Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-29 / 228. szám

Polgármester: Földi Gyula Alpolgármester: Papp Károly Körjegyző: Dr. Benkár József Képviselők: Király Gábomé, Zagyva Béláné, Nagy Péter, Kiss András, Kiss Béla, Nagy Miklós Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője: Szabó Jenő Történelmi barangolás Erdőkövesd a megye észa­ki részén, a Tama völgyé­ben, Pétervásárától 3 kilo­méterre északra található település. A falu határá­ban, az Őr-hegyen késő vaskori edények kerültek felszínre. Első írásos emlé­ke 1311-ből való, Kövesd alakban. 1321-ben Károly Róbert király Zonuki Tamás erdélyi vajdának adomá­nyozta. 1446-ban mezővá­rosi jellege volt, s a Pálóczi-birtokot képező Ajnácskő várához tartozott. A község a török idő­szakot tar- tósabb el­néptelene­dés nélkül vészelte át. 1699-ben Glöcksberg Dietrich császári táborno­ké, majd 1716-ban a nádor Popovics Ferencnek aján­dékozta, 1737-től pedig egy része az Orczy-család birtokába jutott, a másik ré­szét pedig a Rottenstein- család birtokolta. 1831-ben kolerajárvány tizedelte meg a falut. 1900-ban 805-en éltek itt, 1930-ban pedig több mint ezer lelket szám­láltak a településen. A villanyt 1949-ben vezet­ték be. 1966-ban, a péter- vásárai járás megszűnése­kor az egri járáshoz csatol­ták. 1984-től a társközsé­gekkel együtt a péter- vásárai statisztikai körzet tagja. Munkahelyekre lenne szükség A kövesdiek mindig összetartanak Erdőkövesd parányi község, ám az itt született emberek mindig büszkék voltak hova­tartozásukra. A festői szépségű természeti környezetben talál­ható falucska lakóinak legna­gyobb bánata az ezredfordulót követően, hogy a település egy­re inkább elöregszik. A jelenleg 720 lelket számláló községben az ötven éven felüliek aránya eléri a 60 százalékot, s munkahely nem lévén, a fiatalabbak is elvándo­rolnak. Lehet-e ezen a folyamaton változtatni, mit tehet az önkormányzat, s a község elöljárói? Fő­ként erre e kérdésre kerestük a választ, amikor Földi Gyula polgármesterrel és Papp Károly alpol­gármesterrel beszélgettünk:- A járási központ megszűnésével Erdőkövesd lakói is nehéz helyzetbe kerültek. A hivatalos ügyeinket Egerben kellett elintéznünk, a rend­szerváltást követő privatizáció következtében pe­dig a helybelieknek munkát adó fafeldolgozó üzemre is lakat került - mondja az alpolgármes­ter. Pétervásárán az okmányiroda működésével javult a helyzet, s abban is bízunk, hogy a jövő­ben új munkahelyek is létesülhetnek.- A fűrészüzemben néhány évvel ezelőtt 20-25 ember dolgozott, sajnos, a bezárását követően nemhogy helyben, de a környéken sem találtak megélhetést a kövesdiek - veszi át a szót Földi Gyula. Már azt is nagy örömmel nyugtáztuk, hogy egy asztalos vállalkozó itt alakította ki üzemét. Az ő segítségével legalább az épületek üvegezését meg tudjuk oldani. Mivel a pétervásárai kistérség­ben magas a munkanélküliség aránya, és több szempontból is hátrányos helyzetben vagyunk, igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy a helyben szervezett szaikmai fórumokon vessük fel a problémáinkat és kérjünk segítséget.- Mostanság jóformán kizárólag pályázati úton juthatnak a települések fejlesztési forrásokhoz...- Ezzel tisztában vagyunk mi is, csakhogy ered­ményesen pályázni csak az tud, aki megfelelő ön­erővel is rendelkezik. Mivel mi az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő községek sorába tarto­zunk, gyakorlatilag nincs esélyünk pályázatok be­nyújtására. A nyolcmülió forintos állami támoga­tásról nem mondhatunk le, hiszen akkor az in­tézményeink működése kerülne veszélybe. Az egyetlen kitörési pont számunkra a munkahely­teremtő vállalkozások megjelenése a térségben. A természeti adottságok miatt erdőgazdálkodás­sal, faipari termékek feldolgozásával foglalkoz­hatnának az emberek. Abban bízunk, hogy a jö­vőre induló térségi szennyvízberuházás a befek­tetők számára is vonzóbbá teszi a térséget. Az idegenforgalom fellendítése ugyancsak a terve­ink között szerepel. Évek óta részt veszünk az Utazás elnevezésű nemzetközi idegenforgalmi ki­állításon, ahol szépszámú érdeklődő keresi fel standunkat. Az erdészekkel és a vadászokkal kö­zösen túraútvonalakat jelölünk ki. Talán ennek is köszönhető, hogy a napokban például egy negy­ventagú kerékpártúrázó csapat töltött el nálunk egy enüékezetes napot. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉfiVETÉSE Bevétel: 61632 000 R Kiadás: 61632 000 R---- - " " K öltségvetési támogatás QÍ% - 167 000 Ft Fejlesztési tartalék 10 981000 Ft- Önök a lehetőségekhez képest kiemelt figyel­met fordítanak a gyermekekre és az idős embe­rekre is...- Hiszem, hogy a jól felszerelt óvodánk és isko­lánk megtartóerőt jelent. A gyermekeknek rend­szeresen szervezünk Mikulás-ünnepséget, ahol megajándékozzuk őket, a hetven éven felüliek számára pedig karácsonyi meglepetéssel kedves­kedünk. Tervezzük a hatvan éven felüliek meg- vendégelését is egy közös vacsorával. Mindezek mellett különös hálával és tisztelettel gondolunk Szilágyi Istvánné tanítónőre, aki generációkat ne­velt és tanított a faluban. Ő vehette át első alka­lommal az Erdőkövesd Díszpolgára címet is. A falu egyik régi műemléke az 1837-ben, kora klasszicista stílusban épült ház, amely a kezdetektől lógva a plébániának adott otthont ___■ C saládias intézmények Az ovisok második otthonuknak tekintik az intézményt A tizennyolc gyermeket befoga­dó óvoda és a szomszédságában lévő, 1-3. osztályos nebulók ok­tatására, nevelésére szolgáló álta­lános iskola felszereltségét sokan megirigyelhetnék. Mindkét intéz­ményben esztétikus bútorok, korszerű berendezések és meleg, családias légkör fogadja a betérő idegent. Zagyva Béláné, az óvoda vezetője minden évben pályázati úton nyer újabb forrásokat a kor­szerűsítésre. Mint mondja, ebből sikerült tavaly új bútorokat vásá­rolni. A gyermekek vegyes cso­portban, oldott légkörben, vidá­man vesznek részt a sokoldalú foglalkozásokon. Az általános iskola vezetője, Király Gábomé ugyancsak rend­szeres és eredményes pályázó, ha az iskola fejlesztéséről van szó. Idén 12 kisdiák jár a barátsá­gos intézménybe. Az elmúlt években ide is új bútorok kerül­tek, és egy számítógéppel is gaz­dagodott a tanoda. A tervek sze­rint a technikai felszerelés bőví­tésére is jelentős pénzt fordíta­nak a közeljövőben. A korszerű tornaszoba mindkét intézményt szolgálja. Az iskolában egyénre szabott foglalkozásra is lehetőség nyílik Példás együttműködés A Cigány Kisebbségi Önkormány­zat 1998 óta működik Szabó Jenő vezetésével. A háromtagú testület az első években igyekezett tapasz­talatokat szerezni arról, miként működhetnének eredményesen a húsz romacsalád érdekében. A községi önkormányzattal az első perctől kezdve egyeztettek min­den fontos kérdésben, s azóta is napi kapcsolatban állnak. A közel­múltban új irodahelyiségbe köl­töztek, ami egyben klubként is szolgái A gyerekek itt találkoznak rendszeresen, és közös játékkal, tanulással töltik az időt. Idén 628 ezer forintból gazdál­kodnak. Ebből az összegből sike­rült beszerezni egy szintetizátort, de van itt ezenkívül színes tv, Playstation játék, és a tervek sze­rint egy számítógépet is szeretné­nek vásárolni. Rendszeressé váltak a kulturális programok is. Május 1-jén szabad­téri sütés-főzésen vesznek részt a családok, s a Mikulás-napi műsor­ról és ajándékról sem feledkeznek meg. Idén a tanévkezdést ingyenes tanszerekkel támogatták. A legfőbb gond a cigánycsalá­dokban is a munkanélküliség. Jobbára idényjellegű munkákból élnek az emberek, akik abban bíz­nak, hogy gyermekeiknek talán könnyebb lesz elhelyezkedni né­hány év múlva. A táj a lelkekben is tükröződik Kormos Csaba plébánost tavaly au­gusztus elsejével nevezte ki ár. Se­regély István egri érsek az erdőkövesdi egyházközség élére. A szolgálatot Molnár Attila Brúnó se­gédlelkész segíti. A plébános úr Sárospatakról ke­rült a kis községbe, így az emberek­kel és a környékkel való ismerkedé­se során alkalma volt azt is megta­pasztalni, hogy a palóc vidéken élő emberek mentalitása, habitusa eltér a Zemplén környékén élőéktől:- A táj ezen a vidéken is gyönyö­rű. A közeli hegyek, a tiszta levegő nagy érték. Jómagam az eltelt egy év során arra a következtetésre ju­tottam, hogy a természeti környe­zet, a táj az ott élő emberek lelké­ben is tükröződik. így van ez Erdőkövesden is. A mi szolgálatunk lényege itt is a krisztusi szeretetkö- zösség létrehozása, az örök értékek befogadása valamint az emberek felé hiteles közvetítése. Örülök an­nak, hogy sok megértő és támogató emberre találtam ezen a környé­ken. Jelenleg hét egyházközség tar­tozik hozzánk. Szeptembertől Pétervásárán is ellátást biztosítunk. Itt Erdőkövesden sok szülő és gyermek is bekapcsolódott a kö­zösségbe, így remélhetőleg egyre erősebbé válik az összetartozás ér­zése. Természetesen azok számára is nyitottak vagyunk és azokért is felelősséget érzünk, akik nem gya­korló hívők, illetve nem hívők.- A fiataloknak több lehetőséget is kínálnak...- Tavaly szeptembertől indítot­tuk az ifjúsági hittanfoglalkozáso­kat. Az idén nyáron már táborokat is szerveztünk, ami nagyon jól si­került. Köszönhető ez nagyrészben Molnár Attila Brúnó társamnak is, aki nagyon szereti a gyerekeket, és szívesen foglalkozik velük. Természetesen az elsődle­ges feladatunk a felnőttekkel való kapcsolattartás. Számukra tavaly novemberben indítottuk a kate- kézist. Azt is örömmel mondha­tom, hogy újraindult a Rózsafüzér Társulat, amely olyan jelentős közösség, amelynek minden ne­gyedik erdőkövesdi tagja. Működik a Ferences Világiak Harmadrendje, aKamilliánusok rendje pedig a be­tegeken segítenek és értük imád­koznak. Mindemellett megemlíte­ném, hogy tavaly decemberben so­kan részt vettek az Élő Betlehem­ben, április 7-én pedig szabadtéri keresztútjárást szerveztünk Isten­mezejére. Jól sikerült az április 30-i Szent István katolikus családi na­punk is. Ezekben az eredmények­ben része volt az elődömnek, Haj­dú Miklósnak, valamint a tevé­kenységünket támogató önkor- mányzatnak is. ______________■ A község életében nagy eseménynek számított a millenniumi zászló átadása. Ezen a napon avatták fel a Megyei Területfejlesztési Tanács támoaatásával elkészült iskola melletti támfalat is. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom