Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-08 / 210. szám
10. OLDAL HÍRLAP 2001. Szeptember 8., szombat MAGAZIN Minőségi gyógyír a válság ellen Egri Bikavér Superior: a kiváló bor két év múlva kerülhet a polcokra Mind több aggasztó hír lát napvilágot, miszerint súlyos túltermelési válság fenyegeti a borágazatot, ami alól természetesen az egri borvidék sem vonhatja ki magát. A szakemberek szinte egyöntetű véleménye, hogy a jelen helyzetből csak a minőségi termelés irányába mozdulva lehet kitörni. Noha nem is olyan rég még ország-világ előtt ünnepelhettük az Egri Bikavért, tudott: a vidék zászlósbora sem számít igazán versenyképesnek a nemzetközi porondon. Ezért fontolgatják a magasabb minőségi osztályt képviselő Egri Bikavér Superior szabályzatának megalkotását. lenül tovább kell lépnünk. A jelenlegi szabályzat megfelel ugyan az Egri Bikavérrel szemben támasztott minimális követelményeknek, ám a piaci elvárások, a bor jövedelmezőségének növelése iránti igények immár túlmutatnak azon. Ezért van szükség a önkéntességen alapuló Egri Bikavér Superior-szabályzatra, melynek tervezetét a hegyközség választmánya már elfogadta. Megalkotásában olyan jeles szakemberek vettek részt, mint Gál Tibor, Thummerer Vilmos, dr. Pók Tamás, Simon József és Pál Sándor, de - külső szakértőként - jómagam is kivettem belőle a részem. A Hegyközségi Tanács szerint pedig dik fokra 3-5,, a negyedikre körülbelül 10 év alatt juthatna el a borvidék - vélekedett a szakember. Mindezekhez szükség van egy ellenőrző szervezet létrehozására is, amelynek működtetését a termelők finanszíroznák a bor árából. Ez a szervezet mindenkitől függetlenül tevékenykedne, s csak a működés törvényességét felügyelné a Hegyközségi Tanács. Erre azért van szükség - összegzett a grémium elnöke -, mert túltermelés van, s alapvető érdek a csibészség kiszűrése. Ez nem jelent kirekesztést, s nem okoz hátrányt, épp ellenkezőleg: a minőség és az ár növelését teszi lehetővé. Mediterrán „veszedelem”- A magyar borászatnak egyre inkább a világpiaci elvárásoknak kell megfelelnie. Az értékesített bor alsó 85 százaléka palackonként mintegy 7 amerikai dollár alatt kel el, annak 55 százaléka pedig még az 5 dollárt sem éri el. Arról nem is beszélve, hogy hatalmas a tülekedés a piac ezen szegmensében. Az igazi piaci fejlődés ugyanakkor a 7 dollár fölötti kategóriákban érhető tetten, az alatt a stagnálás, illetve a visszafejlődés a jellemző. A neves egri borász, Gál Tibor szerint a magyar borok 95 százaléka az 5 dolláros kategóriába szorult. Noha ez az összeg forintra váltva nem hangzik rosz- szul, abból a termelőnek csupán 0,8-1,5 dollár jut. Ezzel szemben - mutatott rá Gál Tibor - a termelési árak folyamatosan emelkednek, az előírások egyre szigorodnak, ráadásul Magyarország ökológiai adottságai sem teszik lehetővé, hogy a honi termelők versenyre keljenek a dél-európai, kifejezetten meny- nyiséget termelő országokkal. Azokon a vidékeken ugyanis akár 300-400 mázsa szőlő is megterem hektáronként, szemben a „mi” 120-150 mázsánkkal, ami már nagyon jónak mondható az itteni viszonyok között. Mindezt tetézi még, hogy a potenciális magyar piacnak számító Lengyelországban, Oroszországban és a Baltikumban a mediterrán bor literje már 0,25 dollárért is beszerezhető. Az ezeken az árakon megjelenő borokkal pedig egyszerűen nem tudnak versenyre kelni a magyar termelők. Éppen ezért - jelentette ki - egyetlen megoldásként az alsó kategóriából való kitörés kínálkozik. Mindezt alátámasztják azok a jelenlegi struktúra tarthatatlanságára utaló adatok is, miszerint míg 1996-ban még 1,5 millió hektolitert exportált Magyarország, addig 2000-ben már csak 800 ezer hektót, ráadásul az árak is csökkentek: '96-ban 0,91 dollár volt a bor literje, tavaly 0,72. A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy mostanra már Bulgária is lekörözött minket a maga 2,5 millió literes borexportjával. Gál Tibor komoly problémának látja azt is, hogy ma gyakorlatilag ugyanazoknak a kezében van az ágazat, akik alatt ez a látványos leépülés bekövetkezett, így tőlük aligha várható a megoldás. Megoldás pedig lenne - tette hozzá olyan eredetvédelmi rendszerre van szükség amelyet a világ is elismer. Latin mintára olyan törvényi védelmet kell biztosítani a termőhelynek, amit a fogyasztók is elfogadnak, ami viszont - legalábbis a marketing oldalát tekintve - lényegesen nagyobb állami szerepvállalást feltételez. Ilyen termőhelyvédelem azonban ma még csak Tokaj- Hegyalján létezik. Diktáló pozícióban Gál Tibor szerint évente 250 millió hektoliter bort termelnek világszerte, míg a „magyar potenciál” mintegy 1,5 millió hektoliter. így könnyen belátható: hazánk nem „mennyiségi tényező”, hanem a választék bővítésében tűnhet ki, amit a már említett állami marketing szerepvállalással lehetne segíteni, tudatosítva, hogy a magyar bor nem olcsó, de a leg- jobbakkal is felveszi a versenyt. Ma ugyan az egri borvidéken is léteznek eredetvédett termékek - Egri Bikavér, Egri Leányka, Debrői Hárslevelű -, az „élő” szabályok azonban már nem elégítik ki a minőségi piac követelményeit, ami ahhoz kell, hogy a magyar borok a 7 dolláros határ fölé jussanak. Ezért van szükség arra - húzta alá -, hogy a különböző fokozatú szabályzókkal meg lehessen közelíteni a piac különböző szegmenseit. Ehhez lehet a következő lépés az Egri Bikavér Superior-szabályzatá- nak megalkotása. Szerinte ennek megalkotásához borvidéki összefogásra van szükség, ám ha ez nincs meg, úgy csak Egerben csinálják meg. Ebben nagy szerepet kaphat az Egri Bormíves Céh, amelynek „diktáló pozícióban” kell lennie, más ugyanis - vélekedett - kevés kivételtől eltekintve nem igazán látja át a piaci viszonyokat. Az idő ugyanakkor sürget, mert a magyar bor exportlehetőségei egyre szűkülnek, s nincs mesz- sze az idő, amikor nagy tömegben nálunk is megjelennek az olcsó importborok. __________kühne gábob Gá l Tibor: a magyar borok 95 százaléka az 5 dolláros kategóriába szorult- Az Egri Bikavér Magyarország legnagyobb mennyiségben termelt egynevű bora: ezen a néven évente mintegy 70-80 ezer hektoliter kerül forgalomba. A minősége ugyanakkor „széles sávban” mozog, bár az utóbbi esztendőkben - a '97-ben megalkotott és azóta alkalmazott Egri Bikavérszabályzatnak köszönhetően - a legalacsonyabb minőség visszaszorulni látszik, eltűnőben van a piacról. Mindezt Gál Lajos, a Hegyközségi Tanács elnöke bocsátotta előre. Miként fogalmazott, már korábban felmerült a bor további osztályozásának gondolata, lévén maga a termék széles kör tulajdonát képezi, ami miatt viszont közös akarat nélkül a további szűkítés nem lehetséges, s az osztályozás is csak úgy képzelhető el, hogy azzal egyetlen polchelyet se veszítsenek el a termelők. Meg kell különböztetni Ekképp tehát a különböző szigorításokkal nem lehet radikálisan csökkenteni annak mennyiségét, ugyanakkor az Egri Bikavér piaca érdekében szükség van a minőség javítására, s az egyes minőségi kategóriákat - nagyon is jól elkülönítve - meg kell különböztetni annak érdekében, hogy a vevő kellőképpen tájékozott legyen: miként lehetséges, hogy létezik 400 és létezik 3000 forintos Egri Bikavér is. A szakember ugyanakkor rámutatott arra is, hogy még a jelenlegi legalacsonyabb minőségű Egri Bikavérek is felülmúlják - mind minőségben, mind árban - az átlagos magyar vörösborokat. A kérdés tehát az: hogyan lehet az említett minőségi osztályozási rendszert bevezetni? Gál Lajos szerint első lépésként a 18 településből és 14 hegyközségből álló egri borvidék 1997-ben az Egri Bikavér és a Debrői Hárslevelű, 1999- ben pedig az Egri Leányka eredet- védelmi szabályzatát is elfogadta. Ez a rendszer garanciát ad arra, hogy a védett eredetűként árult borok valóban erről a vidékről származnak, s hogy azok a bortörvénynél szigorúbb feltételek mellett készülnek, ami pedig végső soron a magasabb minőségre is garancia.- Mindezt azonban csupán kiindulási alapnak lehet tekinteni - szögezte le a Hegyközségi Tanács elnöke -, most már ugyanis feltétaz Egri Bikavér, s benne az Egri Bikavér Superior-szabályzatát az Egri Leányka és a Debrői Hárslevelű szabályzatával együtt kell majd eljuttatni a földművelésügyi miniszterhez. Ahhoz azonban, hogy a Superior - azaz a Kiváló - megjelenjen a piacon, a szabályzatot mind a 14 hegyközségnek el kell fogadnia, a dokumentum csak ezután kerülhet a tárca vezetője elé, aki egy FVM-rendeletben teszi közzé azt. így, ha minden jól megy, az első Superior két év múlva kerülhet a polcokra. Az elképzelt „Egri Bikavér-termékpiramis- ban” a második szabályszintet jelentve, minőségben az eddigi Egri Bikavérek fölé kerülne. Ezzel együtt az elképzelések szerint az Egri Bikavérrel kapcsolatban is előrelépésre lehet számítani: a hegyközségek „védett eredetű borrá” kívánják minősíttetni azt, amire a törvény már lehetőséget ad. Gál Lajos szerint azonban továbbra is csak az ajánlott fajtákból készülhet az Egri Bikavér, s a háza- sításnál szintén szigorítások várhatók, a termésmennyiség tekintetében pedig csökkentés lenne indokolt a jobb minőség érdekében. Ezzel együtt - állította - nem lesz kevesebb Egri Bikavér a polcokon, ugyanis az alapul szolgáló szőlők területe 1800 hektárról 2800-ra nőtt az utóbbi 3-4 évben. Kiváló, fokról fokra Ami pedig a már citált „termékpiramist” illeti, ott már a harmadik fokra készülnek az élborászok: az Egri Bikavér Superior elnevezést ki szeretnék majd egészíteni a közigazgatási területnévvel, így például lenne Egri Bikavér Superior Ostoros. Negyedik lépésként már a származási dűlő nevét is feltüntetnék a palackon, ami a területre vonatkozó, a jelenleginél sokkal szigorúbb technológiai szabályozással párosulna. A harmaGál Lajos (bal oldalon) szerint ahhoz, hogy a Superior megjelenjen a piacon, a szabályzatot mind a 14 hegyközségnek el kell fogadnia FOTÓ: GÁL GÁBOR A szabályzat tervezete Az Egri Bikavér Superior szabályzat-tervezete a szőlő fajtahasználat kapcsán - a jelenlegivel szemben - legalább négy, az Egri Borvidék Egri Körzete Hegyközségei rendtartásának fajtalistáján ajánlottként szereplő szőlőfajta házasítását írja elő úgy, hogy egyik fajta aránya sem haladhatja meg az 50 százalékot. A jelenleg eltelepített ültetvények esetében bármely térállású és művelésmódú ültetvény elfogadható. A további, új telepítéseknél azonban fajtától függően csak a Guyot, a középmagas kordon és az ennél alacsonyabb tőkeművelésmódok használata engedélyezett. Az új telepítéseknél előírt hektáronkénti tőkeszám minimum 4000. A hektáronkénti termésátlag viszont semmilyen esetben sem haladhatja meg a 8 tonnát. (Ez jelenleg 14 tonna.) Az erjesztést macerálási időtartam minimum 14 nap, a borokat tölgyfa hordóban legalább egy évig, palackban pedig további hat hónapig kell érlelni. A terméket az önkéntes termelők konzorciuma által létrehozott Érzékszervi Minősítő Bizottságnak is kötelező minősítenie, ennek eredménye alapján adja ki az illetékes hegybíró az Egri Bikavér Superior védett eredetű bor származási bizonyítványát. A bor kizárólag az egri borvidéken palackozott termékként kerülhet forgalomba. Ami pedig az ellenőrzést illeti: arról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter intézkedik, ám azon túlmenően az Egri Bikavér Superior Konzorcium tagjai saját hatáskörben is ellenőrzik a termelést és a kereskedelmet, s termékeikért morális felelősséget is vállalnak.
