Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-25 / 249. szám
4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. Október 25., csütörtök Baross-díjas a főmérnök Eger Az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc 45. évfordulója tiszteletére dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, több évtizedes szakmai munkáját elismerve, Baross Gábor-díjjal tüntette ki Bundies Zoltánt, a Heves Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság főmérnökét. A szakember a Szolnoki Közúti Igazgatóságtól került Egerbe, és részt vett a 25-ös fő közlekedési út műszaki ellenőrzésében. A közútkezelő kht.-nél 1992 óta főmérnök, és egyben az igazgatóhelyet- tesi feladatokat is ellátja. _______■ V árrekonstrukció Sírok A várrekonstrukciós program keretében a siroki vár felújítására is pályázatot nyújtott be a tulajdonos Kincstári Vagyonigazgáóság. Az elmúlt időszakban a szakemberek geodéziai felméréseket végeztek, s elkészültek a felújítással kapcsolatos kiviteli tervek is. A pályázat kedvező elbírálása esetén jövő tavasszal a munkálatok is elkezdődhetnek. Ennek első szakaszában a várhoz vezető utat építenék meg._________________m H altelepítés Egerszalók Október 30-án 82 mázsa horogérett pontyot telepítenek a szalóki víztározóba. A telepítés napjától november 9-ig ezért tüos pontyokra horgászni a víztározóban, de ragadozókat ugyanúgy foghatnak a horgászok. November 10-től pedig mind a ragadozókra, mind pedig a méretes pontyokra „vadászhatnak” a horgászat kedvelői.____________■ H egedűs diákok válogató-sikere Eger, Gyöngyös A napokban rendezték meg Miskolcon a X. Országos Koncz János Hegedűverseny zeneiskolai körzeti válogatójá, amelyen három megye legjobb vonósai vettek részt. A négy továbbjutó helyből a Heves megyeiek hármat hoztak el. Az I. korcsoportban Jakkel Júlia, a gyöngyösi Pátzay zeneiskola versenyzője jutott tovább, felkészítő tanára Szabó Viola. AII. korcsoport győztese Farkas Éva, az egri Farkas Ferenc Zeneiskola növendéke, felkészítő tanára Bányi- Szarvas Márta. A III. korcsoportban a legjobbnak Farkas Lilla bizonyult, aki szintén Egerben tanul, tanára lttesné Nyeste Erzsébet. m Rendőrség! Szól a rádió (Folytatás az 1. oldalról) A végén úgy engedték el, hogy semmit sem írt alá, a jegyzőkönyv másolatát sem kapta meg. Viszont a zsebrádiót mint bűnjelet, lefoglalták. Az idős asszony megalázott- ságában végigsírta a nap hátralévő részét. Felkereste az orvosi ügyeletet, hogy állapítsák meg „valóban a bolondok házában lenne-e a helye?” Az ügyeletén megnyugtatták őt és hazaküld- ték. Hétfőn az Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz fordult, s panaszt tett az intézkedő rendőrök ellen. Varga Tamás, az Egri Rendőrkapitányság sajtószóvivője a történetet megismerve úgy ítélte meg, hogy a kollégái szabályosan jártak el. Miután figyelmeztették a csendháborítást elkövető asszonyt, s ő a kérésüknek nem tett eleget, joguk volt előállítani a kapitányságon. Kérdésünkre - mekkora hangerő minősül csendháborítás- nak? - konkrét mérőszámmal nem szolgálhatott a sajtószóvivő. Mint mondta, ami a szomszédságot zavarja, az már csendháborítás. Abbéli aggályunkra, hogy így bárki és bármikor előállítható, elég csak egy haragos, annyit felelt Varga Tamás: - Ebben az esetben nem egy szomszédot, hanem a házaspár szinte valamennyi szomszédját zavarta a rádió. Jékliné Szemerédi Mariamtól, a polgármesteri hivatal szabálysértési előadójától megtudtuk, hogy tavaly már volt egy eljárás a házaspárral szemben, csendháborítás ügyében. A bérében. A szabálysértési eljárás során meghallgatták mind a két felet, próbálták jobb belátásra téríteni őket, hangsúlyozva a jószomszédi viszonyt. Megegyezés született, hogy az előadó nem bünteti meg a házaspárt, s ezzel a szomszéd is egyetértett. így csak figyelmeztetést adott a hangosan rádió- zóknak. Az öregek ezt kifogásolták. Bíróságra került az ügy. A végzés tárgyalás mellőzésével született meg: a bíróság megállapította, hogy elkövették a szabálysértést. A végzés záróígy szól a jogszabály A 218/1999. dec. 28. Korm. rendelet 6. paragrafus 1. bekezdése: „Aki lakott területen, az ott lévő épületben vagy az ahhoz tartozó telken indokolatlanul és a megengedettnél nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, az csendháboritást követ el. Ezért harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható." Szigorú ellenőrzések és bírságok Változások a Munka Törvénykönyvében Az első fél évben több mint félezer munkáltatót ellenőriztek és több száz esetben tártak fel szabálytalanságokat - mondta lapunknak Szabó József, az Országos Munka- biztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelőség Heves Megyei Felügyelőségének vezetője. Emiatt tizenegymillió forint bírságot szabtak ki. Heves megye A legtöbbet egy hazai nagyvállalat volt kénytelen kifizetni, mert a benzinkútjainál sok munkaügyi szabálytalanságot észleltek a szakemberek. Ezért 800 ezer forint jogerős bírsággal sújtották. Egy mezőgazdasági vállalkozó 1,2 millió forint bírságról szóló határozatot kapott, mert munkavállalási engedély nélkül külföldi állampolgárokat foglalkoztatott. Szabó József arra is utalt, hogy az ellenőrzéseket az esztendő második felében is folytatták. Ezeket azért is fontosnak tartja, mert július 1-jétől módosult a Munka Törvénykönyve. Ez több területen lényeges változást jelentett a munkaadóknak a munkavállalók foglalkoztatásánál. Ebben legnagyobb a munkaidő szervezésével kapcsolatos, például a munkaidő hossza, a munkarend, a munkaidő-beosztás, a rendkívüli munkavégzés, amely a korábbihoz képest teljesen megváltozott. Új fogalmak kerültek a Munka Törvény- könyvébe, így például a munkaerő-kölcsönzés, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás meghatározott feltételek szerint munka- vállalókat adhat kölcsön egy másiknak. Új fogalom a megszakítás nélküli, illetve a több műszakos munkarend bevezetése is. Ugyanakkor régi fogalmakat - a folytonos, a folyamatos munkarend - el kell felejtenünk. Egyes dolgok - mint például az éjszakai munka fogalma - is változtak, melynél maximum kétórás eltérésért a munkaadónak még nem kell éjszakai pótlékot fizetnie. Szigorúbbá vált viszont az egy napon teljesíthető munkaidő. A régi előírások szerint a munkavállaló egy napon - rendes munkaidőben és túlórában - akár 20 óra munkaidőre is kötelezhető volt. Az új szerint ez nem lehet több 12 óránál. Az új Munka Törvénykönyve a munkaidőre vonatkozó heti korlátozást is bevezetett, amely összesen nem lehet több 48 órától. Ezt a szigorú előírást munkaidőkeret megállapításával lehet törvényesen lazítani, mert ekkor a heti munkaidőnek a munkaerőkeret átlagában kell megfelelnie az előírásnak. Ezért Szabó József javasolja a munkáltatóknak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, mert a változó termelési igényekhez jogszerűen igazíthatják hozzá a munkavállalók heti munkaidejét. A napi 12 órás munkaidő-korlátozás azonban ekkor is érvényes. Emellett a munkáltatók élhetnek a kollektív szerződés szabályozásával is ott, ahol a törvény ezt megengedi. Az új Munka Törvénykönyve által megfogalmazott előírás szerint munkavállalóként az éves megengedett munkavégzés 200 óra, amelyet a kollektív szerződéssel 300 órára terjeszthetnek ki. Az új jogszabály szigorúan meghatározza a vasárnapokon, illetve munkaszüneti napokon végzett rendes és rendkívüli munkavégzés feltételeit. Emellett több olyan előírást is tartalmaz, amelynek értelmezése körül korábban félreértések vçltak, most viszont egyértelműen fogalmaz. így többek között a munkaszüneti napokon folytatott munka díjazásáról. A fiatalkorúak foglalkoztatásánál a korábbi tilalmak mellett, mint például az éjszakai munkavégzés kizárása, több új korlátozást is bevezetett.___________(mentuszi Mi lesz a „fekete szoborral”? Hatvan A Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) megyei elnöke, Nánási István saját nyilvántartása szerint negyedik alkalommal fordul a település vezetéséhez azzal a kéréssel, hogy a város főterén álló szovjet emlékművet - az úgynevezett „fekete szobrot” - bontassák le, s lényegesen kisebb formában helyeztessék át a temetőbe. Első három kísérlete a jelek szerint nem járt eredménnyel, újabb indítványáról ma határoz a képviselő-testület.- Mi nem akarunk kegyeletsértők lenni, de 1992-ben az akkori belügyminiszter is javasolta, hogy a hasonló obeliszkeket telepítsék át a helyi temetőbe, s tudomásom szerint a nemzetközi egyezmények is lehetővé teszik ezt a megoldást - indokolta javaslatát Nánási István. Szerinte ez akkor is kivitelezhető, ha az emlékmű alatt katonák vannak eltemetve, hiszen a holttesteket exhumálásukat követően emberhez méltó módon nyugalomra lehetne helyezni. A POFOSZ-elnök úgy vélekedik, a Kossuth téri objektum elbontása főleg azért kívánatos, mert az a magyar nép elnyomását jelképezi, s eltávolítása egyébként sem járna jelentős anyagi kiadással. A képviselő-testület állásfoglalása egyelőre kérdéses. A döntésről találgatni sem lehet, mivel az előterjesztéshez nem készült határozati javaslat, s a bizottságok vélemé- nyéről sincs tudomásunk. i-6i „Kívülről jött” az elnök Eger Az idei városi diákparlamentnek is - immár hagyományosan - Mártaszentimre adott otthont a közelmúltban. A Városi Diáktanács elnökségének megválasztására összehívott parlamentben Eger majd' mindegyik középiskolája képviseltette magát egykét fővel. Mint azt lapunknak Kelemen Petra, a DÉR elnevezésű diáklap most leköszönt főszerkesztője elmondta, a szavazásra ezúttal is a háromnapos tanácskozás vége felé került sor, amikorra már megismerkedtek egymással a diákok, s biztosabban tudtak dönteni az elnökség összetételéről. A testület öt személyből áll, egyikük az elnök, egyikük pedig a DÉR főszerkesztője. Kelemen szerint ismert a tiszteletbeli tagság „intézménye” is: e körbe az tartozhat, aki csak néhány szavazattal maradt le az elnökségről. Idén azonban a grémium úgy döntött: ezt az illetőt is rendes taggá választja, sőt őt teszi meg elnökké. A szokatlannak tűnő döntés hátteréhez tartozik - tette hozzá a volt főszerkesztő -, hogy a diáktanács vezetőjévé ilyenformán előlépett Végh László lassan négy éve tagja a testületnek, hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Rajta kívül tagja lett az elnökségnek Dredor Helga, Magdus Erna, Muskatal János, Balogh Péter és Mózes Péter is. ■ Zászlót kapott az egyház Heves Az állami ünnepségek részeként vehette át a hevesi református lel- készi hivatal nagytiszteletű asszonya, Kisgergelyné Mészáros Ildikó a helyi képviselő-testület ajándékát, a várost jelképező zászlót. A lobogót az október 23-i ünnepségen adta át Kontra Gyula polgármester a közösségnek. A zászlót a református templomban helyezték el, hogy jelképezze az összetartozást. Ezután dr. Fazekas Csaba, a miskolci egyetem docense tartott előadást 1956 jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy a forradalom üzenete a ma élők számára az, hogy a reményt sosem szabad feladni. _________■ T ízéves lett a város Lőrinci Immár 10 éve, hogy - 1992. január elsejével - a nagyközséget várossá nyilvánította a Magyar Köztársaság elnöke. Az oktatási és közművelődési bizottság javaslatot dolgozott ki arra, hogy külsőségekben is kifejezzék a változást. A tervek szerint az önkormányzat jelvényeken, okleveleken, érméken örökíti meg a jeles dátumot. Városszépítési versenyt hirdetnek, üdvözlő táblákat helyeznek a közigazgatási határra, a világháborús emlékmű melletti kerekes kutat és a Bem utcai artézi kutat díszkúttá alakítják, a központban várostérképet helyeznek el, a játszótereket felújítják, az erőműi főtéren villamos művi emlékpark kap helyet. A megvalósítás mintegy 3 millió forintba kerülne._________it.o.i T íz év után: tíz százalék alatt A kedvező irányba befolyásolt munkanélküliség Tíz éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi mutató: szeptemberben a ráta megyénkben 9,9 százalékra mérséklődött. Heves megye Történt ez annak ellenére, hogy a tavaszi-nyári foglalkoztatási konjunktúra a befejeződéséhez közeledett. A regisztrált munkanélküliek számát tekintve mégis kismértékű 55 fős (0,4 százalékos) csökkenés következett be az előző hónaphoz viszonyítva. A gazdaságilag aktív népesség arányát kifejező munkanélküliségi ráta 9,9 százalék, s ez azt jelenü, hogy 1991 szeptembere óta első ízben került Heves megyében ismét 10 százalék alá. Az elmúlt egy évben 1400 fővel (89,7 százalékkal) mérséklődött a munkanélküliek száma, így 2001 szeptemberében a Heves Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában 13.085 személy szerepelt. A fizikai foglalkozású ügyfelek száma 10, a szellemieké 8 százalékkal mérséklődött, a tartósan - legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott - munkanélküli-állomány aránya 29 százalékról 25-re esett vissza. A megyei munkaerőpiac kedvező változásaihoz jelentősen hozzájárult a városi munkaügyi kirendeltségek álláshelyfeltáró és munkaközvetítő tevékenysége. Idén eddig 10 százalékkal nőtt a bejelentett álláshelyek, 9 százalékkal a sikeres közvetítések száma. Szeptemberben különösen eredményes volt a munkaközvetítés, amelyben tetten érhető az állásbörzék hatása. Megfigyelhető még a pályakezdő fiatalok tömegesebb megjelenése a munkaügyi kirendeltségeken. A végzős középiskolások körében tartott tájékoztatók sikerének is betudható, hogy a harmadik negyedévben először vettek nyilvántartásba 990 fiatalt. Az ő számukra a következő hónapokban tudnak előállni foglalkoztatási ajánlattal. Az úgynevezett „munkatapasztalatszerző támogatást” ugyanis csak három hónapos regisztrálási idő után lehet igénybe venni. A fiatalokat számos ősszel induló képzés, tanfolyam is várja. Szeptemberben 5650-en részesültek foglalkoztatáspolitikai támogatásban. Jelentősen nőtt a munkaerő-piaci képzésbe bevontak száma, csak szeptemberben 375-en kezdték meg tanulmányaikat. Ösz- szesen 1423-an tanulnak szervezett keretek között. b. s. Madaras László grafikusművésznek az emberről, az emberi létről, félelmeiről, mitologikus hitéről szóló képeit mutatják be az egri Keresztény Ifjúsági Klub és a Segít a Város Alapítvány Galériájában. A keresztény kultúrkör ősi gondolatvilágából táplálkozó művek alkotóját Herczeg István grafikusművész ajánlotta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe a tegnap délután tartott megnyitón, fotó: pilisy elemér jegyzőkönyvben az szerepel, hogy a szomszéd 7-8 alkalommal is kihívta a rendőröket, de nem kért feljelentést, csak az utolsó esetben, 2000 szeptemmondata: „A jogokat annyiban és olyanformán lehet gyakorolni, hogy azzal másokat ne zavarjanak. ” _____________________________HÉGYESSY ZITA
