Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

2001. Október 26., péntek HÁZ A I 3. OLDAL T U K O R Nyugdíjügyi „forródrót” Telefonáljon, aki nem kapott Budapest Kéthete működteti központi telefonos ügyfélszolgálatát az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság. Eddig több mint hétezer hívást fogadtak az eddig kipostázott nyugdíj- biztosítási elszámolásokkal kapcsolatban. Mészáros József főigazgató sze­rint a mintegy négymillió foglal­koztatott közül eddig 600 ezren kaphatták kézhez a nyugdíjbiz­tosító értesítőjét. Ebben a levél­ben feltüntették az új telefonos ügyfélszolgálat, a Call Center kék számát is, a 06-40-369-369-et. Fontos tudnivaló, hogy ezt a „for­ródrótot” munkanapokon 8-tól 19 óráig lehet hívni. A telefonálás díját helyi tarifában számítják, tehát ha valaki vidékről telefonál, akkor ugyanannyit kell fizetnie, mintha a saját településén hívna fel valakit. Az új ügyfélszolgálat Buda­pesten, az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság Váci úti székházában működik. A csütör­tök délig beérkezett 7445 hívás kétharmadára a számítógépes információs rendszer gépi hang­ja adott választ. Az érdeklődők mindössze egyharmad részénél volt szükség a személyes ügy­intézői telefonkapcsolatra. A főigazgató felhívta a figyel­met arra, hogy aki november 15-éig nem kapja meg az értesítő levelet, az feltétlenül hívja fel az új ügyfélszolgálatot. Esetükben ugyanis valószínű, hogy munkál­tatójuk nem fizetett utánuk járu­lékot, s így veszélybe kerülhet későbbi nyugdíjuk. Noll Dénes, a Call Center veze­tője az eddigi hívások tapasztala­tairól szólva kiemelte: sokan csak felvilágosítást kérnek, de akadtak bőven adategyeztetési problémák is. A nagy telefon- dömpingre november 5-e után számítanak, amikorra minden értesítést kiküldenek. A nyugdíjbiztosító vezetői el­mondták, hogy a telefonálástól idegenkedők továbbra is felke­reshetik a hagyományos ügyfél- szolgálatokat, illetve levélben is kérhetnek segítséget. A telefonos kapcsolatteremtés viszont sze­rintük gyorsabb és az ügyfelek többsége számára is kényelme- sebb megoldás lehet. ______n.zs. B ehívók szűrésre Marad, a szabad orvosválasztás Budapest Ezen a hétvégén megkezdik a postázását az emlőrák- szűrésre szóló behívóknak. Országszerte mintegy 1,5 mil­lió 45-65 éves nő számíthat a levél érkeztére. Dr. Lm Katalin országos tiszti­főorvos elmondta, hogy a szerve­zett szűrés beindítása a népegész­ségügyi program része. A későb­biekben a nőgyógyászati és a bél­daganatok rendszeres szűrővizs­gálatát is széles körűen meg­szervezik. Bár az emlőrákszűrésre szóló behívók egy adott intézménybe szólnak, mégsem szűnik meg a szabad orvosválasztás lehetősé­ge. Aki ragaszkodik ahhoz a kór­házhoz, ahol korábban rendsze­resen kezelték, továbbra is igény­be veheti ott a szűrést. A lényeg az, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály kivizsgálása megtör­ténjen. Az országos tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy az emlőrák korai stádiumban jól gyógyítható. Ezért a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálat akár életmentő is lehet. Magyarországon a statisztikai adatok szerint a legveszélyeztetet­tebb korcsoportba tartozó nők mindössze 25-30 százaléka járt el rendszeresen mammográfiára. Ezzel a röntgendiagnosztikai el­járással mutatható tó a mellben a daganatos elváltozás. A nők több­ségénél semmilyen fájdalommal, kellemetlenséggel nem jár ez a módszer. Az érzékenyebbeknél a mell kismértékű összenyomása egy-két másodpercig tartó, enyhe fájdalmat okozhat. A vizsgálat néhány perc alatt láthatóvá teszi a kóros elváltozásokat. Az országos szűrőprogramban elsősorban azok az intézmények vesznek részt, amelyek a mam- mográfián kívül a szövettani vizs­gálatokat, a további gyógykeze­lést, sőt a rehabilitációt is biztosí­tani tudják. Szerencsére a feltárt daganatok jelentős részéről bebizonyosodik, hogy azok nem rosszindulatú el­változások. A rákos esetekben is többnyire teljes gyógyulás érhető el kisebb sebészi tómetszéssel, sugár-, illetve kemoterápiával. A szűrővizsgálattal kapcsolatos tud­nivalókról a behívólevelekben is részletesen tájékoztatják az érin­tetteket. NÉMETH Taszáron változatlan a rend Kaposvár Taszáron magasabb az őrzés- védelmi fokozat és kissé na­gyobb a mozgás, mint általá­ban, de az élet a megszokott rendben zajlik. Az amerikai terrortámadás óta eltelt 44 nap alatt semmi rendkívüli nem történt a bázison és kör­nyékén, a történtek nem befo­lyásolták a napi feladatokat. Küldetésük most is csupán a Balkánon tar­tózkodó csapa­tok támogatása, a bázis létszá­ma is változat­lan. Minderről James Erbach őrnagy beszélt tegnap, miután elfogadta a Somogy Megyei Vé­delmi Bizottság meghívását. Dr. Gyenesei István, a bizottság elnö­ke úgy fogalmazott: a támadás ugyan Amerika ellen irányult, de az egész világot megsebezte, és - mint bármely helyet, ahol ameri­kaiak élnek - Taszárt is érinti. James Erbach őrnagy elmondta: a magyar rendvédelmi szervek előbb reagáltak a terrortámadás­ra, mint a taszári bázis. Az ameri­kai és a magyar szervek közt ma is napi kapcsolat van a védelem érdekében. Természetesen figye­lemmel kísérik az ellencsapás hadműveleteit és az Egyesült Álla­mokban zajló eseményeket, de a taszári bázison a magasabb védel­mi fokozat csupán nagyobb elő­vigyázatosságot és figyelmet je­lent, különleges feladatokat nem. Nem volt fenn­akadás a napi munkában és az ellátásban sem. A lépfené- vel kapcsolat­ban sem volt szükség külö­nösebb intéz­kedésekre: a küldeményeket itt már nem vizs­gálják, előzetesen Frankfurtban viszont átnézik. Az őrnagy azt is hozzátette: igaz, hogy a bázist el­látó Brown and Root épületét „ba­rikádok” védik, ez azonban csak az ott dolgozó magyarok védel­mében történt. A bázison és a re­pülőtéren nem terveznek hasonló intézkedést. JAKAB EDIT Magyarok a státustörvényről A miniszterelnök a külügyi tárca vezetőivel A kedvezménytörvény végrehajtásáról tárgyal a Magyar Állandó Értekezlet negyedik ülése, amely zárt ajtók mögött tegnap kezdődött a parlamentben. A tanácskozáson a kormány­zat, a hat parlamenti párt és a határon túli magyar szervezetek képviselői vesznek részt. Budapest A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a határon túli magyarokról esik szó, ak­kor az általános európai ügy is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatóján, miu­tán megtartotta előadását a magyar-magyar csúcstalálkozón. Európa az egymásba fonódó nyelvi és kulturális hagyományok sokféleségén alapuló kulturális egységként fejlődött, a kultu­rális sokféleség gazdaságot jelent és e gazdagság elfogadása az európai béke és stabilitás erőfelté­tele - idézte a kormányfő az Európa Tanács Jog­gal a Demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizott­ság) jelentéséből. Orbán Viktor jelezte, hogy a magyar fél a to­vábbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolato­san a szomszédos államok képviselőivel, ameny- nyiben azok ezt igénylik. Elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérke­zik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyar­FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY ország nemzetközi versenyképessége. A minisz­terelnök szerint a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közös­ségek támogatását. A Velencei Bizottság jelenté­se lehetőséget ad arra, hogy közös magyar-ro­mán, magyar-szerb, magyar-szlovák, magyar­szlovén, magyar-horvát és magyar-ukrán ki­sebbségvédelmi megegyezésről beszélhessünk - fogalmazott a miniszterelnök. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) vezetői eltérően vélekednek Adrian Nastase román miniszterelnöknek a magyar iga­zolványokkal kapcsolatos javaslatáról; ez derült tó a tanácskozás első napján. Markó Béla elnök elfogadhatónak tartja a román kormányfő javas­latát, hogy a romániai magyarok az RMDSZ tag­sági könyv birtokában élhetnének Magyarország területén a státustörvényben rögzített kedvezmé­nyekkel. Hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy aki nem tagja az RMDSZ-nek, ne kaphatna ugyanúgy magyar igazolványt. Tőkés László re­formátus püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint Adrian Nastase felvetése ellentmond a státustörvénynek, mivel a jogszabály a nemzet­hez való tartozás kritériumát veszi alapul, míg az RMDSZ-tagságra vonatkozó előírás azt mondja tó, hogy az a román állampolgár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja, aki elfogadja az RMDSZ programját. Szakképzés a leszakadóknak Az oktatásból kieső, szakmával nem rendelkező, munkát nem találó hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása a fő té­mája annak a tegnap kezdődött kétnapos nemzetközi konfe­renciának, amelyet a Nemzeti Szakképzési Intézet szervezett. A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) irányításával kutatócso­portok keresik arra a választ, hogy Magyarországon az átalakulás időszakában milyen okok vezet­nek a tanulók iskolai kudarcához, milyen eszközökkel lehetne a le­maradókat felzárkóztatni, ületve a szakképzés területén esélyt bizto­sítani számukra ahhoz, hogy esél­lyel keressenek maguk számára munkát. A leszakadók felzárkóz­tatására speciális kerettanterv ké­szült az Oktatási Minisztérium­ban, amely alapján hamarosan megkezdhető az oktatás - fogal­mazott lapunknak Köpeczi Bócz Tamás, az NSZI főigazgatója. Az élethosszig tartó tanulás el­fogadtatása, a szakmák egymásra épülésének, átjárhatóságának biz­tosítása az oktatáspolitika fontos feladata. Ma a szakképzésből ki­kerülők vállalkozási ismereteket, nyelvtudást, adott esetben számí­tógép-ismereteket is kapnak. A fő­igazgató szerint a hazai szakkép­zésnek olyan irányba kell fejlőd­nie tovább, hogy lehetőséget te­remtsen a szakmai karrier építésé­re. Ha valaki szakmáján belül to­vább szeretne lépni, meg kell adni számára a lehetőséget arra, hogy magasabb képzettséget szerez­zen. A mai képzési jegyzékben 424 szakképesítés található, ame­lyek több foglalkozási körre készí­tenek fel. Az ezek alapján szakmát tanulók az iskola elvégzését köve­tően alkalmasak lesznek arra, hogy akár több foglalkozási kört is el tudjanak látni. Ehhez kiegészí­tő, specializáló szakmai képzésen kell részt venniük. Ezekben sincs azonban hiány, az egyes cégek által, saját munkásaik számára szervezett tanfolyamokon, to­vábbképzéseken kívül mintegy kétezer intézmény kínálja magát a tanulni vágyóknak. _________h. m. Hí rek BÍRÁLAT. Az MSZP szerint ki­számíthatatlanság, hozzá nem értés, kapkodás és felelőtlenség jellemzi a vadászrepülőgép-be­szerzést, ezért a párt felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne költsön el 500 milliárd forintot parlamenti felhatalmazás nél­kül az ország pénzéből olyan célokra, amelyekben nincs egyetértés - mondta Juhász Fe­renc, a szocialisták parlamenti frakciójának helyettes vezetője csütörtökön Budapesten. ELLENFÉL. Az Új Baloldal nem tudja politikai szövetsége­sének tekinteni a Magyar Szoci­alista Pártot, inkább ellenfélként viszonyul hozzá a 2002. évi parlamenti és önkormányzati választásokon - jelentette tó teg­nap Schiller László, az Új Balol­dal választási szövetség elnöke. VAGYONNYILATKOZAT. A köztisztviselői vagyonnyilatko­zatok töredéke, mintegy tíz szá­zaléka érkezett meg a Közszol­gálati Ellenőrzési Hivatalhoz (Kelhi) csütörtökig - tájékozta­tott a hivatal vezetője. Kozma Ákos hivatalvezető elmondta, hogy a közszolgálati törvény július 1-jei módosítása nyomán október 28-ig csaknem 80 ezer érintettnek kell vagyonnyilat­kozatot tennie. PÉNZJUTALOM. A Honvédel­mi Minisztérium elismerések és pénzjutalmak átadásával csütörtöki ünnepségén lezárta millenniumi évi programsoro­zatát. Szabó János honvédelmi miniszter, Homoki János politi­kai államtitkár és Nemeskürty István millenniumi kormány- biztos is azt hangsúlyozta, hogy az államalapítás és a ke­resztény hit felvételének ezre­dik évfordulóját méltó módon ünnepelte meg a szaktárca és a magyar honvédség. PÓTLÉK. A Belügyminisztéri­um álláspontja szerint a veszé­lyességi pótlék a tűzoltóknak nem jár alanyi jogon, csak a veszélyhelyzetben lévő vonuló tűzoltók kapják - hangoztatta a BM-ben tartott gyűlésen csütör­tökön a tárca vezetője. NEM TÁMOGATJA. Az MSZP országos elnöksége nem támo­gatja Székely László adatvédel­mi biztossá választását. Ezt Szi­li Katalin, a párt elnökhelyette­se jelentette be csütörtökön Budapesten. MEGEMLÉKEZÉS. Az 1956. október 25-ei véres csütörtök, a Kossuth téri sortűz áldozatairól emlékezett meg a Magyar Vi­dék Országos 56-os Szövetsége és a Pofosz, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) Kossuth téren álló épületénél csütörtökön. ■ Munkája és hobbija a repülés Egyszer arra ébredtem fel, hogy pilóta akarok lenni. Tizenhat éves voltam, sem túl fiatal, sem túl öreg a repüléshez - emlék­szik vissza Veres Zoltán négyszeres Európa-bajnok műrepüiő, oktató- és berepülő pilóta, a Motoros Műrepülő Válogatott ke­ret tagja. Eddig több mint nyolcezer órát töltött a levegőben. Veres Zoltán a hazai repülés egyik legsokszínűbb egyénisége, több mint nyolcvanféle típusú gépen repült már. Dolgozott oktatóként a nyíregyházi főiskolán, volt mező- gazdasági pilóta, légitaxizott Ka­nadában, ahol hidroplánra szóló jogosítványt is szerzett. Az Egye­sült Államokban szerezte meg az utasszállító repülő vezetésére jo­gosító szakszolgálati engedélyt. A merevszárnyú repülés hazai igaz­ságügyi szakértője. Jelenleg a Ma­lév pilótája Boeing 737-esen. Ami­kor nem dolgozik, versenyekre, bajnokságokra, bemutatókra jár. Legutóbb Esztergomban a híd ava­tásán rótta a bravúros tisztelet­köröket orosz gyártmányú, 360 ló­erős SZU-26-os orosz gépével a magyar-szlovák határ felett.- Majd két évtizede repül. Nézett már farkasszemet a halállal?- Néhányszor. Még a mezőgaz­daságban dolgoztam, amikor egy­szer leállt a repülőgép motorja, egy másik alkalommal gyakorló- géppel dugóhúzót mutattam be a barátomnak, és nem akart leállni a pörgés. De emlékszem arra is, amikor még oktatókoromban re­pülés közben elromlott a kor­mány.- Gondolom, elfogta a halál­félelem...- Ilyenkor az ember nem ér rá félni, azon gondolkozik, mit lehet tenni, hogy ép bőrrel megússza....- Mondott már repülésre nemet ?- A Malévnál még soha. A kis­gépes repülésnél számtalanszor, Egy a sok trófea közül amikor az időjárás miatt úgy dön­töttem: nem szállók fel. Minél töb­bet repül az ember, annál böl- csebb lesz és annál könnyebben mond nemet.- Mit csinál szabadidejében?- Repülök, versenyzek, vagy készülök rá.-Ésa földön?- Szeretem a csendet. Ha ott­hon lehetek, az már nagy élmény számomra.- A szeptember 11-ei terrortáma­dás után központi kérdéssé vált: mit lehetne tenni a pilóták na­gyobb biztonsága érdekében?- Én szkeptikus vagyok. Nincs százszázalékos megoldás, leg­alábbis nem hiszek benne. Egyet­len dolgot lehetne tenni a pilóták érdekében: békében kellene a vi­lágnak élni, hogy ilyen esetek ne történhessenek meg. ÚJVÁRI GIZELLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom