Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-07 / 209. szám

6. OLDAL P F . 2 3 2001. Szeptember 7., péntek MBH R D E T E S Emlékezetes francia út Július elején a Gárdonyi Géza Gim­názium egy tanárának, Szammer Ernőnek szervezésében lehetősé­günk nyílt megnézni Provence gyönyörű tájait, városait, neveze­tességeit. Az út hatnapos volt, és< olyan nagy múlttal rendelkező vá­rosokat láthattunk, mint Avignon, Lourdes, Carcassone. Ezek közül a városok közül mindegyik különle­ges a maga nemében. Avignon Dél- Franciaország talán legszeszélye­sebb városa. Ottlétünk ideje alatt megállás nélkül fújt a szél. A város a XIV. században hetven éven át adott otthont a Rómából ide költö­ző pápáknak, sőt VI. Kelemen meg is vásárolta a várat, ami 1797-ig a pápák tulajdonában maradt. Legki­emelkedőbb történelmi emlékei közé tartozik a Pápai Palota, amely fénykorában erődítmény szerepét is betöltötte. A Rhone partján emelkedő sziklára építették, és leg­alább egy napra lenne szükség a végigjárásához. Avignonban min­den évben megrendezik a Nemzet­közi Színházfesztivált, s ebben az évben magyar művészeket is hív­tak erre a fontos művészeti ese­ményre. Utunk során a másik ki­emelkedő város Lourdes volt. A vá­ros a leghíresebb francia kegyhely. A hatalmas templomok és a bazili­ka - melynek tervezésében ma­gyar származású építész (Vágó) is részt vett - arra hivatott, hogy befo­gadja azoknak az embereknek a millióitO), akik gyógyulni jönnek a francia kisvárosba. Lourdes másik nevezetessége a várkastély, amely egy középkori lovagvárat és az ah­hoz tartozó épületeket foglalja ma­gában. Utunk egyik legérdekesebb állomása Carcassone volt. Itt egy kivételes épségben maradt közép­kori várat láthattunk. Ha nem vol­na gond az utazás, akkor minden iskolásnak itt kellene tanulmá­nyoznia, milyen volt egy tipikus középkori város, a vastag városfa­lak, a belső vár, a templom, a szűk kis utcák, a cégérekkel ellátott bol­tok, a fogadók. Több nap kellene hozzá, hogy mindent megcsodál­hassunk a restaurálás e remekmű­vén. A visszafelé út a híres Cote D'Azur tengerpartján vezetett vé­gig. Itt láthattuk a tényleg kék ten­gert, a mediterrán növényzetet és épületeket. Egy kis fürdőzésre is lehetőség nyílt a cannes-i tenger­parton. Ez után az út után bizton állíthatom, hogy nemcsak Fran­ciaország északi részét érdemes megismerni, hanem a provence-i tájat is nagy élménnyel fedezheti fel mindenki. Vargyas Marianna Egercsehi Címzett cél avagy célzott cím... A választások közelegnek már, és hovatovább mindennapossá vál­nak azok a kormánypárti megnyi­latkozások, amelyekben a különfé­le központi költségvetési támoga­tások elnyerését mint a Fidesz nagylelkű adományát tüntetik fel, továbbá a potentát nyilatkozó a személyes közbenjárásának tulaj­donítja a sikert. Legutóbb aztán már olyat is kellett látnunk a helyi tv-ben, hogy a megyei pártvezetők magabiztosan elsorolják, mely pá­lyázatokat „támogatják”. Nem lát­ják vajon, milyen veszélyes ingo- ványra tévednek ezzel? A költségvetési források elosztá­sának központosítását elméleti sí­kon is beárnyékolja a kor­mányközeli erők befolyásának ve­szélye. Szabad-e ezt ilyen módon intézményesíteni, amikor nem elég egy formailag és tartalmában egyaránt megfelelő pályázat, ami­kor az igények sorolását és sorsát az igénylő testület összetétele, tisztségviselőinek politikai szimpá­tiája, a kormányzathoz fűződő kapcsolatai és pártállása döntik el. Hiszen mi mást mérlegelne egy pártszerv? Az a központi támoga­tás, amely nem mindegyik igénylő­jének jár (meghatározott feltételek­hez kötötten) és nem kiszámítható előírásokon alapszik, viszonyla­gossá teszi a döntést, és így önké­nyessé is teheti. Ami aztán tör­vényszerűen magával hozza a mindenféle rejtekutakon járó, vagy nem is rejtőzködő érdekérvényesí­tést. A „lobbyk”, összeköttetések és protekciók kusza szövevényét hozza létre és élteti. Különösen igaz mindez forráshiány esetére, a szűkösségre, mert ilyenkor az elbí­rálásért felelős szakmai szervek az objektív megítélés helyett kényte­lenek különféle trükkökre vete­medni. Az önkormányzati címzett és céltámogatási rendszer sajnos üyen! Éppen ezért az odaítélés gyakorlatát szigorúan szakmaivá, politikai elfogultságtól és befolyás­tól mentessé, nyílttá és nyüvánossá kell tenni, amennyire csak lehet! Emiatt helytelennek, veszélyes­nek és megengedhetetlennek tart­juk a kormánypárt nagy befolyással bíró helyi vezéreinek, országgyűlési képviselőjének szinte kérkedő be­avatkozását ebbe a központi-helyi költségvetési kapcsolatokat érzéke­nyen érintő folyamatba. A napokban a lapban Homa képviselő úr nyüatkozta, hogy a kormány minden jogos igényt ki­elégít. Akkor hát a pozitív elbírálást ki nem érdemelt önkormányzatok igénye jogtalan volt. Soroljuk? Farkas-völgyi árok vízrendezése, Dr. Kemény Fe­renc Általános Iskola bővítése, Forrás Gyermek-Szabadidő­központ felújítása. Kalmár Péter MSZP-elnök, Eger Szélhámosoké a világ...? A címmel ellentétben szeretném hinni, hogy ha teszünk ellene, kö­zös összefogással előbb-utóbb ki- rekeszthetjük magunk közül a mások becsapására, félrevezeté­sére spekuláló, gátlástalan embe­reket, vállalkozásokat, hogy leg­alább az utánunk jövőket megkí­méljük a felesleges bosszúságok­tól, illetve kiadásoktól. Én most két olyan konkrét ese­tet írnék le, amelyeknek egyetlen héten belül szenvedő hőse, illetve becsapottja voltam vagy lehettem volna. Mint közösségi ember, az alábbi soraimmal szeretnék hoz­zájárulni ahhoz, nehogy másokat is megpróbáljanak gátlástalanul csőbe húzni. Az első esetben telefonhívásf kaptunk otthon, melyben a telefo­náló hölgy azt közölte a felesé­gemmel, hogy a Matávtól hív ben­nünket, mert a telefonszámunk kisorsolása alapján bizonyos ked­vezményeket nyertünk. Közölte még, hogy ezt másnap, az egri Hotel Eger egy elegáns helyiségé­ben fogják részünkre átadni, de ragaszkodott ahhoz, hogy a fele­ségemmel mindketten legyünk ott az átadáson. Megérkezésünkkor a többi „ba­lekjelölttől” gyorsan különválasz­tottak bennünket, és kettőnkre két udvarias hölgy tapadt, akik nagy lelkesen érdeklődtek csalá­dunkkal, munkahelyeinkkel és minden mással kapcsolatban, csak éppen arra nem akartak sem­miképpen sem kitérni, hogy mit is akarnak tőlünk valójában. „Röp­ke” másfél óra elteltével jutottak el végre odáig, hogy levetítettek egy tízperces filmet egy zempléni- hegységbeli kacsalábon forgó épületről, majd homályos kérdés­felelet révén megkezdődött a pu- hításunk. Nem akarom leírni az egészet, így csak a végeredményt írnám le: a bevezetőben említett Matávnak csak annyi köze volt az egész dologhoz, mint nekem a ví­zilabdához, illetve legfeljebb any- nyi, hogy lakásunkban van egy matávos telefonkészülék. A hivat­kozott sorsolás pedig kb. úgy zaj­lott le, hogy valahol felcsapták a telefonkönyvet, és pechünkre ki­választották a mi nevünket. A nyeremény pedig az volt, hogy mi, mint „kiválasztottak”, 99 évre vásárolhatunk magunknak egy üdülési jogot. Az üdülési jog felte­hetően milliós nagyságrendű árá­ra nem voltak hajlandók konkrét választ adni. Közölték, hogy előbb kössük meg velük még az­nap!!! a szerződést, mert mint ki­váló (?) alkalmi vétel, másnap már nem érvényes, s majd egy megkötött szerződés birtokában hajlandók az árról valamit mon­dani. Mit mondjak, igencsak fel­háborodva távoztam. Egyébként az említett, magát a telefonhívá­sunknál Matávnak kiadott cég ne­ve: INTERNATIONAL ELITE RT... Kérem, jegyezzék meg ezt a cég­nevet, nehogy a Matáv nyeremé­nyére hivatkozva másokat is meg­próbáljanak félrevezetni! A Heves Megyei Hírlap 2001. augusztus 5-i és augusztus 12-i számában a következő álláshirde­tés jelent meg: „Tolmácsokat ke­resünk különleges feladatra...” Mivel magam is német szink­rontolmács vagyok, aki szereti a különleges kihívásokat, rögtön felemeltem a telefonkagylót, hogy a feladatról közelebbi tájékozta­tást kapjak, és megfelelés esetén megállapodjak a megbízóval. Már az felháborított, hogy a hirdetésben megadott 30/272- 1448-as telefonszámon napokon keresztül csak az egyre idegesí- tőbb „A hívott szám pillanatnyilag nem kapcsolható” szöveg volt hallható. Ettől függetlenül nem adtam fel, így először küldtem ne­kik egy SMS-t - amire természete­sen nem kaptam választ -, majd augusztus 13-án végre megtörtént a csoda: egy nő felvette a telefont. Mobiltelefonon csúcsidőben, az én költségemre 15 perces beszél­getés zajlott le a hölggyel (aki, mi­közben én fizettem a telefont, mindig belém fojtotta a szót), amit természetesen nem akarok most szó szerint idézni. De azért a lényeget leírom, hogy tolmácskol­légáimat megkíméljem attól, hogy e hirdetés alapján becsapva kell­jen az emberi gátlástalansággal konfrontálódniuk. A hölgy elmondása alapján a meghirdetett tolmácsfeladat lé­nyege a következő: A tolmácsnak - saját költségén, saját gépkocsi­val!!! - ki kell mennie Ausztriába egy többször megtartandó kétna­pos rendezvényre, ahol szinkron- tolmácsolást kell végeznie. (Eger városában a sok profi tolmács kö­zött talán csak 1-2 fő van, akik szinkrontolmácsolásra képesek!) Visszatérve a szóban forgó ál­láshirdetésre: a hölgy elmondta, hogy eddig már több százan je­lentkeztek, de az ezekből leszű­kült kör minden tagja 2-3 óra után visszaadta a mikrofont azzal, hogy nem tudja a tolmácsolást folytatni. Kérdésemre, hogy mi lett ezek­nek az embereknek a díjazásával, hangzott a bicskanyitogató válasz: természetesen az illetők egy fillért sem kaptak, mert nem feleltek meg az elvárásoknak. Erre feltettem a következő kér­dést: Én szinkrontolmács vagyok, aki magasabb delegációknak, így minisztereknek, nagyköveteknek is tolmácsoltam már, tehát tételez­zük fel, hogy van bennem annyi kurázsi, hogy elvállalom ezt a munkát. Tételezzük fel azt is, hogy 15-20 ezer forintos önköltsé­gen kimegyek saját gépkocsival Ausztriába, végigdolgozom a két napot - remélve, hogy a szinkron- tolmácsolás közben a „két dimen­zióban” történő gondolkozástól nem bukók ki idő előtt -, s a végén ők mondják azt, hogy ez nem az volt, amit ők szerettek volna. Ilyenkor milyen formában fedezik a költségeimet s a munkadíjamat? A hölgy válasza a következő volt: ha Ön nem felel meg a mi elvárá­sainknak, természetesen Önnek sem fizetünk semmit sem... Tisztelt tolmács kolléganők, kollégák, kérem, ne hagyjátok, hogy csőbe húzzanak benneteket. (Emlékeztetőül a hirdetésben sze­replő telefonszám, ahol jelentkez­hettek, ill. javaslom: ne jelentkez­zetek: 06-30-272-1448). Báthory Attila Eger (rím a szerk-ben) Balesetveszélyes helyzet Arra a jelenségre szeretném felhív­ni a figyelmet, ami az Északi-lakó­telep magas házait érinti. Ott ta­pasztalható az a felelőtlen maga­tartás, ami egyes házaknál előfor­dul. Nevezetesen a lift ügyelettel- javítással van problémám. A Val­lon út tízemeletes háztömbjében lakom, és itt azt a rendszert vezet­ték be a közelmúltban, hogy a házfelügyelőt elbocsátották, szol­gálati lakását értékesítették arra hi­vatkozva, hogy költséget kell csök­kenteni. Ennek ellenére a közös költség egy fillérrel sem csökkent. Egy dologról azonban nem gon­doskodtak kellőképpen: a házfel­ügyelő megszűntével nemcsak a rendszeres takarítás, szemétürítés, hanem az állandó liftfelügyelet is megszűnt. Az elavult régi liftek azonban ezt nem vették tudomá­sul, továbbra is bomlanak, romla­nak, gazda nélkül sok bosszúságot okoznak. Ezt nekem is volt szeren­csém megtapasztalni a közelmúlt­ban, amikor is beszorultam a liftbe, és nagyon hosszú idő elteltével tud­tam csak kiszabadulni. Igaz ugyan, hogy van egy liftszerelő, akit üyen esetekben hívni lehet, de ő napköz­ben dolgozik, így csak mobiltelefo­non lehet elérni, már ha van az em­bernek maroktelefonja... Ellenkező esetben nyomhatjuk a vészcsen­gőt, mint ama süket az ólajtót, a vészjelzésre senki nem felel, mivel a házfelügyelőt kirúgták. Azt hiszem, ez elég balesetve­szélyes helyzet. Nem szeretném, ha úgy járna valaki, mint azok a Rá­kóczi úti lakosok, akiket a tűzoltók­nak kellett kiszabadítani. Kérem, tegyenek valamit az ille­tékesek, amíg nem késő! Toronyi bénárd Eger ; Vallon u. Hasztalan panasz Már két hónapja annak, hogy először felhívtam a közös kép­viselő figyelmét: az Északi la­kótelepen lévő lapos tetős há­zunkról az esővíz-levezető csa­tornát erőszakosan eltávolítot­ták. Megállapítható az is, hogy a tetőszigetelés nem megfelelő módon lett elvégezve, silány munkának minősíthető, ami történt. A lépcsőházi bejáró is igen rossz állapotban van. Előbbiekkel kapcsolatban legfőbb gondom, hogy az ígér­getésen túl semmi nem törté­nik. Úgy gondolom, hogy a kö­zös képviselő nem képes ér­vényt szerezni az EVAT-nál a munka elvégzésére. A cég ve­zetője a munkák torlódására hivatkozik, de én semmi igye­kezetei, törődést nem látok senki részéről. Az őszi idő kö­zeledik, a karbantartást és a felújítást nyáron ésszerű elvé­gezni, főleg a csatorna eseté­ben. Mivel az illetékesekhez hiába fordulok, ezért kerestem a sajtó nyilvánosságát. Nagy József Eger, Olasz u. 25. Köszönet Ezúton szeretnénk megköszön­ni Szabó Tamás káli jegykezelő segítőkészségét, amit 2001. au­gusztus 9-én az Eger-Bp. Keleti pályaudvar között közlekedő se­besvonaton tanúsított irányunk­ban. Ugyanis már a vonaton ül­tünk, amikor eszünkbe jutott, hogy az autónk ^csomagtartója nyitva maradt. Ő készségesen vállalta, hogy a kulcsot vissza­juttatja Egerbe, ami sikerült is. Még egyszer köszönjük. Barta László Eger Gyors beavatkozás Köszönetét mondok dr. Forray Boglárka mezőtárkányi doktor­nőnek, aki időt és fáradságot nem sajnálva lelkiismeretesen látja el betegeit. Édesanyánk egy családi összejövetel során hirte­len rosszul lett, és a doktornő gyors beavatkozásának köszön­hetően ma is közöttünk él és té- vékenykedik. Köszönet érte! Besenyőtelek (rím a szerk.-ben) Támogatók Köszönetét mond a Tarnaörsi Kisebbségi Önkormányzat azoknak, akik lehetővé tették, hogy a tarnaörsi általános iskola cigánygyermekei nyaralhattak a zánkai úttörőtáborban: Ifjúsági és Sportminisztérium, Országos Cigány Kisebbségi Önkormány­zat, Tarnaörsi Polgármesteri Hi­vatal, Danyi Sándor vállalkozó, Márton-Bau Kft., Molnár Károly vállalkozó (Gyöngyöspata), Hervai Zsolt ital-nagykereskedő, Zsíros-Bau Kft. ■ sur Műanyag nyílászárok osztrák minőségben, gyári áron! fensthermi] A hirdetési szelvény felmutatásával szeptember 15-ig a megrendelésből VP. Nyíló + nyb. Ablak 150x150 41.680.­Nyíló erkélyajtó 90x210 28.400.­Áraink az áfát nem tartalmazzák! Eger, Sas út 94. Tel.: 361411-424 Heves, Szerelem Alfréd út 6. <««, Tel.: 361545-270---------------7"S-------------­P ályázni még most sem késő Tisztelt Szerkesztőség! Az általam egyébként színvona­lasnak tartott Heves Megyei Hírlap 2001. szeptember 5-i számában megjelent Barta Katalin tollából egy olyan írás, amely megítélésem sze­rint olyan mélyre süllyedt e hadjá­ratban, ami mellett nem lehet el­menni szó nélkül. Annál is inkább nem, mert oly mértékig tartalmaz megtévesztő ál­lításokat, amely akár kimutatható és számszerűsíthető kárt okozhat a Heves Megyei Hírlap olvasóinak. Az állítja az „újságíró” hölgy egy magyar állampolgár - egyébként országgyűlési képviselő - sikeres pályázata kapcsán, hogy ő nem ka­pott tájékoztatást a Széchenyi-terv programjairól, csakúgy, mint a ma­gyar állampolgárok, a magyar nemzet. Hogy ezt leírja egy újság­író, akinek egyébként pontosan az lenne az egyik legfontosabb felada­ta, hogy a sokakat érintő témákkal kapcsolatban minél szélesebb kör­ben és minél pontosabban tájékoz­tasson, ezt több mint botrányosnak tartom. Ha Ön, Barta Katalin, időnként olvas is újságot, nemcsak felelőtle­nül ír, feltétlenül találkoznia kellett a Széchenyi-tervről szóló több ezer híradás valamelyikével. Az Interneten - melyet remélhetőleg tud kezelni és hozzáférhető az Ön számára - szintén ott található a tel­jes Széchenyi-terv, adatlapostól, pá­lyázati feltételestől. Itt az is kiderül, hogy az említett pályázati lehetőség nem zárult le - ellentétben az Ön ál­lításával-, december 31-ig folyama­tosan beadható. Éppen a szeptem­ber 5-i számban, az Ön „glosszáját” megelőző oldalon található egy tu­dósítás, amelynek végén kissé el­rejtve ugyan, de le van írva a pályá­zati csomagok ingyenes beszerez­hetőségének helyei. Tehát ebben is tévedett. Azt azonban rendkívül sajnála­tosnak tartom, hogy e kétségtele­nül sokakat pozitívan érintő és so­kak számára előnyöket jelentő le­hetőségről a Heves Megyei Hírlap internetes honlapján a „Széche­nyi-terv” keresési feltételt megad­va mindössze négy találat jelenik meg, jórészt negatív információ­kat tartalmazva. Az Önök felelőssége óriási, hi­szen Heves megyében az önök új­ságja jut el a legtöbb helyre. Az eb­ből kapott információk a legtöbb ember számára a valóságot, a tényt jelentik. Az említett írás műfaja tág határokat biztosít ugyan az újságíró számára, de tényszerűen leírt valót­lanságokat nem tartalmazhat, ez ugyanis az újságírói etika első és legfontosabb alapvetése. Fótos Dániel Tisztek Fótos Dániel! Bevallom őszintén, levele olvasta után mélységesen elszégyeUtem ma­gam, mivel az ön állítása szerint kimutatható és számszerűsíthető kárt okoztam lapunk olvasóinak, amiért félretájékoztattam őket. Ezúton is bo­csánatot kérek minden kedves olvasónktól akik az én írásom miatt milliós pályázati pénzektől estek el Épp ezért megragadom az alkalmat, hogy ar- m buzdítsam őket, hogy pályázzanak mielőbb a Széchenyi-terv keretén be­lül otthonuk felújítására, hiszen a határidő december 31. Az Internetet egyébként tudom kezelni, de arról nem vagyok meggyőződve, hogy minden egyes olvasónknak lehetősége nyílna erre. Ettől függetlenül mindenkit arra kérek, ne késlekedjen, „ugorjon fel a hálóra", ahol rajta van minden adat­lapostul, pályázati feltételestől, és pályázzon bátran! Ne legyenek kishitűek! Merjenek nagyot álmodni, mert az álmok igenis valóra válnak! Nem más bizonyította ezt a tételt, mint egy magyar honatya Persze, előfordulhat az is, hogy nem sikerül a pénzt ily módon megszerez­ni. Itt van mindjárt az Európa-hírű műemlék, a szilvásváradi református tempbm. Az ezen épület felújításám benyújtott pályázatot is elutasították, mondván: a pályázó nem tudta valószínűsíteni a projekt közvetlen hatását. Tény, hogy a nyertes honatyának ilyen szempontból könnyebb dolga volt, mert hiszen egy jól szigetelt családi ház közvetlenül érzékelhető megtakarí­tást jelent. De üyen apróságok senkinek se szegék a kedvé! Hallgatunk Önre, Fótos úr, akinek még egyszer köszönjük a minden részletre kiterjedő felvilágosítását. Tisztelettel barta kataun

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom