Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-08 / 210. szám

10. OLDAL HÍRLAP 2001. Szeptember 8., szombat MAGAZIN Minőségi gyógyír a válság ellen Egri Bikavér Superior: a kiváló bor két év múlva kerülhet a polcokra Mind több aggasztó hír lát napvilágot, miszerint súlyos túltermelési válság fe­nyegeti a borágazatot, ami alól természe­tesen az egri borvidék sem vonhatja ki magát. A szakemberek szinte egyöntetű véleménye, hogy a jelen helyzetből csak a minőségi termelés irányába mozdulva lehet kitörni. Noha nem is olyan rég még ország-világ előtt ünnepelhettük az Egri Bikavért, tudott: a vidék zászlósbora sem számít igazán versenyképesnek a nem­zetközi porondon. Ezért fontolgatják a magasabb minőségi osztályt képviselő Egri Bikavér Superior szabályzatának megalkotását. lenül tovább kell lépnünk. A jelen­legi szabályzat megfelel ugyan az Egri Bikavérrel szemben támasz­tott minimális követelményeknek, ám a piaci elvárások, a bor jöve­delmezőségének növelése iránti igények immár túlmutatnak azon. Ezért van szükség a önkén­tességen alapuló Egri Bikavér Superior-szabályzatra, melynek tervezetét a hegyközség választ­mánya már elfogadta. Megalkotá­sában olyan jeles szakemberek vettek részt, mint Gál Tibor, Thummerer Vilmos, dr. Pók Ta­más, Simon József és Pál Sándor, de - külső szakértőként - jóma­gam is kivettem belőle a részem. A Hegyközségi Tanács szerint pedig dik fokra 3-5,, a negyedikre körül­belül 10 év alatt juthatna el a bor­vidék - vélekedett a szakember. Mindezekhez szükség van egy ellenőrző szervezet létrehozására is, amelynek működtetését a ter­melők finanszíroznák a bor árá­ból. Ez a szervezet mindenkitől függetlenül tevékenykedne, s csak a működés törvényességét fel­ügyelné a Hegyközségi Tanács. Erre azért van szükség - összeg­zett a grémium elnöke -, mert túl­termelés van, s alapvető érdek a csibészség kiszűrése. Ez nem jelent kirekesztést, s nem okoz hátrányt, épp ellenkezőleg: a minőség és az ár növelését teszi lehetővé. Mediterrán „veszedelem”- A magyar borászatnak egyre inkább a világpiaci elvárásoknak kell megfelelnie. Az értékesített bor alsó 85 százaléka palackon­ként mintegy 7 amerikai dollár alatt kel el, annak 55 százaléka pedig még az 5 dollárt sem éri el. Arról nem is beszélve, hogy hatal­mas a tülekedés a piac ezen szeg­mensében. Az igazi piaci fejlődés ugyanakkor a 7 dollár fölötti kate­góriákban érhető tetten, az alatt a stagnálás, illetve a visszafejlődés a jellemző. A neves egri borász, Gál Tibor szerint a magyar borok 95 százaléka az 5 dolláros kategó­riába szorult. Noha ez az összeg forintra váltva nem hangzik rosz- szul, abból a termelőnek csupán 0,8-1,5 dollár jut. Ezzel szemben - mutatott rá Gál Tibor - a termelési árak folya­matosan emelkednek, az előírá­sok egyre szigorodnak, ráadásul Magyarország ökológiai adottsá­gai sem teszik lehetővé, hogy a honi termelők versenyre keljenek a dél-európai, kifejezetten meny- nyiséget termelő országokkal. Azokon a vidékeken ugyanis akár 300-400 mázsa szőlő is megterem hektáronként, szemben a „mi” 120-150 mázsánkkal, ami már nagyon jónak mondható az itteni viszonyok között. Mindezt tetézi még, hogy a potenciális magyar piacnak számító Lengyelország­ban, Oroszországban és a Balti­kumban a mediterrán bor literje már 0,25 dollárért is beszerezhető. Az ezeken az árakon megjelenő borokkal pedig egyszerűen nem tudnak versenyre kelni a magyar termelők. Éppen ezért - jelentette ki - egyetlen megoldásként az alsó kategóriából való kitörés kínálko­zik. Mindezt alátámasztják azok a jelenlegi struktúra tarthatatlansá­gára utaló adatok is, miszerint míg 1996-ban még 1,5 millió hek­tolitert exportált Magyarország, addig 2000-ben már csak 800 ezer hektót, ráadásul az árak is csök­kentek: '96-ban 0,91 dollár volt a bor literje, tavaly 0,72. A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy mostanra már Bulgária is lekörö­zött minket a maga 2,5 millió lite­res borexportjával. Gál Tibor ko­moly problémának látja azt is, hogy ma gyakorlatilag ugyan­azoknak a kezében van az ága­zat, akik alatt ez a látványos le­épülés bekövetkezett, így tőlük aligha várható a megoldás. Megoldás pedig lenne - tette hozzá olyan eredetvédelmi rendszerre van szükség amelyet a világ is elismer. Latin mintára olyan törvényi védelmet kell biz­tosítani a termőhelynek, amit a fogyasztók is elfogadnak, ami vi­szont - legalábbis a marketing ol­dalát tekintve - lényegesen na­gyobb állami szerepvállalást felté­telez. Ilyen termőhelyvédelem azonban ma még csak Tokaj- Hegyalján létezik. Diktáló pozícióban Gál Tibor szerint évente 250 millió hektoliter bort termelnek vi­lágszerte, míg a „magyar potenci­ál” mintegy 1,5 millió hektoliter. így könnyen belátható: hazánk nem „mennyiségi tényező”, ha­nem a választék bővítésében tűn­het ki, amit a már említett állami marketing szerepvállalással lehet­ne segíteni, tudatosítva, hogy a magyar bor nem olcsó, de a leg- jobbakkal is felveszi a versenyt. Ma ugyan az egri borvidéken is lé­teznek eredetvédett termékek - Egri Bikavér, Egri Leányka, Debrői Hárslevelű -, az „élő” szabályok azonban már nem elégítik ki a mi­nőségi piac követelményeit, ami ahhoz kell, hogy a magyar borok a 7 dolláros határ fölé jussanak. Ezért van szükség arra - húzta alá -, hogy a különböző fokozatú sza­bályzókkal meg lehessen közelíte­ni a piac különböző szegmenseit. Ehhez lehet a következő lépés az Egri Bikavér Superior-szabályzatá- nak megalkotása. Szerinte ennek megalkotásához borvidéki össze­fogásra van szükség, ám ha ez nincs meg, úgy csak Egerben csi­nálják meg. Ebben nagy szerepet kaphat az Egri Bormíves Céh, amelynek „diktáló pozícióban” kell lennie, más ugyanis - véleke­dett - kevés kivételtől eltekintve nem igazán látja át a piaci viszo­nyokat. Az idő ugyanakkor sürget, mert a magyar bor exportlehetősé­gei egyre szűkülnek, s nincs mesz- sze az idő, amikor nagy tömegben nálunk is megjelennek az olcsó importborok. __________kühne gábob Gá l Tibor: a magyar borok 95 százaléka az 5 dolláros kategóriába szorult- Az Egri Bikavér Magyaror­szág legnagyobb mennyiség­ben termelt egynevű bora: ezen a néven évente mintegy 70-80 ezer hektoliter kerül forgalomba. A mi­nősége ugyanakkor „széles sáv­ban” mozog, bár az utóbbi eszten­dőkben - a '97-ben megalkotott és azóta alkalmazott Egri Bikavér­szabályzatnak köszönhetően - a legalacsonyabb minőség vissza­szorulni látszik, eltűnőben van a piacról. Mindezt Gál Lajos, a Hegyközségi Tanács elnöke bocsá­totta előre. Miként fogalmazott, már korábban felmerült a bor to­vábbi osztályozásának gondolata, lévén maga a termék széles kör tu­lajdonát képezi, ami miatt viszont közös akarat nélkül a további szű­kítés nem lehetséges, s az osztá­lyozás is csak úgy képzelhető el, hogy azzal egyetlen polchelyet se veszítsenek el a termelők. Meg kell különböztetni Ekképp tehát a különböző szi­gorításokkal nem lehet radikáli­san csökkenteni annak mennyisé­gét, ugyanakkor az Egri Bikavér piaca érdekében szükség van a minőség javítására, s az egyes mi­nőségi kategóriákat - nagyon is jól elkülönítve - meg kell külön­böztetni annak érdekében, hogy a vevő kellőképpen tájékozott le­gyen: miként lehetséges, hogy léte­zik 400 és létezik 3000 forintos Eg­ri Bikavér is. A szakember ugyan­akkor rámutatott arra is, hogy még a jelenlegi legalacsonyabb minőségű Egri Bikavérek is felül­múlják - mind minőségben, mind árban - az átlagos magyar vörös­borokat. A kérdés tehát az: hogyan lehet az említett minőségi osztályozási rendszert bevezetni? Gál Lajos szerint első lépésként a 18 telepü­lésből és 14 hegyközségből álló eg­ri borvidék 1997-ben az Egri Bika­vér és a Debrői Hárslevelű, 1999- ben pedig az Egri Leányka eredet- védelmi szabályzatát is elfogadta. Ez a rendszer garanciát ad arra, hogy a védett eredetűként árult borok valóban erről a vidékről származnak, s hogy azok a bor­törvénynél szigorúbb feltételek mellett készülnek, ami pedig vég­ső soron a magasabb minőségre is garancia.- Mindezt azonban csupán ki­indulási alapnak lehet tekinteni - szögezte le a Hegyközségi Tanács elnöke -, most már ugyanis feltét­az Egri Bikavér, s benne az Egri Bi­kavér Superior-szabályzatát az Eg­ri Leányka és a Debrői Hárslevelű szabályzatával együtt kell majd eljuttatni a földművelésügyi mi­niszterhez. Ahhoz azonban, hogy a Superior - azaz a Kiváló - megje­lenjen a piacon, a szabályzatot mind a 14 hegyközségnek el kell fogadnia, a dokumentum csak ez­után kerülhet a tárca vezetője elé, aki egy FVM-rendeletben teszi közzé azt. így, ha minden jól megy, az első Superior két év múl­va kerülhet a polcokra. Az elkép­zelt „Egri Bikavér-termékpiramis- ban” a második szabályszintet je­lentve, minőségben az eddigi Egri Bikavérek fölé kerülne. Ezzel együtt az elképzelések szerint az Egri Bikavérrel kapcsolatban is előrelépésre lehet számítani: a hegyközségek „védett eredetű bor­rá” kívánják minősíttetni azt, ami­re a törvény már lehetőséget ad. Gál Lajos szerint azonban tovább­ra is csak az ajánlott fajtákból ké­szülhet az Egri Bikavér, s a háza- sításnál szintén szigorítások vár­hatók, a termésmennyiség tekin­tetében pedig csökkentés lenne indokolt a jobb minőség érdeké­ben. Ezzel együtt - állította - nem lesz kevesebb Egri Bikavér a pol­cokon, ugyanis az alapul szolgáló szőlők területe 1800 hektárról 2800-ra nőtt az utóbbi 3-4 évben. Kiváló, fokról fokra Ami pedig a már citált „termék­piramist” illeti, ott már a harma­dik fokra készülnek az élborás­zok: az Egri Bikavér Superior elne­vezést ki szeretnék majd egészíte­ni a közigazgatási területnévvel, így például lenne Egri Bikavér Superior Ostoros. Negyedik lépés­ként már a származási dűlő nevét is feltüntetnék a palackon, ami a területre vonatkozó, a jelenleginél sokkal szigorúbb technológiai sza­bályozással párosulna. A harma­Gál Lajos (bal oldalon) szerint ahhoz, hogy a Superior megjelenjen a piacon, a szabályzatot mind a 14 hegyközségnek el kell fogadnia FOTÓ: GÁL GÁBOR A szabályzat tervezete Az Egri Bikavér Superior szabályzat-tervezete a szőlő fajtahasználat kapcsán - a jelenlegivel szemben - legalább négy, az Egri Borvidék Egri Körzete Hegyközségei rendtartásának fajtalistáján ajánlottként szereplő szőlőfajta házasítását írja elő úgy, hogy egyik fajta aránya sem haladhatja meg az 50 százalékot. A jelenleg eltelepített ültet­vények esetében bármely térállású és művelés­módú ültetvény elfogadható. A további, új telepí­téseknél azonban fajtától függően csak a Guyot, a középmagas kordon és az ennél alacsonyabb tőkeművelésmódok használata engedélyezett. Az új telepítéseknél előírt hektáronkénti tőke­szám minimum 4000. A hektáronkénti termésát­lag viszont semmilyen esetben sem haladhatja meg a 8 tonnát. (Ez jelenleg 14 tonna.) Az erjesz­tést macerálási időtartam minimum 14 nap, a borokat tölgyfa hordóban legalább egy évig, pa­lackban pedig további hat hónapig kell érlelni. A terméket az önkéntes termelők konzorciuma ál­tal létrehozott Érzékszervi Minősítő Bizottságnak is kötelező minősítenie, ennek eredménye alap­ján adja ki az illetékes hegybíró az Egri Bikavér Superior védett eredetű bor származási bizonyít­ványát. A bor kizárólag az egri borvidéken palac­kozott termékként kerülhet forgalomba. Ami pe­dig az ellenőrzést illeti: arról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter intézkedik, ám azon túlmenően az Egri Bikavér Superior Konzorcium tagjai saját hatáskörben is ellenőrzik a termelést és a kereskedelmet, s termékeikért morális fele­lősséget is vállalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom