Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-25 / 224. szám

I 2001. Szeptember 25., kedd MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Parkolni muszáj Képtelenség parkolót tatáim. Az ember köröz és dühöng, aztán be­lefásul, és már csak úgy magában morogva nyugtázza: végképp elké­sett, csupán azért, mert nem sike­rült megszabadulnia az autójától Lassan elfeledjük az autómen­tes napot. Minden visszatért a ren- des kerékvágásba ________iespé) F OGADÓ KÉPVISELŐ. Hol­nap 16 órakor Egerben, a Város­háza 1-es termében fogadóórát tart Császár Zoltán, az 1-es vá­lasztókerület képviselője, az idegenforgalmi és integrációs bi­zottság tagja. CIVIL HÁZ. Ma délután két óra­kor ünnepélyesen is felavatják a gyöngyösi Mátra Honvéd Kaszinó berkein belül kialakított Civil In­formációs Központot. Az ünnepi aktusra a közművelődési tanács ülésének keretében kerül sor. NEMZEDÉKEK. Holnap dél­után fél kettőkor a Jakkel csa­lád, több nyugdíjasklub kézmű­vesei, valamint a Hevesi Házi­ipari Szövetkezet kiállításával kezdődik a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban a Nem­zedékek találkozója című ren­dezvény. A programban a me­gye számos nyugdíjas hagyo­mányőrző csoportja szerepel, valamint általános iskolás diá­kok is adnak műsort. KÖNYVBARÁTOKNAK. Gyön­gyösön a Fő téri könyvesboltban október 2-án 15 órától Jani- kovszky Éva dedikálja könyveit, majd fél öttől a városi könyvtár­ban író-olvasó találkozóra várja az érdeklődőket. VÉRADÁS. Ma a gyöngyös- oroszi általános iskolában ren­dez kiszállásos véradást a Vö­röskereszt területi szervezete. A donorokat délután 2 és 5 óra kö­zött várják. PEGE-KONCERT. Az egri Mű­vészetek Házában holnap este hét órától a Pege Quartett kon­certjére várják a zenekedvelő­ket. A repertoárban blues, jazz, swing, latin és rockzenei dara­bok is szerepelnek. GYEREKSZÍNHÁZ. Ma láthat­ják a gyerekek a gyöngyösi Mát­ra Művelődési Központban a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Szín­ház társulatának előadásában az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című darabot. Az előadások 10 és 14.30 órakor kezdődnek. SZAKKÖRÖK. A gyöngyösi Kolping Oktatási Központ hama­rosan induló latin tánctanfolya­ma iránt érdeklődőket ma este hatra várják megbeszélésre a táncklub tagjai. Az intézmény­ben további tanfolyamok - gyöngyfűző és virágkötő szakkö­rök - is indulnak. ■ Községek, vendégváró szállások (Folytatás az 1. oldalról) Heves megye községei közül Párádon és Szilvás­váradon foglalkoznak fizetővendéglátással - tájé­koztatott Szőllősiné Cseh Erika. A két településen tavaly 75 vendéglátó 433 férőhellyel várta az oda­érkezőket. Ezek száma 1999-hez képest növeke­dett, de a forgalmuk csökkent. Ez amiatt követke­zett be, mert több felújított kereskedelmi szállás­hely is újra megkezdte működését Párádon és Szilvásváradon, a vendégek jelentős része pedig ezeket részesítette előnyben. A falusi szállásadás keretében a fogadókész­ség bővült, 455 vendéglátó 2685 férőhellyel állt a látogatók szolgálatára. Ennek ellenére tavaly 34 százalékkal mérséklődött a vendégéjszakák szá­ma. Megyénk különböző térségei közül főleg az üdülőkörzetekben lévő települések rendelkeznek a falusi turizmus kiszélesítését szolgáló adottsá­gokkal. Ezek közül a Mátrának és a Blikknek a legnagyobb a részesedése. Hét település: Szilvás­várad, Noszvaj, Mátraszentimre, Bükkszék, Egerszalók, Párád és Felsőtárkány a vendégek számából 74, az eltöltött éjszakákból 64 száza­lékkal szerepel a statisztikában. A Közép-Tisza vidék üdülőkörzetébe látogatók 70 százaléka Sarudon és Poroszlón szállt meg, ahol a vendégéjszakák csaknem 90 százalékát töltötték el. Sarudon például az idegenforgalom további fejlesztésének része az úgynevezett Álom­part elnevezésű Tisza-szakasz kiépítése. A Cser­hát és környéke üdülőkörzetéhez tartozó két tele­pülés közül Rózsaszentmártonban tavaly nyitot­tak magánszállásokat, Apcon pedig az előző évi­nél több vendég fordult meg. Üdülőkörzeten kí­vüli üdülési-idegenforgalmi adottsággal megyénk alföldi részén Tamaméra rendelkezik. Ott szin­tén tavaly létesítettek magánszállásokat. A vendégforgalomban - 1999-hez képest - nö­vekedett a nem üdülőhely jellegű települések je­lentősége. A magánszállásokat ugyanis több ven­dég kereste fel és több éjsza­kát is töltött el, különösen Szi- halmon, ahol a látogatókat a közeli mezőkö­vesdi Zsóri-für- dő vonzza. A felmérések sze­rint a magán- szállásokon a legtöbb vendégéj szakát a Közép-Ti­sza vidék területéhez tartozó községekben re­gisztrálták. Egyébként 2000-ben egy szállásadóra átlagosan 20 vendég és 93 éjszaka jutott, az elő­ző évi értéknek csupán 55 százaléka. __________________________________________________(MEMTUSZ) K ÖZSÉGI MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK HEVESBEN Férőhely 2000. július 31. 3118 Vendég 11021 Külföldi 1256 Vendégéjszaka 49050 Külföldiek éjszakái 9156 Prostitúció: nem szabad választás Konferencia az intézményesített nemi erőszakról Eger Ne dőlj be! címmel a prostitúció­ról, a nőkereskedelemről és a kül­földi munkavállalás buktatóiról tartottak tegnap konferenciát a megyeházán, a Heves Megyei Ön- kormányzat Gyermekotthona szervezésében. A rendezvényre középiskolai pedagógusokat, ifjú­sági segítőket hívtak meg, de szí­vesen látták az érdeklődő szülő­ket, diákokat is. Azért is, mert nemcsak az inté­zetben nevelkedő lányokra lesel­kedik veszély. A szakembereknek meggyőződésük, hogy a „rövid pórázon tartott”, úgynevezett „el­nyomó családok” gyerekei vá­gyódnak leginkább messzire a szülői háztól. Vagy pedig azért mennek el, mert viszi őket a „bizo­nyítási kényszer”, megmutatni va­lamit. Azt gondolják, ez teszi őket értékessé, és a fantaszti­kus kereset, amit remél­nek. Hiába ag­godalmasko­dik az anyu­ka, a 18. évét betöltött, de még kellő élettapasztalattal nem rendelkező lányával semmit sem tehet, nem tarthatja itthon. Az egyetlen, amivel a hasznára vál­hat, ha nem haraggal bocsátja út­jára, hanem szeretettel megállapo­dik vele, hogy telefonon tartják a kapcsolatot. így van remény arra, hogy a bajban segítségére lehes­sen a szülő. A konferencia meg­nyitójában Kocsa Erika, a gyer­mekotthon igazgatója felhívta a fi­gyelmet, hogy a prostitúció akkor is létezik, ha tiltott, s ha nem ve­szünk arról tudomást. Aki külföl­dön próbál szerencsét, előfordul­hat, hogy belesodródik vagy bele­kényszerül, különösen, ha a mun­káltató mindjárt a megérkezéskor elveszi tőle az útlevelét. Dr. Morvái Krisztina, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének adjunk­tusa a prostitúciót szexuális szol­gaságnak nevezte. A prostitúció­ban a nő nem egyéb, mint nemi szerv, amelyhez nem tartozik lé­lek és fájdalom. A kliens megvá­sárolja a nő testrészének haszná­lati jogát, és ez embertelen. Bethlen Anna, a Szociális és Családügyi Minisztérium munka­társa arra fektette a hangsúlyt, hogy egyesek úgy vélik: a prosti­Csak itthonról mesés Az emberkereskedelem a világon a harmadik legnagyobb üzletág - szögezte le Hárs Veronika, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Budapesti Regionális Irodájának munkatársa. Tavaly 93 lány jött vissza (többségük Spanyolországból és Németország­ból), mert a feladatuk egyáltalán nem az volt, mint amiben itthon a munkaközvetítővel megállapodtak. túció szabad választás. Ez az állí­tás akkor is hamis, ha az érintettet senki sem kényszerítette erre. Mert akkor sem beszélhetünk szabad választásról, ha valaki ön­ként, de az egyetlen megélhetési lehetősége miatt válik prostituált­tá. Tévedés az is, ha úgy véljük: „megszedi magát a lány, aztán új életet kezd". Ennek szinte semmi esélye, mert mint Bethlen Anna fogalmazott, a prostituáltat „élős­ködő bagázs” veszi körül. A fiatal lányokat csábító életforma, a drá­ga ruhák, kozmetikumok a „mun­kaviszonyhoz” kellenek, a takaré­koskodásra nincs mód. A prosti­tuált későbbi életében képtelen lesz titkolni múltját, s legyen bár rendkívül toleráns a férje, a leg­rosszabb pillanatban az arcába vágja a történteket. A prostitúció intézményesített nemi erőszak. És nincs az a szexuális nyomor vagy magány, ami felmenti azt a férfit, aki ezt a „szolgáltatást” igénybe veszi. Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért, Erőszak Ellen (NANE) nevű szer­vezet munkatársa azt tanácsolta a hallgatóságnak, hogy a fiatalok a külföldi munkavállalást megelő­zően mindenre kiterjedően infor­málódjanak. Még a legális munkaköz­vetítőkkel szemben is bátran legye­nek „keke- cek”. Ne fél­jenek attól, hogy így el­veszthetik a külföldi munka lehe­tőségét, mert előfordulhat: az éle­tük múlik azon, ha bedőlnek a kedves, szép ígéreteknek. Hétfőn és csütörtökön hívható forródrót­jukon, a 06-80/630-125-ös tele­fonszámon tanácsokat kaphatnak arra vonatkozóan, mire ügyelje­nek feltétlenül. négyessy zita RÉNES MARCELL Igazság és igazság Ha valaki úgy gondolta, hogy a harmadik világháború legnagyobb veszélyét nem a kapitalista meg az azóta szertefoszlott szo­cialista tömb ellentéte hordozza magábán, annak a jelek szerint igaza volt. Fűzzük azért hozzá: a nyolc­vanas-kilencvenes évek fordulójától nem vallott különösebb bölcsességre ezt gondolni, a „létező szocializmus" éppen ak­kor vált történelemmé. Ha a sivatagból nézzük, bizony idegesítő lehet egy élettől nyüzsgő, csillogó, gazdag nagyváros. Ha néhány hete egy fa­latot sem láttunk, képes dühíteni mások kövérsége, kevélysé­ge, s a pocséklás, a nemtörődömség, az, amikor fél kenyerek, jókora darab húsok landolnak a szemétben csak úgy. Mert most nem kell. S mert van másik, ha mégis kellene. Túlozni fogok, tudom, de itt - azt mondom inkább, úgy ál­talában - Európában, Észák-Amerikában az a tragédia, ha le­merült a mobiltelefon, s az ember otthon felejtette a töltőt. Hogy már megint lefagyott az az átkozott Windows. Hogy el­romlott az autón a központi zár. Hogy este hétkor lehúzta a redőnyt a szomszédos bolt, el kell ugrani hát messzebbre, de mire odaérünk, elfogy a pulykamellfilé. Hogy a gyerek a hét végén már megint palacsintát akar. Kellemetlenebb helyzet­ben persze kirúghatnak a munkahelyről, elhagyhat, akit sze­retünk, létezik néhány igazán csúnya betegség is, de a problé­mák többsége megoldható, és a földgolyó sok más helyéről fi­gyelve szánalmasan nevetséges. Most Amerika kapott némi ízelítőt az igazi tragédiából. Re­pülőgépek robbantak fel, óriási, elpusztíthatatlannak hitt fel­hőkarcolók dőltek kártyavárként össze. Törmelék, por és halál borította el a várost. Ártatlan ezrek tűntek el. Nemigen létezik rá jobb szó: hadüzenet. Háború. Harc mindaz ellen, amiből az emberiség egy része sokkal többel rendelkezik másoknál. Az, hogy egy nép dúskál a javakban, egy másik pedig olyan szegény, mint a templom egere, gyerekei éhen halnak, vagy másutt rég felszámolt járvány pusztít a soraikban, ter­mészetesen igazságtalan. Éppen olyan igazságtalan viszont ezért olyanokat megölni, akik semmiről sem tehetnek, éppen csak a világ egy adott pontjára születtek. Egy szerencsésebb pontra. Az érdekes az, hogy ha háború lesz, mindenki biztos lehet a maga igazában. Megbosszuljuk az ártatlan áldozatainkat. Felszámoljuk az értelmetlenül életeket követelő terrorizmust, megbüntetjük a bűnösöket. Mi pedig megbosszuljuk a soha fel nem nőtt gyermekein­ket, és a szüleinket, akiket a ti rakétáitokkal lőttek agyon. El­vesszük, ami bennünket illet, mert nem lehet, hogy minden kincs a tietek legyen. Megbüntetjük a bűnösöket. Szép remények, harmadik évezred. Biztató jövő. Nyilatkozik a lakosság Öt település egy közműtársulatban SZIHALOM ÉS KÖRZETE Öt település önkormányzata kö­zösen kívánja megvalósítani a szennyvízberuházást. Az infra­strukturális fejlesztést Szihalom koordinálja, ahol a napokban már falugyűlést is tartottak. Far­kas József polgármester a lakos­sági fórumról a következőket mondta:- A beruházás pénzügyi felté­teleinek ismertetése után a hall­gatóság soraiból tucatnyüm tet­tek fel kérdéseket. Az aktivitás és a jó hangulat azt vetíti előre, hogy a terv kivitelezéséhez megvan a közösségi akarat. A falugyűlés után az ingatlan- tulajdonosok megkapják a kipos­tázott szándéknyilatkozatot. Ez a szerződés ismerteti a lakosságra jutó terhek vállalásának lehetősé­geit. A visszavárt nyilatkozatok aláírói a portákra jutó költségek finanszírozásával kapcsolatban foglalnak állást, hogy az egy összegbeni törlesztést vagy a hosszú távú részletfizetést vá­lasztják-e. Az aláírók egyúttal a megalakítandó víziközmű-társu- latba való belépésükről is hitet tesznek. A beruházásban a gesztor tele­pülés mellett még Mezőszemere, Egerfarmos, Mezőtárkány és Dormánd érintett. Ezekben a köz­ségekben is falugyűlésen tájékoz­tatják a lakosságot. Október 10-ig összesítik az ingatlantulajdono­sok igényeit, majd a remélt szá­mú kedvező válasz után a közös közműtársulat megalakítása lesz a soron következő lépés. ib. s.) Ösztönző szüreti elismerések Gyöngyös- A siker legbiztosabb jele nem más, mint az a több ezer ember, aki kíváncsi volt az idei szüreti felvonulásra. Olyan hagyományt sikerült újjáélesztenünk, ami mindenképpen folytatásra érde­mes. Már most elkezdjük a jövő évi rendezvény szervezését, s bí­zom benne, hogy a következő esztendőkben még színesebb, gazdagabb felvonulásoknak lehe­tünk tanúi. Épp azért határozott a szervezőbizottság a felvonulók díjazásáról, hogy ezzel is tovább serkentsük a részvételi kedvet - mondta lapunknak Keresztesi Jó­zsef alpolgármester annak kap­csán, hogy immár megszületett a zsűri döntése, s átadhatták a dí­jakat. A legötletesebb felvonulóknak járó vándordíját - s vele az önkor­mányzat'ötvenezer forintos jutal­mát - a gyöngyösi főiskola cso­portja vehette át. A díjátadáson dr. Wachtler Ist­ván megbízott főigazgató el­mondta: a főiskola igyekszik mi­nél több területen kapcsolódni a város programjaihoz, úgymond valóban „együtt élni” Gyöngyös­sel. S erre kitűnő alkalomnak mu­tatkozott a szüreti rendezvényso­rozat, ahol a diákok egyrészt jól szórakoztak, másrészt egy kicsit meg is mutathatták: hogyan él­nek, miként gondolkodnak. A fő­igazgató azt is hozzátette: a pénz­jutalmat a főiskola „megdupláz­za", s az összeget a hallgatók sza­badidős tevékenységének támo­gatására fordítják. Dr. Magda Sándor, a Szent Ist­ván Egyetem rektorhelyettese ar­ra kérte a díjazott hallgatókat: le­gyenek büszkék az elismerésre, s egyben becsüljék meg, s a jövő­ben is hasonló aktivitással vegye­nek részt a hasonló megmozdu­lásokban. Hiszen ezzel erősöd­nek azok a szálak, amelyek az is­kolához, illetve a városhoz kötik őket. A közönségdíjat - amelyhez az önkormányzat ugyancsak hozzá­tett ötvenezer forint pénzjutal­mat - az Egressy Béni Általános Iskola diákjai érdemelték ki. Az intézmény igazgatója, Kerbelné Túri Hedvig az elismerést megkö­szönve hangsúlyozta:- az érdem elsősorban a száznál is több fel­vonuló gyermeké, s természete­sen pedagógusaikat és szüleiket is dicséret illeti. Hiszen a felké­szítésben, a jelmezek, díszletek megalkotásában példás együtt­működés valósult meg. A díját­adáshoz felsorakozott gyerekek előtt megígérte: a pénzt olyan eszközfejlesztésre fordítják, ami­nek az iskola minden nebulója hasznát látja majd. _____ iespé)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom