Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-23 / 273. szám
8. OLDAL 2001. November 23., péntek Ostoros Polgármester: Kisari Zoltán Jegyző: Dudás József Képviselő-testület tagjai: Barta János, Bán Miklósné, Böjt László, Hegyi Bamabásné, Kardos Károly, Kós János, Molnár Lajos, Mongyiné Tóth Ildikó, Visnywszky László Háziorvos: dr. Darvai László Fogorvos: dr. Paskuj Zoltán Patikus: Sas Pálné Gyermekjóléti szolgálat: Pápainé Kása Csilla Anya- és gyermekvédelem: Éder Lajosné A település területe: 2351 négyzetkilométer A falu lélekszáma: 2322. Ostoros rövid története: Az első oklevél 1330-ban említi a települést Ostoros néven. Határában 1446-ban az egri káptalan tiha- méri birtokának jobbágyai szőlőt ültettek. Az 1925. évi földrengés epicentruma Ostoros község volt. Több mint 400 lakóház használhatatlanná vált. Ma mégis a megye egyik legvirágzóbb községe. Bevétel: 173169 000 R Fe&tatmozási célra átvett péra 3% Átengedett bevételek Saját bevéti Kiadás: 173169 000 Ft Szoctáfe kiadás Fe#taimo2ási kiadás Hitel törlesztés 0,9% Százával érkeznek a családok Megújult hivatal várja a régi és az új ostorosiakat A korlátozó intézkedések a jövőt szolgálják. Az általános rendezési terv is azért készült, hogy eddigi értékeiket megvédjék, s egyben olyan életteret kínáljanak az idevalósiaknák és az ideköltözőknek, amely a lehető legkívánatosabb. Kisari Zoltán polgármester abban bízik: azáltal, hogy Ostoros lakhelyet kínál az egrieknek, Eger majd munkahelyet kínál az ostorosiaknak. Ez a település mindig is a szőlőtermesztéséről, borászkodásáról volt híres, s ezt kívánják a későbbiekben is folytatni. Ugyanakkor, ahol - úgy, mint itt - hangsúlyt fektetnek a biokultúrára, általában nem lehet helye az iparnak. Utóbbinak első osztályú terep Eger Ipari Parkja, amely itt van a község szomszédságában. Ostoros pedig maradjon meg csendesnek és tiszta levegőjűnek, mint eddig is volt, s amiért százával települnek ide a családok. Az ipar távol tartása nem jelenti persze azt, hogy ne látnák szívesen mindazokat a vállalkozókat, akik valamifajta szolgáltatást hoznak a faluba. Mert ezzel ugyancsak a helyiek kényelmét, komfortérzetét fokozhatják. A polgármester úgy véli, a bor- és a szőlőkultúm meghatározza a falu jövöjä. S ez az idegenforgalomra is hatással lehet. A történelmi borút egyik jeles megállóhelye Ostoros, ahol páratlan zamatú nedűt kínálnak a vendégeknek. Tervezik, hogy kialakítanak majd egy olyan pincét, amely a történelmi borvidék reprezentáns pincészeteinek hálózatba kapcsolt közös pincészete, ahol a legjobbnak ítélt, nemes nedűk megkóstolhatok és megvásárolhatók lesznek. Ez ugyan nem új ötlet, csupán a hiány felismerése, melyet Ostoros község fel kíván számolni. A község életében új távlatot jelent a biokultúra megjelenése. Mára a terület nagysága túllépte a száz hektárt. A biocentrum tanulmányterve elkészült. Ha megvalósul a beruházás, melyet szívből remélünk, akkor idegenforgalmi és szakmai találkozó helyévé válhat az objektum. Ugyancsak az idegenforgalmat szolgálja a sport- centrum, amelynek egyes elemei már megvannak. Sokak számára vonzó az is, hogy Ostoroson két helyszínen, a Zay-ló és a Mihók-tanyán is lehet lovagolni. Létezik két vadaspark is a község külterületén, ahol szebbnél szebb állatokban gyönyörködhetünk. A település talán legközismertebb része a víztározó, amelynek egyik szakasza tájvédelmi övezet, különleges élővilággal. Bizonyára többen is meglepődnek, de Ostorosnak is van hőforrása. Egyelőre még lezárt, így nem folyik el potyára az 59 Celsius-fokos termálvíz. A polgármester szerint ez lehetne a fiataloké, miután az egerszalóki hőforrást inkább a gyógyulni szándékozó idősebbek keresik fel. A jövőt alapvetően meghatározó fejlesztés irányára az elképzelések megvannak. Az önkormányzat stratégiai programmal rendelkezik. Ennek alapján a meglévő vagy a közeljövőben létesülő „vizes kultúra” hiánypótló beruházására kell Ostoros vonatkozásában számítani. Az már most érzékelhető, hogy a faluvezetés jóvoltából Ostoros egy hosszú távon életképes község. A lakótelepek építésével elérték, hogy a megye legfiatalabb komsszetäelü településévé váltak. A csaknem két és fél ezer állandó lakosnak kevesebb mint fele az inaktívak aránya. Megállt a természetes fogyás. Az önkormányzat azonban nemcsak a jövő, hanem a múlt felé is tekint. Legalábbis úgy, hogy igyekeznek megőrizni, s az utókornak is bemutatni a rég volt értékeit. Például a pincelakásokból skanzent alakítanak ki, hogy a ma gyerekei is megismerhessék a nagyszülők hajdani életformáját. Nem is olyan rég, még a '60-as, 70-es években is ezekben a tufákba vájt pincékben laktak az ostorosiak közül jó néhányan. Ezzel szemben ma már olyan házakat láthatunk a faluban, hogy tátva marad a szánk. # Kisari Zoltán büszke arra, hogy Ostorost sokan választották a diplomás, komoly pozícióban lévő emberek közül, miként a polgármester fogalmaz: „gyarapszik a szürkeálbmány”. Ez persze nem jelenti azt, hogy évek múltán nem élnek majd itt szőlőművelők, mert az a tapasztalat, hogy az ideköltö- zők előbb-utóbb „megfertőződnek”, megszeretik a szőlővel való foglalatoskodást. A koordinátori szerepkört a Bor Rt. látja el, általuk biztosított a felvásárlás, feldolgozás. Legújabb tervük egy nyugati színvonalú palackozórendszer létrehozása. Emellett meghatározó szerep jut a magánpincészetek fejlesztésének is. Létük a kínálati palettán vitathatatlan. A város közelsége miatt a vállalkozások elsősorban a szolgáltatások irányába tolódtak el. Ez természetes, amely a település speciális pozíciójából adódik. Az adókedvezmények biztosításával a vállalkozók körének bővítése folyamatosan szándéka az önkormányzatnak. A polgármester biztos abban, hogy Ostoros jó úton jár a fennmaradásért vívott élethalálharcban. Voltaképp nincs is más dolguk, mint a meglévő értékeiket felöltöztetni s megmutatni: ami még hiányzik, azt létrehozni, ami már megvan és az jó, azt az utókor számára megőrizni. Nevelés és szeretet A falu szívében található óvodában olyan pedagógusok foglalkoznak a kicsikkel, akik fogékonyak az újra és a jóra. Szalayné Szabó Zsuzsa óvodavezető elmondta, hogy az egészséges életmódra nevelés szerepel a pedagógiai programjukban. Ehhez a testedzésen túl hozzátartozik az is, hogy megismertetik a gyerekekkel a természetet. Erre az óvoda udvara is jó helyszín, de minden évszakban kirándulást tesznek a tóhoz, s az állattartókhoz. Figyelemmel kísérik a természet változását, s különös gondot fordítanak arra, hogy megóvják a környezetet. Nyáron két hetet töltenek a nagycsoportosok Bükkszéken, ahonnan úgy térnek haza, hogy már tudnak siklani. A tanulási zavarok ellen már itt, az óvodában felveszik a küzdelmet. Porkolábné Balogh Katalin, a neves szakember módszereit elsajátítva úgy készítik fel a gyerekeket az iskolára, hogy ott nem lehet baj. Készek a kis elsősök a tudatos, tartós figyelemre, nyitottak a világra, s kellő önkontrollal rendelkeznek. Az ostorosi óvodából kikerülő kicsik számára már nem idegen az idegen nyelv, mert Zsuzsa „néni” rendszeresen beszél hozzájuk németül. S ami a legfontosabb, hogy az óvodában dolgozó pedagógusoktól és dajkáktól nagyon sok szeretetet kapnak a kicsik, amire sajnos a munkájuk miatt agyonhajszolt szülőknek egyre kevesebb idejük jut. Nemcsak uzsonnát kapnak, hanem sok-sok szeretetet is Otthon megöregedni! A Gondozói Központ Idősek Klubjába nemcsak a fűtési szezon beköszöntével térnek be az öregek. Nyár derekán is szívesen töltik itt a hétköznapokat reggel fél 8-tól délután fél 4-ig. Jó időben talán később érkeznek, mert „le kell szedni az epret”, vagy előbb indulnak haza, mert egy kis kapálást kívánnak a növények otthon, a kertben. De a dél mindig itt talál 17 klubtagot. Barta Jánosáé, a központ vezetője elmondta: a falusi ember csak akkor szánja rá magát arra, hogy elfogadja mások segítségét, ha egyedül már végképp nem tudja ellátni önmagát. Mindaddig dolgoznak, nyugdíjasán is napszámot vállalnak, s akkor teszik félre a szerszámokat, ha már sehogyan sem megy a munka. Eljönnek inkább a klubba, beszélgetnek, figyelemmel kísérik a híreket, s közösen költik el az ebédjüket, amelyet 227 forintért képtelenek lennének otthon előállítani. Megemlékeznek egymás névnapjáról, megtartják az ünnepeket, amelyeken rendszerint az óvodások és az iskolások adnak műsort. A központ munkatársai további kilenc olyan hajlott korú emberről is gondoskodnak, akik egészségi állapotuk miatt sajnos már nem tudnak elmenni a falu centrumáig. Őket a lakásukon keresik fel a gondozók. Barta Jánosné azt szeretné, ha a központ épületét további helyiségekkel bővíthetnék. Itt azok kaphatnának állandó helyet, akik folyamatos ápolást igényelnek. Erre azért is szükség volna, mert nagyon nehéz férőhelyet kapni az állami szociális otthonokban, a magánotthonok pedig rendkívül drágák. De ami a leginkább indokolja a terv megvalósulását, az az, hogy minden idős ember szeretne megszokott környezetében maradni, ahol gyakrabban meglátogathatják a rokonok, jó ismerősök. Egyelőre a ház megépítéséhez még nem jött össze a pénz, de a központ vezetője bízik benne: álma előbb-utóbb teljesül. A találkozások helyszíne Az eseményről filmek készülnek Az „egyszemélyes művelődési házakban”, amilyen az ostorosi is, csak úgy lehet változatos programokat kínálni, ha az intézményvezető segítséget kap. Nagy Sándomé azt mondja, nagyon sokan mellé állnak, amikor hozzákezd egy rendezvény megszervezéséhez. így például amikor a téravatásra készültek, vagy a kiállítások megnyitójára, s akkor sem hagyták őket cserben, amikor az emlékezetes falunapot rendezték meg. Az épületben rendelkezésükre áll egy nagyterem és két kisterem. Itt találkozik a vadásztársaság, a polgárőrök egyesülete, mÊÊÉÊË Nagy Sándomé az asszonykórus, a falubeli reformátusok, s itt tartja fogadónapjait a falugazdász. A különálló könyvtárterem is tágas, gazdag kínálattal, ami. a könyvek drágulása óta egyre vonzóbb. A művelődési házban működik a falutévé stúdiója is. A falu valamennyi eseményéről filmfelvétel készül, évek múltán is vissza- nézhetők a kazetták. Hétfőn és szerdán este 8 órától Ostoros asszonyaié az épület. Miután túl vannak a vacsorakészítésen, a gyerekfürdetésen, eljönnek ide, hogy megőrizzék, csinosítsák alakjukat. A kondicionáló torna lelkes hívei egy napot sem hagynak ki. A legközelebbi rendezvényt holnap este tartják a művelődési házban. A szülőket várják ide az iskola javára szervezett jóté- konysági bálba. ____________■ M egszerettetik a tanulást Nyelvek, számítástechnika, kultúra és sport Még nem volt általános a pedagógiai program, de Ostoroson már bevezették azt 1995-ben. Ebben meghatározták azokat az oktatási, nevelési feladatokat, amelyek később a közoktatási törvényben is szerepeltek. De nemcsak ennyiben különleges az ostorosi Árpád Fejedelem Általános Iskola. Egyebek mellett annyiban is unikumnak számít, hogy itt már az első osztálytól ismerkedhetnek a gyerekek az angol, a német és az orosz nyelvvel. így nyolcadikig olyan szintű lesz a tudásuk, hogy egy intenzív kurzussal kiegészítve alapfokú nyelvvizsgát is tehetnek. Erre a rendszeresen szervezett versenyek is előkészítik a diákokat. Az iskola igazgatójától, Molnár Lajostól megtudtuk, hogy a nyelvtanítás mellett az informatikára fektetnek különös hangsúlyt már 1992-től. A harmadikosok fakultatív órákon ismerkedhetnek a számítógép használatával, de ötödiktől már a helyi kerettanterv része a számítástechnika. Épp ezért nagy szükségük volna arra, hogy szponzorok támogatásával lecserélhessék a számítógépparkot az iskolában. Molnár Lajos megemlítette azt is, hogy az óvodában elkezdett logopédiai foglalkozás az általános iskolában is folytatódik, így a fejlesztő pedagógus segítségével a dislexiával, dis- gráfiával küzdő gyerekek sem szenvednek hátrányt. Felzárkóztatják őket, megszerettetik velük a tanulást, s így kevesebb a magatartásbeli probléma, amely megkeserítené társaik és nevelőik mindennapjait. Az ostorosi iskolában 118- an tanulnak, s vesznek részt a kulturális rendezvényeken, év közbeni, különböző témájú megemlékezéseken. Külön zeneiskolai képzést is kaphatnak, és szerepelhetnek a diákszínpadon. Fontos azt is megemlíteni, hogy az ostorosi iskolában szinte kultusza van a sportnak. Az alsósokat tartásjavító tornával erősítik, később a labdajátékok kerülnek előtérbe. Büszkék tehetséges focistáikra, remek kézilabdázóikra, atlétáikra, tájfutóikra. Az iskola a Comenius-2000 minőségbiztosítási program I. csoportos pályázat részeként fejleszteni igyekszik a helyi közoktatást.
