Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-06 / 182. szám

m 2001. Augusztus 6., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Forróság A méregzöld Fiat dübörögve elő­zi a kocsisort. Merész mutat­vány, az autó az utolsó pillanat­ban tér vissza sávjába a szembe jövő kamion elől. Az út mellől fi­atal rendőr szemléli a produkd- ót, s le is inti a kaszkadőröző kiskocsit. A Fiatat ifjú hölgy ve­zeti. Rövid szoknyája teljesen fel­csúszva, mély dekoltázsú blúza sem sokat takar el a bájaiból.- Nem bírtam a cammogást a kánikulában, muszáj volt egy kis levegőt kavarnom - magya­rázza a szívdobogtató előzés in­dokát. - Nézzen rám, rendőr úr! Ön szerint valamit még levethet­nék magamról? A rendőr nem szól semmit, tippje azért valószínű lenne, visszaadja az iratokat. - Vezes­sen óvatosan - mondja és elkö­szön. Iszonyú lehet a tűző napon kint állni és figyelni a forgalmat. Bár néha azért megéri. ______________________________(TOMI FOGADÓÓRÁK. Ma délután 5 órától az egri városháza 2-es ter­mében Horváth Gábor önkor­mányzati képviselő, az idegenfor­galmi és integrációs bizottság tag­ja tart fogadóórát. Ugyancsak ma délután 13-tól 17 óráig Wagner Dé­nes hatvani önkormányzati képvi­selő az újhatvani könyvtárban várja a hozzá forduló szavazókat. VÉRADÁS. Augusztus 7-én, ked­den délelőtt ismét várják a dono­rokat a hatvani vértranszfúziós ál­lomás dolgozói, valamint a Vörös- kereszt aktivistái. Ezúttal elsősor­ban a cukorgyári alkalmazottakra számítanak, akik a korábbi idők­ben is hűséges véradóknak bizo­nyultak. KONCERT. Kedden este 8 órakor az egri Minorita templomban a Musica Aulica Régizene Együttes hangversenyére kerül sor. A Ko­vács István által vezetett helyi for­máció szemelvényeket ad elő ezer év magyar hangszeres tánczené­jéből, illetve Pietro Buono-, vala­mint Vivaldi-múveket is játszik. KÖSZÖNTŐ. A hatvani Naple­mente Nyugdíjas Klub tagsága ün­nepélyes keretek között köszönti a 70. és a 80. életévüket betöltő­ket, valamint a 50. házassági év­fordulót elérőket. A találkozóra a Kodály Zoltán Általános Iskolá­ban kerül sor augusztus 13-án 14 órakor. JÁTSZÓHÁZ. Mezőtárkányban mától ismét különböző progra­mokkal várja a gyermekeket a szünidei játszóház. A hét első napján a művelődési házban lesz­nek a diákok, kedden viszont ke­rékpártúrára indulnak a Rima-pa­takhoz. Szerdán mesedélelőtt vár­ja a kisebbeket, míg pénteken az intézmény konyhafőnöke a re­formkonyhával ismerteti meg a diákokat. A turistacsalogató dinnye Faluházban mutatnák be a termesztés hagyományait (Folytatás az 1. oldalról) Egy-egy hektár megművelése 100-300 ezer forintba is kerül, at­tól függően, hogy milyen magot és milyen termesztési technológi­át használnak. A korábbi évek ta­pasztalatai azt mutatták, hogy megérte többet költeni a termesz­tésre, mivel a kiadások a dinnye eladásával megtérültek. Ám az idén a jelek szerint az járt jól, aki a kevesebb ráfordítással járó ter­mesztést választotta.- A dinnyével sok gond van, s bizony az is előfordul, hogy ráfi­zetéses - magyarázza Mák Dávid, Zsolt nagybátyja. A hetvenhárom éves gazda gyermekkorában ta­vasztól őszig dinnyéskunyhóban élt. Gyermekként is dolgozott: „bélaggozta” a dinnyét, ami ab­ból állt, hogy tűkből kirakott mo­nogramot pecsételt a dinnyére. A szúrt betűk megmaradtak a diny- nye zöld héján, megjelölve a gaz­da termését. Akkoriban a helyi iskolában minden évfolyamon két osztály volt: az egyikbe a dinnyések gyer­mekei jártak, a másikba a többi­ek. A dinnyések csak tavaszig lá­togatták az iskolát, utána ott foly­tatták a tanulást, ahol a szüleik termelőként dolgoztak. Felnőttként Mák Dávid az or­szág különböző részeiben volt dinnyés, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Fia és lánya főis­kolát végzett, egyikőjük sem fog­lalkozik dinnyével, az unokája azonban termelő lett. Tíz hektá­ron termel dinnyét, neki segít a még mindig fiatalosan mozgó nagytata. A település egykori mo­ziját faluházzá szeretné átalakíta­ni az önkormányzat. A tervek szerint az udvaron dinnyéskuny­eredeti környezetben szeretnék megnézni, miként folyik a dinnye termesztése, de a látogatók arra is lehetőséget kapnak, hogy a földe­ken saját maguk válasszák ki a megkóstolandó gyümölcsöt. A faluház kialakításának költ­sége mintegy 4,5 milliót tesz ki. Az összeg nagyobb részét képező hárommillió forintot már elkülö­nítették a település 150 milliós éves költségvetéséből és újabb kétszázezer kikerül még a helyi tartalékkeretből, míg a még hi­ányzó részt a Gazdasági Minisz­tériumtól remélik a Széchenyi Tervhez kapcsolódó pályázatok révén. A projektet már elküldték a szaktárcának és már a hiány­A táj egykori jelképe volt A dinnyéskunyhós faluház a környék egyik vonzereje lehetne. Ezen kívül különböző programokkal is igyekeznek rávenni a falusi turizmust kedvelőket, hogy ellátogassanak a községbe. hót is építenének. Morvái István pótlásként jelzett iratokat is pos- polgármester úgy véli, hogy a tázták. Az építkezést már az ősz dinnye fellendítheti a turizmust folyamán szeretnék megkezdeni, is, mert biztosan vannak, akik ______________________fron»») M ezőgazdaság: eltérő kistérségek Az országos átlagtól több a szőlő, az erdő Érdekes és tanulságos szakmai elemzést készí­tettek a KSH megyei igazgatóságának munkatár­sai szőkébb hazánk mezőgazdaságának helyze­téről. Ehhez jó lehetőséget adtak a tavalyi általá­nos mezőgazdasági összeírás tapasztalatai. Heves megye Szűkebb hazánkban a lakónépességen belül a pétervásárai kistérségben a legmagasabb, s az eg­riben a legkisebb a mezőgazdasági tevékenységet folytatók részesedése. A gazdasághoz tartozók, de mezőgazdasági tevékenységet nem végzők ré­szesedése a hevesi térségben a legszámottevőbb. Az általános mezőgazdasági összeírás során a megyében több, mint háromszáz gazdasági szer­vezet és csaknem 36 ezer 500 egyéni gazdaság adatait gyűjtötték össze a szakemberek. A mező- gazdasági tevékenységet folytató gazdaságok 253 ezer hektár földterületet használnak. Az egyéni gazdaságok területének aránya a pétervásári és a gyöngyösi kistérségben kiemelkedően nagy, az eg­riben az átlagosnál lényegesen kisebb. Megyénk gazdaságai az ország mezőgazdasági hasznosítá­sú területéből 4,1 százalékkal részesednek. A gazdaságok csaknem negyede 100-300 hek­tár területet művel, a 300-500 hektárosok aránya alacsony, kisebb az országos átlagnál. Minden hetedik gazdaság 1000-5000 hektár földet mű­vel. Az egyéniek viszonylag kis földterülettel rendelkeznek, több mint negyedük 1500 négy­zetméter alatti. Érdekességnek számít, hogy az ország szőlőte­rületének 12,8, az erdeinek 6,5 százaléka ebben a megyében található. Az eltérő természeti viszo­nyok miatt a szántók aránya a hatvani, a hevesi és a füzesabonyi térségben kiemelkedően magas. A konyhakertek és gyümölcsösök súlya a gyöngyösi és a hatvani kistérségben, a szőlő a gyöngyösi, a gyep a pétervásáraiban, az erdő a megyeszékhely környékén a legkiemelkedőbb. Nálunk az országos átlagnál nagyobb a kalászos gabonák, az ipari növények, a zöldségfélék terüle­te. A vörösborokat adó, illetve a csemegeszőlők aránya meghaladja a hazai átlagot. Megyénk az or­szág gyümölcsterületéből 3,6 százalékkal részese­dik, s ezen belül az egyéni gazdaságok száma en­nél nagyobb. Főként szilvát, barackot, meggyet és almát termelnek. A megye az országos állatállományból kisebb arányban részesül, mint a földterületből. Szarvas- marhából a legtöbb a füzesabonyi és a hevesi tér­ségben van, míg az egriben a legkevesebb. Sertés­ből a gyöngyösiben tartanak a legtöbbet. Különö­sen Egerben és Gyöngyös környékén számosán foglalkoznak méhekkel. Gépekből a gazdasági szervezetek a hazai átlagnál jobban ellátottak, az egyéni termelők viszont ebben kedvezőtlenebb helyzetben vannak. A felmérések szerint az egyéni gazdaságokban háromezer traktort, csaknem négy­ezer talajművelő gépet, több mint nyolcszáz vető- és ültetőgépet és kétszáz kombájnt használnak. A megyében a gazdasági szervezetek csaknem a felének az éves termelése nem éri el az ötmillió fo­rintot. Több mint húsz százalékuk­nál ez az érték 11 és 50 millió forint között van. Az ennél nagyobb értéket előállító vállalkozás ará­nya alig haladja meg az egy szá­zalékot. Az egyé­ni gazdaságok 14 százalékának az éves termelése nem éri el az 50 ezer forintot, 24 százaléka 51 és 100 ezer forint kö­zötti jövedelemmel rendelkezik, 27 százalékuk pe­dig 101 és 200 ezer forinttal. Az említtek aránya na­gyobb az országos átlagnál. MENTUSZ KÁROLY MEZŐGAZDASÁG HEVESBEN Kistérség Gazdasági Egyéni szervezet gazdaság Egri 97 6649 Füzesabonyi 36 5202 Gyöngyösi 71 9916 Hatvani 28 5373 Hevesi 43 5739 Pétervásárai 38 3600 RENES MARCELL Amit a zsebedbe rejtesz Magyarország. Amit a szívedbe rejtesz. Csak Egerben látható minimum öt óriás­plakát a fenti szlogennel, az egyik benzinkútnál éppen egymás mellett kettő is. Igyekszem finoman fogalmazni: enyhén szólva is gyengeelméjű az, aki úgy véli, a világon bárki egy nagy, szí­nes reklám hatására fogja ezt az országot a szívébe rejteni. Oda rejti persze, aki magyar, nem kell ehhez óriásplakát, millenniu­mi zászló, tűzijáték, nemzetieskedő hőbörgés, ez az érzés, úgy­mond, egyszerűen csak létezik, magától. Természetes dolog. Tehát, első pont: mi, itt, a „nem turisták”, tudjuk. A szívünk­ben van. Célcsoportnak lehetne tekinteni a hozzánk látogató külföldieket is, akkor viszont az üzenet szövegezésével adódik probléma, a megyeszékhelyen például leginkább lengyel, szlo­vák, cseh és német nyelvű plakátokra lenne szükség. A monda­nivaló ugyanis némiképp bonyolultabb, mint pincért hívni és sört rendelni, vagyis az átlag utazó magyamyelv-ismeretével bí­ró vendég aligha interpretálja helyesen. Nem beszélve arról, hogy száz reklám sem segít, ha koszos a strand, lerobbant a szálloda, ehetetlen az étel, szőlőt sosem látott a bor, ellenben mindez csillagászati összegekbe kerül. Azaz, a második pont: a turisták nem értik. De ha értenék, akkor sem ilyesmire hagyatkoznának Magyarország megítélése­kor. A helyzet a South Park című, híres-hírhedt, mindenesetre rendkívül népszerű rajzfilmsorozat egyik epizódjára emlékeztet. Valakit megvádolnak, a bíróságon a védőügyvéd beveti a „Chubakka-védelmet". A hallgatóság elsápad. Az ügyvéd meg­mutatja az esküdteknek a Csillagok háborúja filmsorozatból a Chubakka nevű két és fél méteres, szőrös vuki makettjét, majd megkérdezi, na, mit keresett ez a bazi nagy lény az ötöd akko­ra, játékmacira hasonlító ewokok bolygóján? Az esküdtek csak néznek egymásra elkerekedett szemekkel. Na ugye, mondja a védő, az egésznek nincs semmi értelme. Az egésznek semmi ér­telme. És a vádlottat szépen felmentik. Csak remélhetjük, hogy valami racionális okkal mégis ma­gyarázható a plakátáradat. Mondjuk polgári közelállók, bará­tok, üzletfelek nulla munkával nagy iramban gazdagodnak országimázsos közpénzből. Happy end. Nagy királyi szakács Nagyszakácsiban évente egy­szer összegyűlnek a királyi szakácsok, hogy eldöntsék, ki kaphatja meg a királyi szakács címet. Az idén hatvani lett a verseny győztese, de kiválóan szerepelt az egri csapat is. Nagyszakácsi A királyi szakácsok messze földön híres vetélkedésére évek óta au­gusztus első szombatján kerül sor Nagyszakácsiban. A résztvevők korhű öltözékben készítik el a Má­tyás korabeli étkeket, amelyekhez csak nagy királyunk idejében is­mert alapanyagokat használhat­nak. Az ételek kemencében vagy szabad tűzön készülhetnek. A ki­rályi szakácsok versenye mindig is rangos és látványos vetélkedésnek számított. Az idén is több mint húszezer ember zarándokolt el a Balatontól délre található kis, So­mogy megyei faluba. Az idei vetélkedés a Nagy Zol­tán szakácsból, valamint Békési Péter és Kaiser András kuktából ál­ló hatvani csapat győzelmét hoz­ta. A Grassalkovichok városából ér­kezett háromfős formáció 14 fogá- sos királyi menüjét a Varga Sándor háromszoros Oscar-díjas szakács elnökletével bíráló zsűri a legjobb­nak találta, így Nagy lett a királyi szakács. A hatvaniak többek kö­zött szarvasból készített, vörösbor­ral, bazsalikommal, kakukkßvel, gyömbérrel fűszerezett Hunyadi­vadásziét, erdei vadszámyasokból késziih pástétomot, almapürés ká­posztával tálalt, parázs felett forga­tott vadrécét, Tokaj nektárjával csepegtetett angvillát (angolnát), mézes mázzal kenegetett fürjma- darat, valamint erdd gombával és mandulás almával készített őzsül­tet tálaltak a királyi asztalra. A díszlet is korhű volt, így a betérő egy középkori konyhában és tála­lóban érezhette magát. Kiválóan szerepeltek a rangos versenyen az egriek is. Dósa Tibor, a tepélypusztai Hotel Fauna kony­hafőnöke, s két kuktája - Szálkái Tamás és Bakos László - szintén fenséges ételeket készített a királyi szakácsok vetélkedőjén. Az elbírá­lása után a zsűri Dósa Tibornak a második hellyel felérő Spízek kirá­lyi mestere címet, illetve a Királyi főztök lovagja kitüntetést adomá­nyozta, továbbá a mester a posta külondíját is átvehette. _____________IT- Z. M.) P ódiumon híres emberekkel Hatvan Egyelőre négy részből álló, rend­hagyónak mondható sorozat kez­dődik augusztus 10-én a Grassalkovich Művelődési Köz­pontban. A tervek szerint ebben a hónapban minden pénteken este 8 órakor neves személyiségeket hív­nak meg, akiknek a közönség is felteheti kérdéseit. Az ötlet „szülő­atyja”, Lukóczki Gábor, az ismert televíziós lapunknak elmondta: látva a településen a „komolyabb” műfajok iránt megnyilvánuló vi­szonylagos közönyt, populárisabb és eladhatóbb műsorral kísérlete­zik: olyan embereket szeretne vendégül látni, akik nap mint nap az újságok címoldalán szerepel­nek, így szélesebb körű érdeklő­désre tarthatnak számot. Az első alkalommal Esztergályos Cecília, egy hét múlva, 17-én Zámbó Jimmy hozzátartozói, 24-én Antal Imre, 31-én pedig Doszpot Péter ér­keznek a településre. Lukóczki Gábor a találkozók levezetését nem bízza a véletlenre: olyannyira készül, hogy már elolvasott egy Esztergályos Ciliről szóló könyvet, sőt megtekintette a Zámbó-család egyik emlékkoncertjét is.- Egyáltalán nem felszínes talk- show-t, hanem mélyenszántó érte­kezést tervezek, amelynek során a jelenlévők is bekapcsolódhatnak a beszélgetésbe - jelentette ki a mű­sorvezető. A Grassalkovich Műve­lődési Ház udvarán megrendezen­dő sorozat - amely nemcsak He­ves, hanem Jász-Nagykun- Szolnok és Nógrád megye írott és elektronikus médiájának a figyel­mét is felkeltette - a hónap végétől csak ideiglenesen szünetel majd. A télen - a szervezők szándékai szerint - újabb ismert embereket látnak vendégül. _________________________fcöi Nem kérdéses, hogy ki zenél a megnyitón. Jakkel Mihály Zsolt, felesége és Julcsi lányuk ebben is kiemelkedők fotó! suha péter Családi tárlat Gyöngyös Szokatlan, ám annál színesebb kiállítás látható a Tourinform Ga­lériában. A helybéli Jakkel csa­lád tagjainak munkáit egy közös tárlaton tekinthetik meg az ér­deklődők. Jakkel Mihály fafara­gó, a város Pro Civitate kitünte­tettje igazán reprezentatív válo­gatást kínál életművéből. Felesé­ge népi hímzésekkel lépett a nagyközönség elé, míg gyerme­kük, Jakkel Mihály Zsolt - aki az ugyancsak Pro Civitate-díjas Bá­nyász Fúvószenekart vezeti -'go­belineket és ceruzarajzokat állí­tott ki. A megnyitón Molnár Jó­zsef festőművész úgy vélte: a rit­kaságnak számító tárlaton igen színvonalas, hiteles munkákat csodálhat meg a közönség, olyan darabokat, amelyek bármely igé­nyes polgári család otthonának is díszére válnának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom