Heves Megyei Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-19 / 245. szám

4. OLDAL M EG Y E I K Ö R K É P 2001. Október 19., péntek Elismerések Eger Az október 23-i állami ünnepsé­gek alkalmából a Pénzügymi­niszter tegnap adta át a pénzügyi szakmai tevékenységben hosszú időn át kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőknek az elis­meréseket. A Heves Megyei Terü­leti Államháztartási Hivatal két munkatársa - Szalay Györgyné il­letmény-számfejtési osztályveze­tő-helyettes és Kiss Józsefné költ­ségvetési információs csoportve­zető - Pénzügyminiszteri Elisme­rő Oklevelet vehetett át. ■ Fogadó képviselő Ma 17 órától Markazon, 18 órától Domoszlón tart fogadóórát dr. Mánya Kristóf (Fidesz) ország- gyűlési képviselő. A honatya mindkét településen a polgármes­teri hivatalokban várja a választó- kat közérdekű problémáikkal. ■ Kórustalálkozó Tegnap este, az egri várat megszállva tartó törökök kiverésének évfordulóján tartották történelmi megemlékezésüket az egri fertálymes­terek. Az egri várvédő hősök 1552-es diadalát dr. Nagy Sándor elevenítette fel, majd Lázár Attila adott elő korabeli énekszámokat, Saárossy Kinga és Blaskó Balázs pedig versekkel emlékezett a várvédőkre. Az ünnepséget a Dobó-szobornál tartották. fotó; gál „Zöldek”: távozó elnök Hatvan November 6-i dátummal megválik tisztségétől Mester Zsolt, a helyi környezetvédő egyesület elnöke. Személyében a megye egyik legak­tívabb, 60 egyéni tagot és 13 tag­szervezetet számláló társadalmi csoportosulásának vezetője mond búcsút az aktív közéleti szerepvál­lalásnak. Mester Zsolt a hatvani zöldek megalakulásától, 1995-től töltötte be az elnöki pozíciót. Ténykedése során számos környezetvédelmi akció, figyelemfelkeltő és tiltakozó megmozdulás jellemezte az egye­sület munkáját, a település határa­in túl is öregbítve hírnevüket. A távozó vezető azzal indokolta elhatározását, hogy középiskolai pedagógusként hasznosabban ka­matoztathatja elhivatottságát, is­mereteit, mint egy civil egyesület elnökeként. Mindkettő egész em­bert kíván, s ő az utóbbi időben egyre nehezebben egyeztette ösz­sze feladatait - válaszolta kérdé­sünkre, egyben kategorikusan el­utasítva minden más feltételezést, ami a távozásával kapcsolatosan felmerülhet. Mester Zsolt nem osztja azt a vá­rosszerte elterjedt vélekedést, mi­szerint visszavonulásával „elsor­vadhat” az egyesület. Több sze­mélyt is alkalmasnak vél az „utód­lásra”, de hogy ki követi őt, csak a novemberi ülésen dől el; addig bár­ki jelöltetheti magát Tamási Istvánné ügyvezetőnél. Egyszerű tagként minden segítséget megad a leendő elnöknek - jelentette ki Mester -, s természetesen a jövő­ben is folytatják akcióikat, köztük a Tájsebészet elnevezésű programot. Éppen e program keretében tegnap Ecséden az általános isko­la tanulói a felnőttek bevonásával „nagytakarítást” végeztek a falu­ban. A főszervező, Rékasi Jánosáé tanárnő vezetésével megtisztították a közterületeket a hulladékoktól. i-ó> „Parázsló” tűzoltó-gondok Eger A hét végén ismét észak-magyar­országi kórusok adnak randevút egymásnak a megyeszékhelyen. A Megyei Művelődési Központ, a Cantus Agriensis Kamarakórus és az Agria vegyes kar közös szervezésében lebonyolított két­napos rendezvény október 20-án 15 órakor ifjúsági kórushangver­sennyel kezdődik az MMK-ban, majd Buday Péter, a KÓTA elnö­ke mond köszöntőt. Vasárnap 11 órától ugyanitt karvezetői konfe­rencia kezdődik, amelynek té­mája: a kodályi álom megvalósí­tásának lehetőségei. Délután 14 órakor női és vegyes karok lép­nek színpadra. A fellépők között szerepel az Agria vegyes kar, a Kömlői Női Kar, a Hidaskürti Női Kar, a Bárándi Női Kar, a jászbe­rényi Harmónia pedagógus énekkar, a mezőtúri Petőfi-dal- kör, az Izsáki Városi Vegyes Kar, Tokaj város Vegyes Kara, a zselézi Franz Schubert vegyes kar, a ta­tabányai Bárdos Lajos vegyes kar, Karcag város Vegyes Kara, valamint a Cantus Agriensis és a Cardinal Mindszenty énekkar. A közönség hétfőn 11 órakor a Dobó téren láthatja és hallhatja a karcagi vegyes kart, este 8 óra­kor a Servita-templomban pedig a Szlovákiából érkezett zselézi énekkart. m Más időpontban Párkány Szerdai lapszámunk 3. oldalán A vén Duna a legjobb határőr cí­mű írásunkban foglalkoztunk a párkányi Simon-Júda vásár idő­pontjával. Az esemény megren­dezésének ideje közben módo­sult, így helyesen: a párkányi vásárt október 26-28. között ren- dezik meg. ________________■ (Folyta tás az 1. oldalról) A hivatalos napirend, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság műkö­déséről szóló beszámoló kapcsán Berzsenyi Gyula tü. őrnagy, városi parancsnok elmondta: a napi mű­ködést veszélyeztető gazdasági és személyi gondokkal nem küzde­nek, viszont a létraszerük „legfel­jebb két-három emelet magasság­ban, tűzvédelmi gyakorlatok bemu­tatására használható”. Éles hely­zetben már nem vethető be a 24 éves eszköz, melynek cseréje 150 millió forintba kerülne. Ezt kizáró­lag pályázaton - tízszázaléknyi ön- kormányzati önerő birtokában - szerezhetnék meg a gyöngyösi lánglovagok, ám egyelőre nincs er­re szóló kiírás. Ugyancsak számos hozzászólást „generált” a Bugát Pál Kórház beszámolója. Dr. Sebes Gá­bor igazgató bejelentette: hamaro­san újra megnyithatják a gyermek- osztályt, mivel egy orvost már sike­rült felvenniük, s hamarosan egy újabbat is szerződtetnek. Mint mondta: az orvoshiány nem gyön­gyösi jelenség, ám megoldásában segítene, ha - az önkormányzat jó­voltából - lakást is tudnának kínál­ni az orvosoknak. Képviselői kérdésére dr. Sebes elmondta: hatvannapi szabadságot vett ki, s ezt valóban a gyöngyösi kórháztól távol tölti, a sátoraljaúj­helyi intézmény megbízott vezetője­ként. Megjegyezte: még így is ma­rad jócskán letöltetien szabadsága, tekintve, hogy az utóbbi három esz­tendőben nem élt a pihenőidővel...- Egy mélységes válságban lévő kórház irányítása nagyon tanulsá­gos feladat, úgy gondolom: az otta­ni tapasztalatokat itt is tudom majd hasznosítani - summázta a történetet dr. Sebes Gábor. A városi piacok üzemeltetését most sem sikerült végleg szabályoz­nia a képviselő-testületnek. No­vemberben visszatérnek a Köztár­saság téri piac üzemeltetési szerző­désére, ám a polgármestert felha­talmazták, hogy az ideiglenes mű­ködési engedélyhez szükséges megállapodást január 1-jéig érvé­nyes hatállyal aláírja. Zárt ülésen tárgyaltak a képvise­lők önkormányzati ingatlanok érté­kesítéséről, valamint a város köz- igazgatási határának tervezett mó­dosításáról is. is. p.i Fizetőparkoló a kórháznál (Folytatás az 1. oldalról) A rendelet kapcsán Várkonyi György (lokálpatrióta) képviselő úgy vélekedett: minél több utcát, teret tesz fizetős parkolóvá a város, annál inkább „kitol­ja” az autós tömegeket a külsőbb utcákba. Dr. Nagy Imre polgármester azt hangsúlyozta: látni kell, hogy sosem lesz elegendő parkoló Egerben. Októ­ber végén várhatóan lezárul az a szakmai vizsgálat, amelynek célja, hogy világossá váljon, lehetséges-e a Pyrker téren mélygarázst építeni. Befektetők már érdeklődtek erről. A testület döntése értelmében a Tordai Ányos utca belterületté nyilvánítása - amelynek érdeké­ben az érintett lakók már többször aláírásokat is gyűjtöttek, s amely így visszatérő témának minősül - egyelőre késik. Első fordulóban már „átment” az ezzel kapcsolatos javaslat, de a második fordulóbe­li, végleges elfogadás előtt az urbanisztikai és kör­nyezetvédelmi bizottság újabb vizsgálatot végez. Vitát váltott ki az iparosított technológiával épült lakóépületek - magyarán a lakótelepi laká­sok - energiatakarékosságot célzó felújításának tá­mogatásáról szóló rendelettervezet. Ézzel Eger a Széchenyi-terv lakásprogramja keretében meghir­detett pályázathoz kíván csatlakozni. A feltételek szerint állami támogatás akkor kapható, ha a beru­házási költségek egyharmadát szintén pályázat út­ján az érintett önkormányzat biztosítja, míg egy­harmadát a lakók fizetik, mint önerőt. Ekkor a Szé- chenyi-terven elnyerhető a bruttó beruházási költ­ségek utolsó egyharmada, de maximum 400 ezer forint. Deé András tanácsnok (Fidesz-Magyar Pol­gár Párt) szerint mindezen a polgári kormány se­gítő szándéka érződik, s az önkormányzat köteles­sége megtalálni a szükséges anyagi forrásokat. Tö­rök Zsolt (MSZP) ellenben arról érdeklődött, hogy az érintettek vajon hogyan teremtik elő a szüksé­ges önerőt. Törőcsik Miklós szocialista frakcióve­zető pedig arra kérdezett rá, hogy mi történik, ha a beruházás - háromszor 400 ezer forinttal szá­molva - drágább, mint 1,2 millió forint. Merczel Jó­zsef (MSZP) a kormány újabb szemfényvesztő mutatványát sejtette az ötlet mögött. _____irénesi G yermekbábosok fesztiválja Eger Három napon át tanácskoznak a hét végén a Művészetek Házában az UNIMA Nemzetközi Bábmű­vész Szövetség Magyar Központjá­nak égisze alatt a hazai gyermek­bábos csoportok vezetői és művé­szei. A hetedik alkalommal meg­rendezésre kerülő fesztivál hol­nap 15 órakor Orosz Klaudia, Já- szai-díjas tervezőművész kiállítá­sának megnyitójával kezdődik, majd dr. Nagy Imre, Eger polgár- mestere mond köszöntőt. Ezt kö­vetően Demeter Zsuzsa, a feszti­vál művészeti vezetője nyitja meg az eseményt, amelynek keretében három napon át az ország legjobb együttesei kapnak szereplési lehe­tőséget. A fellépők, akik az ország min­den részéről érkeznek, különféle bábtechnikákkal mutatják be pro­dukcióikat. Lesz kesztyűs báb, marionett bábparódia, sík- és ámyjáték, valamint botosbáb-pro- dukció. Az esemény hétfőn szak­mai tanácskozással zárul. ■ A produkciókat szakmai zsűri értékeli, amelynek tagja lesz De­meter Zsuzsa, az UNIMA Magyar Központjának titkára, Lengyel Pál rendező, a Bábművész Testület el­nöke, és Szentirmai László, főis­kolai docens. ■ Tegnap reggel megérkezett az Eötvös Cirkusz Egerbe. A délelőtt folyamán hozzálát­tak a Felsőváros Északi Sporttelepén a hatalmas sátor felállításához, amelyben ma este hat órakor lépnek először porondra az artisták. Az előadások október 23-ig te­kinthetők meg. fotó: ötvös imre _________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ A turulmadár, a nappali lepkék és a türelem Milyen lehet az a film, amelyhez hat éven keresztül gyűjtik az anyagot, ám mindössze tizen­nyolc perc hosszúságú? Milyen lehet egy fa tetején a lessátorban egy egész napot tölteni? S ha éj­szaka olyan szél fúj, hogy a fa másfél méterre kileng? Ács József Róbert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi felügyelője ere­detileg az erdész szakmát tanulta ki, ehhez képest hosszú eszten­dők óta a filmezés a fő tevékeny­sége. Pontosabban: a természetfil­mezés. Miután nagybátyja fotós volt, először ő is ezzel próbálko­zott, egyes képei különféle pros­pektusokba, a nemzeti parkot be­mutató kiállításokra is bekerültek. Aztán a film következett, előbb Betamax-, majd Super 8-as kame­rával, három éve pedig már digitá­lis eszközökkel. Az erdész közben megszerezte a video-operatőr szerkesztői bizonyítványt. Az igazgatóságon működik egy vi­deostúdió, ahol el lehet végezni a szükséges utómunkálatokat. Sőt, a technika rövidesen tovább fejlő­dik: a jövőre fennállásának hu­szonötödik évfordulóját ünneplő Bükki Nemzeti Park 1,3 millió fo­rintot nyert a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatának egyik pá­lyázatán, s ezt az összeget a stú­dió korszerűsítésére fordítják. A gép maga persze mit sem ér az ember nélkül. Aki hajlandó kö­teleken fára mászni, s onnan fi­gyelni a természetet. Hajlandó sátrakban tölteni éjszakákat nö­vények, állatok társaságában. Aki „megbarátkozik” a madarakkal, míg azok megszokják a kamerát. Türelem és a környezet szeretete, egyfajta megszállottság: annak hi­ányában aligha lenne képes bárki is ilyesmire. Acs József Róbert első filmje a karsztvizek védelméről szólt, s ez az alkotás az országos második helyezést érte el annak idején a Kazincbarcikán megrendezett Környezet- és Természetvédelmi Filmfesztiválon. Később megörö­kítette a Bükki Nemzeti Park rom­barlangjait, egy másik mű a Bör­zsönyt és a Zemplént mutatta be, film készült a szalakóta-program­ról, a fentebb említett, hatéves történetre visszatekintő mozi pe­dig a „turulmadár”, vagyis a kere­csensólyom életét tárja a nézők elé. A hat esztendő egyébként még ebben a szakmában is hosz- szú idő, egy filmre általában egy évet áldoznak a természet szerel­mesei. Az egri természetfilmes utolsó munkája Színek szárnyán címmel a nappali lepkék védel­mével foglalkozik. Az alkotások­ból közölt már részleteket a Ma­gyar Televízió mindkét csatorná­ja, az Egri Városi Televízió úgy­szintén. A legnagyobb sikert mind­azonáltal nem Magyarországon, hanem a szomszédos Szlovákiá­ban aratta a nemzeti park filmes természetvédelmi felügyelője. Besztercebányán évek óta meg­tartják a környezet- és természet- védelmi filmek nemzetközi fesz­tiválját, ahol nincsenek szétvá­lasztva a profi és az amatőr kate­góriák, jóval inkább a művek té­mája - épített környezet, város­védelem, természetvédelem stb. - a mérvadó. Nem ritka, hogy száz-százhúsz résztvevővel zaj­lik a program. Ács József Róbert FOTÓ: PERL MÁRTON segítőivel, kollégáival hatszor járt ezen a versenyen, ebből négy alkalommal valamilyen díj­jal tértek haza. Sőt kint is forgat­tak a dobrocsi őserdőről. A díja­zott alkotásokat a szlovák televí­zió nézői is láthatták. irénesi Agrárium és értelmiség Budapest, Gyöngyös __ S zakmai fórumot rendezett teg­nap a fővárosban a Gazdálkodá­si Tudományos Társaságok Szö­vetsége. A résztvevők az agrár­értelmiség helyzetét és feladatait vitatták meg. Dr. Horn Péter akadémikus bevezető előadásá­ban a szakképzés fontosságára hívta fel a figyelmet az agrárér­telmiség versenyképességének fokozásában. Ehhez kapcsolódva dr. Magda Sándor professzor, a Szent István Egyetem rektorhelyettese a gya­korlati oktatást és ezen belül a tangazdaságok szerepét méltatta a mezőgazdasági mérnökképzés­ben. Véleménye szerint a regio­nális központokban a szakmai pályázatok készítésével foglalko­zó szakembereket is kell foglal­koztatni, akik ezzel segítik az ag­rártermelőket, hogy kellő anyagi támogatáshoz juthassanak. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom