Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-10 / 211. szám

8. OLDAL HEVES É S KÖRZETE 2001. Szeptember 10., hétfő ÍÜB Éti Ifi KÖSZÖNTÖTTÉK. Huszonöt éves pedagógusi pályafutása alkalmából a napokban kö­szöntötték Szőllősiné Rab Sa­rolta igazgatónőt, a hevesi 3. számú általános iskola veze­tőjét. Az ünnepelt beosztott nevelőként kezdte negyedszá­zada a pályafutását, s szorgal­mas tanulással elérte, hogy je­lenleg a város egyik legna­gyobb iskolájának igazgatója. SEGÍTSÉG AZ ÉVHEZ. Eb­ben az évben sem maradtak tanévkezdési támogatás nél­kül a tenki diákok. Az önkor­mányzat szociális bizottságé­nak döntése alapján az általá­nos iskolások 2000, a középis­kolások 5000, a felsőfokú ok­tatási intézményben tanulók 9000 forintos tanévkezdési tá­mogatást kaptak. Az önkor­mányzat ebben az évben is beadja kérelmét a Bursa Hungarica Alapítványhoz. SZEGŐ DOKTORNÁL. Az állami ünnepségek után láto­gatta meg Heves polgármeste­re, Kontra Gyula és jegyzője, Szabó Sándor a település díszpolgárát, Szegő Imre dok­tort. A gerontológia világhírű kutatójára súlyos betegsége miatt évek óta házi betegápo­lók vigyáznak. A látogatáson Szegő doktornak átadták a vá­ros történetét bemutató kiad­ványt. ESKÜT TETTEK. Hevesen negyven köztisztviselő tette le a köztisztviselői esküt a vá­rosháza dísztermében. Az ünnepi ceremónián vala­mennyi érintett köztisztviselő megjelent. BÁLÁZÓGÉP. A Régiocomm Kft.-t üzemeltető önkormány­zatok közelmúltban megtar­tott ülésén született döntés arról, hogy a jászsági szemét­telep beindulása után szüksé­ges fejleszteni az eszközállo­mányt. A szemétszállítási dí­jakból ezért 5 millió forintot különítettek el, amelyből egy bálázógépet vesz a társaság. Erre a fejlesztésre azért volt szükség, mert a telepen kü­lönválogatott papír- és mű­anyag hulladék szállítása és újrahasznosítása csak bálázva lehetséges. ________________■ E gy evezred bőrkötésben Heves Öt évet vártak a hevesiek arra, hogy kezükbe vehessék a város ezeréves történetét bemutató kiadványt. Az exkluzív bőrkötésben elkészült, tudományos igényességgel megírt tanulmány túlnyomó részét a Dobó István Vármúzeum kutatói és hevesi helytörténé­szek készítették el.- Múltunk szemléletekor haj­lamosak vagyunk arra, hogy a valóság helyett a mítoszt fogad­juk el - emlékeztetett köszöntő­jében Kontra Gyula polgármes­ter -, ám ez a könyv nem ennek a szemléletnek az ápolására hi­vatott. Sokkal inkább arra, mi az igaz, a való, ezért kérték fel azo­kat a szakembereket, akik tudo­mányos igényességgel voltak hi­vatottak megírni a város törté­netét. A húsz szerző tanulmányát tartalmazó könyvet - amelyet Szabó J. János és Petercsák Tiva- Fél évtizedig vártak dar állított össze - dr. Petercsák Tivadar, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója mutatta be. A neves szerzőket felsora­koztató kiadvány Bóna István professzortól kez­dődően a múzeumi szervezet dolgozóin át, helyi kutatók gyűjtéseivel bezáróan mutatja be a tele­pülés történetét a neolitikumtól napjainkig. A tanulmány első fejezetét a közelmúltban el­hunyt Bóna István akadémikus írta, aki a neoliti­kumtól mutatja be a honfoglaló magyarok megte­lepedéséig eltelt évezredeket, s kitér arra a lakó­házrészletre is, amely a vásártéri homokbánya közelében került elő. Fodor László régész az 1986-87-ben folytatott régészeti kutatások alap­ján mutatja be a hevesi vár helyét és felépítését, s összegzi a megye névadó településének várme­gyei önállósodását. A vármegye csak a XIV. szá­zadra alakult ki, első tisztségviselői 1323-ból is­mertek. Heves a XVI. századig a Kompolti-család birtoka, 1467-ben már mezővárosnak nevezik. A hevesi főesperesség történetét már Kovács Béla mutatja be. A szerző a főesperesi templomot a he­vesi vár közvetlen közelében feltételezi. A török időkről Hegyi Klára ír, bemutatva, hogyan vált He­ves náhije-központtá. Bujdosná Papp Györgyi az újranépesedés időszakát taglalja, a kialakuló új birtokviszonyokkal egyetemben. Ezt a témát foly­tatja Báryné Gál Edit, aki szemléletesen tárja az olvasó elé a „négy línea” családjainak életét, gaz­dálkodását. A szabadságharc időszakának gazdag anyagát Hermann Róbert dolgozta fel, míg a pol­gárosodás és iparosodás korszakáról, valamint a zsidó közösség kialakulásának évtizedeiről a könyvre FOTÓI PiLJSY ELEMÉR Berecz Mátyás ír. Horváth László kitér a lakosság foglalkoztatására, a polgárosodást jelző szakmák megjelenésére és az oktatás döcögő fejlődésére. Kozári József az agrárgazdaság szerkezetét ismer­teti, Gyimesiné Gömöri Ilona pedig a katolikus, a református és a zsidó közösségek életéről készí­tett tanulmányt. Kiss Gyula a felekezeti iskolák­ban történt változásokat vezeti végig, Vörös Dezső pedig az egyesületi és közművelődési életet dol­gozza fel alapos és részletes kutatások nyomán. A város néprajzi adatait, jellegzetességeit Petercsák Tivadar, Veres Gábor, Csiffáryné Schwalm Edit és Császi Irén mutatja be, ez utóbbi gyűjtésekben ma is élő hevesi emberek visszaem­lékezéseit is közreadják. A kötet bemutatását követően Gömöri János történész, a város szülöttje emlékeztetett arra: He­ves egykor a megye szeme fénye volt, s a középkor­ban az itt élők büszkék voltak arra, hogy hevesiek. Kívánta, virágozzon a város úgy, ahogy az a rég­múlt századokban, s legyenek olyan büszkék a ma élők arra, hogy ők hevesiek, ahogyan azt elő­deik tették. A kötetet a városházán vásárolhatják meg a He­vesen élők. SZUROMI RITA Heves Város Önkormányzatának rendelete alapján egy önkormányzati ciklusban csak egyszer adható a Heves Város Díszpolgá­ra kitüntetés. Ebben a ciklusban a rangos elismerést Kő Pál Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész vehette át, aki élet­művével, alkotásaival, szakmai tudásával ismertté tette a város nevét. Az ünnepségre Hevesre érkezett az ukrajnai Nagypalád küldöttsége is - akik korábban úgyszintén díszpolgári címet adtak Kő Pálnak -, s most egy tájképet nyújtottak át abból az alka­lomból, hogy szülővárosában is megkapta a Mester ezt az elismerést. fotói ötvös imre A történelem nyomában Ausztriában jártak a vásárhelyisek Kisköre Nemcsak a kirándulás és a pi­henés szándéka vezette azokat a kiskörei gyerekeket, akik a Vá­sárhelyi Pál Általános Iskola cserekapcsolatának idei prog­ramjaként Ausztria egykor ma­gyarlakta területeire utaztak. A több éve tartó kapcsolatnak a nyelvtanulás és -gyakorlás mel­lett célja az is, hogy megismer­jék az osztrákok életmódját, környezetükkel szemben tá­masztott igényességüket, mű­emlékeik védelmét és kulturális értékeiket. A vásárhelyisek kis csapata már másodízben tölthette a nyári vakációt az ausztriai Alsó­őrben. A vendéglátó az itteni két tannyelvű általános iskola volt, de a kiskörei fiatalokat kö­szöntötte a tanintézmény igaz­gatónője, Balika Gabriela, dr. Galambos Ferenc plébános, aki a kezdetek óta segít a kapcsola­tok alakításában, és Szabó Fri­gyes, az alsóőri képviselő-tes­tület tagja. A diákok kinttartózko­dásuk alatt megtekinthet­ték a környék magyar vonat­kozású neve­zetességeit. Jártak a németújvári várban, a ferences kolostorban, amely a Batthyány-iak temetkezési he­lye volt évszázadokon át. Meg­tekintették Máriafalván a góti­kus templomot, felkeresték Léka várát, valamint Burgen­land legnagyobb templomát, amelyet egykor Nádasdy Ferenc országbíró építtetett. Látták Doborjánt, ahol Liszt Ferenc élt, az a zeneszerző, aki nem be­szélte a magyar nyelvet, mégis magyarnak vallotta magát - emelte ki a csoport vezetője, Kovács Márton iskolaigazgató. A gyerekek két napot töltöt­tek Felsőőr csodálatos strand­ján, majd az utolsó napon ba­rátságos futballmérkőzésen mérték össze tudásukat az alsó­őri csapattal. Az utolsó napon pedig a Burgenlandi Magyar Rádió készített riportot a csa­pattal. Kovács Márton iskolaigazga­tó kiemelte: a mostani látoga­tás alkalmával már családok közt is születtek barátságok, így van remény arra, hogy a magyar és osztrák gyermekek nemcsak szervezett utak alkal­mával talál­kozhatnak, ha­nem kisebb közösségek közt is ková- csolódik barát­ság. Mindettől függetlenül jö­vő nyáron az osztrák diáko­kat látják vendégül Kiskörén, majd újabb kiutazást terveznek Ausztria egykor magyarok lakta területeire. Találkozás Mórával A csoport meglátogatta a felsőlövői gimnáziumot, amelynek szintén van ma­gyar vonatkozása: itt taní­tott a Kincskereső kisköd- mön halhatatlan szerzője, Móra Ferenc. Az írottkői kilátóban a tanulók egy csoportja Öregszoba, iparművészet Szeptember 19-én ünnepli meg­alakulásának 50. évét a Hevesi Háziipari Szövetkezet. A jubile­um alkalmából nyitották meg a régi községháza épületében azt a kiállítást, amely az elmúlt fél évszázad termékeit mutatja be. A megjelenteket Kő Pál szob­rászművész, a város díszpolgá­ra és Godó Lajos országgyűlési képviselő köszöntötte, majd a látogatók betekintést nyerhet­tek - tájakra és korokra való te­kintet nélkül - a háziipar életé­be. Volt itt derecskéi meseóvo­da, bodonyi, alföldi és falusi konyha, a legújabb iparművé­szeti irányzatokig bezáróan. A legrégebbi múltat pedig az öregszoba mutatta be, ahol a legelső szőtteseket is megcso- dálhatták a látogatók. _______■ H olland példán tanultak Heves Csak felsőfokban tudnak beszélni a diákok arról a hollandiai útról, amelyen a nyáron vettek részt. A Hevesi Református Gyülekezet 1997 óta tart fent testvér-gyüleke- zeti kapcsolatot a hollandiai gen- dereni református közösséggel. A két csoport egymás szokásainak, egyházi életének megismerése mellett már számos programot szervezett közösen az elmúlt évek során. A felnőttek közt kialakult kapcsolatokat most már az ifjú­ságra is kiterjesztik.- Megpályáztuk a Mobilitás If­júsági Szolgálat által kiírt Ifjúság 2000-2006 című, „Fiatalok Euró­páért" pályázatot, „Mi és a víz" címmel - ismerteti az előzménye­ket Kisgergelyné Mészáros Ildikó református nagytiszteletű asz- szony. A pályázatot megnyertük, így lehetőségünk nyílt egy 10 na­pos hollandiai kinttartózkodásra. A nagy utazáshoz hiányzó össze­get a város művelődési és sportbi­zottsága által kiírt pályázaton nyertük el. A szükséges anyagi feltételek előteremtése után huszonhat gyer­mek utazhatott Hollandiába. Tí­zen a hevesi református gyüleke­zetből, tizenhármán az Eötvös Jó­zsef Középiskolából kaptak lehető­séget erre az útra. A csoportot a főszervező, Kisgergelyné Mészá­ros Ildikó mellett elkísérte Konc Gáli László segédlelkész és Harkács Péter tanár. A tíz nap alatt - ahogy a projekt címében is sze­repelt - a fő téma a víz megszelídí­tése és hasznosítása vök. A hollan­dok ugyanis évszázadok óta küz­denek a víztől elhódított területek megtartásáért. Tapasztalataik ép­pen ezért hasznosak lehetnek a magyar fiatalok számára is. A programban résztvevők a saját szemükkel láthatták, tapasztal­hatták meg, hogy egy egészen más kultúrában, más történelmi hát­térrel rendelkező, hasonló korú fi­atal hogyan tud eleget tenni a tár­sadalom elvárásainak, kihívásai­nak. A kiutazók - amellett, hogy megláthatták a holland gát- és csa­tornarendszert, találkozhattak tengeri zsilipekkel és vízerőművek­kel - ismerkedtek a holland ha­gyományokkal, szokásokkal, élet­vitellel is. A szakmai út mellett megismerkedtek Amsterdam ne­vezetességeivel, és ellátogattak He­ves holland testvérvárosába, Aalburgba. Esténként pedig össze­foglaló megbeszéléseket tartottak, hogy rögzítsék emlékeiket. Jövőre a hollandok érkeznek Hevesre. A mostani úton résztvevő fiatalok pedig már elkezdtek készülni a vendéglátók itthoni fogadásának megszervezésére. iszuromu Csoportkép Hollandiából. A gyerekek azóta is csak felsőfokban beszélnek az utazásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom