Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

2001. Augusztus 18., szombat HÍRLAP MAGAZIN 9. OLDAL Történelmi szoborpark Történelmünk húsz jeles személyiségének állítottak szobrot június 20-án az Ópusztaszeri Nemzeti Tör­ténelmi Emlékpark fő helyén, az 1897-ben felava­tott Árpád-emlékmű előtt. A portrék Magyaror­szág megyéinek közös akaratával és ajándéka­ként készültek el. A művészettörténészek szerint az 1896-os millennium óta nem alakítottak ki az országban a mostanihoz hasonló emlékműegyüttest és kegyhelyet. Szellemiségében és kivitelezésében csak a Hősök terén látható — épp most felújított — királysorhoz mérhető az ópusztaszeri. Nemzeti emlékparkunkban eredetileg a középkori Magyarország királyainak és legjelentősebb személyisé­geinek akartak szobrot állítani, de a megyék többségének javaslatára végül ezeréves történelmünket átfogó panteon szüle­tett, amelyben királyok és fejedelmek mellett Batthyány, Széchenyi Opusztaszer 2001. és Kossuth portréja is helyet kapott. A megyék olyan személyiségek megmintázását vállalták, akik vala­milyen módon kötődtek az adott térséghez. Az alkotások félkörívben kapcsolódnak a Bérezik Gyula építész és Kallós Ede szobrászművész nevé­vel jegyzett Árpád-emlékműhöz, az így kialakult szertartástér közepén pedig II. András 1222-ben ki­adott Aranybulla aranypecsétjének bronzból készí­tett mását (fenn, középen) helyezték el. Az alkot­mányunk legkorábbi, középkori dokumentumát hi­telesítő királyi jelvény — Benedek György alkotása — az ópusztaszeri panteon közepén a jogállamiság és a közügyek intézésében jelentős részt vállaló önkormány­zatiság jelképe. Az Aranybulla-emlék alatt kialakított üregben az avatáskor minden megye elhelyezte okiratait, dokumentumait, emléktárgyait, üzeneteit. A légmentesen lezárt fémtrezort ötven év múlva nyitják ki. GÉZA A honfoglaló magyarok fejedelme (972-997). A lehanyatlott fejedelmi hatalmat megerősítette, s megkeresz- telkedésével elindította a magyar ke­resztény egyház szervezését. Életmű­vét fia, István király fejezte be. Szob­ra — melyet az ópusztaszeri emlék­park kht. állíttatott - Tóth Sándor al­kotása. SZENT ISTVÁN Államalapító királyunk (1000-1038). Megtörte a törzsfők hatalmát, me­gyékre osztotta az országot, és meg­szervezte az államot. Egyházszerve­ző munkája során tíz püspökséget, il­letve érsekséget alapított. 1083-ban szentté avatták. Szobra - melyet Csongrád megye állíttatott - Varga Imre alkotása. IV. BÉLA „Második honalapítónk" uralkodása (1235-1270) alatt volt a tatárjárás (1241). A király igazi nagysága az újjá­építésben mutatkozott meg. Letelepítet­te a kunokat, várakat építtetett, a váro­sokat fallal vette körül, és megerősítette a királyi hatalmat. Szobra - melyet Zala megye állíttatott - Szabolcs Péter alko­tása. HUNYADI JÁNOS Magyarország kormányzója (1446- 1453). Életcéljának tekintette hazája védelmét és a török kiűzését az or­szágból. Több csatát vezetett az osz­mán hódítók ellen. 1456-os nándor­fehérvári győzelmére egész Európa felfigyelt. Szobra — melyet Békés me­gye állíttatott - Széri Varga Géza al­kotása. IV. (KUN) LÁSZLÓ A kun származású király országlása alatt (1272-1290) döntően a pogány kunokra támaszkodott. Eközben meg­próbált megfelelni a pápai elvárások­nak is. Politikája nem vezetett ered­ményre, kun bérgyilkosok megölték. Szobra - melyet Jász-Nagykun- Szolnok megye állíttatott - Győrfi Sán­dor alkotása. HUNYADI MÁTYÁS Uralkodása (1458-1490) hazánk tör­ténelmének egyik legfényesebb idő­szaka. Erejét az ország nagyhatalmi pozíciójának megerősítésére használ­ta fel, kitűnt a humanizmus pártolá­sában, a reneszánsz műveltség ter­jesztésében. Szobra — melyet Pest megye állíttatott - Gábor Éva Mária alkotása. ABA SÁMUEL Magyarország királya (1041— 1044). A vakbuzgó keresztény Orseolo Péter király elűzése után emelték trónra a főurak, akik ké­sőbb ellene fordultak. A segítsé­gükre siető német császár csapatai elfogták és kivégezték. Szobra - melyet Heves megye állíttatott - Kő Pál alkotása. I. ANDRÁS Uralkodásának éveit (1046-1060) a kereszténység helyreállítása, az ál­lam megszilárdítása és a magyar­német viszony rendezése foglalta le. Az öccsével folytatott háborúban halt meg, az általa alapított tihanyi apát­ságban nyugszik. Szobra - melyet Veszprém megye állíttatott - Diénes Attila alkotása. I. BÉLA Magyarország királya (1060— 1063). Fő érdeme a hódító német csapatok megállítása, függetlensé­günk megőrzése, a feudális rend el­len támadó pogány lázadók leveré­se és a keresztény Magyarország megerősítése. Szobra - melyet Tol­na megye állíttatott - Adorjáni Endre alkotása. Az 1897-ben felavatott Árpád-emlékműhöz (képünkön) félkörívben kapcsolódik a magyar történelem nagyjait megörökítő szoborpanteon ívfotó: kovács Erzsébet BÁTHORY ISTVÁN Erdély fejedelme (1571-1586), Len­gyelország királya (1576-1586). A Habsburg terjeszkedés megállításáért és a központi hatalom megerősítésé­ért harcolt. A lengyelek egyik legna­gyobb királyukat tisztelik benne. Szobra - melyet Szabolcs- Szatmár- Bereg megye állíttatott - Bíró Lajos al­kotása. BOCSKAI ISTVÁN Erdély fejedelme (1604-1606), aki előbb a török ellen harcolt, majd a császár agresszív terjeszkedésének vetett gátat. Az ország, Erdély és fellá­zadt hajdúi számára kedvező békét erőszakolt ki a Habsburgoktól és a tö­rököktől. Szobra - melyet Hajdú-Bi- har megye állíttatott - Győrfi Lajos al­kotása. II. RÁKÓCZI FERENC Az 1703-ban kirobbant jobbágyfel­kelés élére állt. Magyarország feje­delmévé (1705-1711) választották. A nemzeti állam megteremtésén fá­radozott. A szabadságharc bukása után önkéntes száműzetésben élt. Szobra - melyet Borsod-Abaúj- Zemplén megye állíttatott - Jószay Zsolt alkotása. SZENT LÁSZLÓ Magyarország egyik legjelentősebb királya (1077-1095). Uralkodása alatt megerősítette a belharcokban megrendült királyi hatalmat. A köz­nyelv lovagkirályként emlegeti, le­gendák lengik körül alakját. 1192-ben szentté avatták. Szobra - melyet So­mogy megye állíttatott - Gera Kata­lin alkotása. III. BÉLA A Szent István-i királyeszme utolsó megtestesítője. Uralkodása alatt (1172-1196) ügyesen lavírozott Bi­zánc, a Német-Római Birodalom és a pápa között. Országlása alatt írta Anonymus - aki jegyzője volt - a gesztáját. Szobra - melyet Fejér megye állíttatott - Palotás József al­kotása. NAGY LAJOS Uralkodása alatt (1342-1382) a Kele­ti-tengertől az Adriáig terjedő biro­dalmat hozott létre, amely Európa egyik vezető hatalma lett. Külpolitiká­ja sikeres volt, művészetpártolása em­lékezetes. 1370-ben lengyel királlyá koronázták. Szobra - melyet Baranya megye állíttatott — Vanyúr István al­kotása. ZSIGMOND A Luxemburgi-házból származó ki­rály uralkodása (1387-1437) a trón megtartásáért és a török ellen vívott harccal, valamint a katolikus egyház egységéért folytatott küzdelemmel telt el. 1433-ban német-római császár­rá koronázták. Szobra - melyet Nóg- rád megye állíttatott — Bobály Attila alkotása. BATTHYÁNY LAJOS Az első felelős magyar kormány mi­niszterelnöke (1848), aki az osztrá­kokkal való megegyezésen fárado­zott. A Jellasics feletti győzelem után lemondott, mégis 1849 októbe­rében felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték. Szobra - me­lyet Vas megye állíttatott - Gaál Ta­más alkotása. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN A reformkor kiemelkedő alakja. Poli­tikai műveivel, alapítványaival és adományaival megvetette a nemzeti felemelkedés, a gazdasági előrehala­dás és a polgárosodás alapjait. A Bat- thyány-kormány minisztere (1848). Szobra - melyet Győr-Moson- Sopron megye állíttatott - Lebó Fe­renc alkotása. II. ANDRÁS Uralkodása alatt (1205-1235) hódító tervek foglalkoztatták, több jelentős hadjáratot vezetett. Az elégedetlen­kedő főurak megölik első feleségét, meráni Gertrúdot (Bánk bán). Arany­bullája alkotmányunk alapdokumen­tuma. Szobra - melyet Komárom- Esztergom megye állíttatott — Tóth Béla alkotása. Hiányzó Árpád-házi királyok A panteonból több uralkodónk portréja hiányzik. Az Árpád-házi királyok közül a következőké: Péter (1038-1046), Salamon (1063— 1074), I. Géza (1074-1077), Könyves Kálmán (1095-1116), II. István (1116-1131), II. Béla (1131-1141), II. Géza (1141-1162), III. István (1162-1172), II. László (1162-1163), IV. István (1163-1164), Imre (1196-1204), III. László (1204-1205), V. István (1270-1272), III. Endre (1290-1301). KOSSUTH LAJOS Az ország kormányzója (1849). Az 1848-as forradalom egyik előkészítő­je, pénzügyminiszter, majd a Honvé­delmi Bizottmány elnöke, a szabad­ságharc vezetője. A vereség után ön­kéntes száműzetésbe vonult, ott is halt meg. Szobra — melyet Bács-Kis- kun megye állíttatott - Markolt György alkotása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom