Heves Megyei Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-19 / 219. szám

8. OLDAL Vásárlók büntetése Tisztelt Egerben található bevá­sárlóközpont-tulajdonosok! Mi­ért van az, hogy az Önök üzlete­iben a pénztárgépek állandóan rosszak? Ha bemegyünk akár­melyik boltjukba, hosszan kí­gyózó sorokat látunk, s az önök 6-8-30 pénztárgépéből csupán egy-kettő működik. Ilyenkor for­dul elő az, hogy mire hazaé­rünk, a mirelitünk kiolvad, a zöldség újra kizöldül, és esetleg a friss kenyér beszárad. Miért csak az Önök ideje pénz? A vá­sárlót miért büntetik kisded játé­kaikkal? Pl. hogy kevés a pénz­táros, részmunkaidős, és pont előttem teszi ki kis tábláját intel­ligens bocsánatkéréssel??? Való­színű, ez a kis dühöngő is „mél­tó” helyére fog kerülni, azaz olyan lesz, mint az a bizonyos borsó. Apropó: ha valaki tud, segít­sen! Szakmai tanácsot szeret­nék kérni, melyik típusú föld az, amilyenen a legnagyobb hoza­mot érem el a „falrahányt” bor­sóból, mert azt ma jó pénzen el lehet adni, és sok van belőle. (név és cím a szerkőben) Anyatejes világnap Szeptember 7-én védőnőm jó­voltából az anyatejes világnap egri ünnepségén vettem részt kisfiámmal, ahonnan nagyon kellemes élményekkel tértünk haza. Örömmel vártam, hiszen a tavalyi rendezvényről nagyon kellemes és tartalmas emléke­ket őrzök. Most sem kellett csa­lódnom. A jó szervezettség is­mét sikert aratott. Volt értelme, hangsúlya, hogy miért is olyan mérvadó a csecsemők anyate­jes táplálása. A várandós kis­mamák és az édesanyák (nagy­mamák is) itt juthattak még kö­zelebb gyermekükhöz, az anyaság szerepének lényegé­hez, a szoptatás testi-lelki fon­tosságához, hasznos tanácsok­hoz és információkhoz, ter­mékmintákhoz. Előadás és tombolasorsolás is tarkította a napot. A sok apróságról sem fe­ledkeztek meg. Játszóházuk­ban lehetőség nyílt a lurkók mozgásigényének kielégítésé­re, foglalkoztatására. Talán a legkedvesebb emlé­keim közé tartozik a kórház vé­dőnőjének, Kaszás Ágnesnek az önzetlen segítségadása, ta­nácsa, amikor gyermekem szü­letésénél naponta oszlatta el aggodalmaimat a kórházban töltött idő alatt. Most is öröm­mel válaszolgatott az érdeklődő kismamák kérdéseire védőnő kollégáival együtt. Mint szülő és édesanya, szeretném megkö­szönni a szervezőknek, az ün­nepségen munkálkodóknak az élményt, a tartalmas eseményt.- Készséges munkájukhoz sok si­kert kívánok! Muxányiné Bátori Gabriella Andomaktálya Barangolás Iskolánk, a Mlinkó István Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon ti­zenegy hallássérült tanulójának és nekünk kísérőknek is felejthe­tetlen nyári élményt jelentett az a kerékpáros túratábor, melynek terve már régóta dédelgetett ál­munk volt. Megvalósulását az ISM Mobili­tás Ifjúsági Szolgálat - a Széche- nyi-terv részeként -, valamint az IMOLA BAU és a Mlinkó István Alapítvány a Siket Gyermekekért támogatta. Az együtt töltött nyolc nap alatt bebarangoltuk Eger kör­nyékét és a Bükk legszebb tájait. A biciklizés mellett lovaglással, korcsolyázással, strandolással igyekeztünk változatossá tenni a programokat. A tábor legszebb pillanatait lelkesen idézzük fel nap mint nap. Legszívesebben a gyerekek elégedett piros alma képére gon­dolunk, amint hazatértünk egy­P F ■ 2 3 2001. Szeptember 19., szerda Tényszerűen Füzesabonyról! A 2001. szeptember 14-i Heves Megyei Hírlapban „Füzesabony város!?” című irományra szeretnék reagálni. Válaszomat egyébként nemcsak a levél­írónak szánom, hanem az olvasókat is szeretném reálisan és tényszerűen tájékoztatni. „Autóbuszváró”: 1996-ban a Füzesabonyi Ön- kormányzattól kedvezményes áron megvásárol­tunk egy 32 m2-es telket azzal a kikötéssel, hogy felépítünk itt egy buszvárót, melyben lesz női-férfi WC, s ahol 15-20 ember várakozhat kulturált, ké­nyelmes körülmények között a buszra. 2000-ben a buszváró elkészült, és azt a szakhatóságok átvet­ték, engedélyezték a megnyitást. Mivel a buszváró­ban levő berendezések sok pénzbe kerültek, kér­tük az önkormányzatot, hogy két közhasznú mun­kást foglalkoztasson teremfelügyelőként reggel 6-14 óráig, illetve 14-22 óráig, annak érdekében, hogy a berendezéseket nehogy megrongálják. El kell mondani, hogy mi vállaltuk volna a rezsikölt­ségeket (víz, villany, fűtés), de az önkormányzat mereven elzárkózott ettől a megoldástól. Ha mi foglalkoztatunk két embert, az nekünk kb 1,5 mil­lió évi kiadást jelent, amit mi nem tudunk vállalni. Ezért éltünk a szerződés 5. pontjával, ami azt mondja: „amennyiben Bánik Eduárd és Bánik Eduárdné bármilyen okból nem teljesíti a szerző­désben foglaltakat, úgy köteles megfizetni a telek teljes árát és annak a Ptk.-ban szabályozott kama­tait. Az említettek alapján 2001. április 5-én befizet­tük az önkormányzat számlájára a megfelelő ösz- szeget. A szerződés 6. pontja kötelezi az önkor­mányzatot, hogy a befizetéstől számítva 30 napon belül töröltessék a földhivatalnál a telekkönyvi be­jegyzést. Az önkormányzat nemhogy nem töröl­tette a bejegyzést, de a mai napig még csak válasz­ra sem méltatott bennünket. Tehát ennyit a buszváróról. A temetőkről: Füzesabony városában kettő temető van. Az egyik az úgynevezett „Falusi”, a másik a „Telepi” temető. Mindkét temető tulajdonosa és üzemelte­tője a Füzesabonyi Önkormányzat. Az önkor­mányzat soha senkinek nem adta ki a temetőket üzemeltetésre. Én, Bánik Eduárd nem vállalkozó vagyok, hanem a Városüzemeltetés dolgozója, te­metőgondnok beosztásban, havi bruttó 40.000 fo­rintért. Le kell szögezni: Füzesabony mindkét te­metője tiszta, rendezett. Ebben az évben mindkét temetőt már négyszer kaszáltuk. A Városüzemelte­tés rendszeresen kiüríti a szemeteskonténereket. Igaz, hogy Füzesabony sok lakosa (valószínű, hogy a levélíró N. I. is) összetéveszti a temetői kon­ténereket a szemétteleppel, és a háztartási szeme­tet is kihordja a temetőbe. Található itt minden: el­használt pelenkák, kiszuperált bútorok, döglött ál­latok, intim betétek és minden, ami egy háztartás­ban megtalálható. Előfordulnak a temetőben gondozatlan sírok, de senki ne várja el, hogy a temetőgondnok vagy a Városüzemeltetés fogja gondozni ezeket. A tör­vény előírja, hogy minden hozzátartozó köteles rendben tartani az elhunyt rokona sírját és tiszte­letben tartani a temető többi sírját. Ha ezt a szabályt mindenki betartaná, akkor Magyarországon (így Füzesabonyban is) szép, rendezett temetők lennének. A temetők nyitva tartását a Füzesabonyi Önkor­mányzat rendelete szabályozza. Ez a rendelet sza­bályozza a temetőkben való közlekedést is. A te­metőgondnokot mindig el lehet érni telefonon, de ha mégsem, tudni kell, hogy minden kulcsnak a másolati példányát a Városüzemeltetésnél meg le­het találni. Ha a vidéki hozzátartozók nyitvatartási időtől eltérően kívánják felkeresni a temetőt, előze­tes bejelentés alapján bármikor kinyitom a temetőt. Úgy látszik, hogy a hazugságokat és rágalmakat okádó N. I. elfelejtette, hogy néztek ki a temetők, mielőtt én lettem a temetőgondnok. Ezzel nem azt állítom, hogy csak az én érdemem az, hogy a fü­zesabonyi temetők tiszták, rendezettek. Ebben nagy érdeme van az Önkormányzatnak és a Város- üzemeltetésnek is. Bánik Eduárd. Füzesabony, Zrínyi u. 8. Mi jöhet még ezután? A felvonó veszélyes üzem, de biztonságos eszköz A grúzok elleni mérkőzés után fel­röppent a hír Bicskei menesztésé­ről Sajnos, nagyon későn. A kapi­tányt már régen nyugdíjazni kellett volna. Húsz éve a magyar labdarú­gás baja, hogy a vb után vállalják: majd ők kijuttatják a csapatot a kö­vetkező vb-re. Sajnos, a hozzá nem értés itt is megmutatkozik mind az MLSZ, mind a kapitány­ság részéről. Talán emlékszünk még a Szaúd-Arábia elleni barátsá­gos meccsre. Ott ugyanis 2-0-ra győztünk a 90 percben, és 2-2 lett a végeredmény (3 perc alatt kapott két góllal). A kapitány a mérkőzés után úgy nyilatkozott, hogy ez csak barátságos mérkőzés volt. Hát ez a nagy baj a magyar labda­rúgásnál! A kapitány teljesen meg­elégedve úgy nyilatkozik, mint aki legalábbis egy vb-t nyert csapat ka­pitánya. Mire várnak az MLSZ-t ve­zető urak? Talán a kormány segít­ségére, vagy netán arra, hogy a sportminiszter majd megoldja a gondot? Varga Zoltán, a Győr edző­je állítólag azt nyilatkozta, hogy Horváth^ Ferenc a válogatott szé­gyene. Én egy kicsit továbbmen­Kátyúban a magyar foci nék, és azt mondanám, hogy a vá­logatott és a kapitány pedig a ma­gyar nemzet szégyene. Olyan csa­patoktól szenvedni vereséget, akik 20 éve még azt sem tudták, mi a fo­ci, szégyen. El sem merem képzel­ni, mi jöhet még ezután. Még egy dolog: 3-4 évvel ezelőtt felmerült Fazekas László neve. Állítólag a ve­zetők soknak találták a pénzt, amit kért, így nem jött létre az egyezség. Szerintem - és gondolom, sokak szerint - a mai kapitány fizetésé­nek a dupláját is megérte volna Fa­zekasnak fizetni. Ezekkel a focis­tákkal nem kesztyűs kézzel kelle­ne bánni, hanem alaposan meg­dolgoztatni őket, mert másképpen nem húznak. Igaz, azt a 20-30 mil­liót így is megkeresik évente. Ezek a focisták azt sem érdemlik meg, hogy azt a szép piros-fehér-zöld melegítőt viseljék. Megjegyzem, én akár a 100 milliót sem sajnál­nám tőlük, ha valóban fociznának. De így a minimálbért adnám ne­kik. Talán Fazekast azért nem al­kalmazták a vezetők, mert ő felké­szültségénél fogva tényleg ki tudta volna rángatni a csapat szekerét a sárból. Persze, nemcsak a focisták a felelősek azért, ami van, a veze­tők még nagyobb felelősséggel tar­toznak a magyar sportszerető kö­zönségnek. Nekik kellene megma­gyarázniuk, hogy kis foci, kis pénz, s ha majd lesz nagy foci, ak­kor lesz nagy pénz is. Nézzünk szét az MLSZ-ben, az elnöktől a kapitányig, beleértve a sportminisztériumot is. Olyanok vannak közöttük, akik soha az életben nem voltak a sportnak a közelében sem. Mi akarunk olim­piát rendezni? Mi akarunk labda­rúgó Európa-bajnokságot szervez­ni? Sajnálatos, hogy a politika is egyre mélyebben beleszól a sport­ügyekbe. Ha rendet akarnak és fő­leg sikeres szereplést, akkor teljes váltást kell végrehajtani, mert ilyen eredményekre bűn az állampol­gárok pénzét elherdálni. Bicskei Bertalan pedig szégyellje magát, ha mindezek után fel meri venni a 20 milliót. Továbbá azok is szánja­nak magukba, akik képesek voltak ilyen szerződést kötni. Ország János Istenmezeje A Heves Megyei Hírlap szep­tember 7-i számának 6. oldalán Balesetveszélyes helyzet cím­mel jelent meg egy írás a felvo­nókkal kapcsolatban. A levél írójának aggodalmai és észrevé­telei jogosak, nemcsak a Vallon úton, nemcsak Egerben létező jelenségre hívja fel a figyelmet. A rövid írás tartalmaz ugyan szakmai szempontból pontat­lanságokat, de ez laikus szerző lévén megbocsátható. A cikk legutolsó mondatára reagálnék először, amely így szól: Kérem, tegyenek valamit az illetékesek, amíg nem késő! Ezzel a felszólí­tással is teljes mértékben azo­nosulni tudok, de a levél írója rossz helyre címezte a jó szán­dékú felszólítását, amikor az új­ságot választotta és a közvéle­mény segítségét várja. Az újság­ban leközölt cikket saját épüle­tének közös képviselőjéhez, a ház lakóközösségéhez, mely­nek tulajdoni hányadának ará­nyában ő is tagja, kellett volna címeznie. A felvonókkal kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket a 113/1998. (VI. 10.) Korm. ren­delet tartalmazza, melyet idő­közben a 173/1999. (XII. 6.). Korm. rendelettel módosítottak. A rendelet világosan fogalmaz: „A tulajdonos köteles képviselő­je, megbízottja útján a felvonó, ill. a mozgólépcső üzemeltetése során, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatra al­kalmas állapotáról, rendszeres és szakszerű karbantartásáról, továbbá a szükséges, illetőleg előírt műszaki biztonságtechni­kai felülvizsgálatáról, rendsze­res ellenőrzéséről, valamint az üzemeltetés és a használat mód­jának folyamatos figyelemmel kíséréséről gondoskodni.” Jelen esetben a tulajdonos a Vallon úti társasház dolga a fen­ti feladat ellátása, maradéktalan betartása. A teljes rendelet is­mertetésére nincs mód, de rövi­dítve, kivonatosan az ide vonat­kozó részből: - a felvonó csak vizsgázott üzemügyeletes jelen­létében üzemelhet (lakóházak esetében ez jan. 1-jén 0 órától dec. 31-én 24 óráig tartó ügyele­tet jelent); az üzemügyeletes­nek mindenkor a vészjelző hal­lótávolságán belül kell tartóz­kodnia; minden felvonót napon­ta az üzemügyeletesnek bizton­sági ellenőrzésnek kell alávet­nie; a fülkében rekedt utasok ki­mentése az üzemügyeletes kö­telessége; a vészjelző megszóla­lásakor az üzemügyeletesnek haladéktalanul meg kell kezde­ni a mentést az alábbiak szerint.... fogalmaz a rendelet. A rendeletből önkényesen ki­választott pár mondat egyértel­műen igazolja, hogy a levélíró által leírtak egyértelműen a tu­lajdonos mulasztásának követ­kezményei, és mint olyan, bizo­nyos esetekben szabálysértés­nek minősülnek. Az üzemügyeletes feladato­kat korábban a házmesterek lát­ták el, az ő lakásukban volt be­kötve a vészcsengő, és ez a rendszer kisebb-nagyobb hiá­nyosságokkal működött is. Az utóbbi idők egyre anyagiasabb szemlélete, rosszul értelmezett takarékossági szemléletének eredménye az az állapot, amely egyre jobban elterjed, amit a le­vélíró is jelez, hogy felmondtak a házmestereknek, nem gon­doskodva a felvonó ügyeletéről. A hagyományos vészcsengős rendszerek helyett ma már mű­ködnek - Egerben is van rá pél­da - korszerűbb megoldások (pl. a felvonó diszpécserköz­pontra van kötve, ahol éjjel-nap­pal ügyelet van, a felvonó fülké­jére telefonvonal van kötve és a vészjelző megnyomására az ügyeletes jelentkezik, aki ez­után perceken belül a helyszín­re is tud érkezni stb.). Mindez persze pénzbe kerül, de általá­nos tapasztalat az, hogy erre ál­dozni a felvonótulajdonosok nem igazán akarnak. Hamarabb adnak ki pénzt kaputelefonra, kábeltévére és hasonlókra, hol­ott a felvonó mint olyan veszé­lyes üzem, emberek ezreit, tíz­ezreit emeli naponta esetenként 50-70 méter magasságba. Mű­ködése mindenki számára ter­mészetes, hiányát csak akkor érzékeli mindenki, amikor az­nap harmadszor kell a tizedik emeletre lépcsőn menni. Idő­sek, betegek, kismamák erre adott esetben nem is képesek. Fentiekben azt állítottam, hogy a felvonó veszélyes üzem. így is van, de ezzel szemben azt is meg kell állapítani, hogy az egyik legbiztonságosabb, sze­mélyeket szállító közlekedési eszköz. A rendelet - és a kiala­kult gyakorlat - olyan szigorú, többlépcsős ellenőrzési rend­szert ír elő, a vonatkozó szabvá­nyok oly szigorú műszaki, biz­tonságtechnikai előírásokat tar­talmaznak, hogy a közhiede­lemmel ellentétben a Magyaror­szágon üzemelő mintegy 28 ezer felvonón elvétve fordul elő súlyos baleset. Heves megyében utoljára 14 évvel ezelőtt fordult elő halálos baleset, ahol szerelő sértette meg az alapvető bizton­sági előírásokat, és ez okozta a halálát. Utas súlyos balesetéről nincs tudomásom, nincs adat az elmúlt évtizedekben. Ahhoz, hogy ez így is marad­jon, a szabályok, rendeletek, szabványok kellő ismerete és a legfontosabb, annak alkalmazá­sa szükséges minden felvonónál. Korepta György felvonó- és emelőgép-szakértő két keréken egy kimerítő túra után. Ez ad erőt mindannyiunknak - akik ott vol­tunk - munkánk folytatásához. Büszkék vagyunk a gyerekek tel­jesítményére és kitartására, hi­szen összesen közel 200 km-t te­kertek változatos, gyakran emel- kedős terepen, esőben és napsü­tésben, fegyelmezetten, egymást segítve. Ezúton is szeretnénk megkö­szönni Tárnái Csaba, a szilvásvá- radi kerékpárkölcsönző nélkü­lözhetetlen segítségét. Amellett, hogy biztosította számunkra a kerékpárokat, és felügyelt azok biztonságos műszaki állapotára, mint túravezetőnk, ő volt a tábor motorja. Jelenléte biztonságérze­tet adott, és ösztönzően hatott ránk a hegyi terepen, a néha re­ménytelennek tűnő erőpróbák során. Hajdú Edina, Karosai Imréné, Várhelyi Viktória Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk észre­vételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, illet­ve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következ­ménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként némi késés­sel tehetjük közzé. Felhívjuk leve­lezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal ter­jedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szük­ség esetén rövidítve és szerkesz­tett formában tesszük közé. A kö­zölt levelek tartalmával szerkesz­tőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csaka teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom