Sági József, a Fi­desz képviselője nem támogatta - egyetértett vi­szont a kormány és a Fidesz felszólalója azzal a szocialista javaslattal, hogy az szja-kedvezmény mellett társasági adókedvezményben is részesül­jön a felnőttképzés támogatója. ____ _______ ________ D. L R évész Máriusz (Fidesz), az Oktatási és Tudományos Bizottság alelnöke: a külföldi bizonyítványok, oklevelek elis­meréséről szóló törvényjavaslat abból a célból jött létre, hogy e kérdéskört hazánk is az Európai Unió jogi normáé val összhangban szabályozza. A szó­ban forgó kérdések a közösségi jog­, .. anyagon belül a személyek szabad m ozgásának témakörébe tartoznak, amely a jövőben a magyar szakemberek uniós munkavállalását is megkönnyíti. Előbbi kér­désekben pártpolitikai ellentét nincs, ezt jelzi, hogy a javaslatot az Országgyűlés valamennyi bizottsága egyhangúlag szavazta meg - kisebbségi vélemény nem alakult ki -, és a két héttel ez­előtti általános vita résztvevői között sem jött létre érdemi véle­ménykülönbség. A törvényjavaslat a témához kapcsolódó vala­mennyi kérdést egységes szerkezetbe foglalja - amelyek sza­bályozása jelenleg még eltérő -, és az elismerést végző szervek jelenleg heterogén rendszerének áttekintésére is lehetőséget ad. Természetesen azt is szabályozza a tervezett jogszabály, hogy miként lehet elfogadni a külföldi, ezen belül a környező országokban élő magyarok bizonyítványát, oklevelét Bazsa György.(MSZP), az oktatási bizott­ság tagja: a parlamenti pártok részéről teljes az egyetértés a tekintetben, hogy a diplomák és szakképesítések elismerését a lisszaboni egyezmény értelmében szük­séges szabályozni. A korábbi vita alkal­mával a kormánypárti és az ellenzéki oldalon egyaránt csak a törvényjavaslat mellett szóló érveket ismertettük. Ilyen fo­kú egyetértés mellett a javaslat részletes vitájára is sor kerülhe­tett volna, és a törvényt még az év vége előtt megszavazhatták volna a honatyák. A törvénytervezet az egységesítésben jelenti a legnagyobb előrelépést, mert mig eddig különböző szintű jog­szabályok szabályozták a honosítási kérdéseket, addig az most egységesen törvényi szinten valósul majd meg. A külföldi ma­gyarok oklevelének honosítása nem rövidül meg a jogszabály nyomán, de véleményem szerint eddig sem volt túl hosszadal­mas. Az EU és Magyarország tekintetében jelenleg kétoldalú egyezmények rendezik a kérdést, amelyek továbbra is érvény­ben maradnak. Hasonló törvénnyel a környező országok nem rendelkeznek - így e jogszabály, hatályba lépése után, szomszé­daink számra is iránymutató lehet. Régiók az Unióért Kaposvár A magyar társadalom előtt még soha nem állt akkora kihívás, mint az Európai Unió tagjává válás. Somogy, Tolna és Baranya megye regi­onális együttműködéssel készül az EU-csat­lakozásra. Ennek egyik lépéseként tegnap Kaposváron tartottak műhelybeszélgetést a megyék és a regionális szervezetek vezetői.- A kormány nem adott irányt az uniós csatlako­záshoz szükséges lépésekhez - mondta dr. Kékes Ferenc, Baranya megye közgyűlésének elnöke. - Az elmúlt években azonban mindhárom megye tapasztalatokat gyűjtött, ezek kicserélése után új gondolatokat fogalmazhatunk meg. A három megye integrációs koordinátori szere­pét Tolna megye látja el, a felkészüléshez elenged­hetetlen intézményrendszer pedig adott a régióban. A nemzetközi kapcsolatokat a határokon átívelő közösségek berkeiben ápolják, amelyek az uniós kapcsolatépítéseket is segítik. A műhelybeszélgetés során a jelenlévők feltérképezték a legszüksége­sebb lépéseket, és az ehhez szükséges forrásokat.- Minden olyan megye, amely felelősséget érez a jövőért, keresi az együttműködési lehető­ségeket a régión belül - mondta dr. Kolber István, a somogyi Európai Integrációs Bizottság elnöke.- A régiók a csatlakozás után is fontos szerepet töltenek be, így körültekintően kell megtenni az első lépéseket is. STBASSZER VAU Ültetvény-összeírás Budapest A szőlő- és gyümölcsös ültetvények október 15-én befejezett összeírásának első eredmé­nyeit várhatóan a jövő hónap elején teszi köz­zé a Központi Statisztikai Hivatal - közölte Laczka Sándorné, a KSH mezőgazdasági sta­tisztikai főosztályának vezetője pénteken. A főosztályvezető elmondta: az összeírás pontos adatai még nem állnak rendelkezésre, az első tény­leges összevetések eredménye várhatóan jövő év februárjára készül el. Annyit azonban tudni lehet, hogy összesen több mint 8 ezer mezőgazdasági szervezetnél és mintegy 300 ezer háztartásnál vé­gezték el a számlálóbiztosok az összeírást. Az ösz- szeírás minimumát a szőlőültetvényeknél 500 négyzetméterben, a gyümölcsösöknél 1500 négy­zetméterben határozták meg. A számlálóbiztosok az adatfelvételt követően helyszíni bejárással ellenőrizték az adatok valódisá­gát, így összesen 350 ezer kérdőívet töltöttek ki. Mint a főosztályvezető elmondta, lényegesen több a szőlőültetvényekre kitöltött kérdőív. Hozzátette, hogy a nyilvántartott és a ténylegesen művelt ültet­vényterületek között eltérés lesz, a próbaszámlálá­sok során ugyanis kiderült, hogy nagyobb területet tartanak nyilván ültetvényként, mint amekkora ténylegesen művelés alatt van. Ennek okát a statisz­tikus abban látta, hogy a legutóbbi szőlő- és gyü­mölcsös ültetvény összeírása mintegy négy évtized­del ezelőtt volt. ■ Társulnak a kisvasúiért Balatonfenyves Települések, gazdasági tár­saságok, természetvédelmi szervezetek tegnap szándék- nyilatkozatot fogadtak el: megalapítják a Balaton- Boronka Kisvasút Közhasznú Társaságot. Tízéves tervezgetés jutott köze­lebb a megvalósuláshoz azzal, hogy tegnap az érdekelt önkor­mányzatok és szervezetek köz­hasznú társaságot alapítottak a fenyvesi és a mesztegnyői kisvas­út majdani üzemeltetésére a két vonal összekapcsolásával. Azzal mindenki egyetértett a fenyvesi Lombár Gábor fenyvesi polgár- mester bejelentésével egyetértet­tek az önkormányzatok vezető emberei: nincs más választásuk mint az együttműködés, mert a céljaik közösek. Sütő László, mar­cali polgármester is így nyilatko­zott, de hozzátette: jelentősebb anyagi áldozatot is vállal a város, ha a nyomvonal érinti majd Marcalit. Lengyeltóti és Fonyód viszont csak aldtor társul az alapí­tókkal, ha a városokhoz is eljut a kisvasút. Mint Sülé Ferenctől, a MÁV te­rületi igazgatójától megtudtuk, a vasúttársaság kész az együttmű­ködésre, bár sok kérdés vár még válaszra: kié lesz a jelenleg kincs­Még sok évfordulót szeretnének ünnepelni FOTÓ: KOVÁCS TIBOR alakuló fórumon, hogy ez a terv a turizmusfejlesztés fontos része. Dr. Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke elmondta: nem vé­letlen, hogy a megye jelentős fel­adatokat vállal a kht. megalakítá­sában, mert nemcsak egy régió tö­rekvéseiről van szó, hanem Belső- Somogy turisztikai értékeinek megközelíthetőségéről. A Balatontól a Dráváig közle­kedő kisvasutak és a hozzájuk csatlakozó kerékpárutak jelentő­sen hozzájárulhatnak a turiz­mus további fejlesztéséhez. A megye már döntött: egymillió fo­rinttal vesz részt a kht. megala­pításában és a vállalja a további feladatokat is. tári tulajdonban lévő fenyvesi kis­vasút pályája? Ki fizeti azt a 460 milliós beruházást, ami a bizton­ságos közlekedés megteremtésé­hez szükséges? Az is kiderült a fórumon, hogy a fenyvesi kisvasút nem mahol­nap kerül a kht. kezelésébe vagy tulajdonába, mert ennek még nincs meg a törvényi feltétele. Nagy Béla, a Közlekedési és Víz­ügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese azt mondta: új vas­úti törvény készül, amelynek ki­dolgozását januárban kezdi meg a szaktárca s várhatóan ősszel ter­jesztik a kormány majd a parla­ment elé. GÁLDOWYI MAGDOLNA AKADÉMIAI NÍVÓDÍJ. Az elmúlt két év szakmailag legjobbnak mi­nősített könyveiért tizenegy kötet tizennégy szerzője részesült az Akadémiai Kiadó nlvódíjában. Az elismeréseket a magyar tudomány napja rendezvénysorozat keretében pénteken adták át Budapesten, a tudós testület székházában. Bucsi Szabó Zsolt, az Akadémiai Kiadó igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt évet pozitív ered­ménnyel zárta a könyves műhely, s reményeik szerint az idei eszten­dő mérlege is kedvező lesz. Az Akadémiai Kiadó immár több mint negyedszázados hagyományainak megfelelően a nívódíjakat a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak javaslata alapján ítélik oda. Képünkön Méhes Károly (balról) veszi át a díjat, aki a XX. századi orvostudomány egyik legismertebb alakját, Kerpel- Fronius Ödön munkásságát bemutató könyvért részesült az elis­merésben. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom