Heves Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-13 / 264. szám

8. OLDAL P F . 2 3 2001. November 13., kedd KHI Egri közalkalmazottak a bérfeszültségről A MEGBÍZHATATLAN biztosító! 2001. augusztus 27-én bejelentettem üzletkötőnk­nél, M. S. (név és cím a szerk.-ben) úrnál életbizto- sításunk megszüntetését az N. N. biztosítónál. Ő több napig nem küldte el a kérelmünket, mondván, a megszűnés dátuma október 1. legyen, a negyed­éves zárása miatt. Nekünk már előbb szükségünk volt a pénzre, és az sem hatott meg, hogy neki eb­ből nyeresége lesz-e, mert néhány éve egy másik biztosításukkal kapcsolatban mi veszítettünk nem kis összeget miatta. Tehát mondtuk, hogy nem tu­dunk várni a pénzre, ami még több mint 1 hónapot jelentett volna, és kértük, végre adja le a kérelmün­ket. A meglepetés szeptember 27-én ért, amikor is egy munkanappal október 1. előtt (az általa annyi­ra fontosnak tartott dátum előtt) ismét felhívott, és közölte, hogy a HIVATALOS kérelmünk ELVE­SZETT, és nagyon sajnálja, de ismételten be kell ad­ni a kérelmünket. Nem igazán lepődtünk meg, ugyanis a pár évvel ezelőtti esetből tanulva féltünk, hogy valamilyen módon, de megint átver, de azért reménykedtünk is, hogy nem meri majd megtenni. Mérges akkor lettem, amikor felkeresett és közölte, nem érti, hogy mi bajunk, amikor minket semmi­lyen anyagi kár nem ért, és különben is maximum két hét múlva a számlánkon lesz a pénz. Azt hi­szem, egy ekkora összeg egyhavi kamata sok em­bernek nem kevés pénz. Ezek után hogyan állíthat­ja, hogy anyagilag semmilyen kár nem ért! Én nem tudhatom, ő mennyit nyert ezzel az időhúzással, de úgy gondolom, nem keveset, ha ezt meg merte ten­ni. Mert egy biztos... nagyon érthetetlen és szá­momra elképzelheteüen, hogy tűnhet el egy hivata­los papír, másrészt miért pont az általa fontosnak tartott időpont előtt egy munkanappal derült ki a dolog. A biztosítót pedig nem értem, hogy foglal­koztathat ilyen embert... Az új kérelmet a panaszunkkal együtt már a me­gyei igazgatónak juttattuk el személyesen, még másnap, szeptember 29-én, azóta sem kaptunk semmilyen választ. A pénzünk viszont egy hét múl­va már a számlánkon volt, ami ismételten arra kész­tetett, hogy elgondolkodjam. Ha egy hét elég idő a pénz átutalására, miért kell máskor 30 napot várni?.. Azt hiszem, elég tanulságos eset lehet ez min­denkinek, mi mindenesetre sokat tanultunk belőle.. Egy biztos: gondolkozunk azon, hogy min­den kapcsolatunkat megszüntessük az N. N. bizto­sítóval, illetve soha többé nem akarunk ezzel a biz­tosítóval semmilyen kapcsolatot. Ha csak 2-3 em­ber lesz, akit megkímélhetek ilyen és hasonló csaló­dástól, már megérte... Mérainé Bozó Krisztina (rím a szerkőben) Még egyszer '56-ról Csak üdvözölni tudjuk a Heves Megyei Hírlap október 19-i (3. ol­dal) számában megjelent, a közal­kalmazottak bérfeszültségével kapcsolatos hírt. Mi, a közalkal­mazotti területen dolgozók egyet­értünk azzal, hogy az Országgyű­lés tűzze napirendre a közalkal­mazotti előmeneteli rendszer vál­toztatását. A jelenlegi bérrendszer nemcsak feszültséget okoz, de nem tükrözi a végzett munka mi­nőségének, mennyiségének és a munkaviszonyban eltöltött szol­gálati idő elismerését. Csatlakozni kívánunk az aláírás-gyűjtési akció­hoz, mivel a kormány a 2001. évi rendeletében csak az ellátottakkal közvetlenül foglalkozó szakmai Ez év október 17-28-ig súlyos an- ginás szívrohamokkal, magas vércukorszinttel kerültem a Markhot Ferenc Megyei Kórház kardiológiai osztályára. Azóta is gyógyszeres kezelés alatt állok. Cukorbetegségemet már napi négy inzulin-injekcióval kezelem. Az osztályon dr. Újhelyi Erzsébet adjunktusnő kezelt. Az utóbbi időben több kórházat, szanatóri­umot megjártam, de ilyen bánás­módban még nem volt részem. Példás rend, tisztaság, mosolygó, kedves ápolószemélyzet, magas fokú szakmai tudás, a beteggel való állandó törődés jellemzi az osztály valamennyi dolgozóját. Nem tudom, mi az, ami ezeket az embereket ilyen módon hajtja, de Tisztelt Tóth Árpád Úr! örömmel olvastam sorait, melyből az érző­dik, hogy valamilyen szinten egyetért velem. Higgye el, én is maximálisan méltányolom cikké­nek azon részét, ahogy gyermeke­ink féltéséről szól. Nem gondo­lom, hogy állításaim egyoldalúak lennének, hiszen nemcsak Ön gyakorló apuka, nekem is van két fiam és két unokám. Úgy gondolom, mégsem értette meg mondandóm lényegét. „Tankönyvízű” írásom a valóság­ból fakad. Mind-mind igaz tények. Ha még azt is hozzáteszem, hogy a katonaköteles fiatalok 40 száza­léka alkalmas csak szolgálattétel­re. Mit mond ez Önnek? Én azt hangsúlyoztam ki cikkemben, hogy edzetlen, fizikailag felkészü­letlen a magyar ifjúság. Kérem, ezt cáfolja meg. A számítógép mellől nem azért kell felállítani a gyerme­ket, hogy ne a tudomány legyen az dolgozók részére állapított meg 20 százalékos béremelést, az ügyvite­li, ügyintézői és technikai dolgo­zók ebből kimaradtak. Az ezek­ben a munkakörökben foglalkoz­tatott, 20-25 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező szak­képzett dolgozók alapilletménye bruttó 40 ezer forintos minimál­bér. Az egri önkormányzat is el­utasította ezeknek a dolgozóknak a béremelését, forráshiány miatt. A 2001. október 18-i közgyűlés vi­szont elfogadta, hogy az általános tartalékból illetménykiegészítést kapjanak (jóval több bérigénnyel) az önkormányzat köztisztviselő dolgozói 2001. július 1-től. Közalkalmazotti dolgozók hogy nem a hálapénz, az biztos. Én úgy láttam, nem tesznek kü­lönbséget ember és ember között. Sokan vagyunk, akik szeretnénk hálapénzt adni, de egyszerűen nincs miből. Több betegtársam nevében is hálával tartozunk azért az emberi bánásmódért, amit valamennyien megérdemel­nénk az ország bármely gyógyító intézményében. Ezek az orvo­sok, ápolók sokkal, de sokkal több anyagi és erkölcsi megbe­csülést érdemelnének. Én ezúttal szeretném megköszönni lelkiis­meretes munkájukat, kívánom, hogy még hosszú évekig tudják végezni erőben, egészségben. Erberling Ferenc Kál elsőszámú feladata, hanem azért, hogy közben, előtte vagy utána hasznos testedzést végezzen, hogy ne legyenek vézna, horpadt mellű fiatalok. Van egy régi köz­mondás: „Ép testben ép lélek”. Hogyan legyen ép lélek, hogyan legyenek ép lelkű fiatalok, ha abba a fizikumba még hálni sem tud járni? Lehet vinni a csemetét az is­kolába, de gyalog. Az a kis séta még az anyukáknak, apukáknak is hasznára válik. Séta közben a gyakorlatban is el lehetne monda­ni a gyermeknek, hogy ez a járda, zebra, az úttest, ezen hogy kell közlekedni. A kocsiból nézve ez nem megy. Tisztelt Uram! Végezetül meg­jegyezni kívánom, hogy talán nem is Önnek kellett volna a válaszcik­ket megírni, aki írása szerint igen bölcsen neveli gyermekét, hanem olyannak, akinél írásom „talált”. (név és rím a szerk.ben) Nemzeti ünnepünk, az október 23-i forradalom és szabadságharc­ról szóló megemlékezések, médi­ákban elhangzott nyüatkozatok visszatérő témája volt az MSZP ’56-hoz való viszonyának értelme­zése. Többször elhangzott a vád: „a kommunista utódpárt még min­dig nem kért bocsánatot”. Én 1992-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen ’56 bibliog­ráfiájából védtem meg szakdolgo­zatom, vagyis a történtek ismerőjé­nek érzem magam. Most azonban csak az MSZP-t érintő néhány tényt elevenítenék fel. Ismereteim szerint az MSZP 1989-ben alakult, és alakításában azok a politikusok vettek részt, akiknek elévülhetetlen érdemeik voltak az ’56-os események átérté­Az ATOS-betegek száma folyamato­san növekszik szerte a világon. So­káig Ázsia a kevésbé fertőzött terüle­tekhez tartozott. Napjainkban azon­ban olyan nagy lélekszámú orszá­gokban indult rohamos terjedésnek, mint Kína és India. Vannak olyan te­lepülések, ahol a fertőzöttek aránya meghaladja a lakosság 50 százalé­kát. A vírus rohamos terjeszkedésé­nek a hátterében - többek között - a droghasználat széles körű terjedése áll. Sokan vélik úgy, hogy az AIDS és a drogprobléma elkerüli a szűk környezetünket. Egy fiatal lány, Andi esete azon­ban mást mutat. Andrea 15 évesen került egy olyan „baráti társaságba”, ahol a szórakozás eszköze a drog­használat lett. A társak elvárásának megfelelve, és látva azt, hogy a töb­bieknek nem lett „komoly bajuk” a kelésében, a valós történelmi hely­zetelemzésben. Az MSZP 1992 decemberében egy nyilatkozatában már hangsú­lyozta: elutasítja az előző - alapjai­ban hibás és a történelem által vég­leg meghaladott - rendszert, elítéli annak bűneit, törvénytelenségeit, és noha azokért sem erkölcsi, sem politikai felelősség nem terheli, azok helyett, akiknek ez kötelessé­gük lenne, megköveti az áldozato­kat, hozzátartozókat, valamint a megtorlás során meghurcoltakat. 1996-ban kongresszusi nyüat- kozatban elutasítottuk a szocializ­mus nevével visszaélő sztálini zsarnokságot és diktatúrákat, vala­mint az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a rendszerváltás előkészítésének tekintettük. Az szerhasználattól, belement a drogok kipróbálásába. Az adag erősen hatott a fiatal lány szervezetére. Jó érzést adott, freneti­kusán jó érzést. Andinak azonban volt egy rossz lépése: az első hasz­nálat után függővé vált. A hatás el­múlásával egy időben azonnal meg­jelent az újabb adagot követelő el­lenállhatatlan vágy. Az első adag ki­alakította az érzelmi függőséget. Rö­vid idő elteltével követte ezt a testi függőség is. Napok alatt egy lehúzó örvény mélyén találta magát. Hat éven át használt különböző ópium­származékokat hol vénásan, hol más módon, míg sikerült felhagyni szenvedélyével. A hat év fecskendő­használat tárt kaput jelentett a HIV- vírus számára is, hisz nem volt ritka a közös tűhasználat. Legtöbb eset­ben fogalma sem volt arról, hogy MSZP megyei és városi szervezete­inek küldöttei - köztük magam is - e dokumentumokat megszavaz­tuk, párttagjaink ezzel azonosul­tak. Â rendszerváltás óta minden alkalommal kegyelettel és tisztelet­tel emlékezünk meg a hősök emlé­ke előtt és helyezzük el koszorún­kat a forradalom emlékművénél és a decemberi sortűz áldozatainak emlékművénél. Sajnos, az is elő­fordul, hogy tiszteletadásunkat megzavarják, akik egyébként „bűnbánatot” követelnek. Meggyőződésem, hogy a vádas­kodás és gyűlöletkeltés helyett a kö­zös tiszteletadás és emlékezés felel meg ’56 szellemének, a szabadság és a demokrácia szolgálatának. Merczel József Eger (rím a szerk.-ben) kikkel használta közösen eszközeit, de a jó szerencse megóvta őt az AIDS egyébként igen közeli veszé­lyétől. Szülei tehetetlennek érezték magukat, amikor rádöbbentek a va­lóságra. De ma már nem kell egyetlen szülőnek sem egyedül foglalkoz­nia ezzel a problémával. L. Ron Huddard kidolgozta azt a mód­szert, mellyel a NARCONON szer­vezetek az egész világon hatéko­nyan dolgoznak azért, hogy a fia­talok ne nyúljanak a drogokhoz, és segítsenek a szülőknek a drog- probléma megoldásában. A NAR­CONON Magyarország Alapít­vány postacíme: 1245 Budapest, Pf. 1090. Telefonszáma: 06/60/444-638. Kovács Zoltán kuratóriumi elnök Meggyógyultam Tiszta szívből ajánlom a mátraderecskei szén-dioxid szá­razfürdőt minden beteg sorstár­samnak. Sokféle betegséget gyó­gyít és elűz. Ha fáj a háta, vagy netán a lába, feltétlenül érdemes a kezeléseket elkezdeni. A szén­dioxid fiatalít, eret tágít, a cukor- betegségtől megszabadít. Ha a főorvosnö utasítását szorgalma­san betartja az ember, a kezelé­sek után nem ismer önmagára. Én nem reklámozás céljából ír­tam e sorokat, csak szeretném megköszönni a gyógyulásomat. Kívánom, hogy a mofetta terve­zett bővítése, s a tb-hoz- zájárulás mielőbb valóra váljon. Egy gyógyult beteg (rím a szerk.-ben) Önzetlen szülők Hálás köszönetünket fejezzük ki az egri Epreskert úti napközi ott­honos óvoda, és különös tekin­tettel a Mókus nevű gyermekcso­portja, s a hozzájuk tartozó fel­nőtt dolgozók nevében a B&A Szárazépítő Kft.-nek (Eger, Bartakovics u.) a belső óvoda­épület önzetlen felújító munkájá­ért: a parketta csiszolásáért, lak­kozásáért, a csoportszoba, öltö­ző, mosdó falainak és ajtóinak festéséért. Hálásan köszönjük a szülőknek a teremrendezésben, a PVC-vásárlásban, a faliszőttes felajánlásában és minden eddig nyújtott egyéb segítségüket. Köszönettel: a Mókus csoport apraja és nagyja ízig-vérig kereskedő Cziglédy Tamásnak hívnak. Ró­lam jelent meg egy cikk a Heves Megyei Hírlap október 18-i szá­mában ízig-vérig kereskedő Cím­mel. Szeretnék köszönetét mon­dani a cikk írójának, hogy észre­vételét másokkal is megosztotta. Egy elégedett vevőnél nincs jobb! Ezért dolgozunk nap mint nap: örülök, hogy sikerült kiér­demelnem bizalmát! Arra törek­szem, hogy ez a jövőben is így le­gyen minél több kedves vásárló­val. Köszönöm a gratulációkat, amit személyesen vagy telefonon tettek: nagyon jólesett. Arra tö­rekszem, hogy mindenki meg le­gyen elégedve velem, hisz roha­nó vüágunkban egy kis kedves­ség nagyon sokat számít. Cziglédy Tamás Köszönet Köszönetemet fejezem ki az eg­ri Markhot Ferenc Kórház inten­zív és baleseti sebészeti osztá­lyán dolgozó orvosoknak, nővé­reknek, dr. Balogh József főor­vosnak lelkiismeretes, fáradsá­got nem ismerő munkájukért. Barta Csabáné Eger Hálapénz nélkül is lelkiismeretesen dolgoznak Az edzetlen ifjúságot jobban kell félteni A szerencsés, aki elkerülte az AIDS-t Ki fizeti meg a rengeteg idegeskedést? Az alábbiakban szeretném közzé­tenni kálváriámat egy gyógycipő ké­szíttetése kapcsán, okulásképpen kor- és sorstársaim részére. 65 éves, többféle betegséggel „megáldott” nyugdíjas vagyok. Or­topédiai betegségem miatt a szakor­vos gyógycipőt írt fel, amit az egri rendelőintézetben működő buda­pesti székhelyű „KAPU” Gyógycipő Készítő Kft. üzletében rendeltem meg. Bárcsak ne tettem volna! A rendelést felvevő Velki Vencel Úr, miután rendelésemet leadtam, közölte, hogy a cipő 2-3 hónapon belül elkészül, a cipő teljes árát (2990 forint) tőlem átvette, de erről számlát nem kaptam, csak egy kéz­zel írt cetlit, az ő aláírásával. Mindez 2001. május 25-én történt. Türelmesen vártam a 2-3 hónap elteltét, illetve a cipő elkészültét, Kálvária egy gyógyc amire fájó lábaim miatt már igen nagy szükségem lett volna. Július 25-én érdeklődésemre közölte Velki Úr, hogy megsürgeti a cipő készíté­sét. Tovább vártam. Eltelt újabb 2 hét, ismét érdeklődtem. Válasz ugyanaz. Augusztusban több alkalommal érdeklődtem, de csak ígéreteket kaptam, a cipőnek se híre, se ham­va. Szeptember közepén aztán, mi­vel türelmem elfogyott, a lábaim pe­dig egyre jobban fájtak, elhatároz­tam, hogy a dolog végére járok. Fölhívtam Budapesten a kft. ve­zetőjét, Vágó Zoltánt, és elmondtam neki problémámat. Ő megígérte hogy utánanéz, és visszahív. Ez meg is történt, és a legnagyobb meglepetésemre azt közölte velem, hogy a megrendelésem augusztus 10-én lett fölvéve és nekik leadva! oő készíttetése körül Az a megrendelés, amit én Eger­ben május 25-én leadtam és kifizet­tem! Tehát 3 hónap kellett ahhoz, hogy Velki Úrtól a pénz és a meg­rendelés Pestre eljusson! Ha mind­ez még kevés volna, van folytatás is. A Üt. vezetője megígérte, hogy október 5-én postán megkapom a cipőt. Ma október 11-e van, és a ci­pőm a mai postával érkezett meg, mérethibásan, mivel nagy a lábam­ra. Levelemhez mellékelem a Velki Úr által Pestre küldött megrendelő- lapot, amelyen jól látható, hogy utó­lag lett kiállítva, hiszen az én aláírá­som nincs rajta, a rajta lévő megren­delési dátum pedig hamis. Valamint mellékelem a Velki Úr által adott cetlit (áfás számla he­lyett) a pénz átvételéről. Mindezek után csak néhány kérdésem lenne: Ha egy idősebb, nehezebben mozgó embernek kell ezt a kálváriát végigjárnia, biztosan kap cipőt a pénzéért? Van kitartása ezt a cirkuszt végigcsinálni? Ki fi­zeti ki nekem a 8-10 telefon árát? Mit kezdjek az elkészült, de hord- hatatlan cipővel? Amit pedig senki nem tud megfizetni: a rengeteg mérgelődés, idegesség, amit egy összevissza hazudozó rendelésfel­vevő okozott nekem, és ráadásul a munkáját is pontatlanul végezte el. Hisz egy lábról nem bonyolult le­venni a méretet. Kérem Önöket, hogy ha lehet, írásomat tegyék közzé az újságban, hogy legalább sorstársaimat megkí­méljem egy ilyen tortúrától, mint amilyet én végigjártam. Segítségüket előre is köszönöm, jó egészséget kívánok: (Név és rím a szerk.-ben) Óriásplakát nélkül is... Ezen a településen: az ezer lakás­ból kettőt valóban, mint martinsa­lakból épült házat, életveszélyessé válásuk miatt újraépítenek. Ezen a településen: a szolidari­tás, az együttérzés, az egymás bol­dogulásáért érzett felelősség jegyé­ben valamennyien őszintén örü­lünk, hogy e két lakás újjáépül. Örü­lünk, mert közvetve mi is részesei vagyunk az újjáépítésnek, hisz az adófizetők pénzéből épül újjá. Ezen a településen: már évszá­zadok óta keményen és tisztessé­gesen dolgozunk magunkért, la­kóhelyünkért, és a befizetett adó­inkon keresztül az országunk fej­lődéséért. Ezen a településen: ha baj van, ha katasztrófahelyzet van, önzet­lenül segítünk egymáson, és ha kell, mint a közelmúltbeli árvízi károk esetén, az önkéntes tűzoltó­inkon keresztül tesszük ezt a me­gye más településein lakóival is. Ezen a településen: tesszük dol­gunkat egyszerű emberi köteles­ségből önzetlenül, az egymás irán­ti felelősségérzetből, magyarság­ból. Mindezért egy őszinte baráti kézfogást kérünk. Ezen a településen: nem vá­runk dicsőítő, hálálkodó szavakat tetteinkért. Nem várunk óriáspla­káton megváltást munkánkért. Fő­leg nem, ha mindezt olyan tisztség keretében is tesszük, amely e tele­pülésen, e körzetben élő emberek segítésére, szolgálatára hivatott, amelyért még az átlagot meghala­dó tisztességes jövedelmet és eg­zisztenciát is kapunk. Ezen a településen: mi az elvég­zett és el nem végzett munkák alap­ján ítéljük meg egymást, mert tud­juk, hogy ki mit tett és mit nem tett a rábízott feladatokból, akár kiírjuk ezt egy óriásplakátra, akár nem! Rácz János Pétervására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom